Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-29 / 251. szám, szombat
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 29. A magyar politikusoknak reagálniuk kellett a helyzetre, olykor sajátságos módon nyilatkoztak Névtelen kétnyelvű kampányok VÁLASZOLNAK A Kétnyelvű Dél aktivistái akikkel e-mail címükön keresztül kommunikáltunk 0 Miért anonim a társaság? Nem célunk az önfényezés, nem egyéni népszerűségre törekszünk. Az ügyre szeretnénk felhívni a figyelmet, nemmagunkra. Nem attól félnek, hogy akcióiknak jogi következményei lehetnének? Nem hisszük, hogy jogi következményei lennének annak, amit csinálunk. Nem rongálunk. A párkányi akciónk sem volt törvényellenes. A táblaáüítás annak minősül, de a szankció magának a táblának az eltávolítása, amit az útkezelők már elvégeztek. A matricák sem okoznak kárt, könnyen eltávolíthatók. Közösségünk számára fontos ügyre szeretnénk felhívni a figyelmet, és itt az ideje, hogy anyanyelvűnket félelem nélkül használva éljünk ebben a hazában. Mi volt a célkitűzésük, amikor elkezdték, és érzésük szerint hol tartanak a célig vezető úton? Kezdetben az volt a tervünk, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvhasználat tragikus helyzetére és a szűkkeblű, intoleráns törvényi szabályozásra. Azt gondolom, ezt a célt maximálisan elértük, sőt, bizonyos értelemben túl is nyertük magunkat, hiszen a kétnyelvűség ügye központi témává vált a szlovákiai magyar közéletben. Mind többen és többen állnak ki anyanyelvűnk vizuális használata mellett. Mennyibe került a duna- szerdahelyi útjelző tábla elkészítése, felállítása, ki finanszírozta mindezt? Önerőből állítottuk fel a táblát, önkéntes munkával, az anyagra is mi dobtuk össze a pénzt. Külső szponzorunk nem volt. Azóta viszont többen jelentkeztek, főleg vállalkozók, hogy támogatnák a következő akcióinkat. Milyen visszajelzéseket kaptak? Néhány elhanyagolható kivételtől eltekintve elismerést kaptunk. A tapasztalatok és a személyes visszajelzések is megerősítik, hogy a kétnyelvűségnek széles társadalmi támogatottsága van. Ez is azt bizonyítja, mennyire tarthatatlan az a szlovákiai magyar politikai toposz, mely szerint oly an jogokért küzdünk, amelyekre nincs szükségünk. A matricázós akció után több vállalkozó is azt nyilatkozta, hogy perelni fog. Történtek emiatt feljelentések? Nem. És nem is lesznek, mivel a matricák nem okoznak kárt, könnyen eltávolíthatók. Sajnáljuk, ha valakinek kellemetlenséget okoznak, de talán azon sem ártana elgondolkodni, miért került fel az üzletre amatrica. Milyen a viszonyuk a két magyar politikai párttal? Nem tartjuk a kapcsolatot egy politikai alakulattal sem. Kezdeményezésünk pártfüggetlen. El kell azonban mondani, hogy elégedetlenek vagyunk mindkét párt eddigi teljesítményével a kétnyelvűség törvényi rendezésével kapcsolatban. Választások közelednek, nem félnek attól, hogy a pártok a kampány során „ráteszik a kezüket” az akcióikra? Az eddigi tapasztalatok alapján elképzelhető, hogy a pártok akcióinkat megpróbálják kisajqtítaniés saját érdekeiknek megfelelően értelmezni. Hangsúlyozzuk, hogy a pártok feladata a magyar nyelvhasználati jogok kiszélesítésének elérése, nem pedig az idegen toliakkal való ékeskedés. (MSz) Nem lehet kétnyelvű az útjelző tábla Akadnak pozitív példák: szórólapok magyarul is Pozsony. Névtelenek, és a kétnyelvűség betartását követelik. Egymástól függetlenül több aktív csoport is tevékenykedik. Először az üzleteket vették célba, majd a hivatali nyelvhasználatban mutatkozó hiányosságokra kívántak rámutatni. Mérsékelt sikerrel, ám a köztudatba be tudták vinni a témát. A politikusoknak pedig reagálniuk kellett. MÓZES SZABOLCS Minden a matricákkal kezdődött. Tavasszal a dél-szlovákiai üzletek ajtaján és kirakatain megjelentek a kétnyelvűség betartását követelő öntapadós matricák - ott, ahol hiányzott a magyar felirat. Ilyen hely pedig bőven akad. A következő hetekben - információink szerint egymástól függetlenül - több társaság is matricázásba kezdett. Az üzle- tesek kisebbik része ezután kitette a magyar feliratot, a többség viszont inkább perelt volna - ha lett volna kit. Az öntapadós matricák nagy részét probléma nélkül el lehetett távolítani, tehát nem okoztak anyagi kárt a kereskedőknek. „Mi kizárólag a saját matricáinkat használjuk, rajta van a nevünk (Kétnyelvű Dél-Szlo- vákia). Ahol ilyenek