Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-18 / 241. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 18. www.ujszo.com TOLLVONÁS A szülőföld „tájszólása” KULCSÁR FERENC — A szülőföld I „tájszólása” a I' szellemben és f i a szívben H éppúgy meg- I marad,minta beszédünkben. Ezalatt nem csupán a felnevelő bodrogközi, bölcsőtől a sírig elkísérő sze- relmetes tájszavakat értem, hanem mindenekelőtt a tájat, mely a genetikai utódlásban, na meg a szellemben és a szívben világokat teremt: az évszázadokon át sorjázó ősöket, az éghajlatot, a szülőföld felé boruló égboltot, s az alatta elterülő földeket: a honfoglalás óta formálódó és formáló kultúrát, a történelem vastörvényeit, az emberek, eszmék és hitek egymásnak feszülését, továbbá a flórát és faunát, a gyönyörű dűlő-, és vadvirágneveket, a szülőföldet te- remtő-ölelő mikro- és mak- rokozmoszt. Szülőfalum, a hovatovább ezeréves, gyökeres magyar település, az „aranylábú” Szentes fölé a Lingó nevű „szent hegy” magasul. E hegyet maga Vulcanus isten alkotta, kiemelve a Kárpátok hordalékából a Bodrogköz erei, patakjai és folyói, az Udva, Ciróka, Tapoly, Tice, Karcsa, Labore, Latorca, Ondava, Karcsa, Bodrog és Tisza által feltöltött síkságból, s ezáltal vulkanikus kőzetekből álló dombokat-hegyeket teremtve, olyannyira, hogy szülőfalumat Kőfalvának is nevezhetném. A Lingó lejtőin évszázadok óta hallgatag, földbe gyökerező, behemót andezitállatok és szelíd juh- nyájaklegelnekaz Árpád-kori istenháza pásztorkodása alatt, s reggelente a sziklák fölött - melynek hasadékaiban az Isten lakik-, szóval itt üti fel fejét évszázadok óta a vérvörös rózsa, a Nap, éltetve az Erős cser-, tölgy-, éger- és fenyőerdejét, az akácosokat, a hajdani füzes ligeteket, mogyoródombokat; a kökényt, csipkét, galagonyát, somot; az istenkenyérkéjét, krisztustövist, ördögszekeret, lepényfát; a boglárkát, bócérkatát, odvas keltikét, gólyaorrot, varjúhájat, kakukkfüvet, szarkalábot, gólyahírt, varfüvet és ördögszemet. Na és persze a dűlőket, a Dénesta- vát, Szénégetőt, Molyvást, Ibolyást, Bótavát, Zsidócser- nyőt, Lázt, Homokot, Kígyóst ésAbaházát. Szentes „tündérhegyéről” a Kárpátok északkeleten kéklő gerinceit is látni, nyugat felé pedig aTokaji-hegységet, melynek a tövében ring nyelvünk bölcsője, Széphalom, s annak rétségein túl fekszik Borsi, „ahol Zrínyi Ilona Rákóczi Ferencet szülte, és Sátoraljaújhely, ahol legelébb prédikáltatott a Luther tudománya az egész Hazában”. Keletre meg a néhai Rákóczi- útja vezet a Lorántffyak Ki- rályhelmece és Zrínyi Ilona Munkácsaidé. Szellememben és szívemben - bölcsődalaival és zsoltáraival egyetemben-mindmáigez a „tájszólás” él. Shaigazataní- tás, hogy a világ teremtése az emberi szívben történt, akkor az én Bodrogközömnekörök helye van a szívemben. Mi több, még abban is reménykedhetett!, hogy porhüvelyemet levetve az én belső emberem, a „lelkemet, szellememet és égi szikrámat” ölelő asztráltestem a láthatatlan világban bolyongva rátalál az odaát virágzó, igazi, a történelem által ketté nem tépett Bodrogközre, a földi Bodrogköz ősképére, ahol megboldogult földijeim szüretelnek a szikrázó szőlődombokon, aratnak a fénybúzaföldeken, szomjukat a lét aranyából formált serlegekből oltva. Október 21. és 23. között zajlik a Pozsonyi Dzsessznapok 37. évfolyama Új helyszín, régi lelkesedés Chucho Valdés zongorista és együttese igazi kubai hangulatot varázsol a színpadra (Képarchívum Minden úgy lesz, mint az előző években: naponta két színpadon 4-4 előadó, illetve együttes. Nagy nevek és ismeretlen, kezdő előadók s bizonyára népes, zenére éhes közönség. Csak a helyszín más, bár légvonalban nincs nagyon távol a közkedvelt, hírhedté vált „pekács”, vagyis a Művelődési és Pihenőparktól. STR1EŽENEC SÁNDOR Az épület körüli huzavona és bizonytalanság miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy idén e közkedvelt fesztivál az Incheba külön e célra kialakított termeiben zajlik majd. Annak idején, 1975-ben, amikor néhány lelkes zenekedvelő fiatal elhatározta, hogy megszervezi az akkor még igencsakkisebbséginekszámító, a hivatalos szervek által épphogy megtűrt műfaj seregszemléjét, bizonyára maguk sem gondolták, hogy üyen életképes fesztivált indítanakútjára. Mára második évfolyamba bekapcsolódott a PKO (a koncertek több helyszínen zajlottak párhuzamosan), amely aztán kizárólagos otthonává vált a dzsessz legnagyobb hazai seregszemléjének. Viszonylag gyorsan beszálltak a legnagyobb médiák: a SzlovákRádió 1976-tól rögzítette a produkciókat, a Csehszlovák Televízió 1983-tól volt jelen. Voltak olyan évfolyamok, amikor élő előadásokat láthatott a tévénéző, s megjelentek gyűjteményes nagylemezek is a részt- vevőkprodukciójával. A dzsessznapoknak a PKO- ban különleges hangulata volt, amit nehéz lesz megőrizni. Bár a szervezőkazt ígérik, hogy különleges helyszínt különítenek el, amivel sikerül a rendezvény familiáris hangulatát konzerválni. Majd rneglátjuk, a puding próbája az evés. A „B” színpad az idén is a fiatal tehetségeknek nyújt teret a „Pódium mladých talentov dobrej hudby Nadácie SPP” jelszó jegyében. A fiatal előadók seregéből kitűnik egy kettős, Andrea Bučková & Mária Kmeťová, főleg felállásuk (hárfa-ének) ígér különleges élményt. A fő színpadon már első nap, pénteken igazi nagy név mutatkozik be, a kubai illetőségű Chucho Valdés és együttese az Afro-Cuban Messengers. A remek zongorista, hangszerelő Chucho Valdés a mai kubai és egyben a latin zene legnagyobb egyénisége. A ma hetvenéves művészt hatszor díjazták Grammy-díjal, az elsőt még 1978-ban kapta, amikor a legendás Irakere együttesével elindult a karrierje. Raul Midón egy másik ász a pénteki kínálatból. A mexikói származású, az USA-ban élő világtalan énekest a 21. század Stevie Wonderének is nevezik, s nem csak azért, mert a I Just Called to Say I Love You feldolgozásával világsikert aratott. Nagyon szuggesztív előadó, az ének mellett néhány hangszert is hűen imitál. Az idei rendezvény csúcsának ígérkezik a fellépése. A fesztivál az eddigiekhez képest talán még inkább a tengerentúli előadókra épül. Ebből, csak látszólag „lóg ki” a lengyel Grazyna Auguscik. Az énekesnő ugyanis Chicagóban él, ez idáig 14 albumot jelentetett meg, ebből hét jutott el az amerikai és kanadai listák élére. Stílusa behatárolhatatlan, mél- tatói, jobb híján, a világzene címkéjével szokták illetni. Csak áttételesen van köze az USA-hoz a szombati nyitóprodukciónak (Matúš Jakabčic CZ-SK Big Band). Például az, hogy maga Jakabčic a híres Berklee dzsessziskolán tanult. Meg hát maga a big band-mu- zsika is az amerikai kultúrában fogant. Szlovák-cseh együttesnek hirdetik, de ennél nemzetközibb, hiszen tagja lesz az osztrák veterán szaxis Hány Sokai, sőt magyar tagjai is vannak (Gráf Ádám és Subicz Gábor trombitások). Valódi tenegentúli muzsikával jön Curtis Stigler és Nicholas Payton. Az előbbi énekelt swin- gel elegyíti szaxofonjátékát, az utóbbi pedig a Louis Armstrong féle New Orleans-i trombita zenét hozza korszerű változatban. Szombaton fellép még egy másik kubai zongorista, Harold Lóopez-Nussa. A fiatal előadót épp Chucho Valdes utódjának tartják... A fesztivál (kommersz) csúcspontja minden bizonnyal az Earth, Wind 8c Fire Experience funk együttes produkciója lesz. Az együttes manapság fiatal tagsággal működik ÁlMcKay gitáros vezetésével. Vasárnap fellép még egy újabb zongorista, Robert Glasper, honnan máshonnan, mint az USA-ból, ahonnét egy másik dzsessz- nagyágyú ^ is érkezik: Randy Brecker. Ő a hazai AMC Trio vendégeként lép színpadra. S végül a magyar felhozatal: a fiatal szaxofonos Tóth Viktor experimentális jazzt játszik, ezúttal olyan társakkal, mint az Európa-szerte ismert hegedűs, Jávorka Ádám és a kiváló szaxofonos, Dresh Mihály. RÖVIDEN Szupersztár a Deja vu klubban Pozsony. Az októberi Deja vu klub 19-én, azaz holnap zajlik a Hlava 22 klubban (Bazová 9.). A vendég a Szlovákia szupersztárt keres című tehetségkutató eddigi, talán legsikeresebb győztese, Peter Cmorík lesz, aki a vele való beszélgetést követően néhány dalt is előad, a házigazda Deja Vu zenekar kíséretében. Kapunyitás 18 órakor, a belépés ingyenes, (ú) Kaleidoszkóp-díj hazai előadóknak Budapest. Az idei, 13. Kaleidoszkóp VersFesztiválon Kaleidoszkóp-díjat kapott Zenés versszínház kategóriában Gál Tamás és Lakatos Róbert Jöttünk külhonból című előadása. Verszene kategóriában pedig a Kor-Zár zenekart díjazták. A Kaleidoszkóp VersFesztivál Közép-Európa egyik legnagyobb pódiumművészeti és színjátékos seregszemléje, ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemutatkozik, (ú) Szakrális motívumok - kiállítás Losonc. A Szabó Gyula Barátainak Klubja a Szabó Gyula Emlékház új, Szakrális motívumok című kiállítására hívja a művészetkedvelőket. A tárlatot október 20-án 16.30-kor nyitják meg. A megnyitón fellép Zuzana Gajdošová és a SEFLLY Kamarakórus. (ú) Józsa Mónika karnagy kapta az idei Mikola Anikó-díjat Kórusmozgalmi munkásságáért ÚJ SZÓ-HÍR Idén Józsa Mónika, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem ének-zenetanára kapta a Mikola Anikó-díjat. Józsa Mónika 1982 óta vezeti a Kodály Zoltán Daloskört. Számos szakmai elismerése, rangos fesztiválokon elnyert kamagyi különdíj után legfrissebb elismerésként a hétvégén, október 15-én, Ga- lántán, a Kodály Zoltán Daloskor 55. évfordulója alkalmából rendezett hangversenyen vehette át a Mikola Anikó-díjat. A díjat az ANIMA Társaság évente egy olyan nőnek ítél oda, aki fáradhatatlanul munkálkodik kultúránk népszerűsítéséért, s közösségformáló és nevelő szerepe megkerülhetetlen. A Mi- kóla Anikó-díjat Józsa Mónikának a kórusmozgalomban és a zeneirodalom oktatásában ki(Somogyi Tibor felvétele) fejtett munkásságának megbecsülése jeléül ítélte oda az ANIMA Társaság. Józsa Mónika tanulmányait a Népművelési Intézet felsőfokú karnagyképző tanfolyamával kezdte Budapesten. 1992-ben a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán szerzett karvezetői, 2003-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Budapesten ének-zene- tanári és karvezetői diplomát. 1986-tól 1992-ig az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes énekkarának a karnagya volt. 1981-től 1994-ig a Galántai Gimnázium leánykarát vezényelte. 1980-tól énekese, szólamvezetője és karnagya a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1992-től karnagya a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának, (ú) Le Carré 80 Holnap ünnepli 80. születésnapját John Le Carré angol író, aki kémregényeivel vált világhírűvé. David John Moore Cornwell néven a dorseti Poole-ban látta meg a napvilágot 1931-ben. Bernben tanult nyelveket és germanisztikát, katonai szolgálatát a hadsereg bécsi hírszolgálatánál teljesítette. Mivel apja tönkrement, a főiskolát abba kellett hagynia, ezután nyelveket tanított. 1959 és 1964 között diplomáciai szolgálatot teljesített Bonnban és Hamburgban. Munkája természetéből fakadóan álnéven kezdett el írni. 1960-ban jelent meg első regénye, az Ébresztő a halottaknak. Világhírűvé a második, A kém, aki bejött a hidegről című regénye tette. (MTI)
