Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-11 / 261. szám, péntek
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 11. www.ujszo.com KÉPERNYŐ Bob Marley misztikája JUHÁSZ KATALIN Ki volt Hailé Szelasszié etióp császár? Milyen bibliai utalásokkal vannak tele Bob Marley dalai? A reggae zene az ima egyik modern formája? Ezekre a kérdésekre kaphat választ, aki ma este sokáig fenn marad, és megnézi A raszta vallás, avagy Bob Marley misztikája című argentin dokumentumfilmet. A film bemutatja Bob Marley és követői lelkiségének afrikai gyökereit, a vallás kapcsolatát a héber hagyománnyal. Megszólalnak a híres rasztafariánusok, Marley özvegye, és az őt kísérő Waiters együttes tagjai. Bob Marleyről, a 36 évesen, 1981-ben elhunyt jamaicai énekesről számtalan dokumentumfilm készült. Ezek többsége Marley zenéjével foglalkozik, a rendezők nem vállalkoztak a kaotikusnak tűnő vallás tanításainak boncolgatására. Nico Cane filmjében a zene csak eszköz, ahogy Bob Marley is az igehirdetés eszközének tekintette. A rendező arra tett kísérletet, hogy kapcsolatot találjon látszólag egymástól távoli dolgok között. Elég,' ha csak annyit mondunk, hogy a reggae-zenével összefonódó vallás névadója Ras Tafari Makonen, vagyis I. Hailé Szelasszié császár, a rasztahívők szerint Sába királynőjének és Salamon király dinasztiájának leszármazottja, maga az élő isten; Jah. A vallás legfontosabb írásos forrása a Fekete Ember Bibliája, amely szamiz- datként jelent meg Jamaiká- ban. Eszerint a raszták Izrael tizenharmadik, elveszett fekete törzsének tagjai. Szerintük az első pápák, eltorzítva az eredeti Bibliát, Istent és Jézust fehérnek írták te, holott eredetileg feketék voltak. A vallás hívei ma is barna bőrrel, fekete, nyíratlan szakállal és raszta hajfonatokkal ábrázolják Jézust. Számos reggae-dalban találunk a Fekete Ember Bibliájából kiemelt szövegeket és motívumokat. Ilyen például a feketék fehérek általi elnyomását szimbolizáló Babilon. A raszta tanítás szerint a feketéknek vissza kell térniük az őshazába, Etiópiába. DUNA TV, nov. 11., 23.30 A „prédikátor" (Képarchívum RÖVIDEN Helytörténet gyalogszerrel Dunaszerdahely. Ma 18 órától rendezik a Kortárs Magyar Galériában (Vermes-villa) a Historium Kiadó könyv- bemutatóját, amelyen Nagy Attila Dunaszerdahely - Lakóhelyismeret című, fiataloknak szánt helytörténeti munkafüzetét ismerhetik meg az érdeklődők. A foglalkoztató füzet feleleveníti a város és környéke múltját, szimbólumokat ismertet, és számtalan titokba avat be. Egyik érdekessége az a kincskereső térkép, amelyet nem bábukkal kell végigjátszani, hanem magunknak kell végigsétálnunk a városon ahhoz, hogy célba érjünk. A szerzővel és Bíró Szabolcs kiadóvezetővel PatasiÁgi rádióriporter beszélget, (ú) Főszerepben a zongora Léva. Ma és holnap rendezik a Kadosa Pál Zongoraverseny 10. évfolyamát, amely idén Liszt és Bartók előtt tiszteleg. A megnyitót követően 13.45-től az I. kategória, 15 órától a II. kategória versenyzői ülnek zongorához, az eredményhirdetés 18 órakor kezdődik és záróhangversennyel ér véget. Holnap 11 és 14 órától a IV. kategória versenyzői mérik össze tudásukat, a III. kategória versenyére pedig 11 órától kerül sor. A délutáni eredményhirdetés szintén záróhangversennyel ér véget. A rendezvényt a Csemadok Országos Tanácsa közösen szervezi a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságával, a helyi művészeti alapiskolával és a Reviczky Társulással, (ú) Van pénz díszkivilágításra Budapest. Újabb szobrok kaphatnak díszkivilágítást, ha a Fővárosi Közgyűlés elfogadja az erre vonatkozó javaslatot. Ki- világtítanák például a Várban