Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-29 / 251. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ 2011. OKTOBER 29. SZTÁRVILÁG 17 Az egész könyv olyan, mint egy előadás, a beve­zetők akár kon- feranszokként is felfoghatóak. Végig ott van a mű­soraimra jellemző tenyérbe mászó- an pimasz öntömjénezés, persze ez csak önirónia. A kötet a Jaffa Kiadó felkérésére született, én pe­dig éreztem magamban a készséget egy ilyen jellegű kötet összeállítá­sára, részben régebbi műveimből, részben újabbakból - mondta a szerző. Galla hangsúlyozta: verbá­lisán nagyon kreatív korszakát éli az életének. A könyv szerkesztése hasonló az újságokéhoz, van benne például ismertető, teszt, apróhirdetés, képregény, jelenet, rejtvény, szí­nészportré. „Színes, vegyes összeállítást akar­tam, egyfajta kincses kalendári­umot. Ügy érzem, elég ügyesen írok, jól bánok a magyar nyelv­vel. Olyan értelemben persze nem vagyok író, mint Jókai Mór vagy Krúdy Gyula, mert bár még nem próbáltam, nem is ambicio­nálom, hogy összefüggő regényt írjak. Van olyan anyag, amely a Holló Színház legutóbbi műsor­füzetéből került át, de vannak benne olyanok is, amelyeket kifejezetten a könyv kedvéért ír­tam, például az intelligenciatesz­tet, a ridert, amely a zenekarok koncert előtti kívánságlistáját parodizálja, a rímszótárt vagy a nyomtatott zörejtárt” - sorolta Galla Miklós. Nagy hangsúlyt kapnak a kö­tetben az Ügyes Lajos iro­dája című sorozat képre­gény- és jelenetváltozatai. A rajzokat ehhez a blogjáért 2009- ben Alfabéta-díjat kapott ismert képregényrajzoló, Csordás Dáni­el készítette, a már bemutatott jelenetek videofelvételei alapján. „Dani nagyszerűen megértette a poénok lényegét, csak minimális változtatásokat kértem tőle” - idézte fel Galla Miklós. „A legbüszkébb négy nyelvújító művemre, a Bocsánatkérésre, a Panaszáradatra, az Önvallomásra és az Ömlengés helyett címűre va­gyok, ezek a legfrissebb, valóban az utolsó pillanatban született írá­Galla Miklós Könnyű műhaja Kisgyerekektől a nagyszülőkig mindenkinek ajánlja Könnyű műhaj című, most megjelent könyvét Galla Miklós, a magyar abszurd humor egyik élharcosa. Szerinte írásainak stílusa infantilis, egyben intelligens. Van olyan anyag, mely a Holló Színház legutóbbi műsor­füzetéből került át. saim. Ezek állnak most a legkö­zelebb hozzám, hiszen a zenészek is mindig a legutóbbi lemezüket tartják a legjobbnak” - jegyezte meg a szerző. Nemrég készültek Galla Miklós festményei is - ezek XXI. századi remekművek cím alatt találhatók a kötetben. Ennek előzménye az volt, hogy Galla negyven év szü­net után ellátogatott egy papír­boltba, és beszerzett vízfestéket, valamint rajzlapot. A humorista szerint a kötet nem­csak abban különbözik korábbi alkotótársai, például Laár And­rás és Dolák-Saly Róbert elmúlt években megjelent köteteitől, hogy más a szerző, hanem a stílust is másnak tartja. (Igaz, Besenyő családos jelenet is van; ez annak idején Galla kilépése miatt nem került be a L’art pour fart reper­toárjába, most viszont közzétette, Esernyő család néven.) „Tudok a többiek könyveiről, bár nem olvastam azokat. Az abszurd kifejezés helyett a saját dolgai­mat jobban szeretem infantilis, egyben intelligens humornak nevezni, helyenként már az egzal- táltságig. Az abszurd címkét kissé szegregálónak érzem, mintha le akarnának választani ezzel a többi humoristáról, holott én közéjük tartozónak érzem magam” - fej­tette ki. A Könnyű műhajban Galla Mik­lós példaképei - Kabos Gyula, Koltai Róbert, Jay Leno, Sándor György - előtt is tiszteleg egy-egy róluk szóló írással. „A Kabosról szóló szöveg stílusa kicsit eltér a többitől, komolyabb hangvéte­lű. Néhány évvel ezelőtt én szer­kesztettem a CD-jét, és akkor a füzetkébe egy megemlékezést írtam róla, most ez került be a könyvbe” - mondta. A számos nyelvi lelemény mellett vicces grafikák, fotók is részei a könyvnek, ezek több illusztrátor, Hegyi Péter, Sipos Géza, Vihar Buda és Zsoldos Péter munkái. A kötetben szereplő írások, mo­nológok, jelenetek mintegy fél év múlva hangoskönyv formában is megjelennek; „minden bizony­nyal Koltai Robi hangja is fel fog csendülni”. Ezen a GD-n hat dal szerepel majd Gallától: régi GM49-számok (Kötődé, Bélát itt ne keressék), valamint más Galla- szerzemények (Világhalló, Ma nem javítom meg). Galla Miklós 2009 decemberé­ben mintegy negyedszázad után hívta ismét életre _ zenekarát, a GM49-et, amely manapság GM több mint 49 néven lép fel. „Imádom, hogy teljesen élőben játszunk, élvezem a zenélést. Két évvel ezelőtt jelent meg életem első szerzői lemeze, a Pa-Dö-Dő Csomagot kaptam című CD-je. A hangoskönyvön lesz három olyan dal, amelyet még régeb­ben rögzítettem, hármat pedig a GM több mint 49-cel vettünk fel. Csapatomban világraszóló zenészek vannak: Barabás Tamás basszusgitáros a Djabéban játszik, Nagy Ádám szólógitáros és Csá- nyi Zoltán dobos a Roy és Ádám Trióban, Pulius Tamás billentyűs- vokálos pedig a Mocsok 1 Köly- kökben” — mesélte az énekes Galla Miklós. Hozzátette, hogy a Pa-Dö-Dő hamarosan megjelenő feldol­gozáslemezén is lesz egy szerze­ménye. „Gondolkodom egy új önálló esten, és egyéb ödeteim is vannak. ’’(MTI-PRESS) INTERJÚ ® ® tvenedik évébe lé­O pett Magyarország legismertebb együt­tese, az Omega, amely gazdag jubi­leumi szereplést tervez. Az Omega frontemberével, Kóbor Jánossal beszélgettünk a múltról, a jelenről és természetesen a jövőről. Gondolom, a sajtó képviselői a nem mindennapi jubileum kap­csán gyakran kérdeznek rá az Omega megalakulására. Ez bizony így van, és nagyon jó a múltban kotorászni. Talán ez is azt jelzi, hogy sajnos mi, az együttes tagjai, megöregedtünk. Általában az emberek az öregedésüket a nosztalgiázással próbálják leplezni. Ami pedig a konkrét témát illeti: Laux Józsival és Varsányi Pisti­vel annak idején a gimnázium 3. osztályában megalapítottunk egy diákzenekart. Nagy hatással volt ránk a Szabad Európa Rádió Tiné­dzserpartija, amelyet, ha recsegve is, állandóan hallgattunk. Óriási hatással volt ránk Cliff Richard és a Shadows. Őszinte leszek, eb­ben az időszakban nem is tudtunk zenélni igazán, mondhatni afféle hobbizenekar voltunk. Ahogy túl­estünk az érettségin, lényegében az egész el is sikkadhatott volna. Az én döntésemnek is köszönhe­tő, hogy fennmaradt a zenekar. A kényelemszeretet és a lustaság volt az oka, hogy megmaradtunk. Én személy szerint nagyon közel áll­tam ahhoz, hogy esedeg, mint jó gátfutó, induljak a tokiói olimpi­án. Habár nagyon szerettem spor­tolni, azzal is tisztában voltam, hogy ezt a célt csak rengeteg mun­kával lehetett volna elérni. És úgy láttam, hogy a lányokkal inkább rockerként könnyebb az ismerke­dés, mint élsportolóként. Talán ez is közrejátszott a döntésemben, és maradtam inkább zenész. Mikortól nevezi magát zenésznek? Diplomaosztás után döntenem kellett, hogy egy tervezőiroda építész állását válasszam vagy az Omegát, és az akkor még álom­nak tűnő angliai turné lehető­ségét. Ekkor még az egészet egy jópofa dolognak tartottam. Liszt Ferenccel szerepel egy festményen, amely az Omega Rhapsody című lemezének a borítója. A retusálásnak köszön­hetően hasonlítanak annyira egymásra? Persze, a nyomdai technika is be­segített. Különben nagy tisztelője vagyok Lisztnek. Ráadásul most van születésének 200. évfordulója is. Úgy gondolom, ha Liszt Fe­renc ma élne, biztosan rockzenész lenne. Liszt Ferenc felejthetetlen. Mit gondol, az Omega mennyire lesz ismert, mondjuk, a 100. szüle­tésnapján? Ennek már vannak jelei. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy sokan játsszák a dalainkat - van, akik jobban, és vannak, akik rosszab­bul. Mint minden műfajban, a rockban is vannak, lesznek olyan számok, amelyeket hosszú időn át játszanak még a távoli jövőben is. Számos előadónak már most is tömegével akad tribute zene­kara. Gondoljunk csak a Pink Floydra, a Beatlesre vagy Elvisre. Az, hogy az Omegának vagy akár a Rolling Stonesnak nincs, azt je­lenti, hogy még működőképesek vagyunk. Hogy ez meddig marad így? Talán Liszt Ferenc már látta fent a nagykönyvben... Albert József Naevon ió a múltban kotorászni

Next

/
Oldalképek
Tartalom