Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-27 / 249. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 27. Iskola utca 21 Regionális tudat az iskolában címmel rendezték meg a XX. Katedra Napokat A POSTA HOZTA A haza kötődése Polák Margit, a Szenei Városi Könyvtár fáradhatatlan, lelkes könyvtárosa kapta a Katedra-díjat (Képarchívum) Dunaszerdahely. A vmk mo­zitermében A. Szabó Lász­ló, a Katedra Társaság el­nöke köszöntötte a húsz­évesjubileumát ünneplő Katedra Napokrésztvevő- it, vagyis mindazokat, akik még fontosnak tartják, mi­lyen folyamatok zajlanak az oktatásügyben, illetve mit tudnának tenni a javu­lás, a fejlődés érdekében. NAGY ERIKA „Az üdvözlésbe akaratlanul egy kis szomorúság is vegyül, hiszen, sajnos, ahogy kezdett alábbhagyni a kezdeti lelkese­dés, amellyel elindítottuk a Ka­tedra Napokat, évről évre azt a szomorú tényt kellett megálla­pítanunk, hogy a korábbi több százas résztvevőgárda egyre inkább fogyatkozik, egyre ke­vesebben találjuk meg az utat a közös gondolkodás fórumaira. Mindezek okait most nem kí­vánom boncolgatni, hiszen nem csupán dolgozni gyűltünk össze, hanem a 20. találkozó kapcsán egy kicsit ünnepelni is. Ezek az okok azonban végül mégiscsak valamüyen módon terítékre kerülnek, mert a ta­lálkozó szervezői idén éppen olyan témát választottak, amelynek fontossága és horde- reje részben ezekben az indo­kokban gyökerezik” - jegyezte meg megnyitó beszédében A. Szabó László. Hrbácsek Noszek Magdalé­na, a Konstantin Filozófus Egyetem adjunktusa Regionali- tás az iskolában című előadá­sában kifejtette: megvizsgálta a diákok és pedagógusok térbe­li és etnikai identitását, a haza kötődéseit, majd a tankönyvek szövegvüágának vizsgálatához a tankönyvi tartalomelemzés módszereit használta fel annak érdekében, hogy számszerű­sítve. kimutathassa a regionális elemek előfordulási arányát. Regionális tudat az iskolában - Regionális értékeink és az át­örökítés címen az AB-ART Ki­adó gondozásában megjelent könyvében megírta kutatásai­nak eredményét. A kötetet Zili- zi Zoltán, a gímesi alapiskola pedagógusa mutatta be a kö­zönségnek. Kovács Tünde, a Komáromi Eötvös Utcai Alapis­kola igazgatóhelyettese a Ko­máromi járás - Regionális munkáltató segédtankönyvet mutatta be. A kiadványt első­sorban azoknak ajánlják, akik­nek elsődleges céljai közé tar­tozik, hogy a tanítás során meg­ismertessék és megszerettessék gyermekeikkel a szülőföldjü­ket. Győző Andrea, a Búcsi Ka­tona Mihály Alapiskola igazga­tója fontosnak tartja, hogy diák­jai honismereti kirándulásokon ismerjék meg szűkebb környe­zetük nevezetességeit. Hodossy Gyula, a Katedra Alapítvány igazgatója fontos gondolatok­ban gazdag előadást tartott a témában, majd bemutatta azo­kat a könyveket, amelyek a pe­dagógusok és a diákok segítsé­gére lehetnek az identitástudat fejlesztésében. A rendezvény végén Katedra oklevelet vehetett át Pomichal Mária és Varga Mária. A Kated­ra-díjat Polák Margit kapta, aki 1964-től a Szenei Városi Könyvtár könyvtárosa. Matus Mónika, a Szenei Molnár Al­bert Alapiskola igazgatója így köszöntötte a díjazottat: „Könyvtárosként élettel töltöt­te meg a könyvtár termeit, nincs olyan, akár ma már fel­nőtt egykori kisdiák, aki ne is­merné, ne járt volna nála, min­den szenei tanulót személyesen fogadott, vezetett végig a könyvek birodalmán, játékos versenyekkel, beszélgetések­kel, könyvajánlással.” A POSTA HOZTA A kassai gyerekek lelkesen teljesítették a kiírt távot (Képarchívum) Utó-futó maratón A 86. alkalommal megrende­zett Kassai Békemaraton inspi­rálta a Márai Sándor Alapiskola napközi otthonának nevelőnő­it. Hagyományteremtő szán­dékkal idén először rendezték meg az utó-futó maratonfutást. Az októberi napsütést kihasz­nálva a napközisek kisétáltak az iskola melletti parkba, hogy a vállalkozó kedvű gyerekek - akik nagy lelkesedéssel gyártot­ták startszámaikat - összemér­hessék erejüket. A megmérette­tés négy korcsoportban zajlott. A legkisebbek egy kört, a leg­idősebbek négy kört futottak. Nem volt tehát egyszerű a fel­adat, de lelkesen teljesítette minden résztvevő a kiírt távot. Szurkolókból sem volt hiány, a pedagógusok és tanítványaik lelkesen buzdították a futókat. Az első három helyezett tárgy- jutalmat kapott, fájdalomdíj­ként pedig minden résztvevő egy nyalókát. Legjobbjaink: 1. osztály: Krejzová Johanna, Er­délyi Márton, 2.A osztály: Fotul Mia, Csermelyi Eduard, 2.B.osztály: Havasi Tímea, Var­ga Tamás, 3. osztály: Šata Niko­lett, Gerenyi Gergő, 4. osztály: Kuczik Mária, Papán Attila. Gratulálunk nekik! Tóth Mónika Kutatók éjszakája Az érsekújvári Pázmány Pé­ter Gimnázium „természettu­dósai” a közelmúltban Buda­pestre utaztak egyetemnézőbe, valamint az ezzel egybekötött Kutatók éjszakája című ren­dezvényre. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Karának épülettömbjé­ben az egyetemisták tárt karok­kal fogadtak bennünket. A ké­mia, matematika, biológia, fizi­ka, földrajz és környezettan sza­kos hallgatók a folyosókon felál­lított standjaiknál kápráztattak el bennünket egyszerű, mégis látványos kísérleteikkel, mi pe­dig rendületlenül bombáztuk őket kérdéseinkkel az egyetemi életről. A kémia szerelmeseiként megcsodálhattuk a kémikus vi­rágoskertjét, végigszaglászhat­tuk a természet valamennyi pa­lackba zárt illatát, és írhattunk láthatatlan tintával is. A fizikus hallgatók bemutatták a folyé­kony nitrogén tulajdonságait. Jólesett összetörni pár frissen szedett falevelet, s látni, szoba- hőmérsékleten hogyan forr egy folyadék. Meglepetésünkre a kedves egyetemista előadóink elkezdték egymásra öntögetni a füstölgő anyagot. Meghökkené­sünket látva elmagyarázták, hogy a nitrogén az emberi bőrrel nem lép reakcióba! Ezután már mi is baráti viszonyba kerültünk vele. A biológusok állatsimoga- tással készültek. A mindössze 25 centiméteres kis siklót mindenki megfoghatta, de számunkra a medúza testéből kivont fluo­reszkáló festékanyag volt érde­kes, melyet a biotechnológia te­rületén használnak idegsejtek és tumorsejtek vizsgálatára. Mi­után a dékán megismertetett minket a felvételi rendszerrel és a fakultásokkal, a kémikusok megmutatták laboratóriumai­kat, melyek kincset érő mikro­szkópokat és műszereket rejtet­tek. Miután kipróbáltuk az egye­temi menzát, izgatottan vártuk a sokat emlegetett professzor, Róka András előadását. Mojzes Ildikó tanárnőnk sejtelmes él­ménybeszámolója után fúrta ol­dalunkat a kíváncsiság, ki lehet ez a „csodabogár’. Mikor beül­tünk az egyetemi padsorokba, a professzor úr már az asztalánál tüsténkedett. Küllemét tekintve akár a három muskétás egyike is lehetett volna őszülő szakállávál és felfelé kunkorodó bajuszával. A terem dugig tele lett, a jelenlé­vők lélegzetvisszafojtva hallgat­ták a professzor bérletekkel tarkított, humoros előadását. Egyetlen vízcsöppel kisebbfajta tűzijátékot indított be, lombikba zárta a fényt, a színskála majd­nem összes színét megjelentet­te, és a szenzáció az volt, amikor bemutatott nekünk egy pala- csintasütőnyi kék színű, folyé­konyoxigént. Egy-egy durranást sikoltások kísértek, a terem megtelt gázok különböző ülatá- val. Ez az előadás nemcsak an­nak nyújtott hatalmas élményt, aki szereti a kémiát, de akárkit elkápráztatottvolna. Tóth Beáta, III.A Gubó Eduard, VII.G A Pázmány Péter