Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-11 / 261. szám, péntek

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 11. www.ujszo.com KÉPERNYŐ Bob Marley misztikája JUHÁSZ KATALIN Ki volt Hailé Szelasszié etióp császár? Milyen bibliai utalásokkal vannak tele Bob Marley dalai? A reggae zene az ima egyik modern formá­ja? Ezekre a kérdésekre kap­hat választ, aki ma este soká­ig fenn marad, és megnézi A raszta vallás, avagy Bob Mar­ley misztikája című argentin dokumentumfilmet. A film bemutatja Bob Mar­ley és követői lelkiségének afrikai gyökereit, a vallás kapcsolatát a héber hagyo­mánnyal. Megszólalnak a hí­res rasztafariánusok, Marley özvegye, és az őt kísérő Wai­ters együttes tagjai. Bob Marleyről, a 36 éve­sen, 1981-ben elhunyt jama­icai énekesről számtalan do­kumentumfilm készült. Ezek többsége Marley zenéjével foglalkozik, a rendezők nem vállalkoztak a kaotikusnak tűnő vallás tanításainak boncolgatására. Nico Cane filmjében a zene csak esz­köz, ahogy Bob Marley is az igehirdetés eszközének te­kintette. A rendező arra tett kísérletet, hogy kapcsolatot találjon látszólag egymástól távoli dolgok között. Elég,' ha csak annyit mondunk, hogy a reggae-zenével össze­fonódó vallás névadója Ras Tafari Makonen, vagyis I. Hailé Szelasszié császár, a rasztahívők szerint Sába ki­rálynőjének és Salamon ki­rály dinasztiájának leszár­mazottja, maga az élő isten; Jah. A vallás legfontosabb írásos forrása a Fekete Em­ber Bibliája, amely szamiz- datként jelent meg Jamaiká- ban. Eszerint a raszták Izrael tizenharmadik, elveszett fe­kete törzsének tagjai. Szerin­tük az első pápák, eltorzítva az eredeti Bibliát, Istent és Jézust fehérnek írták te, hol­ott eredetileg feketék voltak. A vallás hívei ma is barna bőrrel, fekete, nyíratlan sza­kállal és raszta hajfonatokkal ábrázolják Jézust. Számos reggae-dalban találunk a Fe­kete Ember Bibliájából ki­emelt szövegeket és motí­vumokat. Ilyen például a fe­keték fehérek általi elnyo­mását szimbolizáló Babilon. A raszta tanítás szerint a fe­ketéknek vissza kell térniük az őshazába, Etiópiába. DUNA TV, nov. 11., 23.30 A „prédikátor" (Képarchívum RÖVIDEN Helytörténet gyalogszerrel Dunaszerdahely. Ma 18 órától rendezik a Kortárs Ma­gyar Galériában (Vermes-villa) a Historium Kiadó könyv- bemutatóját, amelyen Nagy Attila Dunaszerdahely - Lakó­helyismeret című, fiataloknak szánt helytörténeti munkafü­zetét ismerhetik meg az érdeklődők. A foglalkoztató füzet feleleveníti a város és környéke múltját, szimbólumokat is­mertet, és számtalan titokba avat be. Egyik érdekessége az a kincskereső térkép, amelyet nem bábukkal kell végigjátsza­ni, hanem magunknak kell végigsétálnunk a városon ahhoz, hogy célba érjünk. A szerzővel és Bíró Szabolcs kiadóvezető­vel PatasiÁgi rádióriporter beszélget, (ú) Főszerepben a zongora Léva. Ma és holnap rendezik a Kadosa Pál Zongoraverseny 10. évfolyamát, amely idén Liszt és Bartók előtt tiszteleg. A megnyitót követően 13.45-től az I. kategória, 15 órától a II. kategória versenyzői ülnek zongorához, az eredményhirdetés 18 órakor kezdődik és záróhangversennyel ér véget. Holnap 11 és 14 órától a IV. kategória versenyzői mérik össze tudásu­kat, a III. kategória versenyére pedig 11 órától kerül sor. A délutáni eredményhirdetés szintén záróhangversennyel ér véget. A rendezvényt a Csemadok Országos Tanácsa közösen szervezi a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságával, a he­lyi művészeti alapiskolával és a Reviczky Társulással, (ú) Van pénz díszkivilágításra Budapest. Újabb szobrok kaphatnak díszkivilágítást, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az erre vonatkozó javaslatot. Ki- világtítanák például a Várban lévő