Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-08 / 258. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 8. Hirdetés 5 TANULJUNK AZ UJ SZÓVAL! 3. rész - A kisebbségi nyelvhasználat Nyelvi sokszínűség Az EU hivatalos nyelvei Az Európai Uniónak 23 hivatalos és munkanyelve van. Ezek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. A hivatalos nyelveket rögzítő első közösségi rendeletet 1958-ban fogadták el. A jogszabály az akkori tagállamok nyelvét, azaz a francia, a holland, a német és az olasz nyelvet határozta meg az EU első hivatalos és munkanyelveként. Ahogy egyre több ország csatlakozott a közösséghez, az uniónak egyre több hivatalos és munkanyelve lett. A hivatalos nyelvek száma azonban nem éri el a tagállamok számát, mivel néhány országban ugyanazt a nyelvet beszélik. így például Belgiumban a holland, a francia és a német a hivatalos nyelv, Ciprus hivatalos nyelve pedig a görög, ezt a nyelvet beszéli a helyi lakosság legnagyobb része. |U| szol Helyzetkép a baszk a legősibb európai nyelv. Az unió adatai szerint 23 hivatalos európai uniós nyelv és több mint 60 regionális vagy kisebbségi nyelv létezik, melyet több mint 40 millióan beszélnek Euró- pa-szerte. Christoph Pan, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának korábbi elnöke, ismert dél-tiroli professzor kutatásai alapján megállapíthatjuk, hogy Európában 90 nyelv él egymás mellett, ebből 37 államnyelv, 53 pedig „állam nélküli nyelv”. Az EU kedvező politikát folytat a regionális és kisebbségi nyelvek érdekében az Európai Unió Alapjogi Chartája 22. cikkének értelmében, amely kijelenti: „Az unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”. Az Európai Bizottság 1992-ben részletes tanulmányt indított útjára az unió regionális és kisebbségi nyelvi közösségeiről. Az új országok csatlakozásával a vizsgált közösségek száma is kibővült. Az Euromosaic nevű kutatás 300 ezer beszélőt határoz meg, ennél a létszámnál tud gond nélkül továbbélni és fejlődni egy nyelv. Az UNESCO szerint világszerte a nyelvek felét fenyegeti a kihalás veszélye, mintegy háromezret. Összeállította: vhe Azokat a kisebbségi nyelveket, amelyek egy másik országban többségi nyelvnek számítanak, általában nem fenyegeti veszély. Ám még ezek a kisebbségi kultúrák és nyelvek is lehetnek veszélyeztetettek, akárcsak a breton és az ír, melyek fennmaradása csak nehézségek árán érhető el. It Az Európa Tanács meghatározása azokat a nyelveket is felöleli, amelyek jogi helyzete ingatagabb, vagy amelyek többségi nyelvnek számítanak ugyan egy országban, de máshol kisebbségek beszélik: a számi nyelveket az Észak-Finnor- szágban, Svédországban, Norvégiában és Oroszország Kola-félszigetén élő őshonos nép beszéli; egyes nyelvi közösségek csupán néhány száz főből állnak, és nyelvüket kihalás fenyegeti; a németet Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Olaszországban is beszélik, a dánt Németek országban, az albánt és a görögöt Olaszországban, a horvátot és a szlovént Olaszországban és Ausztriában, a magyart Romániában, Szlo- PP vákiában, Ausztriában stb.; és még sorolhatnánk tovább. A meghatározás magában foglalja az Európa különböző részein élő vagy vándor életmó- <— dot folytató népcsoportok által beszélt „mobil” nyelveket is. Ide sorolható a jiddis, a romani és a szinto nyelv. A nyelvi határok sokszor nem egyeznek meg az országhatárokkal. A német például több országban is hivatalos nyelv. Egyes kisebbségi nyelvek, nyelvjárások szintén túlnyúlnak a határokon, gyakran közös kultúrájú közösségeket kapcsolva össze. Példaként említhetjük a Spanyol- országban és Franciaországban élő baszk és katalán nyelvű közösségeket, valamint a kelta nyelvű közösségeket Franciaországban, Írországban és az Egyesült Királyságban. Nagy jelentősége van ezeknek a kapcsolatoknak, és tesznek is regionális szintű erőfeszítéseket fenntartásukért. Ám e közösségek közös érdeke, hogy nyelvük és kultúrájuk fennmaradjon, tovább fejlődjön, és a bennük rejlő lehetőségek kibontakozhassanak az Európai Unióban. ATanuljunk az Uj Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákok számára készült, melyben ezúttal 38 iskolából 2500 magyar tanuló vesz részt két hónapon keresztül, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a nyolc tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával valósul meg, az Emberi Szabadságjogok Védelmében elnevezésű dotációs program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Könyvek Az iskoláknak Alapítvány felel. A következő témaoldal november 15-én jelenik meg, témája a gyermekjogok. A „hivatalos” és a „munkanyelv” két dolgot jelent: az uniós intézményeknek e nyelvek bármelyikén lehet írni, és az intézmények ugyanezen a nyelven válaszolnak, az európai uniós rendeletek és más jogalkotási dokumentumok valamennyi hivatalos és munkanyelven megjelennek a Hivatalos Lapban. A munkadokumentumokat időbeli és költségvetési korlátozások miatt viszonylag ritkán fordítják le az összes nyelvre. Az Európai Bizottság rendszerint az angolt, a franciát és a németet használja eljárási nyelvként, az Európai Parlament pedig a képviselők igényei szerint fordíttat a különböző nyelvekre. E urópa 47 államában több mint háromszáz kisebbség él, közel százmillió ember szerte a kontinensen. Ez a nyelvi sokszínűség is jelzi, mennyire nem unalmas a közeg, amelyben élünk. Ezúttal a kisebbség és a többség nyelvével foglalkozunk. Vegyes a kép Több európai uniós tagállam „A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája” által bevezetett meghatározást alkalmazza. E nemzetközi szerződés szerint regionális és kisebbségi nyelv minden olyan nyelv, melyet egy állam lakosságának egy része használ, és amely nem a hivatalos nyelv dialektusa, nem bevándorlók nyelve és nem mesterségesen létrehozott nyelv. Sok nyelv felel meg ennek a definíciónak. A legtöbben a katalánt beszélik: összesen körülbelül 7 millió katalán anyanyelvű ember él Spanyolországban, Franciaországban és Szardínia Algero városában. A legtöbben közülük Spanyolországban élnek, olyan területen, ahol a katalánul beszélők többségben vannak, és a nyelv a spanyollal együtt hivatalos nyelv. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 32 országból 85 tagszervezetet fog össze, ekként a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek legnagyobb európai tömörülésének számít. Hatvan évvel ezelőtt alapították Versailles-ban. „Az európai kisebbségek helyzete vegyes képet mutat. Egyes térségekben példás a kisebbségi és a többségi népcsoportok együttélése. Máshol azonban sok kisebbség a túlélésért kénytelen küzdeni. Európai nyelvek és kultúrák vannak kihalófélben, és ez csak a kisebbségi politika világos irányváltásával állítható meg” - olvasható a FUEN egyik nyilatkozatában. „Állam nélküli nyelv” Európában 220—230 különféle nyelv és nyelvcsalád van jelen, ezek közül Jó, ha tudod! Az Európai Unió ösztönzi a nyelvtanulást, hogy elősegítse a különböző kultúrájú emberek közötti megértést, valamint a társadalmi és az európai integrációt. Az idegen nyelvek elsajátítása remek módja annak, hogy jobban megértsük más emberek értékrendjét, kultúráját és viselkedését. Tehát ne feledd, a közmondás is mondja: Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz! Felmérés a középiskolákban Ma már nyilvánvaló, hogy az, aki több nyelven beszél, nagyobb eséllyel helyezkedik el a munkaerő- piacon, jobb állást talál, sikeresebb lesz, mint az, aki nem beszél nyelveket. Ez év elején Európa 16 országának középiskolásai körében felmérést készítenek, melyet jövőre • értékelnek ki. Az európai nyelvi kompetenciamutató arra szolgál, hogy nemzetközileg összehasonlítható adatokat kapjanak az Európai Unióban folyó nyelvoktatás és nyelvtanulás eredményeiről, ez segíteni fogja a tagállamok hatóságait a nyelvtanulás politikájának fejlesztésében és az országos színvonal emelésében. A felmérés azt teszteli, mennyire értik a hallott és az olvasott idegen nyelvű szöveget, milyen mértékben sajátították el az idegen nyelvű szöveg írását. A diákok idegennyelvtudását angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelvből mérik fel a középiskola alsó tagozatának utolsó évfolyamát látogató tanulók reprezentatív mintája alapján. Az idegen nyelven való beszéd készségét később mérik fel. 14 országból 16 oktatási rendszer működik közre a felmérés első körében: Anglia, Belgium (a flamand, a francia és a német közösség), Bulgária, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Málta, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. « nadácia W Knihy školám MP91100620