lévő Görgey-szobrot és a belvárosi Reagan-szobrot. A szükséges anyagiak rendelkezésre állnak, sőt György István főpolgármester-helyettes szerint a helyiek és a turisták közérzetének, hangulatának javulásán túl a közvetett hatás lemérhető a turizmusból származó adóbevételekből is. Budapest önkormányzata csaknem 300 szobor, épület, emlékmű díszkivilágításátüzemelteti. (MTI/juk) Mayer Éva Életmérleg című kiállítássorozata életútról, erényről és elmúlásról szól Életünk értelmének lenyomatai AAayer Éva: Távolba látó (Képarchívum' Amikor a somorjai Mayer Éva felkérést kapott a Budapest belvárosában működő Molnár Ani Galériától erre a kiállításra, szándéka szerint a migrációt, a vándorlást és annak szimbolikáját akarta feldolgozni. USZKAY TEKLA Az elmúlt hónapok történései, tapasztalatai olyan elmélyült telki út bejárására késztették a fiatal képzőművészt, amelyek ezt a folyamatot igencsak felgyorsították és értelmezését esszenciálissá növelték. Egy személyes tragédia révén a gondolati és telki érést alkotó munkába ültette át. Az Óbudai Társaskörben Szakítópróba címmel szeptemberben megrendezett kiállításához kapcsolódó Ideje a meg- halásnak című beszélgetésen György András református lelkésszel a halál és az arra való felkészülés témakörét boncolgatva kiderült számomra, hogy mennyire döbbenten, félelemmel és tudatlanul állunk ehhez a „kényes” témához. Nem képezi természetes részét az életünknek, pedig fontos állomása. Az Életmérleg című kiállítás sorozata életútról, erényről és elmúlásról szól. Jó ideje követem nyomon Mayer Éva munkásságát, akit mindig is rendkívül érzékeny intellektusnak tartottam, aki kifejezetten szereti megtalálni, és bátran boncolgatni azokat a témákat, amelyekre bizony sokan inkább távolságtartással vagy kelletlen elfordulással reagálnak, mint a betegség, a társadalmi-kisebbségi konfliktusok, és jelen esetben szembenézés és megbékélés az elmúlással. Természetes, hogy amikor az elmúlásról gondolkodunk, legalább annyira az életről, életünk értelméről, értelmességé- ről és boldogságunkról gondolkodunk. Ahogyan György András említette: kapaszkodókat keresünk magunk számára, hogy biztosan tudjuk, a helyes úton járunk. Számomra ez azt jelenti, hogy felállítjuk saját etikai és szellemi keretünket, amelyben életünket biztonságban tudjuk, hogy életutunkat jó irányba tereljük. A kapaszkodók pedig jelzőtáblákként segítségül szolgálnak ehhez. A Szakítópróba darabjai közlekedési jelzőtáblák formáját öltik. A címek jelen esetben is igen fontosak, szinte mottószerű hangsúlyt kapnak. A fotó- és a fotogramtechnika régóta jó eszköznek bizonyul Éva számára. A visszatérő motívumok, tárgyak, újakkal párosulva fekete-fehérben, fény- árny játékkal a matéria egyfajta lenyomataként (telkeként) értelmezhetők. A képeket jellemzően kimozdítja a síkból, az adott teret behálózva installációt alkot belőlük. A színválasztás nem csak az adott technika hozadéka, hanem döntés az egyszerűség irányába, törekvés a letisztultságra, az egyenes beszédre. A két korábban, 2009-ben készült házikó Korlátok a fejedben vannak címmel egy hat darabból álló installáció része. Identitás, otthon, saját és társadalmi korlátok, melyeket szimbolizál. A Szakítópróba az otthont keresőről, a bolyongóról beszél. A sorozat minden egyes képéről feszültség sugárzik a bizonytalanságot vagy veszélyt jelző elemek miatt, mintha a nyugtalan állapot feloldása az utazás vége tehetne. A kitett helyzet és a kiegyensúlyozottság között billegő lélekjelzései a néző felé. Mit jelent az életmérleg? Hogy meg tudjuk állapítani mitől értékes az életünk, mérhetően súlyos vagy súlytalan? Vagy a létnek