Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-25 / 247. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 25. www.ujszo.com Növekszik a feszültség Damaszkusz. Az USA damaszkuszi nagykövete elhagyta állomáshelyét, távozását a diplomáciai képviselet elleni ismételt támadásokkal indokolta. Robert Ford lépése egyúttal tiltakozás az ellen is, hogy a Szíriái hatóságok korlátozták a mozgásszabadságát. A szíriai kormány hívei az utóbbi hónapokban több ízben megtámadták mind az amerikai nagykövetség épületét, mind a nagykövetet szállító gépkocsikonvojt. John McCain tekintélyes republikánus szenátor vasárnap kijelentette, hogy a líbiai misszió végével a NATO fontolóra veheti, hogy megvédje a szíriai polgári lakosságot. (MTI) Tapogatózó tárgyalások Genf. Megkezdődtek a tárgyalások Washington és a Phenjan képviselői között az észak-koreai atomprogram leállításáról szóló hathatalmi tárgyalások felújításáról. A megbeszélések a genfi ENSZ- központ amerikai képviseletén zajlanak. Három hónap leforgása alatt ez már a második ameri- kai-észak-koreai egyeztetés. Az USA elsősorban azt akarja tisztázni, Észak- Korea kész-e teljesíteni a nukleáris leszereléssel kapcsolatos kötelezettségeit az ENSZ BT határozataival, illetve a 2005-ös megállapodással összhangban. (MTI) Panetta az USA érdekeiről Tokió. Az amerikai védelmi miniszter tegnap kezdett ázsiai kőrútjának első állomásán aggasztónak nevezte Észak-Korea vakmerőségét és Kína katonai magabiztosságát, átláthatatlan fegyverkezését. Leon Panetta a Japánban lévő Jokota légitámaszponton leszögezte: az USA továbbra is elkötelezett Japán biztonságának szavatolása mellett. Az amerikai hadsereg a jövőben is nagy erőkkel lesz jelen a Csendes-óceán térségében, dacára a katonai költségvetés fenyegető megkurtításának. Panetta azt mondta, kőrútjának célja biztosítani tárgyaló- partnereit arról, hogy „az USA hatalmi tényező marad a Csendes-óceánon, mi több, fokozni fogja jelenlétét a vüágnak ebben a térségében”. A Pentagon adatai szerint jelenleg 85 ezer amerikai katona állomásozik a térségben, közülük mintegy 50 ezer szolgál Japánban. (MTI) Döntésképtelenség és piaci hangnem a vasárnapi uniós csúcson Francia-brit szópárbaj Berlin/London. Annak ellenére, hogy a vasárnapi EU-csúcson a vitás kérdéseket nem sikerült tisztázni, így az európai állam- és kormányfőket a holnapi újabb csúcsig rendkívül szorítja az idő, a világsajtó azon csámcsog, hogyan gorombí- totta le a francia elnök a brit kormányfőt. ÖSSZEFOGLALÓ Nicolas Sarkozy azt mondta, elege van abból, hogy David Cameron beleszól az eurózóna országainak ügyeibe. Diplomáciai forrásokra hivatkozó brit lapok szerint Sarkozy állítólag így fakadt ki: „Elegünk van abból, hogy maga bírál minket, és megmondja, mit kellene csinálnunk. Azt mondja, utálja az eurót, nem akart hozzá csatlakozni, most viszont beleavatkozik a tanácskozásainkba.” És hozzátette: „Remek alkalmat szalasztott el arra, hogy befogja a száját.” A források szerint a két politikus közötti vita másfél órára akasztotta meg a tárgyalásokat. The Daily Telegraph szerint heves indulatokat váltott ki, hogy Sarkozy ragaszkodott ahhoz: csak az eurózóna 17 országa vegyen részt a bankmentő intézkedésekről szóló csúcs- értekezleten, amelyet kapkodva tűztek ki szerdára. Cameron viszont - Svédország és Lengyelország támogatásával - meggyőzte a tanácskozás résztvevőit arról, hogy az EU mind a 27 tagállamát meg kellene hívni, mivel az eurózóna országai maguk között olyan döntéseket hozhatnak, Cameron (jobbra) megőrizte hidegvérét (TASR/AP-felvétel) amelyek az egész uniót érintik. A brit kormányfő el is halasztotta Új-Zélandra és Japánba tervezet útját, hogy részt vehessen a szerdai tanácskozáson. Cameronnak ezenkívül sikerült elérnie, hogy írásban rögzítsék: „Az Európai Tanács