Gimnázium „természettudósai" (Képarchívum) A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának 11. nemzetközi konferenciája Tudomány az oktatásért - oktatás a tudományért RIGÓ GYULA Nyitra. Tudomány az okta­tásért - oktatás a tudományért címmel október 20-21-én zaj­lott a Nyitrai Konstantin Filozó­fus Egyetem és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának közös rendezésű, második nemzetkö­zi konferenciája, melyen Szlo­vákia, Magyarország, Csehor­szág, Lengyelország és Szerbia 18 egyeteme, tudományos köre és akadémiája vett részt a tu­dományos munkában. A konferencia fókuszában a tudomány és az oktatás köl­csönhatásának bemutatása, a tudományos kutatások ered­ményeinek alkalmazása, a leg­újabb tudományos eredmények beépítése az oktatási rendszer­be, az oktatást támogató infor­mációs és kommunikációs technológiák népszerűsítése és a tudományos ismeretek alkal­mazásának lehetőségei álltak. A szekció-előadások gazdag tár­háza várt a konferencián megje­lenőkre. A két nap folyamán összesen 8 témában (areális kultúra, a társadalmi nemek tu­dománya, informatika, iroda­lomtudomány, nyelvtudo­mány, pedagógia, természettu­dományok, tehetséggondozás) folytak előadások angol, ma­gyar, szlovák és cseh nyelven. A természettudományok és informatika szekció a XXI. szá­zad égető problémával is fog­lalkozott. Szó volt pl. a nano- technológiával előállított anyagok környezeti hatásáról, az ISCED 2 tanulmányi prog­ram hatásáról a természettu­dományi tantárgyak oktatásá­ban, új projektek bemutatásá­ról a környezeti nevelésben, divatokról, tradíciókról és a vi- zualitás szerepéről a matema­tikai oktatásban, a dilemmák­ról a számítástechnikában, a számítógéppel támogatott tu­dásészlelés szabályairól. A társadalmi nemek kutatá­sának egyre nagyobb szerep jut a tudományban, izgalmas elő­adások hangzottak el e terület­ről: a nők szerepéről a felnőtt- képzésben és a jobboldali femi­nizmus lehetőségeiről megha­tározott történelmi korszakok­ban, a nemzeti kisajátítás meg­nyilvánulásáról a Zrínyi Ilona- prezentációkban, Don Juan sze­repének átalakulásáról, a női írás lehetőségeiről/lehetetlen- ségeiről a XIX. században, nemi szerepek inverziójáról, az em­lékezet újraírásairól. A nyelv- és irodalomtudo­mány is hasznos információkkal gazdagította a konferencia anyagát. Elhangzottak gondo­latok a középiskolai nyelvro- konság-oktatásról, az oktatás­ban szerepelt normalizált kö­zépmagyar szövegekről, a név­tudomány oktatásáról, a termi­nológiafordítás problémáiról. Bemutatásra került az irodalmi napló közép-európai kontextu­sa, a kuruc költészet a szlováki­ai magyar tankönyvekben vagy az első magyar hard fantasy. A neveléstudomány kérdései és a tehetséggondozás a mai kor megkerülhetetlen kérdései, olyan előadások hangzottak el, amelyek a nevelés látószögét tágították: foglalkoztak az eu­rópai egyetemek belső elvárása­ival, tréning-módszerek fontos­ságával a pedagógusképzésben, a digitális kreativitással, a tanu­lási kultúra fejlesztésével, ma­gatartási problémákkal, a fo­gyatékos fiatalok társadalmi in­tegrációjával, a fogalomtérkép alkalmazásával, a tanárok fej­lesztésével a multikulturális közegben. Az areális kultúra egy fiatal tudományág, ennek kereteiben is izgalmas előadások hangzot­tak el. Megismerkedhettünk az idegenség problémájával a kö­zép-európai szövegekben, az identitás szétesésével vagy a kortárs színház rendezési prob­lematikájával. (A konferencia anyaga a no­vember 19-i Új Szó Szalon mel­lékletében jelenik meg.) A szerző a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem doktoran- dusza

Next

/
Oldalképek
Tartalom