jelentek meg, azok mi voltunk. Láttunk a sajtóban más matricákat és festékszóróval felfújt üzeneteket is, azokat nem mi csináltuk” - írták lapunknak a Kétnyelvű Dél-Szlovákia szervezet aktivistái. Reagál a politika Ha a vállalkozók nem voltak is oda az akcióért, a magyar politikusok reagáltak rá. Igaz, az első jelek szerint a magyar pártokat is meglepték a civil kezdeményezések, utána viszont saját kampányt is indítottak, meglovagolva a matricázós hangulatot. Az MKP óriásplakátokat helyezett ki a nyár elején, a Híd pedig saját gyártású narancs- sárga matricákat osztogatott a kétnyelvűséget támogatandó. Információink szerint a civil akciók egyike sem köthető valamelyik párthoz. „Kezdeményezésünk pártfüggetlen” - állította lapunknak a legtöbb akciót lebonyolító Kétnyelvű Dél- Szlovákia anonim szervezet. Ez viszont nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a választási kampány finisében felütik fejüket a pártok által kezdeményezett „anonim” akciók. Önös érdek A politikusok reakcióinak egy része ugyanakkor sajátságosra sikeredett. Az MKP a legutóbbi, dunaszerdahelyi táblaállítás után úgy tette fel az aktivisták nyilatkozatát saját honlapjára, hogy semmi sem utalt rá, az nem pártakció volt. Sőt, első látásra kimondottan úgy tűnt, az MKP szervezésében zajlott le. Értesüléseink szerint a párt az aktivisták tiltakozásának hatására változtatta meg a szöveg elhelyezésének módját. Úgy tudjuk, az MKP „egyszerű szerkesztői hibaként” magyarázta nekik az esetet. A Híd politikusai pedig olykor mást nyilatkoztak egy-egy akcióról a szlovák, mást a magyar sajtónak. Utóbbinak az elejétől a végéig azt állították, hogy megértik az akciót és örülnek neki. „Egyfajta polgári túlérzékenységként tudnám ezt érzékelni, amely a kétnyelvűség problémakörének ellentmondásosságára hívja fel a figyelmed’ - nyilatkozta Rudolf Chmel kisebbségi jogi kor- mányalelnök a JOJ tévének a táblaállítós performansz után. Bugár Béla pártelnök pedig még augusztus elején azt mondta a Plus jeden deň bulvárlapnak, hogy „sem támogatni, sem elítélni nem tudja” az akciókat. Lesz folytatás A Kétnyelvű Dél-Szlovákia társaság azt állítja, lesz folytatás. A matricázás után még nyáron a vasúttáraság egynyelvű gyakorlata ellen tiltakoztak, amikor aktivistáik egy nemzetközi gyorsvonat érkezését jelentették be a párkányi állomáson magyarul és angolul is. A kétharmadrészt magyarlakta városban ugyanis magyar nyelven nem jelentik be a szerelvények érkezéséről és távozásáról szóló információt. A társaság azt állítja, az elmúlt hónapokban több szimpatizáns is csatlakozott hozzájuk az egész dél-szlovákiai régióban. A Párkány project című akciót eddig 10 ezren látták a youtube.com videómegosztó oldalon, a dunaszerdahelyi táblaállítást pedig közel 14 ezren. A társaság Facebook-olda- lát - főként itt aktívak - 1442 felhasználó „lájkolta” (ennyinek tetszik a kezdeményezés). Összehasonlításul: tegnap lapzártánk előtt az MKP hivatalos Facebook-oldalát 1335 ember kedvelte, a Hídét pedig 3618. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kis boltok nagyrészt kiteszik a magyar feliratot, a nemzetközi üzletláncoknak szinte az egyike sem. Sok függ attól is, milyen a lakosság aránya. Ott, ahol csak a lakosok kevesebb mint fele magyar, ritkán kerül ki a szlovák mellé a magyar tájékoztatás is. Nem minden nagyvállalat sokallja a kisebbségi nyelv- használattal járó plusz kiadást. A bankok közül a Tatra banka és az OTP - utóbbinak magyar az anyacége - kínál magyar menüt is pénzkiadó automatáin. A Nyugat-szlovákiai Áram- szolgáltató vállalat, a ZSE pedig a szlovák mellett magyar szórólapokat is osztott az elmúlt hetekben. „A déli régióban szórtuk a magyar tájékoztatót, ott a háztartások mindkét nyelven megkapták a szórólapod’ - mondta az áram- szolgáltató szóvivője. A kisebbségi nyelvhasználati törvény átfogó módosítása javított a nyelvhasználati helyzeten, ám a kereskedelmet a változtatások nem érintették. A kétnyelvű útjelző táblákról sem rendelkezik a törvény, ez a módosítás tervezetében sem szerepelt. A számottevő kisebbségekkel rendelkező európai államok nagy részében ugyanakkor bevált gyakorlatnak számítanak, tőlünk keletebbre fekvő országokban is ismertek. (MSz) A táblaállítás videóját közel 74 ezren nézték meg, a matricázás pedig hullámként söpört végig Dél- Szlovákián (Somogyi Tibor felvételei
