Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-28 / 250. szám, péntek
www.ujszo.cqm ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 28. Közélet 3 Az uniós megállapodás értelmében ezentúl ha egy bank bajba jut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk Nő a mentőcsomag, csökken a görög adósság AZ UNIÓS CSÚCS DÖNTÉSÉI Főbb pontok A a magánszektor elengedi görög kötvényéi értékének 50 százalékát. ► Ezzel a görög állam- adósság 100 milliárd euróval csökkenthető, 2020-ra a GDP 160%-ról az össztermék 120%-ára 0 Az EFSF mentőövet 1 billió euróra növelik 2012 júniusáig 0 100-110 milliard euróval növelik az európai bankok alaptőkéjét • Forrás: REUTERS Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszköz (EFSF) alapítva 2010 májusában Írország, Portugália Négy-öt lépésben és Görögország 1 billió eurósra megsegítésére terjesztik a mentőöv használva felhasználhatóságát __^-440 milliárd Ifc L ~1 billió Az összegek euróbán értendők ^ej< Angela Merkel a csúcs egyik főszereplője volt, és sikerrel érvényesítette a német érdekeket (SITA/AP-felvétel) Brüsszel . Az uniós vezetők több mint tízórás tárgyalás után megegyeztek a Görögország és az euróövezet megmentéséről szóló átfogó stratégiában. A hellének adósságának felét leírják. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Megszülettek azok a döntések az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek csütörtök hajnalban véget ért brüsszeli találkozóján, amelyekkel reményeik szerint sikerül kezelni a zónában kialakult adósságválságot, és visszanyerni a nemzetközi pénzügyi piacok bizalmát. A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euró- övezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőző 27-es körű, teljes EU-csúcstalál- kozón hozták meg. Feltőkésítik a bankokat Ezek kulcseleme az európai bankok feltőkésítésének szabályairól született megállapodás. A megállapodás értelmében ha egy bank bajbajut, akkor először a részvényeseknek és a tulajdonosoknak kell helytállniuk, ha pedig az nem megy, akkor a nemzetállami költségvetéseknek. Ha ez utóbbi sem megy, csak akkor lehet európai pénzt igényeim. Az elfogadott és közzétett hivatalos szöveg tartalmazza a legalább 9 százalékos tőkemegfelelési mutató követelményét, továbbá azt is, hogy ezt minden banknak jövő júliusig teljesítenie kell. Az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint a tőkeemelés összes igénye 106,4 milliárd euró lesz. Ebből 30 milliárd eurót a görög bankok visznek el, 26 milli- árdot a spanyolok, 15-öt az olaszok - közülük többnek szlovákiai leánybankja is van-, 8,8 mil- liárdot a franciák, 5,2 milliárdot a németek és közel 8 milliárdot a portugál bankok. Görög adósságleírás Az átfogó stratégia másik elemeként az euróövezeti vezetők kompromisszumra jutottak a bankszektor képviselőivel a_ velük szemben fennálló görög adósság felének leírásáról. Közlésük szerint összesen mintegy 100 milliárd eurónyi adósság leírásáról van szó, és ennek eredményeképpen az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken. Az uniós vezetők szerint ha a görög államadósság a tervezett 120 százalékos GDP-szintre süllyed, akkor el lehet engedni a hellének kezét, akik ezután a pénzpiacokról is finanszírozni tudnák magukat. Görögország számíthat a számára már nyáron kilátásba helyezett új hitelprogramjóváhagyására is. Az adósság elengedéséért cserében a görögöket arra kötelezték, hogy a jövőben nem lesz ún. primáris költségvetési deficitjük. Tehát a költségvetési kiadások nem lesznek nagyobbak, mint a bevételek, a hiányt csak a korábbi hitelek törlesztése képezheti. Emellett egyezség született arról, hogy a görögöknek szánt második mentőcsomag összegét 109 milliárdról 130 milliárd euróra növelik. A keret növelése alól Szlovákia - egyedüliként - kivételt kapott. Azzal, hogy a görög csomagban csökken kezességünk, a mentőöv másik részében nőni fog. Nő a mentőcsomag Az uniós vezetők döntöttek arról is, hogy ezer milliárd euróra növelik az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) hatóerejét - ez az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat. Az uniós vezetők úgy akarják növelni az EFSF keretét, hogy egy centet se kelljen beletenniük a tagállamoknak - hogy ez hogyan lehetséges, azt novemberben kívánják bemutatni. Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is. Áz uniós vezetők külön üdvözölték azt, hogy Olaszország további reformok beindítására vállalt kötelezettséget - az olaszok például 2026-ig 67 évre növelik a nyugdíjkorhatárt. Rómának azért kell mozdulnia ezen a téren, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a nemzetközi pénzügyi piacokat. (MTI, MSz) Miklós és Fico nem osztja a kormányfő nézetét Radičová: kivételezett helyzetben vagyunk Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a hír hallatán, hogy a tőzsdék pozitívan reagáltak a döntésekre (TASR/AP-ésSITA/AP) Az európai uniós döntéseket követően tegnap élénk pezsgés volt a világ vezető tőzsdéin Csak átmeneti megnyugvás jön a pénzpiacon, bumerángként még visszatérhet a krízis ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Frankfurt/London. A világ tőzsdéi tegnap élénk emelkedéssel reagáltak az EU-csúcson született szerda éjjeli megállapodásra. Napközben a frankfurti és a párizsi mutatók 5 százalékos növekedés közelében járnak, a londoni index elérte a 2,5 százalékot, az Egyesült Államokban pedig nagyjából 2 százalékos pluszban nyitottak a börzék, az euró pedig erősödött a dollárhoz képest. A lelkesedés hullámát még a budapesti tőzsde is meglovagolta, viszont a forint sokáig gyengélkedett, csak késő délután bukott újra az euróhoz viszonyított 300-as szint alá. Sarkadi Szabó Kornél pénzpiaci elemző elmondta: látszik, hogy pénzügyi szempontból ez elégséges kompromisszum. A befektetők szempontjából is pozitív, a rossz hír az, hogy az egyes uniós tagok várhatóan csak márciusra szavazzák meg a szükséges szigorítást. Másrészt kérdéses, hogy meddig tart a jó hangulat. Vladimír Báláz, a Szlovák Tudományos Akadémia közgazdásza úgy véli, a szerdai éjszakai megállapodás csupán átmeneti megnyugvást hoz a piacokon, mivel azokat az okokat, amelyek az államok eladósodását okozták, nem semlegesítették. „Viszont ragyogó hír lenne, ha az országok törvényt hoznának a kiegyensúlyozott költségvetés betartásáról, ez hosszabb távon stabilitást eredményezne az eurózó- nában” - mutatott rá az egyik lehetséges megoldásra Baláž. „Szkeptikusan viszonyulok az elért eredményekhez. A pénzpiacok most lelkesek, ám ha majd tüzetesen elolvassák az egyezmény szövegét, akkor rájönnek, mennyire ingatag lábakon állnak és újra pánikba eshetnek. Az európai döntéshozók a válságot nem oldották meg, csupán elodázták annak megoldását, ezért a krízis egy év múlva mint egy bumeráng visszatér, ráadásul még pusztí- tóbb erővel” - mondta Markéta Šichtaŕová, a Next Finance elemzője, aki szerint Görögország államadósságát nem kellő mértékben faragják le (még mindig a GDP 120%-án lesz, miközben a 100% feletti mutató is életveszélyesnek számít), ráadásul a leírt adósságot átruházzák a bankok vállára, azok pedig a saját országaikban fognak kopogtatni a pénz- injekcióért. (GazdRad, SRo, MfD, só) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az uniós csúcs utáni órákban azonnal beindult az interpretációs vita a szlovák politikusok között. Iveta Radičová szerint eredményesek voltunk, ugyanis sikerült elérnünk, hogy nem veszünk részt a görög csomag bővítésében, így 200 millió eurót megspóroltunk. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint viszont semmit sem spóroltunk meg, kötelezettségeink ugyanolyan szinten maradnak. Áz viszont tény, hogy a görögök tőlünk nem kapnak egy centtel sem többet. Robert Fico, a Smer elnöke szerint Radičová félremagyarázta az egyezségeket, és semmit sem ért el. „Egyet kell értenem Ivan Miklošsal, aki azt mondta, hogy a mi vállalásaink ugyanolyan szintűek lesznek. Szlovákia egy centet sem spórolt meg” - mondta Fico. Ugyanakkor már az is előnyösnek számít, hogy nem a görög csomagban vállalunk kezességet - az ugyanis a legkockázatosabb. Ha Görögország nem tudná törleszteni hiteleit - ami nagyon valószínű -, akkor a görög mentőcsomagban lévő kezességet ki kell fizetni, így ez a pénz elveszik az adott tagország számára. Viszont a más tagállamok megmentésére használt csomagokban lévő pénzek „visszatérülési aránya” jóval valószínűbb. „Nagyon pontosan fogalmaztam, nem növeljük kezességünket a görög csomagban. Azok a pénzek természetesen a mentőövben maradnak, de nem a görög programra fognak menni, ez igaz” - fogalmazott később Radičová. A csúcsot mind a kormány- párti, mind az ellenzéki politikusok sikeresnek ítélték. „A görög államadósság felét leírják, mi az elejétől fogva ezt követeltük” - mondta Ivan Mikloš. A pénzügyminiszter szerint ahhoz, hogy ilyen eredményt érjenek el, szükséges volt az eu- rómentőöv bővítése is. „Csak kár, hogy emiatt közben megbukott a kormányunk” - tette hozzá a pénzügyminiszter. Fico üdvözölte, hogy a magánbankok nagy része kiveszi részét a görög államadósság leírásából. A Smer egyetért a mentőöv 1 billió euróra való növelésével is. „Hazugság, hogy nem veszünk részt Görögország megmentésében” - tette hozzá Peter Kazimír, a Smer alelnöke, aki szerint csak az igaz, hogy a csomag további bővítéséből nem vesszük ki a részünket. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) szerint a görög állam- adósság 50 százalékának leírása nem veszélyezteti a hazai bankszektort. „A görög állam- kötvények a szlovákiai bankok portfoliójának 1 százalékát teszi ki” - nyilatkozta tegnap az NBS szóvivője. (MSz, SITA)
