Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-15 / 264. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Túlteljesít az unió Brüsszel. Az EU-orszá- gok külügyminiszterei tegnap úgy döntöttek, hogy 2014-ig meghosz- szabbítják az Afganisztánban tevékenykedő több száz fős uniós rendőri kiképző misszió mandátumát. Egyúttal jelezték, az EU a nemzetközi erők 2014-re tervezett kivonása után is támogatni kívánja az afgán rendőrség - egyben a jogállamiság-erősítését. (MTI) Elhúzódik a vizsgálat London. Megkezdődött Londonban az utóbbi évtizedek legsúlyosabb brit sajtóetikai botránya után elrendelt átfogó vizsgálat, amelynek célja ajánlások kidolgozása a sajtó szabályozási rendszerének reformjára. A vizsgálatot David Cameron kormányfő rendelte el, miután a nyáron kiderült, hogy a Murdoch-sajtóbirodalom- hoz tartozó egykori bulvárlap, az azóta felszámolt News of the World néhány éve feltörte és lehallgatta egy elrabolt és meggyilkolt kislány mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, exkluzív értesülésekre vadászva. Azóta kiderült, a Mur- doch-lapok több ezer embert hallgattak le törvénytelenül. A bizottságot vezető Sir Brian Leveson bíró leszögezte: a vizsgálatnak meg kell találnia az egyensúlyt a „robusztus mértékben szabad sajtó iránti vágy” és az egyén jogai között. Leveson szerint a jövő szeptemberre elkészülhet a vizsgálat eredményeit összegző jelentés. (MTI) Neonáci gyilkosságok Berlin. Egész Németországot megdöbbentette a hétvégén feltárt neonáci gyilkosságsorozat, amely az eddigi ismeretek szerint legkevesebb tíz áldozatot követelt. A nácik köztünk élnek - írták a tegnapi országos napilapok, megmagyarázhatatlannak nevezve, hogy a türingiai neonáci trió éveken keresztül az egész országban akadálytalanul gyilkolhatott. Az áldozatokközül kilenc Németországban letelepedett külföldi, elsősorban török és görög kisvállalkozó volt, akiket a feltételezett merénylők 2000 és 2006 között gyilkoltak meg. 2007-ben pedig egy őket igazoltató rendőrnő életét oltották ki. Angela Merkel kancellár megígérte: a jogállam mindent megtesz a példátlan gyilkosságsorozat felderítéséért. (MTI) London szerint a katonai akció sem zárható ki, Berlin vitázni sem akar róla - további tervek a szabotázsakciókra Állítólag a Moszad robbantott Iránban Brüsszel/Washington/T el- Aviv. Abban egyetértettek az uniós tagországok külügyminiszterei, hogyaz iráni atomprogram rendkívül veszélyes, s újabb szankciókra van szükség Teherán ellen. Avélemé- nyek abban tértek el, hogy kizárható-e egy katonai akció az iszlám köztársaság ellen vagy sem. ÖSSZEFOGLALÓ William Hague brit külügyminiszter a tegnapi értekezlet előtt azt mondta,-a katonai akció sem zárható ki, német kollégája, Guido Westerwelle szerint még vitatkozni sem helyes a katonai beavatkozásról, mert csak a kívánttal ellenkező hatást érik el. Hague így fogalmazott: „Jelenleg nem pártoljuk a katonai akciót. Ugyanakkor azt mondjuk, egyetlen opciót sem lehet kizárni a jövőre nézve.” Hague hozátette: a következő hónapokban szankciókkal próbáljuk növelni az Iránra nehezedő nyomást, miközben készen állunk a tárgyalásokra, „ha azok valódi tárgyalások”. Westerwelle így foglalt állást: ,A szankciók szigorítása elkerülhetetlen, ha Irán továbbra is elutasítja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergiaügynökséggel (NAÜ). Ugyanakkor nem veszünk részt egy esetleges katonai beavatkozásról szóló vitában, elutasítjuk az ilyen vitákat, mert kontraproduktívak.” A NAÜ múlt keddi jelentése szerint az iszlám köztársaság 2010-ig igazoltan atomfegyver kifejlesztésén dolgozott, és nem lehet kizárni, hogy jelenleg is az atomfegyver fejlesztése a fő cél. A Teherán elleni katonai fellépés lehetőségét pillanatnyilag Izraelben, valamint amerikai konzervatív politikai körökben lebegtetik. Például a külpolitika kérdéseiről megtartott szombati televíziós vitájukban a republikánus elnökaspiránsok közül ketten is háborúval fenyegették meg Iránt, ha nem hagy fel atomfegyverprogramjával. Mitt Romney volt mas- sachusettsi kormányzó kijelentette: „Ha újraválasztjuk Obamát, akkor Iránnak lesz atomfegyvere. Ám ha önök Romneyt választják meg, Iránnak nem lesz nukleáris fegyvere.” Newt Gingrich szintén úgy vélekedett, hogy az USA-nak „nem lesz más választása”, mint a katonai beavatkozás, ha a titkos műveletek és az egyéb stratégiák kudarcot vallanának. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll az egyik iráni lőszerraktár szombati, 17 halálos áldozatot követelő felrobbantása mögött - mondta a Time magazinnak egy nyugati hírszerző. „Ne higgyék el az irániaknak, hogy baleset volt” - tette hozzá, s hangsúlyozta: helyesek azok a feltevések, amelyek a Moszadot sejtették a robbantás mögött. A hatalmas erejű robbanásban meghalt az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka is, aki az iszlám köztársaság rakétaprogramjának egyik kulcsfontosságú figurája volt. A titkosszolgálati forrás azt is állította, további tervek vannak az iráni atomprogram elleni szabotázsakciókra. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter azt mondta, Izrael örül az iráni raktárban bekövetkezett robbanásnak, és reméli, hogy még több hasonlóra is sor kerül. (MTI, ú) Berluconi még mindig úgy viselkedik, mintha ő lenne a főszereplő Készül az új kormánynévsor További szigorításokról döntött az EL) Szíria elleni szankciók ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Giorgio Napolitano olasz elnök vasárnap este a közgazdász Mario Monti volt EU- biztost kérte fel az új olasz kormány megalakítására. Monti, aki elfogadta a felkérést, tegnap konzultációkat kezdett a pártokkal kormánya összetételéről, s úgy fogalmazott: az egyeztetés gyors, de gondos lesz. Két napja van arra, hogy szakértőkből álló, ún. technokrata kabinetet állítson össze. Ezenfelül meghívhat a csapatába 25-30 politikai hátterű államtitkárt is, hogy biztosítsa majdani kormányának parlamenti támogatottságát. Áz óvatossága miatt időnként Bíboros néven is emlegetett 68 éves politikus tegnap a kisebb pártokkal tárgyalt, a nagy pártok megbízottait ma délelőtt fogadja. Napolitano államfő vasárnap esti beszédében hangoztatta: Monti nemzetközi tekintélynek örvend, és független, a pártpolitikai közelharctól távol álló személy. „Tudom, hogy nem lesz könnyű, de vége a pártkövetelőzések korának, eljött a próba ideje, Olaszországnak vissza kell szereznie a befektetők és az európai intézmények bizalmát.” Az államfő hozzátette, nem a 2008-as választási eredmény felborításáról, s nem a politikai erők demokratikus váltakozásának figyelmen kívül hagyásáról van szó, hanem arról, hogy „a gazdasági válsághelyzet rendkívüli erőfeszítést követel”. Napolitano emlékeztette az olaszokat: áprilisig 200 milliárd euró értékű, több évre szóló olasz államkötvény jár le, és megújításuk a piac bizalmától függ. A szombaton lemondott Silvio Berlusconi vasárnap este vi- deoüzenetben azt hangoztatta, hogy lemondása felelősségteljes gesztus volt, s „szomorú volt látni, hogy azt rágalmak és füttyszó kísérte”. Berlusconi szerint 1994-es politikai színrelépése megváltoztatta Itália történetét. „Azoknak, akik a távozásomat ünnepelték, üzenem, hogy holnaptól kétszeres erőfeszítéssel dolgozom az adó-, igazságügyi és intézményes reformokon” mondta. Az ellenzék úgy kommentálta Berlusconi nyilatkozatát, hogy Monti kinevezésekor is ő akar lenni a főszereplő. A pénzpiacok eleinte kedvezően fogadták Monti jelölését, de később idegesség lett rajtuk úrrá, mert az újonnan kibocsátott ötéves olasz államkötvények hozama igen magas (6,29 százalék). (MTI,ű) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Ankara. A Szíria elleni szankciók szigorításáról döntöttek tegnap Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei. További 18 személyt vettek fel azok listájára, akiket az emberi jogok megsértése miatt az EU-ba való beutazási tilalommal, illetve Európában elérhető javaik zárlat alá helyezésével sújtottak. így most már a damaszkuszi rezsim 74 prominens személyiségét érinti ez a büntetés. Emellett 19 jogi személyre nézve továbbra is érvényben van a vagyonzárlat. Az Európai Beruházási Bank pedig nem folyósíthat tovább pénzt Szíriának a már megkötött hitelmegállapodások keretében sem. Az unió üdvözölte, hogy a hét végén az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, mert a damaszkuszi rezsim nem hajlandó megvalósítani a pánarab szervezet által szorgalmazott megbékélési tervet. Eközben az Arab Liga döntését Moszkva és Peking is bírálta. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint e lépéssel az Arab Liga feladta azt a lehetőséget, hogy a helyzet rendezését átlátható mederbe terelje. Emlékeztetett arra is, hogy Szíria meghívta a pánarab szervezet megfigyelőit. Törökország tegnap bejelentette: határozott cselekvésre szánta el magát a Szíriában lévő külképviseleteit ért szombati támadások miatt, és továbbra is támogatja a demokratikus reformok megvalósításáért a damaszkuszi rezsim ellen harcoló Szíriái népet. Szombaton este a Szíriái rezsim több ezer híve megtámadta Törökország damaszkuszi nagykövetségét, valamit latakiai és aleppói konzulátusát. (MTI, ú) Moszkva és Washington vitája a rakétapajzsról Putyinnal jön a jégkorszak ÖSSZEFOGLALÓ Honolulu. Oroszország nem érti az USA ajánlatát az amerikai-európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban, és hamarosan közölni fogja, milyen válaszlépést tesz az elfogó rakéták telepítésének amerikai tervére. Ezt Dmitrij Medvegyev orosz elnök közölte az ÁPEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozója végén. Arról a felajánlásról van szó, hogy Oroszország radarjaival figyelhetné az amerikai rakéták európai telepítését. Oroszország véleménye nem változott: az amerikai rakétapajzs azzal fenyeget, hogy semlegesíti az orosz nukleáris potenciált. Bár Obama vezetésével az USA szűkítette a rendszer közép-európai részét, de Moszkva még ebben a változatban is fenyegetőnek érzi azt. Medvegyev, aki a honolului csúcson találkozott Barack Obamával, kijelentette: a rakétapajzs ügyében a két ország álláspontja nagyon távol áll egymástól. A Kommerszant orosz lap szerint Obama nem csak Medvegyevtől, hanem az amerikai-orosz kapcsolatok „újraindításától” is elköszönt Honoluluban. A lap szerint a rakétapajzs miatt a visszaesés elkerülhetetlen Moszkva és Washington kapcsolataiban, Vlagyimir Putyin Kremlbe való visszatérése után. (MTI, ú) Tizenkét héttel meghosszabbították az őrizetet, per a jövő áprilisban Minden a pszichiátereken múlik MTl-ÖSSZEFOGLALO Oslo. Tizenkét héttel meghosszabbította a 77 ember meggyilkolásával vádolt Anders Behring Breivik őrizetét tegnap egy oslói bíróság. Egyben közölte: ha a tömeggyilkost két pszichiáter jogi szempontból felelősségre vonhatónak nyilvánítja, akkor a pere 2012. április 16-án kezdődhet meg. A pszichiátereknek november végéig kell elkészíteniük jelentésüket. Torkjei Nesheim bíró elmondta, a meghosszabbított őrizet időtartama alatt Breivik 8 héten át nem fogadhat látogatókat, nem kaphat leveleket, s az első négy hétben nem találkozhat a média munkatársaival sem. A szélsőséges nézeteket valló 32 éves tömeggyilkos tegnap jelent meg először a nyilvánosság előtt. Eddigi bírósági meghallgatásai zárt ajtók mögött zajlottak, hogy esetleges cinkostársaival még véletlenül se tudjon kommunikálni. Breivik hosszabbított őrizete február 6-ig tart. A bírói döntés értelmében azonban fokozatosan feloldják a teljes elszigeteltségére vonatkozó rendelkezéseket, mert a nyomozás előrehaladtával egyre bizonyosabbá vált, hogy magányos merénylő volt. Tegnap a tárgyalóteremben Breivik nem válthatott szót az újságírókkal, az áldozatok hozzátartozóival és a túlélőkkel, nem filmezhették és nem fényképezhették őt. A vádlott elismerte a tömeggyilkosság elkövetését, de mint korábbi kihallgatásain is hangoztatta, nem tartja magát bűnösnek. Azt mondta, a multikulturalizmus és az iszlám elleni háború keresztes lovagjának tekinti magát. Váltig hangoztatja, hogy Európát akarta megvédelmezni a muszlim inváziótól. Breivik ez év július 22-én előbb az oslói kormányzati negyedben hozott működésbe egy pokolgépet, 8 ember halálát okozva. Ezt követően a főváros közelében lévő Utoya szigetére sietett, ahol egy ifjúsági tábor lakói közül 69-et lőtt le hidegvérrel.