tagjai arra kérik az Európai Bizottságot, biztosítsa, hogy egyenlő partnerként kezeljenek valamennyi tagállamot, azokat is, amelyek nem tagjai a közös valuta térségének.” A politikai csőriének különös aktualitást ad, hogy a brit parlament, a kormánykoalícióhoz tartozó tory frakció EU-ellenes csoportjának kezdeményezésére tegnap vitanapot tart a brit uniós tagságról szóló népszavazásról. A konzervatív-liberális kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van, ám a legutóbbi hírek szerint már hetvennél több tory képviselő sorakozott fel a nép- szavazási kezdeményezés mögött. Mivel a brit EU-tagságról szóló referendumot a koalícióban részes Liberális Demokraták és az ellenzéki pártok is elvetik, az indítvány kudarca biztosra vehető, és a szavazás egyébként sem kötelező erejű a kormányra nézve. Ám ezzel együtt is ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta, és Cameron pozícióját alaposan kikezdené, ha csupán a koalíciós társ és az ellenzék segítségével tudná visszaverni saját parlamenti hátországának rebelliseit. (MTI, ú) Egyre aggasztóbb az emberi jogok helyzete Oszlásnak indult tetemek ÖSSZEFOGLALÓ Miszráta/Tripoli. A líbiaiak tegnap is - már a negyedik napon - sorban álltak, hogy lássák Moammer Kadhafi oszlásnak indult tetemét a miszrátai hűtőházban. A Kadhafi, valamint fia, Muataszim és volt katonai parancsnoka sötétedő holttestét őrző fegyveresek műanyag lepedőket tettek alájuk, hogy felfogják a szivárgó nedveket. Mivel a hűtőház ajtaja folyamatosan nyitva áll a sorbanállók miatt, a helyiség nemigen tölti be rendeltetését, az őrök már maszkokat osztanak a látogatóknak a bűz elviselésére. Az egyik sorbanálló, Szálem Saka azt mondta: „Ha jó ember lett volna, eltemettük volna. De ő maga választotta a sorsát.” Egy másik elmondta, 400 kilométert vezetett, hogy lássa a tetemeket. Az iszlám hagyomány szerint a halottat lehetőleg egy napon belül el kell temetni, de a jelek szerint ebből most kevés líbiai csinál problémát. Tegnap kora este érkezett a hír: az őrök délután bezárták a hűtőházat, a holttesteket immár nem teszik ki közszemlére. Az új hatalom, az Átmeneti NemzetiTanács (ANT) vezetője, Musztafa Abdel-Dzsalü tegnap bejelentette, „a nemzetközi kérésekre válaszul” bizottságot hoznak létre, amely kivizsgálja Kadhafi halálának vitatott körülményeit. Párizs éberen fog ügyelni az emberi jogok és a nemek közti egyenlőség tiszteletben tartására Líbiában - közölte a francia külügyi szóvivő az ÁNT előző napi bejelentésére reagálva, amely szerint az ország jogrendszerének alapja asaríalesz. A Líbia felszabadulása alkalmából vasárnap Bengáziban rendezett ünnepségen Ab- del-Dzsalü letérdelve imádkozott, majd kifejtette: „Muzulmán nemzetként az iszlám saríát tekintjük a törvényhozás forrásának, s ezért minden olyan törvény, amely ellentétes az iszlám elveivel, érvényét veszti.” Példaként megemlítette, hogy az a törvény, amellyel Kadhafi re- zsimje betiltotta a poligámiát és engedélyezte a válást, nem lesz többé érvényben. Kijelentette, hogy a mérsékelt iszlám elvét támogatja. Délután az EU is az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel az ÁNT-t, hasonló aggodalmakat fogalmazva meg, mint a párizsi külügy. (MTI, ú) Mubarak állítólagos szívrohama Moszkva. Kadhafi halála láttán szívrohamot kapott, és talán meg is halt az őrizetben lévő Hoszni Mubarak bukott egyip-■ tömi elnök, aki ellen civilek meggyilkolása és korrupció vádjával indítottak eljárást Kairóban. Ezt egyiptomi forrásokra hivatkozva közölte a Russia Today hírportál. Ha az értesülés igaz, Mubarak lehet a 2. államfő (Kadhafi után), aki az arab tavasz áldozatául esik anélkül, hogy lefolytatták volna ellene a megfelelő vizsgálatot. Mubarak - aki ágyon fekve vesz részt saját tárgyalásán - vasárnap este „végignézte a Kadhafi haláláról szóló televíziós riportot, és ennek láttán szívrohamot kapott” - közölte az egyiptomi forrás. Később az informátor arról számolt be, hogy Mubarak kritikus állapotban van, és bármelyik percben meghalhat. (MTI) Nem jutalmazták a bevándorlásellenességet Javítottak a mérsékeltek MTl-HÍR Bem. A svájci szavazópolgárok a vártnál jobban támogatták a mérsékelt pártokat a vasárnapi parlamenti választásokon, a kampányukat a bevándorlásellenes politikára építő nacionalistáknak nem sikerült elérniük a 30 százalékos lélektani határt. A jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) 25,3 százalékos eredményt éri el, ami több mint 3 százalékkal kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti eredménye. Megtört az a húsz éve tartó tendencia, hogy a párt egyre több mandátumot szerez. Ennek ellenére az SVP marad a legerősebb parlamenti párt. Az SVP előretörését részben a Konzervatív Demokratikus Párt - amely 2007-ben vált ki belőle részben a centrista Zöld Liberális Párt akadályozta meg, mindkettő 5,3 százalékra számíthat. Az utóbbi sikeresen lovagolta meg a márciusi fukusimai katasztrófa kiváltotta atomenergia-ellenes hangulatot. Meglepetésszerű vereséget szenvedtek el a baloldali Zöldek is, 8 százalékot szereztek, 1,6 százalékponttal kevesebbet, mint négy éve. Bulgária: jutalom a megszorításokért Konzervatív sikerek MTl-HÍR Szófia. A kormányzó konzervatív párt jelöltje, Roszen Plev- neliev áll az élen a bolgár elnök- választáson a voksok 39,6 százalékával, tíz százalékkal megelőzve a szocialista Ivajlo Kal- fint, aki 29,7 százalékot kapott. A független Meglena Kunévá volt EB-tag pedig 14 százalékot ért el. Az október 30-i 2. fordulóban így Plevneliev és Kalfin mérkőzhet meg egymással. Az elnökválasztással egy időben tartott helyhatósági választásokon Bojko Boriszov kormányfő jobbközép GERB pártja - a megszorító politika ellenére - rendkívül sikeresen szerepelt. Nagy többséggel választották újra az argentin elnök asszonyt Cristina királynőt Evitához hasonlítják ÖSSZEFOGLALÓ Buenos Aires. Minden idők legnagyobb előnyével nyerte meg a vasárnapi argentin elnökválasztást Christina Fernandez Kirchner, Latin-Ameri- kában ő az első nő, akinek sikerült másodszor is elnyernie az államfői posztot. Már az első fordulóban, a szavazatok 53,04 százalékával választották újra, legerősebb ellenfele, a a szociaCristina Femández Kirchner (TASR/AP-felvétel) te, elmélyíti a férje által csaknem egy évtizede bevezetett gazdasági modellt. Nestor Kirchner 2003-ban győzött, a világ akkor azért kapta fel a fejét, mert Argentína szakított a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), majd meglepetésre gyors, évi 7-9 százalékos gazdasági növekedést produkált. Brit lapok szerint „Cristina királynő” azért lehet a mai fiatal nemzedék favoritja, mert ő is a javak igazságosabb elosztását, a szociális felzárkóztatást ígérte, és tett is érte. Balközép populista kormánya szubvencionálja az energia- és a tömegközlekedési árakat. Másfél millió laptopot adtak át ingyenesen középiskolásoknak. A minimálbér 541 dollárnak felel meg, ami a legmagasabb Latin-Amerikában. A hivatalos kimutatások szerint a 2001-es pénzügyi összeomlás után a lakosság közel fele számított szegénynek, napjainkban állítólag már csak tíz százaléka. Még akkor is látványos a javulás, ha a független kutatóintézeteknek lenne igazuk, miszerint valójában 21 százalék szegény. (MTI, NOL) lista Hermes' Binner csak 16,9%-ot kapott. Az 58 éves Cristina Kirchner választási kampányában azt ígérte, második elnöki terminusát férje, a tavaly elhunyt Nestor Kirchner emlékének szenteli, aki elődje volt az államfői poszton. Sokan Nestor Kirchnernek tulajdonítják, hogy Argentínának sikerült talpra állnia a gazdaságot sújtó pénzügyi válság után. Cristina Kirchner megígér-