Görgey-szobrot és a belvá­rosi Reagan-szobrot. A szükséges anyagiak rendelkezésre áll­nak, sőt György István főpolgármester-helyettes szerint a he­lyiek és a turisták közérzetének, hangulatának javulásán túl a közvetett hatás lemérhető a turizmusból származó adóbevéte­lekből is. Budapest önkormányzata csaknem 300 szobor, épü­let, emlékmű díszkivilágításátüzemelteti. (MTI/juk) Mayer Éva Életmérleg című kiállítássorozata életútról, erényről és elmúlásról szól Életünk értelmének lenyomatai AAayer Éva: Távolba látó (Képarchívum' Amikor a somorjai Ma­yer Éva felkérést kapott a Budapest belvárosában működő Molnár Ani Ga­lériától erre a kiállításra, szándéka szerint a mig­rációt, a vándorlást és annak szimbolikáját akarta feldolgozni. USZKAY TEKLA Az elmúlt hónapok történé­sei, tapasztalatai olyan elmé­lyült telki út bejárására késztet­ték a fiatal képzőművészt, ame­lyek ezt a folyamatot igencsak felgyorsították és értelmezését esszenciálissá növelték. Egy személyes tragédia révén a gondolati és telki érést alkotó munkába ültette át. Az Óbudai Társaskörben Szakítópróba címmel szeptem­berben megrendezett kiállítá­sához kapcsolódó Ideje a meg- halásnak című beszélgetésen György András református lel­késszel a halál és az arra való felkészülés témakörét boncol­gatva kiderült számomra, hogy mennyire döbbenten, féle­lemmel és tudatlanul állunk ehhez a „kényes” témához. Nem képezi természetes részét az életünknek, pedig fontos ál­lomása. Az Életmérleg című ki­állítás sorozata életútról, erényről és elmúlásról szól. Jó ideje követem nyomon Mayer Éva munkásságát, akit mindig is rendkívül érzékeny intellek­tusnak tartottam, aki kifejezet­ten szereti megtalálni, és bát­ran boncolgatni azokat a témá­kat, amelyekre bizony sokan inkább távolságtartással vagy kelletlen elfordulással reagál­nak, mint a betegség, a társa­dalmi-kisebbségi konfliktusok, és jelen esetben szembenézés és megbékélés az elmúlással. Természetes, hogy amikor az elmúlásról gondolkodunk, leg­alább annyira az életről, éle­tünk értelméről, értelmességé- ről és boldogságunkról gondol­kodunk. Ahogyan György And­rás említette: kapaszkodókat keresünk magunk számára, hogy biztosan tudjuk, a helyes úton járunk. Számomra ez azt jelenti, hogy felállítjuk saját eti­kai és szellemi keretünket, amelyben életünket biztonság­ban tudjuk, hogy életutunkat jó irányba tereljük. A kapaszko­dók pedig jelzőtáblákként se­gítségül szolgálnak ehhez. A Szakítópróba darabjai közleke­dési jelzőtáblák formáját öltik. A címek jelen esetben is igen fontosak, szinte mottószerű hangsúlyt kapnak. A fotó- és a fotogramtechnika régóta jó eszköznek bizonyul Éva számára. A visszatérő motí­vumok, tárgyak, újakkal páro­sulva fekete-fehérben, fény- árny játékkal a matéria egyfajta lenyomataként (telkeként) ér­telmezhetők. A képeket jellem­zően kimozdítja a síkból, az adott teret behálózva installá­ciót alkot belőlük. A színválasz­tás nem csak az adott technika hozadéka, hanem döntés az egyszerűség irányába, törekvés a letisztultságra, az egyenes be­szédre. A két korábban, 2009-ben készült házikó Korlá­tok a fejedben vannak címmel egy hat darabból álló installáció része. Identitás, otthon, saját és társadalmi korlátok, melyeket szimbolizál. A Szakítópróba az otthont keresőről, a bolyongóról beszél. A sorozat minden egyes képéről feszültség sugárzik a bizonyta­lanságot vagy veszélyt jelző elemek miatt, mintha a nyugta­lan állapot feloldása az utazás vége tehetne. A kitett helyzet és a kiegyensúlyozottság között billegő lélekjelzései a néző felé. Mit jelent az életmérleg? Hogy meg tudjuk állapítani mi­től értékes az életünk, mérhető­en súlyos vagy súlytalan? Vagy a létnek magának van súlya? Talán a léleknek? Erre a kér­désre keressük a választ, a kiál­lítás pedig egy állomás tehet számunkra is művészeti és lé­lektani értelemben. Lao Ce sze­rint: „Örök az ég és örök a föld. Azért örök az ég s a föld, mert nem önmagukért élnek, ezért nem fogy belőlük az étet.” Mayer Éva képei november 18-ig tekinthetők meg Buda­pesten, a Bródy Sándor utca 22. szám alatti Molnár Ani Ga­lériában. A közel tíznapos Nemzetek és Nemzetiségek Fesztiválján a budapesti Bárka Színház is „mulattat" Film, színház, muzsika Scherer Péter, Szikszay Rémusz és AAucsi Zoltán az évek óta siker­rel futó Mulatságban (Képarchívum) FECSÓ YVETT A kassai Thália Színházban a napokban zajlik a Nemzetek és Nemzetiségek Fesztiválja. Bár ez a megnevezés ma már nem jelenik meg a rendezvény pla­kátján, idén még megőrzött né­hány jellegzetességet a korábbi elképzelésekből. Ä fesztivál új elemei azonban jelzik, hogy fo­kozatosan újjá alakul. „Már nem teljesen a Thália Fesztivál, de még nem teljesen a mi fesztiválunk” - jellemezte ezt az állapotot Czajlik József színiigazgató. A közel tíznapos program a ma már világszerte ismert Szín­házak éjszakájával ér véget no­vember 19-én, amikor élő tévés kapcsolás által a programban részt vevő szlovákiai színházak egy nagy közösséggé válnak. A VIII. Thália Színházi Fesz­tivál szervezői a korábbi évek elképzeléseiből megtartották a hazai nemzetiségi előadásokat, emellett magyarországi és len­gyel színészeket, rendezőket hívtak Kassára. A ruszinokat képviselő eperjesi Alexander Duchnovič Színház előadásá­ban Michail Jevgrafovič Salty­kov-Ščedrin: A két generálisról című darabját holnap, a Ro- mathan színház Milan Godla: Fekete karaván című roma nyelvű előadását november 16- án tekinthéti meg a közön­ség a Thália Színházban. Két szlovák nyelvű előadás is helyet kapott a programban. Janusz Glowacki Antigoné New York­ban című darabját Henryk Ro­zén lengyel rendező állította színpadra az Állami Színház színészeinek közreműködésé­vel, a Márai Stúdióban látható november 14-én. A nyitrai And­rej Bagar Színház a Volt egyszer egy osztály című egyetemi vizs­gaelőadással érkezik, amelyet Ján Luterán rendezett. Az előadások után találko­zásra nyílik tehetőség a szerep­lőivel, alkotókkal, a beszélgeté­seket követően pedig a Feszti­válklubban folytatódik az este élő zenével. 11-én délután és 16-án dél­előtt a budapesti Káva Kulturá­lis Műhely művészetpedagógiai foglalkozást tart diákoknak, 17- én este a szervezők a Thália Színház alapítóinak is kedves­kedni szeretnénak, zenés be­szélgetés keretében tehetőség nyílik számukra nosztalgiázás­ra, anekdotázásra, amely által a közönség betekinthet egy szí­nes világ kulisszái mögé. A fesztivál keretében két olyan filmet is vetítenek, amelyben a színház két színésze aratott nagy sikert. Nádasdi Pé­ter, aki az idei évadtól újra a tár­sulat tagja, Vladimir Balko Ba­rackliget című filmje által vált országosan ismertté. Prikler Mátyás Köszönöm, jól című filmjében pedig Várady Béla alakítása a cannes-i filmfeszti­vál közönségéhez is eljutott. A zárónapon, november 19-én kerül sor a budapesti Bárka Színház előadásaira 15 és 19 órától. A nagy sikerű Mro- zek-darabot, a Mulatságot él­vezheti a közönség. A délutáni előadás után az alkotókkal tesz beszélgetés, valamint a buda­pesti P 'Andidéi társaság külön­leges divatshow-ját láthatják az érdeklődők. Az esti előadás után pedig forralt boros, lampi- onos felvonulással folytatódik a mulatság, amelybe az Állami Színház és a Kassai Bábszínház is bekapcsolódik. A fesztivál és a Színházak éjszakája táncház­zal, autentikus élő népzenével zárul. A talpalávalót a híres er­délyi Palatkai Banda húzza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom