Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-19 / 242. szám, szerda
16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 19. www.ujszo.com A Sonynak a válás után tisztulna a profilja A Sony az Ericsson nélkül folytatná Az Apple nem pénzt akart, legalábbis nem közvetlenül, hanem a piaci dominancia megőrzését Az Apple és a Samsung háborúja A törést a két cég kapcsolatában a Goolge okostelefonokra szánt operációs rendszere, az Android okozta (Képarchívum) MT1-HÍR Kivásárolná a japán Sony a svéd Ericssont a közös vállalatból és egyedül folytatná a mobilgyártást - jelentette pénteken a Reuters. A hírügynökség forrásai szerint a felek július óta tárgyalnak a szétválásáról, és várhatóan októberben döntenek az ügyben. A legfőbb kérdés az, hogy mi legyen a sorsa a vegyesvállalati formában használt Ericsson szabadalmaknak. A közös cég Ericssonhoz tartozó 50 százalékának kivásárlása 1,3 milliárd dollárba kerülhet a Sonynak - mondják elemzők, akik szerint mindkét cégnek jót tenne a 10 éve alapított közös vállalkozás megszüntetése. Az Ericssonnak azért, mert az üzlet igen rosszul megy. A vállalat 2009-ben 836 millió Minden előzetes várakozást felülmúlóan alakult a Samsung harmadik negyedéves eredménye, bár a trendek egyelőre változatlanok, vagyis a továbbra is a mobilrészleg húzta a szekeret, míg az elektronikai és a chip- gyártó részleg egyaránt visszaesett. Az előzetes elemzői várakozásokon felül teljesített a Samsung a harmadik pénzügyi negyedévben, jóllehet a cég profitja visszaesett azegy évvel ezelőtti állapothoz képest. Acég profitja éves szinten ugyanakkor 0,66 billió wonnal esett vissza. A Samsung a becslések szerint csak a harmadik negyedévben az éves okostelefon-mennyiség felét eladhatta (a vállalat az előző negyedév óta nem közli, pontosan hány telefont értékesíeuró veszteséggel zárt, és tavaly ugyan 90 millió euró nyereséget ért el, a legutóbbi - az idei második negyedévről szóló - adatok szerint ismét veszteséges, így a svéd résztulajdont illetően „bármilyen árban is egyeznek meg, az csak pozitív lehet az Ericsson számára” - fogalmazott Pierre Ferragu, a Sanford Bernstein befektetési tanácsadó cég elemzője. A Sonynak azért érné meg a válás, mert tisztulna a profilja, a saját márka alatt folytathatná a mobilgyártást, amelyben a Walkman digitális médialejátszóval és a Cybershot digitális fényképezőgéppel „keresztezett” telefonok sikere ellenére az olcsó készülékek területén lemaradt a Nokia és a Samsung mögött, az okostelefonok piacán pedig nem tudta felvenni a versenyt az Apple-fé“- le készülékekkel. tett). A növekedés elsősorban az április óta kapható androidos Galaxy S II-nek köszönhető, mely az iPhone legütőképesebb kihívójává nőtte ki magát az elmúlthónapokban. Visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a kijelzőket gyártó részleg, ahol a világgazdasági helyzetnek köszönhetően csökkentek az eladások. A részleg vesztesége a harmadik negyedévben elérheti a 200 milliárd wont, miközben a cég egy évvel korábban még 520 milliárdos profitot termelt ezen az ágon. A tévé üzletág ennek ellenére meg tudta fordítani a tavalyi trendeket, és elsősorban a prémium szolgáltatásoknak (3D, okostévék) a tavalyi 230 milliárd wonos veszteség után a harmadik negyedévben 360 milliárd wonos nyereséget tudott termelni. (hw) Egyre inkább egy Monty Python-jelenetre kezd hasonlítani az Apple és a Samsung háborúskodása. Az egyik fotosopolt fotókkal bizonygatja, hogy a másik tőle lopott ötleteket a telefonjaihoz, a másik egy bő 40 éves sci-fi filmre hivatkozik, mondván, mindenki onnan lopott. A folyamatos bírósági huzavona egyszerre szürreális és roppant szórakoztató, de valójában vérre, sőt, sok milliárd dollárra megy ajáték. FELDOLGOZÁS Az, hogy a mobilok, tabletek és ekönyvolvasók piacán minden valamirevaló gyártó legalább három-négy másikkal áll perben, nem újdonság, az egyre inkább elavuló szabadalmi rendszer miatt szinte minden iparágban ez folyik a színfalak mögött. Legfeljebb itt jobban megizzadnak az infografika- rajzolók, amikor meg akarják mutatni, ki kivel van. A történet a Samsung és az Apple magánháborújával lépett ki a sablonok közül, a két óriáscég ugyanis addig ment az ellenségeskedésben, hogy bírósági végzéssel tiltatták be egymás készülékeinek kereskedelmi forgalmazását. Eközben elválaszthatatlan szimbiózisban élnek, és évi 8 milliárd dollár értékben kereskednek egymással. A Samsung most azért mozgat meg minden követ, hogy betiltassa a még meg semje- lent új iPhone-t, amihez egyébként ő gyártja a processzort és a memóriamodulokat. Amíg az okostelefonok és tabletek piacán össze nem ütköztek, a két cég viszonya egyenesen idillinek volt mondható. Az Apple gyártotta a maga számítógépeit és kütyüit, kóstolgatta az iTunesszal a zeneipart, a Samsung pedig a távol-keleti konglomerátumokhoz hasonlóan az elektronika mellett belefolyt mindenbe, amihez csak ért (a koreai cég többek között a világ második legnagyobb hajógyártója, de a világ egyik legnagyobb egészségbiztosítóját és vidámparkját is üzemelteti). Az iPhone és az iPad sikerszériája nem kis részben a Samsungnak is köszönhető: a koreaiak pro- cesszorai köré épül az első generáció óta az Apple telefonja és a táblagépe is, utóbbihoz a memóriamodulokat és lcd-kijelző- ketis őkgyártják. Tavaly nyárra az Apple a Samsung második legnagyobb partnercégévé lépett elő a Sony után, a koreai vállalat teljes bevételének 2,6 százalékát tették ki a kaliforniaiak alkatrészren- delései. Idén év elején megtörtént a trónfosztás is, éves 7,8 milliárdos forgalommal az Apple vált a Samsung legnagyobb vásárlójává. A törést a két cég kapcsolatában a Goolge okostelefonokra szánt operációs rendszere, az Android okozta. A Samsung kezdetektől fogva ott volt a rendszert támogató Open Handset Alliance konzorciumban, és a 2008-as megjelenés után abban a helyzetben találta magát, hogy a vüágot éppen meghódító iPhone-nal konkurálni képes mobilokat tud az Android köré építeni. Ezzel hamarosan az Apple legnagyobb ellenlábasává vált egy sok milliárdos, félelmetes tempóban fejlődő piacon, ami össze sem hasonlítható azokkal a területekkel, ahol addig vetélytársak voltak (ilyen volt például a felső kategóriás lcd-monitoroké). Az Apple a szabadalmi perek kezelésének területén is újat hozott a mobiliparba. Korábban az volt a normál ügymenet, hogy minden cég árgus szemmel figyelte a többieket, hátha rá tudja valakire húzni, hogy az megsérti egy szabadalmát. Ha ez bejött, irány a bíróság, ami rendszerint valamilyen licencdíjat ítélt meg a jogsértés kárvallottjának. így jöhetett létre például az az abszurd helyzet, hogy az ősellenség Google Androidja jelenleg sokkal több pénzt termel a Microsoftnak, mint a saját mo- bilos operációs rendszere, a Windows Phone 7: szabadalmak felhasználásáért fizet a redmondiaknak minden eladott androidos készülék után a HTC, a Samsung és fog minden jel szerint az Amazon is, ha megjelenik aKindleFire. Az Apple azonban nem pénzt akart, legalábbis nem közvetlenül, hanem a piaci dominanciájának megőrzését. Mivel konkrét szoftveres szabadalmakat nem tudott a támadás mögé felsorakoztatni, a szabadalomsértési vádat arra építette, hogy a Samsung a Galaxy termékvonalával engedély nélkül másolja az „innovatív technológiáit, egyedi felhasználói felületeit, valamint elegáns és jellegzetes termék- és csomagolásdizájn- ját”. Vagyis a Samsung kütyüi ugyanúgy vékonyak, lapos téglatest formájúak, fekete a hátlapjuk, az előlapjukat szinte teljesen befedi egy érintőképernyőt, amin még az ikonok elhelyezkedése is ugyanolyan. Mintha egy autógyártó azért vonna felelősségre egy másikat, hogy az ő autójának is négy kereke van, hátul van a kipufogója, és kerek a kormánya. A szabadalmi jog azonban fura jószág, így aztán a nyár attól volt hangos, hogy az Apple érvelését elfogadó bíróság a Galaxy mobilok és tabletek forgalmazását hol egész Európában, hol csak egyes országokban betiltotta, újra engedélyezte, korlátozta, visszavonta, visszavonta a visszavonást, és most éppen úgy néz ki, hogy Németországban tilos, máshol egyelőre szabad, de ez még változhat, mire ennek a mondatnak a végére pont kerül. És közben a Samsung is visszaperelte az Apple-t, szóval amint megjelenik az új iPhone, az egész komédiakezdődikelölről. A pereskedés különösen vicces pontja volt, amikor az Apple jogászai fényképekkel próbálták alátámasztani, hogy a Galaxy Tab mennyire hasonlít az iPadre, aztán ldderült, hogy a hasonlóság azért olyan kísérteties, mert a bizonyíték fotókon Photoshoppal torzították pont ugyanolyanra a Samsung-tab- let oldalarányát, mint az iPadé. És aztán ugyanebbe a pofonba belefutottak még egyszer, négy nap múlva. A Samsung végül arra hivatkozott, hogy a mai tabletek kialakítása egy az egyben megfelel a sci-fi egyik ősklasszikusában, a 2001 Űrodüsszeiában látható kütyükének. Mivel Stanley Kubrick 43 éve nem szabadalmaztatta a vékony, érintő- képernyős számítógépeket, azok a prior art jogi kategóriába esnek (olyan információ, ami széles körben elérhető volt a nagyközönség előtt, mielőtt jogi oltalmat kért volna rá valaki), így nem is szabadalmaztathatok. A bíróságnak itt nagyon óvatosan kell eljárni a döntéssel, hiszen a precedensekre épülő angolszász jogban egy szerencsétlen ítéletnek abszurd következményei lehetnek. Például megjelenik Leonardo da Vinci örököse a világ nagy helikoptergyártó cégeinél beszedni a li- cencdíjakat 500 évre visszamenőleg. A józan ész azt súgja, kizárt, hogy a külső hasonlóság okán termékeket lehessen ma betiltani, és ha mégis, az a gyakorlatban nem sokat érne, elvégre ha Németországban betiltják, a németek majd megveszik Hollandiából. Az egész szabadalmi joggal kellene kezdeni valamit, ami egyrészt a különböző amerikai, európai és ázsiai szabályozások miatt (plusz azért, mert Kína magasról tesz az egészre) fulladozik a káoszban, másrészt meg azért, mert a 200 éve kitalált alapokra épített rendszerbe egyszerűen nem fér bele a félelmetes sebességgel fejlődő és változó informatikai szektor. A Google egyik alelnöke szerint egyetlen okostelefonban 250 ezer, potenciálisan szabadalommal védett technológia dolgozik, és a jelenlegi jogi helyzet csak visszafogja a fejlődést, ahelyett hogy védené az innová- torokat. Ezzel nagyjából mindenki egyet is ért, mégsem tör- téniksemmi. A nagy cégek eközben valóságos fegyverkezési versenyt vívnak, és milliárd dollárokért spájzolnak be a konkurensek ellen felhasználható, vagy a ve- télytársaik fejlesztéseit már előre megnehezítő szabadalmakat. Nagyrészt a szabadalom- portfolióra ment ki a Google 12 milliárdos Motorola-felvásárlá- sa, és arra menne ki a Kodaké is. A szűkén vett szakmán kívül sosem hallott nevű cégekre licitálnak folyamatosan eszement összegekkel az IT-piac nagy halai, a szakértők közben a 2000-es dotkomlufihoz hasonló szabadalom-buborékról beszélnek, az amerikai kongresszusnak pedig augusztusban már sokadszor tört bele a foga a rendszer megreformálásába. Az mindenesetre biztos, hogy a szabadalmakproblémá- ja túl nagy és megfoghatatlan, a megoldásához pedig egészen valószínűtlen nemzetközi összefogásra lenne szükség, így a Samsung és az Apple csatája, mint az egész jelenség állatorvosi lova, még sok vicces és tragikomikus epizóddal fog szolgálni. (I) A növekedés elsősorban az április óta kapható androidos Galaxy S ll-nek köszönhető (Képarchívum) Az egyik közös márkajelzéssel ellátott készülék, a Sony Ericsson (Képarchívum) Minden eddigi várakozást felülmúlt a koreai cég Jól fogy a Samsung mobil FELDOLGOZÁS
