Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-25 / 247. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 25. www.ujszo.com Növekszik a feszültség Damaszkusz. Az USA damaszkuszi nagykövete elhagyta állomáshelyét, távozását a diplomáciai képviselet elleni ismételt támadásokkal indokolta. Robert Ford lépése egyút­tal tiltakozás az ellen is, hogy a Szíriái hatóságok korlátozták a mozgássza­badságát. A szíriai kor­mány hívei az utóbbi hó­napokban több ízben meg­támadták mind az ameri­kai nagykövetség épületét, mind a nagykövetet szállí­tó gépkocsikonvojt. John McCain tekintélyes repub­likánus szenátor vasárnap kijelentette, hogy a líbiai misszió végével a NATO fontolóra veheti, hogy megvédje a szíriai polgári lakosságot. (MTI) Tapogatózó tárgyalások Genf. Megkezdődtek a tárgyalások Washington és a Phenjan képviselői között az észak-koreai atomprogram leállításáról szóló hathatalmi tárgyalá­sok felújításáról. A meg­beszélések a genfi ENSZ- központ amerikai képvise­letén zajlanak. Három hónap leforgása alatt ez már a második ameri- kai-észak-koreai egyezte­tés. Az USA elsősorban azt akarja tisztázni, Észak- Korea kész-e teljesíteni a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kötelezettsé­geit az ENSZ BT határoza­taival, illetve a 2005-ös megállapodással össz­hangban. (MTI) Panetta az USA érdekeiről Tokió. Az amerikai vé­delmi miniszter tegnap kezdett ázsiai kőrútjának első állomásán aggasztó­nak nevezte Észak-Korea vakmerőségét és Kína ka­tonai magabiztosságát, át­láthatatlan fegyverkezé­sét. Leon Panetta a Japán­ban lévő Jokota légitá­maszponton leszögezte: az USA továbbra is elköte­lezett Japán biztonságá­nak szavatolása mellett. Az amerikai hadsereg a jö­vőben is nagy erőkkel lesz jelen a Csendes-óceán tér­ségében, dacára a katonai költségvetés fenyegető megkurtításának. Panetta azt mondta, kőrútjának célja biztosítani tárgyaló- partnereit arról, hogy „az USA hatalmi tényező ma­rad a Csendes-óceánon, mi több, fokozni fogja jelenlé­tét a vüágnak ebben a térségében”. A Pentagon adatai szerint jelenleg 85 ezer amerikai katona ál­lomásozik a térségben, kö­zülük mintegy 50 ezer szolgál Japánban. (MTI) Döntésképtelenség és piaci hangnem a vasárnapi uniós csúcson Francia-brit szópárbaj Berlin/London. Annak el­lenére, hogy a vasárnapi EU-csúcson a vitás kér­déseket nem sikerült tisztázni, így az európai állam- és kormányfőket a holnapi újabb csúcsig rendkívül szorítja az idő, a világsajtó azon csám­csog, hogyan gorombí- totta le a francia elnök a brit kormányfőt. ÖSSZEFOGLALÓ Nicolas Sarkozy azt mondta, elege van abból, hogy David Cameron beleszól az eurózóna országainak ügyeibe. Diplomá­ciai forrásokra hivatkozó brit lapok szerint Sarkozy állítólag így fakadt ki: „Elegünk van ab­ból, hogy maga bírál minket, és megmondja, mit kellene csi­nálnunk. Azt mondja, utálja az eurót, nem akart hozzá csatla­kozni, most viszont beleavat­kozik a tanácskozásainkba.” És hozzátette: „Remek alkalmat szalasztott el arra, hogy befog­ja a száját.” A források szerint a két politikus közötti vita másfél órára akasztotta meg a tárgya­lásokat. The Daily Telegraph szerint heves indulatokat váltott ki, hogy Sarkozy ragaszkodott ah­hoz: csak az eurózóna 17 or­szága vegyen részt a bankmen­tő intézkedésekről szóló csúcs- értekezleten, amelyet kapkod­va tűztek ki szerdára. Cameron viszont - Svédor­szág és Lengyelország támoga­tásával - meggyőzte a tanács­kozás résztvevőit arról, hogy az EU mind a 27 tagállamát meg kellene hívni, mivel az eurózó­na országai maguk között olyan döntéseket hozhatnak, Cameron (jobbra) megőrizte hidegvérét (TASR/AP-felvétel) amelyek az egész uniót érintik. A brit kormányfő el is halasz­totta Új-Zélandra és Japánba tervezet útját, hogy részt ve­hessen a szerdai tanácskozá­son. Cameronnak ezenkívül sike­rült elérnie, hogy írásban rög­zítsék: „Az Európai Tanács tag­jai