Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-18 / 241. szám, kedd

Gazdaság és fogyasztók 5 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 18. A nyugati országokban akár éveken át is eltarthat a kitapintható társadalmi és szociális feszültség Globálissá vált a csapdahelyzet A kapitalizmus maga a válság - hirdeti egy felirat a Szent Pál székesegyháznál. A londoni „felháborodottak" a többi hétvégi tüntetéshez hasonlóan megpróbálták „visszafoglalni" a nép nevében a várost. Az igazi célpont az értéktőzsde lett volna, ám ide a rendőrség nem engedte őket. (TASR/AP-felv.) A hétvégén a világ 82 or­szágában, 951 városában, köztük Pozsonyban és Bu­dapesten is tüntettek a megszorító intézkedések és a nagyvállalatok ellen. A néhány helyen súlyos za­vargásokat is kirobbantó megmozdulások az ezred­forduló idején a globalizá­ció elleni tüntetésekre em­lékeztetnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Májusban a madridi Puerta del Sol téren kezdődött a mun­kanélküliség és a gazdasági vál­ság miatt, a magukat felháboro- dottaknak nevező megmozdu­lás, majd némi szünetet követő­en szeptember derekán New Yorkban indult el a Foglaljuk el a Wall Streetet nevű mozgalom, amelynek tagjai először a pénz­világ szívében, a Wall Streeten, majd számos más város üzleti negyedében tiltakoztak a nö­vekvő vagyoni egyenlőtlensé­gek ellen. A hétvégén kiderült, a világ többi része is kedvet kapott hozzá, hogy - hol piknikezve, hol gyújtogatva - tüntessen a pénzügyi rendszer igazságta­lansága ellen. Szétnyílt a bérolló A gazdasági világválságból pénzügyi és adósságválsággá lényegülő problémahalmaz rá­világít arra, hogy az 1990-es évektől kezdődően, a globalizá­ció gyorsulásával újra erőtelje­sen kinyílt a vagyoni különbsé­gek ollója. Friss adatok szerint az Egyesült Államok lakosságá­nak leggazdagabb 1%-a az or­szág vagyonának 40%-át birto­kolja, miközben ez az arány 25 éve „csupán” 33% volt. Más­részt az USA polgárainak 80%-a mindössze az összvagyon 7%-a felett rendelkezik. Az arányta­lanságot az is kirívóvá teszi, hogy a vállalatok, bankok csúcsvezetői döbbenetes jöve­delemhez jutnak. Az USA-ban szokványosnak számít az évi 1 millió dollár feletti fizetés (az 500 legnagyobb cégnél pedig az évi 10 mülió dollár feletti), a cégvezérek naponta annyit ke­resnek, mint beosztottjaik egész évben. Ezzel párhuzamosan az amerikai középosztály jövedel­me - figyelembe véve az infláci­ót - gyakorlatilag már évtizedek óta stagnál, illetőleg csak akkor javul, ha mindkét házaspár főál­lásban dolgozik. Az amerikai kormányzat szeptemberben publikálta a 2010-es népszám­lálás eredményeit, amelyik a vagyoni helyzetre is rávilágít. Eszerint a háztartások alsó felé­nek inflációtól megtisztított éves jövedelme napjainkban 7%-kal alacsonyabb a 2000-es- nél és megfelel az 1975-ös szintnek. Nagy-Britanniában sem jobb a helyzet, ahol a 100 legnagyobb brit vállalat vezető­jének átlagos fizetése százszo­rosa beosztottjaik járandóságá­nak, ez az arány folyamatosan nő. A növekvő vagyoni különb­ségek mellett különösen fájó, hogy a fejlett országokban sorra tűnnek el a biztos keresetet nyújtó, az átlagember igényeit kielégítő állások - ugyanis a termelést kihelyezik Kínába, va­lamelyik távol-keleti országba, esetleg éppen hozzánk, Kelet- Közép-Európába. Egyre keve­sebb szakmunkásara, középve­zetőre, átlagos beosztottra van szükség, másrészt nem lehet mindenki bankár, szoftverfej­lesztő vagy menedzser. A kö­zéposztály elsorvadásával pár­huzamosan megállíthatatlanul nő a dollármilliárdosok száma. A Forbes magazin legutóbbi adatai szerint számuk világszer­te elérte az 1210-et, összvagyo- nukpedig4,5 billió dollárra rúg, ami mellett eltörpül az össze­omlóban lévő Görögország 12-szerkisebbállamadóssága. Tartós elégedetlenség Vagyis van alapja a nyugati országokban erősödő elégedet- lenségi hullámnak. Látva a Szálljuk meg a Wall Streetet! (Occupy Wall Street!) mozga­lom erősödését, világszintűvé terebélyesedését a washingtoni politikai és pénzügyi körökben egyre erősebb a félelem, hogy az idei év nagy eseményei még csak most következnek - véli a hét végi „világforradalom” hát­terét elemző írásában a Re­uters. Sokan attól tartanak, hogy a szociális egyenlőtlensé­gekből fakadó düh, a tiltakozá­sok, a politikai bizonytalanság évtizedes hosszúságúra nyúl­hat. A világ számos országában felnőtt egy nemzedék, amely az interneten szocializálódott, ám érvényesülési lehetőségeik gyengék. Ez a generáció csaló­dott a politikai és gazdasági rendszerekben, úgy érzi, hogy a kormányok és az üzlet világ el­árulták őket, és megtagadják tő­lük a normális élet lehetőségét. Elporladó jólét Eközben a fejlett világ kö­zéposztálya attól tart, hogy jó­léte elporlad, keresi azokat, akiket felelőssé tehet bajaiért és azt váija a világ elitjétől, hogy támassza végre fel vergő­déséből a gazdaságot. Ezzel egyidejűleg a világ szegényeb­bik felén ismét egy olyan fiatal generáció keresi boldogulása útját, amelynek elege van ab­ból, hogy a gazdag országok és intézményeik mondják meg nekik, mit tegyenek. Nyugaton ugyan eddig kevésbé váltak erőszakossá a tüntetések, ám Görögország, Spanyolország, Olaszország és Nagy-Britannia évtizedek óta nem látott olyan tiltakozáshullámot, mint az elmúlt hónapokban. És a java még hátra lehet: a lázongást kevés ember is elindíthatja, de nagyon sokan csatlakozhatnak, ha a kezdeményezőknek sike­rül az utcán tábort verniük. A lázadások nem mindig politikai indíttatásúak. Nagy-Britanniá­ban augusztusban konditer­mekben edződött fiatalok szin­tén a közösségi médiát használ­ták fel arra, hogy összehangol­ják fosztogatásaikat és gyújto­gatásaikat. Oly sok minden fo­lyik össze e társadalmi nyugta­lanságokban, hogy akár erő­södhet is a nihilista erőszak. Sokan azt gondolják, a politi­kai döntéshozók, a bankárok, általában az elitek elleni düh a világ lakosságának alapvető strukturális átalakulásából fa­kad. A Közel-Keleten és Észak- Afrikában a mozgalmak legerő­sebb hajtóereje az a fiatal gene­ráció, amely nem talál munkát. Az online módon szerveződő képzett, nyugatos csoporthoz gyorsan csatlakoztak az emel­kedő élelmiszerárak miatt indu­latos tömegek. A nyugati társa­dalmakban nemzedéki ellentét feszül az idősek és a fiatalok kö­zött: az előbbiek egészségügyi és nyugdíjköltségei megterhelik az államkasszát, miközben még munkában lévő tagjaik blokkol­ják az álláslehetőségeket a fiata­lok elől. E demográfiai helyzet miatt évtizedekig is elnyúlhat a szociális nyugtalanság - mond­ja Jack Goldstone, a George Ma­son Egyetem professzora. A po­litikai viszonyok kiszámíthatat­lanná válnak, ami vezethet bé­nultsághoz is, de rosszabb eset­ben a jobb- és baloldali szélsősé­gek felerősödésével nézünk szembe. (NapiG.,shz) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. október 16-töl) Bank 7nap lhónap 3 hónap 5 hónap 12 hónap 24 hónap lakossági folyó számla ČSOB 0,05 0,1(H),15 0,15-0,35 0,500,70 1,00-1,20 220 0,15-0,80 Privatbanka 0,50 0,70 1,10 230 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,00 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,01-1,05 0,01-1,45 0,05-0,10 Volksbank 0,00-0,50 0,00-0,80 0,00-1,30 0,00-1,70 0,00-2,10 0,000,10 UniCredit Bank 0,0(H),50 0,00-0,80 0,00-1,20 0,00-2,30 0,00-3,30 0,000,05 Dexia banka 0,15-0,45 0,40-0,75 0,90-1,15 230 2,85 0,05 Tatra banka 0,05 0,3(H),40 1,00-1,10 1,40-1,50 260 2,60 0,1(H),50 Slovenská sporiteľňa 0,200,80 1,00-1,30 1,70-2,00 3,30 230-2,50 0,10030 Všeobecná úverová banka 0,05 0,200,25 1,20-1,30 2,50 2,00 280 0,10-6,00 Poštová banka 0,70-0,80 1,25-1,35 1,45-1,55 270 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. október 9-töl) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dási idő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,01 Dexia banka­­Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,01-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,10 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fico máris adókat emelne Pozsony. Ha Robert Fico jut kormányra, akkor szinte biztosra vehetők az adóeme­lések. A Smer elnöke az egyik interjújában közölte: „25 százalékos jövedelemadót vezetünk be az évi 33 ezer euró feletti keresetűekre, az évi 1 milliárd koronánál (kb. 33 millió euró) nagyobb nye­reséget elérő cégek adóterhe 22 százalékra emelkedne, az eddig adómentes osztalék adóterhe 5 százalékra kúszna fel, végezetül évi 180 millió eurót várunk a magasabb bankadóból. Ezek az intéz­kedések együttesen 450-500 millió euróval gazdagítanák az államkasszát.” (HN) Túl alacsony lehet az eurógát London. Szlovákia a kor­mány bukása árán szavazta meg az eurógát emelését a mostani 440 milliárd euróról 780 milliárdra, ám időköz­ben kiderült, még ez sem ele­gendő az eurózónán belüli problémák megoldására. A világ legfejlettebb államait tömörítő G20-ak pénzügy- minisztereinek tanácskozá­sán ugyanis nem sikerült megállapodni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tőkeerejé­nek növeléséről. Lapértesü­lések szerint már 2000 milli­árd eurós eurófal „felhúzása” sem kizárt - ebben az esetben Szlovákia részesedése a mos­tani 7,7 milliárd euró helyett már 20 milliárdra duzzadna, ami az éves állami költségve­tés kiadási oldalánál is na­gyobb. Az Ernst and Young tanácsadó és könyvvizsgáló társaság úgy véli, az eurógá- tat a mostani hétszeresére kellene emelni. (SITA HN) Moody's: jöhet a leminősítés New York. A szlovák kormány bukása negatív ha­tással van az ország hitelbe­sorolására - közölte tegnap a nemzetközi hitelminősítő. A Moody's jelenleg az olasz adósbesorolással azonos szinten, Al-es osztályzattal tartja számon a szlovák ál­lamadósságot. Az ország kockázati besorolása mind­eddig stabil volt, ám a kor­mányválság akár felülvizsgá­latot is hozhat - jelezte a Martin Jaroš, a pénzügyi tár­ca szóvivője. (EcoL.) UMC: felpörög a tévégyártó Vágújhely. Az Universal Media Corporation (UMC) tévégyártó bejelentette: vág- újhelyi (Nové Mesto nad Vá- hom) telephelyén december derekáig 24 órás üzemmód­ban fog működni, mivel havi 200 ezer darab LED- és LCD- tévékészüléket akar legyár­tani. Erre a kéthónapos idő­tartamra a 3. műszakba 320 idénymunkást vesz fel - kö­zölte Aszlan Kabliev, az UMC alelnöke. Az olcsó tévéket gyártó társaság szeptember és október folyamán 130 új al­kalmazottat vett fel, mivel a vizsgált időszakban 50%-kal növelte termelését, havi 90 ezerről 135 ezer darabra. A nálunk 2004 óta üzemelő cég jövőre már 2 millió tévékészü­lékkel és legalább 1000 mun­kaerővel számol. (SITA) Magyarország: fenyeget a bóvli London. Nagy a kockázata annak, hogy a Standard and Poor’s a következő hetekben egy fokozattal visszavágja Magyarország hitelminősíté­sét - figyelmeztet Magyaror­szágról szóló kommentárjá­ban Raffaella Tenconi. A Bank of America Merrill Lynch lon­doni elemzője szerint az Or- bán-kormány elmulasztott egy lehetőséget azzal, hogy nem vette fel a kapcsolatokat az IMF-fel egy új hitelszerző­dés érdekében. Meglátása szerint a feszült nemzetközi környezet, valamint az Or- bán-kormány gazdaságpoliti­kájából fakadó bizonytalan­ság miatt magas a kockázata annak, hogy Magyarország hamarosan elveszíti befekte­tésre ajánlott adósbesorolását (vagyis „bóvli” kategóriába kerül) az egyik hitelminősítő­nél és a következő évben má­sok is leminősíthetik az orszá­got. (Portf.) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8740 Lengyel zloty 4,2927 Cseh korona 24,762 Magyar forint 293,94 Horvát kuna 7,4685 Román lej 4,3320 Japán jen 106,43 Svájci frank 1,2365 Kanadai dollár 1,3955 USA-dollár 1,3776 VÉTEL - ELADÁS Bank I dollár cseh korona forint Volksbank 1,41-1,33 25,51-24,03 306,24-279,86 OTP Bank 1,41-1,33 25,47-24,00 301,06-283,72 Postabank 1,42-1,32 25,65-23,91­Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 25,44-24,03 306,29-279,91 Tatra banka 1,41-1,34 25,41-24,12 304,82-281,66 Dexia banka 1,41-1,34 25,39-24,10 299,39-284,21 Általános Hitelbank 1,41-1,34 25,49-24,07 306,71-280,29 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom