Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-10 / 260. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 10. www.ujszo.com Csúcsközeiben Magyarország csődkockázata Zuhanórepülésben a forint ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az olasz pánik ha­tására tegnap látványosan meg­roggyant a forint, napközben már 311 forintot is adtak egy euróért, 251-et pedig .egy svájci frankért, az előbbire bő két éve nem volt példa. A magyar fize­tőeszköz 2009 márciusában ér­te el eddigi mélypontját, amikor 317,50 forintba került egy euró. A forint elmúlt hetekben (hó­napokban) bekövetkezett gyengülésében szerepet ját­szott az eurózóna adósságvál­sága, valamint a végtörlesztés­sel, az Orbán-kormány gazda­ságpolitikai hitelességének csökkenésével és a leminősítés- sel kapcsolatos aggodalmak. Az Európai Központi Bank szerint a magyar gazdaság egészét és az államháztartást is hátrányosan befolyásoló hatásokkal járhat a devizaalapú kölcsönök rögzí­tett árfolyamú végtörlesztésé­nek lehetőségét megteremtő törvénnyel bevezetett rendszer. A forint szeptember eleje óta 13,5%-ot esett az euróval szemben, a lengyel zloty csak 5,4, a cseh korona pedig 4,8%-ot gyengült. Még nincs pánik a magyar állampapírpia­con, de az első nagyobb eladó könnyen kiválthatja ezt, azaz „közeledik a pillanat, amikor felrobbannak” a hozamok - je­lezte egy londoni állampapír­piaci szereplő, azaz a 2008 ok­tóberi történelmi csúcshoz kö­zelít a magyar kockázati kamat­felár. (portf., VG, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Többlettel zárt a külkereskedelem Pozsony. A gazdasági vál­ság továbbra is rányomja bé­lyegét a szlovák külkereske­delemre. Mivel a megrende­lések csökkenése miatt a ha­zai cégek jóval kevesebb al­katrészt és nyersanyagot hoznak be külföldről, az or­szág kivitele továbbra is na­gyobb, mint a behozatal. Az idei év első kilenc hónapjá­ban a szlovák külkereskede­lem 1,605 milliárd eurós többlettel zárt, vagyis ennyi­vel több árut vittek ki az or­szágból, mint amennyit be­hoztak. Az elmúlt év azonos időszakában a többlet még csak 300 millió euró volt. Az első háromnegyed évben a kivitel 18 százalékkal, 41,33 milliárd euróra, a behozatal 14,4 százalékkal, 39,725 mil­liárd euróra nőtt. (SITA) Nem nőtt a bankok kockázata Pozsony. Fenntartotta a szlovák bankszektorra érvé­nyes eddigi országkockázati besorolását tegnapi értékelé­sében a Standard & Poor’s. A világ legnagyobb hitelminő­sítő csoportja a 4-es csoport­ban tartja nyilván a szlovák bankszektor országkockázati megítélését (Banking Indust­ry Country Risk Assessment - BICRA). A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazda­ságra is kiható és onnan ere­dő kockázati tényezőket mé­ri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es. A szlovák bankrendszer a jelen­legi 4-es besorolás alapján mások mellett Csehország­gal, Izraellel, Malajziával és Katarral van azonos BICRA- csoportban. (SITA) Élelmiszersegély: késik az elosztás Pozsony. Az Európai Unió élelmiszersegély-program- jának keretében idén eddig mintegy 214 ezer rászoruló vehette át a segélycsomagot, ám ehhez még több mint 300 ezren nem jutottak hozzá - nyilatkozta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Az eredeti terv szerint a szo­ciálisan hátrányos helyzetű polgároknak ez év végégig kell hozzájutniuk a 20 kg lisztet és 20 kg tésztát tar­talmazó csomaghoz. „Sze­retnénk elérni, hogy a határ­időt 2012 február végéig kitolják” - mondta a minisz­ter. Az ügyben illetékes bi­zottság ma dönt a szlovák kérésről, (ú) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8538 Lengyel zloty 4,3970 Cseh korona 25,452 Magyar forint 310,50 Horvát kuna 7,4920 Román lej 4,3550 Japán jen 105,96 Svájci frank 1,2322 Kanadai dollár 1,3908 USA-dollár 1,3633 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,34 25,96-24,45 321,10-293,44 OTP Bank 1,42-1,34 25,96-24,47 315,70-297,54 Postabank 1,43-1,33 25,93-24,18­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,34 25,88-24,44 319,94-292,38 Tatra banka­­­Dexia banka 1,42-1,34 25,83-24,52 315,35-299,37 Általános Hitelbank 1,42-1,34 25,92-24,49 321,02-293,38 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A külföldi kereslet látványos csökkenése miatt ismételten munkahelyek ezrei kerülnek veszélybe Újra lassulhat Szlovákia ipara A gépgyárak az idei év első kilenc hónapjában több mint a ne­gyedével növelték a termelésüket (Jón Krošlók felvétele) Pozsony. Szeptemberben tovább gyorsult a szlovák ipar növekedése - kürtölte szét tegnap a pozitív hírt a statisztikai hivatal. A gaz­dasági elemzők azonban nem látnak okot a bizako­dásra, szerintük ugyanis az elkövetkező hónapok­ban az ipar újra lejtőre ke­rülhet, ami elbocsátások­kal és a fizetések csökke­nésével járhat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A statisztikai hivatal szerint a hazai ipar teljesítménye az au­gusztusi 4,2% után szeptem­berben már 7,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A 7% feletti növekedés az elem­zőket is meglepte, a túlzott op­timizmustól azonban óva inte­nek. „Már a hivatal tegnap köz­zétett elemzése is arra mutatott rá, hogy az ágazatok többségé­ben lassult a növekedés üteme, gyorsulásra elsősorban a gép­iparban került sor. Ez utóbbi­ban az éves növekedés elérte a 37,5%-ot, ami jelentős mérték­ben befolyásolta az átlagot. Mindez az első jele lehet annak, hogy a szeptemberi pozitív ada­tok az elkövetkező időszakban már nem ismétlődnek meg” - vallja Eduard Hagara, az ING Bank elemzője. Mivel a szlovák ipar erősen exportorientált, a hazai cégek számára a világpiaci helyzet alakulása lesz a mérvadó, ami viszont semmi jóval nem ke­csegtet. „Az elkövetkező hóna­pokban emiatt lassulhatnak a legnagyobb kereskedelmi part­nereink gazdaságai, ami a szlo­vákiai termékek iránti kereslet csökkenését hozná magával” - mondta el Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elem­zője. A legjelentősebb kereske­delmi partnerünknek számító Németországban az elmúlt idő­szakban például a vártnál sok­kal jobban csökkent az ipari termelés. Szeptemberben 2,7 százalékkal esett vissza az előző hónaphoz képest, a legnagyobb mértékben 2009 februárja óta. Hagara szerint a szeptemberi szlovák mutatók arra engednek következtetni, hogy az ipar nö­vekedése az elkövetkező idő­szakban 5 százalék alá csök­kenhet. ,A lassulást némiképp az autógyártók enyhíthetik, amelyek bővítik a gyártásukat” - tette hozzá Mušák. Az autó­ipar teljesítménye már az idei év első kilenc hónapjában is több mint az ötödével nőtt az előző évhez képest. Ennél na­gyobb növekedést csak a gép­gyártóknál regisztráltak, ame­lyek több mint a negyedével nö­velték a termelésüket. Szlovákia ipara a gazdasági válság miatt 2009-ben érte el a mélypontját, amikor a termelés csaknem 14%-kal esett vissza az előző évhez képest, tavaly azonban már 19%-os növeke­dést ért el. A válság második hullámának az előszele miatt azonban idén lelassult a növe­kedés, ami miatt az elkövetkező időszakban sem számíthatunk a munkanélküliség látványosabb csökkenésére. Ez utóbbi ugyan­akkor már most is hétéves csú­cson van, hiszen szeptember­ben 13,37 százalékot tett ki, amire legutóbb 2005 januárjá­ban volt példa. (mi, SITA) Olaszország az önmegvalósító piaci várakozás példája - a Valutaalap is elveszett évtizedről beszél Irdatlan méretűvé duzzadt az itáliai adósság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Róma. Az önmegvalósító pi­aci várakozás példája, ami Olaszországgal történik - véle­kedtek helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők a már rekordokat döntögető olasz államkötvényhozamok folya­matos emelkedését kommen­tálva. A City vezető befektetési bankcsoportja, a Barclays Capi­tal közgazdászai úgy fogalmaz­tak, hogy Görögország „egy­értelműen” fizetésképtelen, Portugália „valószínűleg” fize­tésképtelen, Írország „esetleg” fizetésképtelen, Olaszország vi­szont a „szürke zónában” van: fizetőképes, ha a befektetők szi­lárdan bíznak költségvetési pá­lyájának fenntarthatóságában, ám fizetésképtelen, ha e befek­tetői bizalom gyenge. A tízéves lejáratú olasz államkötvények hozama tegnap túllépte a 7%-ot, ilyen szint felett gyakor­latilag finanszírozhatatlanná válik az államadósság, ami Olaszország esetében az 1900 milliárd eurós szintet ostromol­ja, aminél csak az USA és Japán adóssága magasabb. Csak jövő­re legalább 300 milliárd eurót kellene visszafizetnie Rómá­nak, azonban mára elapadtak a hitelforrásai, mivel államköt­vényeit túl kockázatosnak tart­ják a befektetők. A hírek láttán a tőkepiacok újra pánik üzem­módra kapcsoltak, a legfonto­sabb tőzsdeindexek zuhantak, az euró pedig gyengült. A kotta ugyanaz mint korábban: bár az olaszok is mindent megígérnek szóban és írásban, a befektetők már megégették magukat a gö­rögök kapcsán, ezért nem hisz­nek el mindent automatikusan. Az európai hitelválság a vi­lággazdaságot „elveszett évti­zedbe” sodorhatja; a megoldás a gazdag országok kezében van - hangoztatta Christine Lagar- de, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, aki sze­rint a gazdag államoknak kell magukra vállalniuk a növeke­dés és a bizalom helyreállításá­nak terhét, mert őket „különle­ges felelősség terheli”. A Barc­lays brit bankház szerint Olasz­ország matematikai esélye a túlélésre egyelő a nullával. A kormány által beígért refor­mokra szükség van, de ezek önmagukban már nem lesznek elegek, hogy megakadályozzák a válságot. A növekedés és a megszorítások sem képesek el­lensúlyozni az államadósság fi­nanszírozásának drágulását, márpedig az már rég meghalad­ta a fenntartható szintet. Az Európai Központi Bank (EKB), hogy mentse a menthe­tőt, tegnap „agresszív” módon kezdett el olasz államkötvé­nyeket vásárolni azt követően, hogy újabb csúcsra szöktek a hozamok. Tegnap délután a 10 év lejáratú, fix kamatozású olasz állampapírok hozama 7,5%-ra ugrott, márpedig a 7%-os hozamszint lélektani vá­lasztóvonalat képez. Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve szerint az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) megtagadják, hogy külön for­rást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mel­lett létrehozandó alapon ke­resztül. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, a németek pedig nem lesznek tovább képesek és hajlandóak finanszírozni a baj­bajutottakat - innen pedig már csak egy lépés választ el az eu­rózóna szétesésétől. (Portf. NapiG., shz) Nem épülhet diszkriminatív elvekre, nem támogathatja az egyenlőtlenséget a közös agrárpolitika Ne fogadjuk el a negatív hatású döntéseket! LŐR1NCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Hét pont­ban találja aggályosnak a Szlo­vák Agrárkamara az Európai Unió közös agrárpolitikai re­formtervezetét, derül ki abból az állásfoglalásból, melyet a dél-szlovákiai gazdálkodókat tömörítő társulás által szerve­zett, kedden megtartott nem­zetközi vitafórum résztvevői fogalmaztak meg. Az ágazat versenyképességé­ről folytatott tanácskozás mint­egy kétszáz résztvevőjét hazai és külföldi szakemberek tájé­koztatták az ágazat helyzetéről, kilátásairól. A Szlovák Agrár­kamara által megfogalmazott közleményben egyebek mellett az áll: az egyesülés diszkrimina­tív mivolta miatt elutasítja a jo­gosultság alapját jelentő törté­nelmi referenciák alkalmazását a közvetlen mezőgazdasági ki­fizetések meghatározása terén. Az egyesülés az Európai Bizott­ság által előterjesztett tervezet további hiányosságaként érté­keli, hogy az nem definiálja az olyan alapvető fogalmakat, mint pl. a „mezőgazdasági tevékenység”, ami szintén a jo­gosultság alapjának meghatá­rozását szolgálja; elutasítja a plafonérték, illetve az ugarolta­tási kötelezettség (ún. gree­ning) bevezetését, a vidékfej­lesztési program terén pedig el­lenzi a mezőgazdasági nagyvál­lalatok kiiktatását a támogatási rendszerből. Egyetért azonban azzal, hogy az EU tagállamai kötelezően támogassák a fiatal gazdálkodókat, ami garantálná számukra a megfelelő életszín­vonalat . „Megengedhetetlen, hogy a közös európai agrárpolitika diszkriminatív elvekre épüljön, és figyelmen kívül hagyja az egyes tagországok történeti fej­lődésének sajátosságait. A szlo­vák gazdálkodóknak is szóhoz kell jutniuk, hogy felszámoljuk az európai agrárvállalkozói környezetben tapasztalható egyenlőtlenségeket” - áll a köz­leményben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom