Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-17 / 240. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 17. www.ujszo.com Kétnyelvű, a helységneveket szlovákul és magyarul is feltüntető közlekedési tábla jelent meg a hétvégén Dunaszerdahely közelében - tájékoztatta lapunkat egy olvasónk. Az útkarbantartó vállalat tábláihoz hasonlít. Az eredeti tábla is a helyén maradt, a kétnyelvű megfelelője előtt pár méterrel. Feltételezhetően civil akcióról van szó. (Olvasói felvétel) Most az év végére ígéri Budapest a pénzt Répás Zsuzsanna: nem késik az oktatási támogatás ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár MTI-nek adott hétvégi nyilatkozata szerint nem késik a határon túli magyar szülőknek járó oktatási-nevelési támogatások átutalása. A tényállás az, hogy összesen 22 500 forintos támogatás nem érkezett meg az iskolakezdésre, sem az ezután ígért szeptember közepére, végére. Lapunk értesülései szerint a szlovákiai magyar szülők nem kapták meg a támogatást, holott a számlákat már rég megnyitották az OTP Bankban. Tegyük hozzá: az előző tanévre adott oktatási támogatásról van szó, 48 ezer szlovákiai magyar szülő kérvényezte. Répás Zsuzsanna hétvégi nyilatkozata szerint „az utóbbi időben több olyan hír kapott lábra, hogy az érintettek nem kapják meg időben az oktatási-nevelési támogatásokat.” A helyettes államtitkár minden ilyen információt határozottan cáfolt, hangsúlyozva: valamennyi határon túli régióban „időben el tudtak indulni az átutalások”. A legújabb ígéret szerint az év végéig minden határon túli igénylőhöz megérkezikapénz. (ú) RÖVIDEN Fico Radičovát szapulja Pozsony. Robert Fico a Sme szombati számában megjelent interjújában kijelentette, pártja számára az volna az ideális, ha egyedül kormányozhatna, viszont az esetleges együttműködésből az SNS-t, az SDKÚ-t és az SaS-t sem zárta ki. A pártelnök viszont egyetlen jó szót sem talált Iveta Radičovára, aki szerinte „nagy politikai tévedés”, „hazug, mivel félrevezeti a nyilvánosságot. A kormányfő elvesztette arcát Európa előtt, ezért Brüsszelben már semmit sem tud kiverekedni.” Az ellenzéki vezér hozzátette: a Mikuláš Dzu- rindával, Ján Figellel és Bugár Bélával folytatott, az előrehozott választások kérdéséről szóló találkozó pontosan 42 percig és 31 másodpercig tartott. (Sme) Ha Robert Fico úgy akarja, Ivan Gašparovič minden további nélkül eleget tehet Slotáék kérésének Népszavazás: menti magát az SNS Pozsony. Ha az SNS-neksike- rül évvégéigmég 100 ezer aláírást összegyűjtenie, s az államfő isúgy akarja, március 10-én az előrehozott választásokkal egyszerre népszavazás is lesz a szlovák nyelv hivatali használatának kizárólagosságáról. MÓZES SZABOLCS A népszavazásról szóló törvény és az alkotmány nem írja elő, hogy a köztársasági elnöknek mikorra kell kiírnia egy-egy referendumot. Ha Slotáék akciója sikeres lesz - állításuk szerint már van 250 ezer aláírásuk -, Ivan Gašparovič január második felében dönt a referendum kiírásáról. Egy biztos, március 10-e előtti időpont nem jöhet szóba, az alkotmány szerint ugyanis 90 nappal a parlamenti választások előtt nem lehet népszavazás. A választással viszont egybe lehet kötni. Mivel az államfő szinte mindenben a Smer érdekei szerint jár el, valószínűleg ebben a kérdésben is aszerint dönt, mi lenne jobb Ficóéknak. Elemzők szerint a Smer érdeke az, hogy az SNS ne essen ki a parlamentből. Az SNS saját eredményét javíthatná a két voksolás összekötésével, ugyanis valószínűtlen, hogy eredményes lenne a népszavazás - ehhez az kell, hogy a választók több mint 50%-a részt vegyen rajta. Az utóbbi 11 évben négy referendumot tartottak Szlovákiában, ezek közül csak a 2003- as, az uniós csatlakozásról szóló volt eredményes. Népszavazás és választás összekötésére már volt példa. 2004- ben Rudolf Schuster államfő - bízva abban, hogy a Smer őt jelöli államfőnek - kielégítette Robert Fico vágyát, és az elnökválasztás első fordulójának napjára írta ki a Smer előrehozott választásokról szóló népszavazását. Ficó- ék viszont így sem jártak sikerrel, a választáson a polgárok 48%-a vett részt, a népszavazáson viszont csak 36%-os volt a részvétel. Az SNS népszavazási kérdése a lapunk által megkérdezett jogászok és elemzők szerint alkotmánysértő. Az államfőnek jogában áll a referendum kiírása előtt az alkotmánybírósághoz fordulni a kérdés alkotmányosságával kapcsolatban, ám nem köteles ezt megtenni. Ha tehát Gašparovič úgy vélné, hogy nem alkotmánysértő a népszavazási kezdeményezés, kiírhatja a referendumot- a kérdést pedig meg sem lehet támadni az alkotmánybíróságon, csak ha a népszavazás eredményes és sikeres lenne, eredménye pedig törvényerőre emelkedne. Utoljára tavaly szeptemberben volt népszavazás, akkor a polgárok alig több mint ötödé járult az urnákhoz. Az SaS hatkérdéses referendumot kezdeményezett, és azt várta az államfőtől, hogy novemberre, a helyhatósági választások időpontjára írja ki a népszavazást, ám Gašparovič nem tett eleget Su- líkékkérésének. Az SaS bizonyos feltételekkel állítólag hajlandó megszavazni a jövő évi költségvetést Fico Gašparovičot küldené az EU-csúcsra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az államfővel való mai hatpárti egyeztetésen dől el, milyen kormány irányítja az országot a márciusi előrehozott választásokig. Robert Fico, a Smer elnöke hangsúlyozta, erre a rövid időszakra nem sok értelme van egy szakértői kormány felállításának. Leszögezte, a választásokig nem hajlandó szerepet vállalni semmilyen kormányban. Fico el tudja képzelni, hogy az ideiglenes kormányt Iveta Radičová irányítsa, de csak formálisan vezetnék az adminisztratívát. Úgy gondolja, hogy az EU október 23-i csúcstalálkozóján Ivan Gašparovičnak kellene képviselnie Szlovákiát, nem Radičovának, neki ugyanis „már nincs mit keresnie egy ilyen létfontosságú találkozón”. Hozzátette, az államfő magával viheti Ivan Miklošt. Fico: lehet bal-jobb koalíció Az előrehozott választások kapcsán annyit mondott, a stabilitás a legfontosabb, az Euró- pa-orientáltságú politika, a gazdasági növekedés és a nagy befektetések támogatása, s ha ebben meg tudnak egyezni, akkor egy bal-jobb összetételű kormány is alakulhat. Nem zárta ki tehát az SDKÚ-t sem. Sulik a koalíciós szerződésre hivatkozik Richard Sulik arra a kérdésre, nem lett volna-e tisztesége- sebb távoznia az SaS-nek egy olyan kormányból, amellyel nem ért egyet, nemmel válaszolt. Azt mondta, nem ők sértették meg a koalíciós szerződést. A kormányprogramban az euró-mentőcsomag természetesen nem szerepel, az viszont igen, hogy nem adósítják el az országot, márpedig az euró- mentőcsomag megszavazásával a kormány éppen ezt tette, mondta Sulik. Úgy véli, a hármas koalíció kormányzása formálódik a Smerrel, és ezt nem fogják támogatni. „Ha úgy gondolják, hogy az országnak kisebbségi kormányra van szüksége, akkor ahhoz ott van a Smer” - mondta. Azt is kijelentette, az előrehozott választásokra nem készülnek olyan témákkal, mint a korona újbóli bevezetése, de szeretnék, ha az euróövezetben betartanák az országok a vállalt egyezségeket. A pártelnök hangsúlyozta, nem támogatják a tartós euróvédősánc kialakítását. Miklós kizárja a Smert és az SaS-t is Ivan Miklós (SDKÚ) egyértelmű nemet mond a Smerrel való kormányzásra, noha egyelőre csak a saját nevében, pártja ugyanis még nem utasította el a Smerrel való kormányzást. Az SDKÚ alap- szabályzata kizárja a Smerrel való együttműködést, mondta az SDKU alelnöke. Figyelmeztetett: az említett dokumentumot a párt négyévente összehívott országos közgyűlése hagyta jóvá, és a választásokig várhatóan nem lesz újabb kongresszus. Mikloš „színtiszta populistának” nevezte Sulíkot. „Azzal a párttal, amely szétverte a kormányt a saját populista érdekei miatt, nem kormányozhatunk” -jegyezte meg. Kifejtette, azért populisták Sulik kijelentései, mert az emberek számára elfogadhatónak és rokonszenvesnek tűnnek, ám annál komolyabbak és előreláthatatlanok a következményei. Ivan Mikloš szerint az SaS koalíciós potenciálja nullára csökkent. Hasonlóképpen vélekedik Bugár Béla, a Híd elnöke is, mert Sulik olyan precedenst teremtett, amelyre az elmúlt húsz évben Szlovákiában nem volt példa. Szerinte az SaS nem fogta fel, hogy Radičová kiutat mutatott számukra azzal, hogy összekötötte a mentőcsomag-szavazást a bizalmi szavazással, az SaS így megőrizhette volna arcát, mert saját kormányával nem megy szembe. ,A következő kormánynak csak olyan pártokból kellene állnia, amelyek tudják, mit jelent az euróövezet tagjának lenni” - fogalmazott Bugár. Az SaS megszavazza a jövő évi költségvetés tervezetét - közölte Richard Sulik. A támogatást feltételekhez, a képviselői mentelmi jog eltörléséhez kötik, de nem fognak zsarolni. Bugár szerint kérdéses, hogy a Híd együttműködik-e a továbbiakban az OKS három tagjával. „Nem tudok csak úgy felülemelkedni azon, hogy a frakciónk három OKS-es tagja a kormány megdöntésére szavazott, és a jövőben ugyanilyen lehetőséget kapnának. Nem hiszem, hogy ez így működni fog” - mondta Bugár a STV tegnapi vitaműsorában, (sán) Pozsony vezetése előbb pozitívan viszonyult a szoborcsoport újraállításához, ám néhány napja megváltozott Milan Ftáčnik főpolgármester véleménye Bonyolódik a Mária Terézia-szobor ügye ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több, mint ötezren támogatják, hogy Mária Terézia ismét szobrot kapjon a szlovák fővárosban. Október 13-án lezárult az aláírásgyűjtés, amelyet a Pozsonyi Városszépítő Egylet (BŐS) indított annak érdekében, hogy Fadrusz János szobor- csoportjának másolatát felállítsák egykori helyén, a volt Koronázási dísztéren (ma Štúr-tér). A petíció szeptember 3-án indult és folytatódik az interneten. 3540-en értenek egyet azzal, hogy Mária Terézia eredeti helyére kerüljön, Bártfay Tibor Štúr-szoborcsoportja pedig a Szabadság térre „vándoroljon”. 516-an más helyet keresnének az egykori uralkodónő szobrának. A BŐS azt kérte az óvárosi ön- kormányzattól, hogy április végéig tolják ki a Mária Terézia- szobor kicsinyített másának kiállítási idejét. Ez a másolat augusztustól a Duna-parton, a Fadrusz-szobor eredeti helyétől nem messze látható. A város vezetése korábban pozitívan fogadta a kezdeményezést, Milan Ftáčnik véleménye azonban a múlt héten megváltozott. Szerinte nem helyes, hogy „sakkozzanak” a szobrokkal, és a fővárosi szobrokat és emlékműveket egységes koncepció szerint kell elhelyezni. „Több kezdeményezés indult, szeretnének szobrot állítani az ismeretlen katonának, Cirillnek és Metódnak, Szóródnak (szlovákul Gorazd, zobori remete - a szerk. megj.)” - árulta el Ľubomír Andrassy szóvivő. Štúrék áthelyezését ellenzi a szlovák antifasiszták szövetsége is.,Ahogy húsz évig Pozsony része volt a Mária Terézia-szobor, az utóbbi harminc évben a Štúr- szoborcsoport is” - érvel a szervezet elnöke, Pavol Sečkár. Szerinte Štúrék áthelyezése olyan hiba lenne, mint amilyen nagy hiba volt 1921-ben Fadrusz szobrának megsemmisítése. Alojz Hlina vállalkozó és aktivista a Szlovák Nemzeti Felkelés terén múlt héten rögtönzött Disneylanddel tiltakozott a Mária Terézia-szobor ellen, színes törpékkel és más mesefigurákkal. Hozzájuk hasonlította a Fadrusz-szobor tervezett másolatát, mivel szerinte az is a giccs kategóriába tartozna. Mária Terézia szobrának sorsáról várhatóan még az ősszel szavaz a fővárosi képviselő-testület. (SITA,vps) — Az archív fotón az eredeti Fadrusz-mű és a másolat (Tomáš Benedikovič felvétele)