magának van súlya? Talán a léleknek? Erre a kérdésre keressük a választ, a kiállítás pedig egy állomás tehet számunkra is művészeti és lélektani értelemben. Lao Ce szerint: „Örök az ég és örök a föld. Azért örök az ég s a föld, mert nem önmagukért élnek, ezért nem fogy belőlük az étet.” Mayer Éva képei november 18-ig tekinthetők meg Budapesten, a Bródy Sándor utca 22. szám alatti Molnár Ani Galériában. A közel tíznapos Nemzetek és Nemzetiségek Fesztiválján a budapesti Bárka Színház is „mulattat" Film, színház, muzsika Scherer Péter, Szikszay Rémusz és AAucsi Zoltán az évek óta sikerrel futó Mulatságban (Képarchívum) FECSÓ YVETT A kassai Thália Színházban a napokban zajlik a Nemzetek és Nemzetiségek Fesztiválja. Bár ez a megnevezés ma már nem jelenik meg a rendezvény plakátján, idén még megőrzött néhány jellegzetességet a korábbi elképzelésekből. Ä fesztivál új elemei azonban jelzik, hogy fokozatosan újjá alakul. „Már nem teljesen a Thália Fesztivál, de még nem teljesen a mi fesztiválunk” - jellemezte ezt az állapotot Czajlik József színiigazgató. A közel tíznapos program a ma már világszerte ismert Színházak éjszakájával ér véget november 19-én, amikor élő tévés kapcsolás által a programban részt vevő szlovákiai színházak egy nagy közösséggé válnak. A VIII. Thália Színházi Fesztivál szervezői a korábbi évek elképzeléseiből megtartották a hazai nemzetiségi előadásokat, emellett magyarországi és lengyel színészeket, rendezőket hívtak Kassára. A ruszinokat képviselő eperjesi Alexander Duchnovič Színház előadásában Michail Jevgrafovič Saltykov-Ščedrin: A két generálisról című darabját holnap, a Ro- mathan színház Milan Godla: Fekete karaván című roma nyelvű előadását november 16- án tekinthéti meg a közönség a Thália Színházban. Két szlovák nyelvű előadás is helyet kapott a programban. Janusz Glowacki Antigoné New Yorkban című darabját Henryk Rozén lengyel rendező állította színpadra az Állami Színház színészeinek közreműködésével, a Márai Stúdióban látható november 14-én. A nyitrai Andrej Bagar Színház a Volt egyszer egy osztály című egyetemi vizsgaelőadással érkezik, amelyet Ján Luterán rendezett. Az előadások után találkozásra nyílik tehetőség a szereplőivel, alkotókkal, a beszélgetéseket követően pedig a Fesztiválklubban folytatódik az este élő zenével. 11-én délután és 16-án délelőtt a budapesti Káva Kulturális Műhely művészetpedagógiai foglalkozást tart diákoknak, 17- én este a szervezők a Thália Színház alapítóinak is kedveskedni szeretnénak, zenés beszélgetés keretében tehetőség nyílik számukra nosztalgiázásra, anekdotázásra, amely által a közönség betekinthet egy színes világ kulisszái mögé. A fesztivál keretében két olyan filmet is vetítenek, amelyben a színház két színésze aratott nagy sikert. Nádasdi Péter, aki az idei évadtól újra a társulat tagja, Vladimir Balko Barackliget című filmje által vált országosan ismertté. Prikler Mátyás Köszönöm, jól című filmjében pedig Várady Béla alakítása a cannes-i filmfesztivál közönségéhez is eljutott. A zárónapon, november 19-én kerül sor a budapesti Bárka Színház előadásaira 15 és 19 órától. A nagy sikerű Mro- zek-darabot, a Mulatságot élvezheti a közönség. A délutáni előadás után az alkotókkal tesz beszélgetés, valamint a budapesti P 'Andidéi társaság különleges divatshow-ját láthatják az érdeklődők. Az esti előadás után pedig forralt boros, lampi- onos felvonulással folytatódik a mulatság, amelybe az Állami Színház és a Kassai Bábszínház is bekapcsolódik. A fesztivál és a Színházak éjszakája táncházzal, autentikus élő népzenével zárul. A talpalávalót a híres erdélyi Palatkai Banda húzza.