Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-22 / 245. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Egy év a közös agrárpolitikáig Pozsony. Megkezdődött vette az Európai Unió közös agrár- politikájának kidolgozásáért folytatott harc - jelentette ki Simon Zsolt földművelésügyi miniszter azután, hogy visszatért az uniós agrárminiszterek brüsszeli találkozójáról. Szerinte a jelenlegi javaslat Szlovákia számára elfogadhatatlan, több szempontból is hátrányos helyzetbe juttatja a szlovákiai gazdákat. „Most kezdődött el a vita, a harc, hogyan fog festeni a közös agrárpolitika, s ez még legalább egy évig fog tartani. Én mindenesetre azon leszek, hogy a szlovákiai gazdáknak a lehető legnagyobb mértékben segítsek” - mondta Simon. „Nemcsak a kis tagállamok, hanem az EU több gazdaságilag erős tagállama, így Németország és Nagy-Britannia is azon az állásponton van, hogy a tervezett reformokat át kell dolgozni. Azok az irányvonalak, melyeket mi elleneztünk, mindenképpen át lesznek dolgozva” - tette hozzá a miniszter, (ú) Szabadság-díj Gubiknak Budapest. Szabadság-díjat kapott Gubik László, az MKP lévai járási elnöke a magyarországi Szabadság Körtől. Gubik volt az első, aki nyilvánosan vállalta, hogy magyar állampolgári esküt tett, s így elvesztette szlovák állampolgárságát. A Jogtipró-díjat a kör most Daniel Cohn-Benditnek, az Európai Zöld Frakció francia társelnökének adta, mert kijelentéseivel „Magyarország méltóságához való jogát sértette meg többszörösen”. Ezt a díjat tavaly Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta. (MTI) Esterházy-szobor Losoncon Losonc. Esterházy János, a felvidéki magyarság egykori politikai vezetője tegnap szobrot kapott a város Magyar Kulturális Központjában. Esterházy János életét és munkásságát Duray Miklós közíró, az MKP volt alelnöke méltatta. „Esterházy Jánost a mái közéletünk igazi példának, előképnek tekinthetné. Emlékezetünkbe elsősorban azáltal véste be magát, hogy képes volt a két világháború között a politikailag széttagolt felvidéki magyarokat 1936-ban egy pártban egyesíteni. És nem kevésbé azáltal, hogy az első Szlovák Köztársaság parlamentjében, 1942. május 15-én egyetlen képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt” - húzta alá az MKP volt stratégiai alelnöke. (MTI) Szemétlerakatok: a szennyező fizet Pozsony. Végérvényesen jóváhagyta a parlament a környezeti terhelésekről szóló törvényt. Ezáltal bevezetik a gyakorlatba a „szennyező fizet” alapelvet. A Nagy József környezetvédelmi miniszter (Híd) által beterjesztett törvény célja a környezet terhelésének szigorúbb elbírálása, a felelős személyek meghatározása és a környezeti terhek eltávolításával kapcsolatos kötelességeik lefektetése. Szlovákiában csaknem 2000 veszélyes szemétlerakat és raktár van, amelyek huzamosabb ideje szennyezik a környezetet és veszélyeztetik az emberek egészségét. A törvény alapelve, hogy a tulajdonjogi viszonyok megváltozása esetén is meg lehessen határozni a felelősséget. Ha mégis lehetetlen kideríteni, ki a felelős a környezetszennyezésért, az államot terheli a szemétlerakat felszámolása, (ú) A magyar átlagbér előtt Budapest. A magyarországi bruttó 221 ezer forintos átlagfizetésnél többet kapnak a Szlovákiában és Csehországban dolgozók - derül ki a három ország fizetéseinek összehasonlító felméréséből. Szlovákiában a havi bruttó átlagfizetés 238 ezer forintnak megfelelő 763 euró, míg a mostani összehasonlításban nyertes Csehországban bruttó 257 ezer forintnak megfelelő cseh korona. (MTI) Ülésezett a Magyar Autonómia Tanács Schmitt puhítgat az autonómia ügyében MT1-HÍR Budapest. Az autonómiatörekvésnek nincs alternatívája - jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök a Kárpátmedencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) vezetőinek tegnap a Sándor-palotában. Az elnök elmondta, államfőként az a munkája, hogy „puhítsa” a szomszédos országok államfőit, így az elmúlt egy évben minden szomszédos ország elnökével találkozott, és mindenhol elmondta, hogy Magyarország magyarokkal van körülvéve. „Sokszor nem örülnek neki, mert részben az elnökök nincsenek döntéshozó helyzetben, részben úgy gondolják, hogy na, tessék megint jönnek a magyarok, már elnöki szinten is nyomulnak” - fogalmazott. A tanácskozáson részt vettek a határon túli etnikai magyar pártok képviselői, Szlovákiából az MKP küldötte. Az országos rendőrfőkapitány elégedett: Dunaszerdahelyen javult a közbiztonság Spišiak máris mérleget von (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Pontosan 104,93 százalékra teljesítették feladataikat a rendőrök az idei év első kilenc hónapjában -jelentette ki tegnap Dániel Lipšic belügyminiszter. Mindezt annak ellenére, hogy az egyenruhások 21 célkitűzéséből csak 10-et teljesítettek, 11-etnem. DEMECS PÉTER Lipšic ezt azzal magyarázza, hogy az értékelési rendszerben az egyes célkitűzéseknek különböző súlya van, tehát akkor is túlteljesíthetik a tervet, ha a feladatok többségét nem végzik el. Példaként említette a közúti balesetek visszaszorítását, ahol a rendőrök rendkívüli eredményeket értek el - a feltételezetthez képest 1309 balesettel kevesebb történt az országban. „Az összesítésben ennek a mutatónak sokkal nagyobb súlya volt, mint például azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket nem sikerült teljesíteni, ezért állíthatjuk, hogy túlteljesítettük a tervet” - magyarázta Lipšic. A rendőrök a gyilkosságok felderítésében nem értek el olyan eredményt, mint amilyet várt tőlük - a felderítettség 14,34 százalékkal maradt el a tervektől. Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány emlékeztetett, hogy a rendőrségnél végbement reformnak köszönhetően eddig 19,5 millió eurót sikerült megtakarítani. „Kevesebb pénzért jóval több munkát tudtunk elvégezni” - mondta a Jaroslav Spišiak rendőrfőkapitány, hozzátéve: az ország történetében először került sor arra, hogy a rendőrség előre meghatározott célokhoz tartotta magát. Több tucat tisztséget megszüntettek, bevezették a rendőrök munkájának értékelési rendszerét, amely a hatalmas ellenszenvvel találkozott az egyenruhások körében, de Lipšic szerint ennek ellenére is eredményes. Ezt az értékelést eredetileg a rendőrségről szóló törvénybe is bele akarták foglalni, a kormány bukása miatt viszont erre már nincs lehetőség. Amit Spišiak sajnál, az az, hogy továbbra sem sikerül előkeríteni Emest Valko ügyvéd gyilkosát. Azzal viszont rendkívül elégedett, hogy sikerült visszaszorítani a szervezett bűnözést Dunaszerdahelyen. „Jó eredményeket értünk itt el, annak ellenére, hogy sokan - például az újságírók -bírálják az itt elvégzett munkánkat. De mi nem mondhatjuk el előre, miért csinálunk bizonyos dolgokat úgy, ahogy csinálunk, bár legszívesebben elmondanám, hogy tisztázzam, mit csinál a rendőrség, de nem tehetem, mert akkor ezek a lépések értelmüket vesztenék” - fogalmazott a rendőr- főkapitány. Gyanús belügyi tender Pozsony. Két nappal a kormány bukása után Dániel Lipšic belügyminiszter 9 millió euró értékű versenypályázatot írt alá, melynek keretében 800 autót vesz a tárca. Elődje, Robert Kaliňák (Smer) állítja, a pályázatot meg kell vizsgálni az aláírás dátuma miatt. Az autóvásárlásra kiírt pályázatot másodszorra sikerült lebonyolítani, korábban néhány jelentkező panasza miatt újra ki kellett írni. (SITA) A megválasztott főügyész megelégelte Gašparovič tétlenkedését, aki erre fel újabb kifogást talált Čentéš beszélni akar az államfővel ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament által több hónapja főügyésszé választott, ám még mindig kinevezésére váró Jozef Čentéš találkozót kért Ivan Gašparovič államfőtől, hogy elmondja, milyen tervei vannak a főügyészség élén. Marek Trubač elnöki szóvivő megüzente: nincs akadálya a találkozónak. Gašparovič továbbra sem hajlandó kinevezni Čentéšt. Megválasztását korábban néhány ellenzéki képviselő az alkotmány- bíróságon támadta meg, az államfő ezért azzal érvelt, nem nevezheti ki, míg nincs döntést. A bíróság viszont már néhány hete úgy döntött, Čentéš megválasztása törvényes volt. Gašparovič ezután azt mondta, addig nem kommentálja a bíróság határozatát, amíg alaposan át nem tanulmányozza - azóta hallgat. Múlt hét végén egy újságírói kérdésre válaszolva azt fejtegette, a kormányválság idején a főügyész kinevezését harmadrangú dolognak tartja. Čentéš tegnap kijelentette: már semmi akadálya nincs kinevezésének, ezért nem erről akar beszélni az államfővel. „Nem akarok nyomást gyakorolni rá, ehhez nincs is jogom. Viszont az elmúlt hónapokban több kijelentést is tett a címemre, ezekről szeretnék szemtől szemben beszélni vele” - mondta. Megismételte. Az alkotmánybírósághoz fordul, ha az államfő tovább hátráltatja kinevezését. „De lépésről lépésre akarok haladni. Ezért kértem a személyes találkozót. Tisztázzuk az álláspontjainkat és döntök a további lépésekről.” Čentéš emlékeztetett, ügyészségi munkáját eddig soha egyetlen felettese sem kifogásolta, döntései mindig törvényesek voltak. „Az találkozó időpontját a napokban pontosítjuk” - mondta Trubač. Az elnök már harmadik napja keresi a megfelelő dátumot, helyette viszont új indokot . talált, hogy miért nem nevezi ki Čentéšt. Szerinte az alkotmány- bíróság Ladislav Tichý beadványával kapcsolatban nem azt viszgálta, amit kellett volna. „Čentéš először visszalépett a főügyészválasztástól, mert úgy hallotta, lefizették a képviselőket, hogy ne szavazzanak rá. Később már nem lépett vissza. Akkor talán megtudta, hogy azért fizették le őket, hogy rá szavazzanak?” -vélekedik az elnök. A főügyészséget továbbra is Dobroslav Tmka egykori helyettese, Ladislav Tichý vezeti; helyettese pedig korábbi főnöke, Trnka, (dem, SITA) A pedagógiai alkalmazottakról szóló törvénybe „csempészte" bele a Smer a javaslatot Nem állították le a kórházak átalakítását ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sikerült leállítatnia a Smernek a kórházak részvénytársasággá alakítását. Richard Raši és Juraj Blanár, az ellenzéki párt képviselői a pedagógiai alkalmazottakról szóló törvényjavaslat keretében nyújtották be a kórházakra vonatkozó módosítást, hogy így időt nyerjenek, s esély legyen az elfogadására. A parlament azonban nem szavazott a javaslatukról. A volt egészségügyi miniszter, Richard Raši így novemberben újra előterjeszti javaslatát, azonban az idő rövidsége miatt kérdéses az elfogadása. Ráadásul valószínűtlen, hogy a koalíciós pártok megszavaznák. A kórházak részvénytársaságokká alakításának leállítását az Orvosok Szakszervezete követeli. Ha az egészség- ügyi minisztérium ennek nem tesz eleget, decembertől mintegy 2400 orvos távozik az állami kórházakból. A tárca nem enged a transzformációból, így valós a veszély, hogy az orvosok távoznak, ami akár a kórházi ellátás teljes összeomlásához vezethet. Robert Fico már jelezte, esetleges kormányra kerülése esetén leállítja a transzformációt. (sán, SITA)