arra kérik az Európai Bizott­ságot, biztosítsa, hogy egyenlő partnerként kezeljenek vala­mennyi tagállamot, azokat is, amelyek nem tagjai a közös va­luta térségének.” A politikai csőriének különös aktualitást ad, hogy a brit par­lament, a kormánykoalícióhoz tartozó tory frakció EU-ellenes csoportjának kezdeményezésé­re tegnap vitanapot tart a brit uniós tagságról szóló népszava­zásról. A konzervatív-liberális kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van, ám a legutóbbi hírek sze­rint már hetvennél több tory képviselő sorakozott fel a nép- szavazási kezdeményezés mö­gött. Mivel a brit EU-tagságról szóló referendumot a koalíció­ban részes Liberális Demokra­ták és az ellenzéki pártok is el­vetik, az indítvány kudarca biz­tosra vehető, és a szavazás egyébként sem kötelező erejű a kormányra nézve. Ám ezzel együtt is ez az alig másfél éve kormányzó konzer­vatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta, és Cameron pozícióját alaposan kikezdené, ha csupán a koalí­ciós társ és az ellenzék segítsé­gével tudná visszaverni saját parlamenti hátországának re­belliseit. (MTI, ú) Egyre aggasztóbb az emberi jogok helyzete Oszlásnak indult tetemek ÖSSZEFOGLALÓ Miszráta/Tripoli. A líbiaiak tegnap is - már a negyedik na­pon - sorban álltak, hogy lássák Moammer Kadhafi oszlásnak in­dult tetemét a miszrátai hűtő­házban. A Kadhafi, valamint fia, Muataszim és volt katonai pa­rancsnoka sötétedő holttestét őrző fegyveresek műanyag le­pedőket tettek alájuk, hogy fel­fogják a szivárgó nedveket. Mi­vel a hűtőház ajtaja folyamato­san nyitva áll a sorbanállók mi­att, a helyiség nemigen tölti be rendeltetését, az őrök már maszkokat osztanak a látoga­tóknak a bűz elviselésére. Az egyik sorbanálló, Szálem Saka azt mondta: „Ha jó ember lett volna, eltemettük volna. De ő maga választotta a sorsát.” Egy másik elmondta, 400 kilométert vezetett, hogy lássa a tetemeket. Az iszlám hagyomány szerint a halottat lehetőleg egy napon be­lül el kell temetni, de a jelek sze­rint ebből most kevés líbiai csi­nál problémát. Tegnap kora este érkezett a hír: az őrök délután bezárták a hűtőházat, a holttesteket immár nem teszik ki közszemlére. Az új hatalom, az Átmeneti NemzetiTanács (ANT) vezetője, Musztafa Abdel-Dzsalü tegnap bejelentette, „a nemzetközi ké­résekre válaszul” bizottságot hoznak létre, amely kivizsgálja Kadhafi halálának vitatott kö­rülményeit. Párizs éberen fog ügyelni az emberi jogok és a nemek közti egyenlőség tiszteletben tartásá­ra Líbiában - közölte a francia külügyi szóvivő az ÁNT előző napi bejelentésére reagálva, amely szerint az ország jogrend­szerének alapja asaríalesz. A Líbia felszabadulása alkal­mából vasárnap Bengáziban rendezett ünnepségen Ab- del-Dzsalü letérdelve imádko­zott, majd kifejtette: „Muzul­mán nemzetként az iszlám saríát tekintjük a törvényhozás forrá­sának, s ezért minden olyan tör­vény, amely ellentétes az iszlám elveivel, érvényét veszti.” Pél­daként megemlítette, hogy az a törvény, amellyel Kadhafi re- zsimje betiltotta a poligámiát és engedélyezte a válást, nem lesz többé érvényben. Kijelentette, hogy a mérsékelt iszlám elvét támogatja. Délután az EU is az emberi jo­gok tiszteletben tartására szólí­totta fel az ÁNT-t, hasonló aggo­dalmakat fogalmazva meg, mint a párizsi külügy. (MTI, ú) Mubarak állítólagos szívrohama Moszkva. Kadhafi halála láttán szívrohamot kapott, és talán meg is halt az őrizetben lévő Hoszni Mubarak bukott egyip-■ tömi elnök, aki ellen civilek meggyilkolása és korrupció vád­jával indítottak eljárást Kairóban. Ezt egyiptomi forrásokra hivatkozva közölte a Russia Today hírportál. Ha az értesülés igaz, Mubarak lehet a 2. államfő (Kadhafi után), aki az arab tavasz áldozatául esik anélkül, hogy lefolytatták volna ellene a megfelelő vizsgálatot. Mubarak - aki ágyon fekve vesz részt saját tárgyalásán - vasárnap este „végignézte a Kadhafi haláláról szóló televíziós riportot, és ennek láttán szívroha­mot kapott” - közölte az egyiptomi forrás. Később az infor­mátor arról számolt be, hogy Mubarak kritikus állapotban van, és bármelyik percben meghalhat. (MTI) Nem jutalmazták a bevándorlásellenességet Javítottak a mérsékeltek MTl-HÍR Bem. A svájci szavazópolgá­rok a vártnál jobban támogatták a mérsékelt pártokat a vasárnapi parlamenti választásokon, a kampányukat a bevándorlásel­lenes politikára építő naciona­listáknak nem sikerült elérniük a 30 százalékos lélektani határt. A jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) 25,3 százalékos eredményt éri el, ami több mint 3 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti eredménye. Megtört az a húsz éve tartó ten­dencia, hogy a párt egyre több mandátumot szerez. Ennek el­lenére az SVP marad a legerő­sebb parlamenti párt. Az SVP előretörését részben a Konzer­vatív Demokratikus Párt - amely 2007-ben vált ki belőle rész­ben a centrista Zöld Liberális Párt akadályozta meg, mindket­tő 5,3 százalékra számíthat. Az utóbbi sikeresen lovagolta meg a márciusi fukusimai katasztrófa kiváltotta atomenergia-ellenes hangulatot. Meglepetésszerű vereséget szenvedtek el a balol­dali Zöldek is, 8 százalékot sze­reztek, 1,6 százalékponttal ke­vesebbet, mint négy éve. Bulgária: jutalom a megszorításokért Konzervatív sikerek MTl-HÍR Szófia. A kormányzó konzer­vatív párt jelöltje, Roszen Plev- neliev áll az élen a bolgár elnök- választáson a voksok 39,6 száza­lékával, tíz százalékkal meg­előzve a szocialista Ivajlo Kal- fint, aki 29,7 százalékot kapott. A független Meglena Kunévá volt EB-tag pedig 14 százalékot ért el. Az október 30-i 2. fordu­lóban így Plevneliev és Kalfin mérkőzhet meg egymással. Az elnökválasztással egy időben tartott helyhatósági választáso­kon Bojko Boriszov kormányfő jobbközép GERB pártja - a meg­szorító politika ellenére - rend­kívül sikeresen szerepelt. Nagy többséggel választották újra az argentin elnök asszonyt Cristina királynőt Evitához hasonlítják ÖSSZEFOGLALÓ Buenos Aires. Minden idők legnagyobb előnyével nyerte meg a vasárnapi argentin el­nökválasztást Christina Fer­nandez Kirchner, Latin-Ameri- kában ő az első nő, akinek sike­rült másodszor is elnyernie az államfői posztot. Már az első fordulóban, a szavazatok 53,04 százalékával választották újra, legerősebb ellenfele, a a szocia­Cristina Femández Kirchner (TASR/AP-felvétel) te, elmélyíti a férje által csaknem egy évtizede bevezetett gazda­sági modellt. Nestor Kirchner 2003-ban győzött, a világ akkor azért kapta fel a fejét, mert Ar­gentína szakított a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), majd meg­lepetésre gyors, évi 7-9 százalé­kos gazdasági növekedést pro­dukált. Brit lapok szerint „Cristina királynő” azért lehet a mai fiatal nemzedék favoritja, mert ő is a javak igazságosabb elosztását, a szociális felzárkóztatást ígérte, és tett is érte. Balközép populista kormánya szubvencionálja az energia- és a tömegközlekedési árakat. Másfél millió laptopot adtak át ingyenesen középisko­lásoknak. A minimálbér 541 dol­lárnak felel meg, ami a legmaga­sabb Latin-Amerikában. A hivatalos kimutatások sze­rint a 2001-es pénzügyi össze­omlás után a lakosság közel fe­le számított szegénynek, napja­inkban állítólag már csak tíz százaléka. Még akkor is látvá­nyos a javulás, ha a független kutatóintézeteknek lenne iga­zuk, miszerint valójában 21 százalék szegény. (MTI, NOL) lista Hermes' Binner csak 16,9%-ot kapott. Az 58 éves Cristina Kirchner választási kampányában azt ígérte, második elnöki terminu­sát férje, a tavaly elhunyt Nestor Kirchner emlékének szenteli, aki elődje volt az államfői posz­ton. Sokan Nestor Kirchnernek tulajdonítják, hogy Argentíná­nak sikerült talpra állnia a gaz­daságot sújtó pénzügyi válság után. Cristina Kirchner megígér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom