Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-08 / 233. szám, szombat
A Fidesz-KDNP kormány dilettantizmusa a szlovákiai magyarság túlnyomó részének anyagi egzisztenciáját nem érinti közvetlenül, értelemszerűen itt lényegesen kevesebb kétely és bírálat fogalmazódik meg a kormány címére, mint a Duna túlpartján. Magyarországon a nacionalista kurzus ereje a nemzeti valuta erejét követi nyomon, mi ellenben - egy szűk rétegtől eltekintve - nem sírunk a forint árfolyama miatt. Ellenkezőleg, megint érdemes odaát vásárolni, tankolni. MAL1NÁK ZSOLT A kisebbségi lét az anyaországi kormányzat mélynemzeti retorikájának törzsfogyasztója. A kettős állampolgárság köny- nyített megadása történelmi okokra hivatkozva olyan elv, amely önmagában nem lenne konfliktusban sem a jogállamiság és a kisebbségvédelmi jog- gyakorlat európai felfogásával, sem a megfontolt belátáson nyugvó gondolkodással. Ellenben a magyar kormány programja és propagandája a határon túli magyarság vonatkozásában túllép a nemzeti azonosságtudat megtartásán és erősítésén. A nemzeti egység orbáni kurzusa a nemzeti azonosság- tudathoz képest egy különnemű és jól körülírható érzetminőség felszítására törekszik. Orbán egyenlőségjele a nemzeti azonosságtudat és a nemzeti egység paradigmája között kisstílű megtévesztés, olyan csapda, ami itt, a határon túl valószínűleg kevésbé látszik, mint Magyarországon. Ezt a csapdát itt kilencven év történelme jól álcázza, Orbántól pedig nem áll messze a társadalmi manipulátor hajlama és látásmódja, és ha érdeke azt kívánja, megvezeti földhözragadt embert. A bolsevik egység Garai László professzor egy nágy ívű szociálpszichológiai előadás-sorozatában a bolsevik típusú párt sajátos viszonyait taglalva kifejti, hogy e képződmény működése során mindig kínosan ügyelt az egységre. A határozatait nem egyszerűen a bizottsági tagok többségének szavazata alapján hozta, ez nem lett volna elegendő egy ilyen hatalmi monopólium jó működéséhez. Az elsöprő többség sem lett volna elegendő. A döntéseit mindenkoron egységesen hozta. Ennek a hatalmi monopóliumnak a működési axiómája az volt, hogy az egység pozíparlamenti választások után lehetőség lett volna egy szilárdabb kormánykoalíció megalakítására, ha Orbán nem hirdeti meg fejvesztve az egységes magyar nemzet paradigmát? Ezt is esélyesnek tartom. Ha itt bukik a koalíció, s egy előrehozott választások eredményeképpen Fi- co kormányt alakít, Orbánnak ehhez köze nem lesz? Szuj Csien-kuo (Sui Jianguo) kínai művész Örökölt köpeny című alkotása a Sotheby's őszi hongkongi aukcióján ciója jelentette a hatalom birtoklását, az egységgel szembeni megosztottság pedig a hatalomnélküliséggel járt együtt. Az egységgel való szembehelyez- kedés a hatalomról való automatikus lemondást jelentette volna (egyéb komoly következmények mellett). Ez az egység pedig végső soron egy ember, a mindenkori első titkár pozíciójának a kifejeződése volt. Garai professzor felvázolja, hogy ez a hellenizmus óta ismert hatalomtechnikai attitűd, a saját sorok összezárása, az egység pozíciójából való fellépés a meghódítandó perifériával szemben nyomon követhető a bolsevik impérium kiépülésének minden fázisán. A forradalmat követően a párt az egység hordozójaként lépett föl a megosztott orosz társadalommal szemben és egységesítette azt. A 20-as évek elején Szovjet- Oroszország, illetve 1922-től a Szovjetunió szintén a bolsevik egység jegyében helyezkedett szembe a beolvasztott tagköztársaságok megosztott társadalmaival. Amikor a rendszer egységes lett és megszilárdult, 1945 után egy következő gyűrűt vont maga köré, a szocialista blokk kis országait. Amikor mi is egységet alkottunk a béketáborba beolvadva, a birodalom a további terjeszkedés terepét a megosztott fejlődő vi- lágbanjelölte ki. Kétélű nacionalizmus Orbán rengeteg energiát fektet abba, hogy a másfél évvel ezelőtti parlamenti választásokon aratott fölényes győzelmet hatalmi monopóliummá transzformálja. Logikailag ez megvalósítható lenne akár egy magyarországi, nyitott piacgazdasági modellben, de egy ilyen vegyes szerkezetű hatalmi-gazdasági konstelláció Garai modelljében egyszersmind