Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-15 / 264. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Fókuszban a honfoglalás Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub szervezésében ma este a dunaszerdahelyi művelődési központ színháztermében találkozhatnak az érdeklődők napjaink egyik legjobb magyar történelmi regényfolyamának szerzőjével, Benkő Lászlóval. Az íróval Nagy Iván etnológus beszélget a nagyszabású regényfolyam történelmi hátteréről, illetve a honfoglalásról. Benkő László trilógiája (Táltosidők, Idegen tüzek, Megszerzett föld) az idei év meglepetésének számít, (ú) Újjáéled a Black Sabbath New York. Tizenhárom év szünet után újra összeáll a veterán brit heavy metal együttes, a Black Sabbath. A nagypapa korú zenészek új albumot is készítenek, és 2012-ben világ körüli turnéra indulnak. A Billboard magazin internetes hírportálja szerint az együttes egy Los Angeles-i sajtóértekezleten jelentette be, hogy az eredeti négytagú felállásban - Ozzy Osbourne énekes, Tommy lommi gitáros, Geezer Butler basszusgitáros és Bill Ward dobos - 2012 júniusában fellép az angliai Download fesztiválon, majd koncertkörútra indul. Az 1969-ben alakult együttes szakemberek szerint is korszakalkotó albumokat jelentetett meg, ám 1978-ban felbomlott, méghozzá Ozzy Osboume miatt, aki állítólag nem tudott kijönni a többiekkel. Újbóli összeállásuk világszenzációnak számított 1997-ben, ekkor készült el a Reunion című album, amely után ismét szétváltak útjaik. Az új lemez producere a szakma egyik királya, Rick Rubin lesz, az anyag várhatóan 2012 őszén kerül piacra. (MTI/juk) TOLLVONÁS Sem tűz, sem ég haragja KULCSÁR FERENC Zrínyi Miklós, irodalmunk első eposzának, a Szigeti veszede- lemnekBere- kesztésében így ír: „Véghöz vittem immár nagyhírű munkámat,/Melyet irigy üdő, sem tűz el nem bonthat, / Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat”. Ejelentős sorok 1646 telén, 365 évvel ezelőtt születtek a magyar végeken, a muraközi Csáktornyában, a török elleni védelem egyik központjában. Tanúságuk szerint költőnk rendületlenül hitt a török hódoltság megszűntében ugyanúgy, mint „nagyhírű munkájának” örök voltában, melyet sem tűz, sem vas, sem irigy idő, sem ég haragja el nem ronthat, meg nem semmisíthet. Számunkra azért nagy jelentőségű Zrínyi költészetbe, irodalomba vetett sziklaszilárd hite, mert voltaképpen ő mondta ki először az azóta számtalanszor igazolt, cáfolhatatlan tételt, miszerint nyelvében él a nemzet, azaz a nemzet addig él, amíg a nyelve. Egy másik, szintén a magyar végekről, Kassáról induló írónk, Márai Sándor Zrínyi után 300 évvel ugyanezt mondja a Kárpát-medencében élő magyarság 1100 éves történelmére vonatkoztatva: a nemzetet mindig a kultúra teremtette és védte meg-a Szó, aNyelv világokat építő és megtartó erejével, melynekvilágossága és ereje által az évszázadokso- rán értelmet nyertek a bölcsődalok és a zsoltárok, a felénkboruló csillagos égbolt, az életet ajándékozó Nap, az embernek, jószágnakeledelt adó mezők, a madaraknak otthont nyújtó erdők, a halakban bővelkedő folyók, a viharoktól óvó hegyek- mindaz, ami a hazát, a nemzetet alkotja és őrzi. Alétheideggeri otthona, a nyelv az ember gondviselője éslegvégsőhazája. Sütő András írja, hogy a magyar nyelv az elmúlt évszázadok alatt felnégyelteket, karóba húzot- takat, akasztottakat, vasszögekkel veretett Jézust siratott; hazának, jobbágynak sorsán kesergett; tatárjárást, törökdúlást, Habsburgot, germán és szláv elnyomást átkozott; s még Balassi Bálintot is sebhelyes katonaként vette karjába; majd 1848-at, 1956-ot ölelt át szerelmete- sen, s általa Berzsenyi Dániel lángóceánba néző szeme is minket őriz, Arany János pásztortüze is általa ég az őszi éjszakákon- szóval e kálvári- ás, de mindig feltámadó nyelv kezdettől a megtartónk, a „mindenesünkvolt a közönyös ég alatt”, ahogy Pilinszky János mondta, „sírig hű cselédlányként”. Nos, az írók, a költők naponta sokszor gondolnak a nyelve csodájára, gyakrabban, mint arra, hogy élnek és meghalnak. Mertvérükcsöpp- jeibe, idegeikbe ez a menedék, ez a legvégső haza, a nyelv van „bekódolva”, metafizikai rejtélyként. Nem tehetnek róla. Az írók, a költőkmár csak ilyenek. Saza természetes, ha azok, akikhez műveikkel századokon át szólnak, s akiknek az emelkedése érdekében századok óta munkálkodnak, szintén ilyenek. Ha ők is életük legnagyobb eseményeként élik meg „otthonukat és gondviselőjüket”, a megmaradás legfőbb zálogát, az anyanyelvet. Becslések szerint ezerfős tömeg gyűlt össze Varnus Xavér rimaszombati hangversenyén Jazz, Bach és interaktivitás Számtalan koncertet és előadást megjárva számtalan alkalommal gondolkoztam el azon, hogy egy-egy ilyen esemény élménye miért vagy mi . ért nem költözik a szívembe maradandó emlékként. Tapasztaltam, hogy ez nem azon múlik, hogy a szereplő(k) amatőrök vagy profik, s nem is azon, hogy hol került rá sor. PUNT1GÁN JÓZSEF Valahogy ez mindig azon múlott, hogy nézőként meg- éreztem-e az előadók szívének dobbanást, belső hitét abban, amit épp közölni kívántak. Ha az előadás szívből és szívvel érkezett, akkor még a kisebb-na- gyobb hibák is feledhetőek lettek, míg ha csak „fejből”, mint egy iskolai lecke felmondása, akkor a legtökéletesebb előadás is hamar unalmassá és fe- ledhetővévált. Hiszem, mert így érzem, hogy ha Varnus Xavér „fej nélkül” ülne az orgonához, s a kezét „csak” a szíve irányítaná, a helyszín - legyen az palota, templom vagy színpad - a közönség csodálata kíséretében akkor is áhítattal telne meg. Bárhol is lép fel, hangversenyeit óriási érdeklődés kíséri. A „csak kicsit is” később eszmélők szerencsés esetben is csak állóhelyekre juthatnak be - olvastam az egyik vele készült interjúban. 1977 óta közel háromezer koncertet adott. Legendává vált a Művészetek Palotájában 2006. június 4-én adott hangversenye, amellyel a palota világviszonylatban is legkorszerűbb orgonáját avatta fel. A koncertre már négy hónappal korábban elfogyott minden jegy, s még aznap éjjel hanglemezt készített, amely 2007 elején jelent meg, s amellyel hanglemeztörténelmet írt, ugyanis egy év alatt négyszeres (azóta ötszörös) platinalemez lett. A kiadó egy évvel később hasonló sikert ért el a From Bach to Star Wars című CD-vel, amely már a megjelenése hónapjában aranylemez lett. Az idén „barátságos orgonacsatára” hívta ki a 70-es évek orgonacsillagát, Rhoda Scottot. A négy koncertet magában foglaló turnét közel 30 ezren tekintették meg. Jazz-Bach orgonahangversenyén november 6-án a rima- szombati református templom telt meg teljesen. Varnus Xavér 2004-ben az egyik kezdeményezője és ezzel együtt főszereplője volt annak a jótékony- sági hangversenynek, amelynek bevételével a rimaszombati református egyházközség végre elkezdhette a templom, illetve a tavaly százéves orgona felújítását, amelyet a rimaszé- csi származású Vass Lajos végzett el. „Nem is az anyagi támogatás, a jótékonysági koncert bevétele volt a legfontosabb, hanem az az erkölcsi támogatás, amit nyújtott nekünk. Eljött egy világhírű orgonaművész a mi kis városunkba, templomunkba, megnézte az orgonánkat, s azt mondta, hogy segít nekünk. Erkölcsi kötelességünk volt magunknak is segíteni, elindítottuk a gyűjtésű’ - foglalta össze köszöntőjében az elmúlt hét év ünneplésre okot adó eseménysorát Bán Zoltán, a Gömöri Egyházmegye főgondnoka. Varnus Xavért 2004-ben a Sir Solti Rézfúvós Együttes kísérte el, most pedig a gödöllői Talamba Ütőegyüttes. Róluk tudni kell, hogy a világ tíz legjobb ütőegyüttese között tartják őket számon. 1999-ben alakultak, öt művész (Grün- vald László, Kiss István, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás, Zom- bor Levente) alkotja az együttest, és nemzetközi szinten is sikert sikerre halmoznak. Nem mellékesen szereplői voltak a fentebb említett négyszeres platinalemeznek. Szabadon idézve Varnus Xavér Rimaszombatban elhangzott szavait, azért szeret velük játszani, és reméli, hogy azt még sokszor és sokáig megteheti, mert a zenéjük élettel teli. A hangverseny első része az orgonaművész kérésének megfelelően belső világítás nélkül, intim félhomályban zajlott. Bach-művekkel indult, s ezt váltották fel a Talamba együttessel közösen komponált és játszott Jazz-Bach darabjai, majd Bach-átiratok következtek. Arra is jutott tér és idő, hogy a közönség is a játék aktív részesévé válhasson. A záró ráadás egyben előzetes is volt egy 2012. április 16-ra tervezett koncertnek, amelyre Budapesten, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben kerül majd sor, és amelynek Varnus Xavér és a Talamba mellett Törőcsik Mari és Garas Dezső lesznek a főszereplői. Melankolikus hangulatú akusztikus kirándulás Bemutatkozik a Pandolin STR1EŽENEC SÁNDOR Pozsony. Holnap, november 16-án a Pandolin zenekar lesz a Deja vu klubest vendége. Az együttes megalakításának ötlete 2009 nyarán pattant ki Hölgye Bogi és Sajkovics Szilárd fejéből, egy akusztikus szám felvétele során. „Ez a hangzásvilág teljesen magával ragadott bennünket. Rövid időn belül Tábor Róbert csatlakozásával zenekarrá formálódtunk. Zenénk melankolikus hangulatú akusztikus kirándulás a hangok erdejébe. 2011 júliusától vesz részt a munkában Iván Imre, aki baszszusgitáron színesíti a dalokat”- tudtuk meg Hölgye Bogitól. Ezek után a dolgok gyors iramban zajlottak, olyannyira, hogy a nyáron megjelent a zenekar első lemeze, Életjelek címmel. Koncertjeiken saját dalokat és feldolgozásokat is játszanak, például a Gypsy Kingstől, a Quimbytől és a Nirvánától. A Pandolin tagjait saját bevallásuk szerint a zene szeretete köti össze, szeretnének olyasmit létrehozni, ami csak rájuk jellemző. „Reméljük a közönség is ráérez erre az ízvilágra, ahol nem bújunk effektek, torzítok mögé, csak maguk a hangok léteznek” - teszi hozzá Bogi. A koncert helyszíne a Hlava XXII. Klub (Bazová 9.), kapunyitás 18 órakor. Békéscsabai vendégjátékok Komáromban Keserédes jelenetek egy színtársulat életéből AJÁNLÓ Komárom. A Színházkomédia című darabbal szerepel Komáromban a Békés Megyei Jókai Színház, először november 18-án, azaz e hét péntekén. Egy művészekből álló közösség mindennapjairól vall Bengt Ahlfors kortárs finn drámaíró történetében, amely akkor kezdődik, amikor vége az előadásnak, és leeresztik a függönyt. Egy vidéki színházban vagyunk, ahol egy fiatal szerző darabjának bemutatójára készül a társulat. A művészeti vezető kompromisszumok és ravasz szervezőmunka árán tudja csak megvalósítani elképzeléseit. Eleget kell tennie a szponzorok, a közönség, az író, a társulat igényeinek. Nehéz dolga van, mert a társulat karrier- és magánéleti konfliktusok viharai közepette működik. Tege Antal rendező mulatságos és keserédes világot rajzol elénk, amely esszenciálisán minden emberi közösségre jellemző. A próbafolyamat során gondokkal, sikerekkel és kudarcokkal találkozunk, amelyek a nézőkről is szólnak, miközben nekik adnak vigasztalást és őket mulattatják. A Békés Megyei Jókai Színház társulata november és december folyamán többször vendégszerepei ezzel az előadással a Komáromi Jókai Színházban. Novemberben háromszor, 18-án 19 órai kezdettel a Premier bérletesek, 19- én a Csokonai bérletesek, 20- án 15 órakor pedig a Lehár bérlettel rendelkezők tekinthetik meg a békéscsabai vendégjátékot. (kjsz) Az est főszereplője támogatta a százéves orgona felújítását (A szerző felvétele)
