Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-05 / 230. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 5. Régió- szülőföld 15 Sokba kerülne a helyreállítás, néhány helybéli legszívesebben lebontatná a romot Egyetlen lehetőség lenne a zeherjei templom megmentésére A környékét karbantartják, de egyre siralmasabb a templomrom állapota (A szerző felvétele) Ingyenes belépés a múzeumokba Tíz éve alapították a megyei önkormányzatokat Zeherje (Zacharovce). Szeptember 11-én múlt nyolc éve, hogy a Rimaszombat melletti Zeherje református templomának tornya leomlott, az értékes műemlék sorsát azóta sem sikerült megnyugtató módon rendezni. SZÁSZl ZOLTÁN A falu polgármesterének nem sok lehetősége maradt: vagy megveszi az önkormányzat az ingatlant, vagy sorsára hagyja a település legdominánsabb épületét. A zeherjei református templom tornya két évvel a New York-i ikertornyok ledőlése után omlott össze, 2003. szeptember 11-én, este nyolc óra tájban. Csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy a mintegy negyven méter magas torony összeomlása nem okozott személyi sérülést, az anyagi károk azonban jelentősek voltak. A villanyoszlopokra rázuhanó törmelék miatt több napig szünetelt a falu északi részén az áram- és a telefonszolgáltatás, a romok az utcát is elzárták. A mintegy kétszáz köbméternyi omladék eltakarítására is közel másfél évig kellett várni, végül a miniszterelnök-helyettesi jogkör alapján elosztható keretből, a szerencsejátékokból befolyt összegből kapott pénzt a falu a romeltakarításra. Csak az omlás után derült ki, hogy a zeherjei református templom tulajdonosa az egykori Rimaszombati Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya, amelynek jogutódja a jelenleg Besztercebányai Körzeti Hivatal. Ehhez a hivatalhoz fordult ismételten idén nyáron Zeherje polgármestere, Ružena Gembická, hogy megoldást keressen a gazdátlan, veszélyessé vált épület további sorsának rendezésére. A körzeti hivataltól kapott tájékoztatás értelmében mostanra már csak egyetlen lehetősége maradt a falunak: megvásárolni az ingatlant. Mivel a templomot az 1945/104-es törvény értelmében államosították, az egyháznak csak használati joga volt, emiatt állagmegóvó munkákat sem végeztek, végezhettek az épületen. Az egyházi vagyon visszaigénylésére lehetőséget adó intézkedésekkor sem kérte vissza az ingatlant az elöregedett, alig húszfős zeherjei egyházközség, nem tudtak élni a restitúciós törvény adta lehetőségekkel. A falu önkormányzata idegen vagyon karbantartására nem költhet, így a minimum hatszáz évesre becsült templom állapota a torony leomlása óta rohamosan romlik. Újabban több helybéli is annak a véleményének adott hangot, hogy földgyaluval kellene eltüntetni a romot a falu közepéről. „Most azt látnám kivitelezhetőnek, ha jelképes összegért megvennénk a Besztercebányai Körzeti Hivataltól a templom épületét, mert a tulajdonjog rendezése nélkül képtelenek vagyunk bármibe is belefogni. A Szlovák Műszaki Egyetem műépítész katedrájának doktoranduszai ajánlották fel segítségüket, már jártak itt, felmérték a romot. A kulturális minisztérium műemlék-felújítási programjából tudnánk pályázni, ha tisztáztuk a tulajdonjogot. A helyreállítási munkálatok becsült értéke is megközelítheti a 750-800 ezer eurót. A településnek nincs lehetősége még az önrész biztosítására sem, ehhez is segítségre lenne szükség, ha belefoghatunk egyáltalán. Levéltári, régészeti, építészeti és műemlék- védelmi feltárást is kell végezni,' terveket kell készíttetni. Ha ez az utolsó lehetőség sem sikerül, nem tudom, mi lesz a templommal, sajnálnám, ha végleg elpusztulna” - mondta Ružena Gembická, Zeherje polgármestere. B. JUHOS MELINDA Nagyszombat. A megyei önkormányzatok megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából holnap nyílt napot tart a Nagyszombat Megyei Önkormányzat. Ingyenes lesz a belépés a megyei fenntartású múzeumokba, galériákba, a megye középiskoláiban pedig nyűt nappal várják az érdeklődőket. A program tíz órakor kezdődik a Nagyszombat Megyei Önkormányzat hivatalában, ahol a Csallóközi színes ceruzák gyermekrajzokból összeállított nemzetközi kiállítást nyitják meg. Ugyancsak délelőtt tízkor a Szlovák Műszaki Egyetem Nagyszombati Anyagtechnológia Karának aulájában kezdődik az ünnepélyes ön- kormányzati ülés, amelyen elfogadják azt az általános érvényű rendeletet, amely október első csütörtökét a Nagyszombat Megyei Önkormányzat Napjává nyilvánítja. Tizenegy órától Nyitott ön- kormányzat címmel tartanak konferenciát, ahol bemutatkoznak a megyei fenntartású intézmények. A nap folyamán a Ján Palárik Színházban kiosztják a tiszteletbeli polgár elismerést és a megye díjait. Holnap ingyenes lesz a belépés a megyei fenntartású kulturális intézményekbe, egyebek mellett a Galántai Honismereti Múzeumba, a Csallóközi Múzeumba, a megyei fenntartású könyvtárakba ingyen iratkozhatnak be az érdeklődők. A galántai könyvtárban tízórától tekinthető meg a Nagyszombat megye kulturális emlékei című kiállítás, kilenctől drogmegelőző előadás hangzik el, egytől pedig kézműves-foglalkozást szerveznek a gyerekeknek. Holnap tizenegykor nyitják meg a Galántai Városi Hivatal aulájában a megyében lakó roma gyerekek és fiatalok képzőművészeti kiállítását. Tibor Mikuš, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnöke és a megyéket összefogó SK8 társulás elnöke az évforduló kapcsán elmondta, a megyék Holnap ingyenes lesz a belépés a megyei fenntartású kulturális intézményekbe, múzeumokba, könytárakba. létrehozása jelentős előrelépést hozott az oktatási intézmények felszereltségében, a szociális szolgáltatások javításában, a közutak fenntartásában és a regionális turizmus fellendítésében. A elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy a törvényhozásban, a parlamentben sok esetben a „zöld asztaltól” hozzák meg a döntéseket, figyelmen kívül hagyják a megyék vezetőinek véleményét, nézeteit, javaslatait. Gyerekkorában indián vagy nőgyógyász szeretett volna lenni, volt kétkezi munkás, vasutas, technikus - Pathó.Béla reklámgrafikus a saját útját járja A reklámtáblák és plakáttervek mellett aktfotókat is készít GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Volt már kétkezi munkás, vasutas, technikus, dolgozott a városi művelődési központ propagációs részlegén. 1995-ben váltotta ki az iparűzési engedélyt, de saját műhelyét csak tíz év elteltével, 2005-ben nyitotta meg. Elsősorban reklámtáblák tervezésével és gyártásával foglalkozik, de aktfotókat is készít. „Ilyenkor az ihletre válaszolok” - mondja Pathó Béla párkányi reklámgrafikus. Gyermekkorában indián vagy nőgyógyász szeretett volna lenni. Az alapiskola befejezése után a komáromi ipari szakközépiskolában tanult tovább. A katonaságnál töltött évek után különféle területeken dolgozott. „Voltam melós, majd öt évet a vasútnál is lehúztam. Tizenhárom évig dolgoztam a városi művelődési központban. Először a propagációs osztályon, majd technikusként. 1995-ben váltottam ki az iparengedélyt, és 2005-ben nyitottam meg saját vállalkozásomat” - mesélte. Tervezés, jóváhagyás, gyártás A szakmát autodidakta módon sajátította el. „Tanulmányoztam ugyan a szakirodalmat, de a gyakorlatban jöttem rá a különféle fortélyokra. Fő profilom a reklámtábla-készítés, de különféle propagációs anyagok - plakátok, névjegykártyák, reklámponyvák - megtervezését és gyártását is Legközelebb Nagy András hulladékfelvásárlót mutaljuk be. vállalom” - mondta. Mielőtt nekifog egy-egy munkának, pontosan egyezteti elképzeléseit a megrendelővel. „A munkának három fázisa van. A megtervezés, a jóváhagyás és a gyártás. Van, hogy a tervek egy óra alatt elkészülnek, de előfordul olyan is, hogy több időt vesz igénybe” - magyarázta. Precizitás, zene és irodalom Műhelyében tisztaság és precizitás uralkodik. „Szeretem, ha minden a helyén van. Kicsi koromtól nagyon precíz vagyok. Ezt a tulajdonságomat Kata lányomban is felfedeztem. Másik lányom, Gyöngyvér a művészi vénámat örökölte. Kreativitásomat a reklámgrafikák készítésénél kamatoztatom leginkább. Szeretem a művészeteket is. Elsősorban a zenét és az irodalmat. Dolgozóasztalom fiókjában őrizgetem négysorosaimat. Tagja vagyok a Szivárvány énekkarnak. Szeretem a jóízű baráti beszélgetéseket. Ezek viszont nagyon ritkák. Mert egy jó beszélgetés közben hallgatni is kell. Úgy tapasztalom, hogy a legtöbb emberben túlteng a közlési vágy, és nagyon ritkán hallgatMűhelyében tisztaság és precizitás uralkodik, szereti, ha minden a helyén van (A szerző felvétele) ják végig a másikat. De én jó hallgató vagyok, sokan megállnak nálam egy kis csevely- re” - jegyzi meg mosolyogva. „Ami megihlet, azt megörökítem” Pathó Béla műhelyében a látogatót rengeteg falra tűzött fekete-fehér fotó és művészi akt fogadja. ,A fotózás az egyik szenvedélyem. Néhány éve volt egy közös kiállításom S. Fekete Zoltán barátommal az Esztergomi Sugár Galériában. Az aktokat még nem látta a nyilvánosság, de ha lenne rá módom, ezeket is szívesen kiállítanám. Engem a női test részletei érdekelnek. Be akarom bizonyítani, hogy nagyon izgalmas lehet egy szép nyak- szirtről, egy gyönyörűen ívelt lábról készült fotó is. Ami megihlet, azt szeretném megörökíteni. Nincs nőideálom. Minden nő lehet szép, hiszen a szépség nem korfüggő, minden a kisugárzáson múlik” - vallja.