egy önmaga létét alámosó társadalmi paradoxon működtetését is jelentené. Az euroatlanti közegben azonban ez csak mint elméleti lehetőség merül föl. Az 52,73%-os szavazati arányt a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező populista magyar kormány nemzeti egységként kommunikálja. Orbán a magyar társadalmat a Fidesz nacionalista értékrendje mentén szeretné egységesíteni. Hatalmának alkotmányos betonba ágyazási programját és kormányzati dilettantizmusát nacionalista demagógiával permetezi. Szociogarázda- sága láttán a magyarországi társadalom mind szélesebb rétegei alkotnak árnyaltabb képet a Fi- desz-kormányhitelességéről. Ehhez képest a határon túli magyar közösségek tagjai javarészt egy redukált, egy-két vál- tozós képlet mentén ítélik meg a magyarországi politikai élet szereplőit. Mindenekelőtt aszerint, hogy az adott párt vagy politikus miként viszonyul a határon túli magyarokhoz, milyen gesztust tesz felénk. Itt nyerő az érzelmi húrok pengetése. A (Kép: TASR/AP Photo/Kin Cheung) hétköznapi létminőség valós tartalmait érintő intézkedések itt másodlagosak vagy elhanyagolhatók, ezeket nem mi érezzük. Orbánék nacionalizmusa itt szívekhez szól. Valahogy így gondolkodunk, így érzünk. Ez azonban óriási önáltatás. Az egységes nemzet paradigmájának a határon túli lecsapódásait itt, Magyarországtól északra mi nagyon is érezzük. Az SNS tavaly júniusban átlépte a parlamenti küszöböt. Ezt Orbánnak köszönhetjük. Annak, hogy rohamtempóban, még a kabinet megalakulása előtt átnyomta az Országgyűlésen a kettős állampolgársági törvényt. Két héttel a szlovákiai parlamenti választások előtt. (A teljesség kedvéért: Duraynak is köszönjük a közreműködést.) Az MKP nem jutott be a parlamentbe. Ez is másképp alakult volna, ha Orbán vár egy hónapot? Lehetségesnek tartom. A választások előtti felmérések mindenesetre az MKP-t befutóként prognosztizálták. Az itteni A kisebbséget megosztó nagy egység Orbán a szlovákiai magyarságra nézve azzal is negatívan avatkozik be a szlovákiai politikába, hogy az egyik magyar politikai érdekképviseletet megvásárolja, a másiktól meg elvitatja azt a minőséget, hogy képviseli az itteni magyarságot. Azt a kérdést kellene megválaszolni, hogy ezt milyen alapon vitatja el. Jogi alapon? Morális alapon? Egyikkel sem rendelkezik. Erre a kérdésre a józan gondolkodás keretei között nem tudok értelmes és logikus választ adni. Nyilván Orbán se. Nem csodálkozom azon, hogy a demokratikus szlovák értelmiség orrát is facsarja a nacionalizmus déli áramlatának bűze. Pozíciójával visszaélve Orbán az egység hordozójaként lép fel a politikailag tagolt perifériával szemben. Ez a lelki alkat egy ilyen mértékű hatalmi koncentráció birtokában hatalmának megszilárdítására és az addigi fennhatóságán kívül eső területeken való kiterjesztésére törekszik, egységesít és gyomlál, megkérdőjelezi és lehetősége szerint ellehetetleníti az övétől eltérő értékrendeket. Az egység, a sorok összezárása az értékrendek spektrumával, a társadalom többrétűségével szemben fogalmazódik meg. Nemcsak nálunk, Erdélyben is ezt a sémát valósítja meg. A hatalmi terjeszkedés egyik mércéje a választójogi törvény lesz. Most megjósolható, hogy nem tenne jót sem a közösségnek, sem az államközi kapcsolatoknak, ha a magyarországi pártok direkt módon, kampányszerűen részt vennének a szlovákiai magyar választók politikai értékrendjének alakításában. Az így gerjesztett konfliktusoknak megint mi viselnénk a negatív következményeit. És Magyarországon sem arat majd osztatlan sikert, ha netán a határon túli szavazatok döntenek az ország sorsa felől. Ennek hatása esetleg lecsapódhat a nemzetrészek közötti bármilyen nemű kapcsolatok minőségén is. Ám egy elszánt társadalomreformert az ilyen apróságokhoz képest nyilván sokkal jobban foglalkoztatják az újraválasztási kilátásai. A kekeckedőknek esetleg majd kioszt néhány alkotmányos ko- kit meg sallert. SZALON 2011. október 8., szombat 5. évfolyam, 40. szám Egy ilyen mértékű hatalmi koncentráció gyomlál, megkérdőjelezi és lehetősége szerint ellehetetleníti az övétől eltérő értékrendeket Kétségek az egységes nemzet orbáni logikája felől
