Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-15 / 239. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 15. Kultúra 7 Brad Pitt újra Budapesten forgat, ezúttal egy amerikai szerző sikerkönyvének filmváltozatában Zombikkal a konzervgyárban A kőbányai konzervgyár után egy régi budapesti hőerőműben áll kamera elé ' (Képarchívum) A feleség szerepében Mireille Enos első komoly feladatát kapta Szabó István filmje 2012 elején kerül a mozikba Az ajtó színészi lélekkel Harmadszor forgat Bu­dapesten napjaink egyik legjelesebb hollywoodi sztárja, Brad Pitt. Elő­ször épp tíz évvel ezelőtt, Robert Redforddal érke­zett, a Kémjátszmába. Tavaly felesége, Angeli­na Jolié délszláv háborús drámájában talált ma­gának egy kisebb szere­pet, most pedig a Zombik világháborújában áll kamera előtt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Max Brooks sci-fi regénye, a World War Z igazi sikerkönyv­nek számít a tengerentúlon, megfilmesítését Marc Foster vállalta magára, a film produ­cere pedig Brad Pitt, akinek az elmúlt napokban a magyar rendőrség által elkobzott, „il­legális fegyverszállítmány” miatt főtt a feje. A filmkellék­ként érkezett, Angliában ha­tástalanított fegyvereket ugyanis az illetékesek megál­lapítása szerint éles lőszerrel még mindig használni lehetett volna - és ebből lett világraszó­ló CBS-hír, amely a forgatás zökkenőmentes folytatását majdnem meggátolta. A csú­szást végül sikerült kiküszö­bölni, s az elhíresült fegyver- szállítmány helyett találtak egy (itteni) másikat, amelyet már zavartalanul használhat­nak a történet szereplői. Mr. Pittnek tehát az elkövet­kező három hétben már csak a szerepével kell foglalkoznia. Egy ENSZ-alkalmazottat alakít a filmben, aki egy világméretű járványt okozó vírus terjedését próbálja megakadályozni, amely zombivá változtatja az embereket. Hogy aztán sikerül- e neki legyőzni a zombikat, és karanténba terelni a veszedel­mes vírust, az majd a film vé­gén derül ki. A csatajelenetek mindenesetre elkezdődtek, méghozzá a kőbányai Globus konzervgyár udvarán. Eddig máltai és skóciai helyszíneken dolgozott a stáb, ott csapnak össze a hegesztőmunkások, az orosz katonák és a félelmetes arcú zombik. Pitt produkciós cége, a Plan B elsősorban azért döntött a budapesti forgatás mellett, mert itt találtak megfelelő (és az adókedvezmény miatt ol­csó) helyszíneket, s ahogy a sztár már korábban is nyilat­kozta: megszerette Budapes­tet. Úgy látszik, már el is felej­tette, hogy tavaly ilyenkor itt lopták el a fényképezőgépét, amellyel felesége nyomában járt a szerb háborús dráma for­gatásán. A filmbe is így került be akkor: masinával a kezében. Jó hecc volt, mondja, hiszen fo­tóst még sosem játszott. Budapest után Londonban és Glasgowban is forog majd a zombifilm, az angol főváros Szöult, Glasgow pedig Phila­delphiát „alakítja”, mint ahogy Málta Izraelt, Budapest pedig Moszkvát adja. Brad Pitt Az élet fája és a Moneyball után pályája során most először játszik zombitör- ténetben. A szerepe szerint Moszkvában ragadt ENSZ- munkatárs, Gerry Lane felesé­gét (Mireille Enos) és gyereke­it odahagyva indul el, hogy akadályt és veszélyes szituáci­ókat nem ismerve megállítsa a gyorsan terjedő zombijár- ványt. Ahhoz, hogy a történet végén újra magához ölelhesse családját, meglehetősen iz­galmas és vészterhes utat kell megtennie. A konzervgyárbeli hatalmas csatajelenethez már hetekkel ezelőtt több száz statisztát vá­logattak - a több ezer érdeklő­dő közül. Az orosz katonák természetesen orosz járművek­kel jelennek meg a filmben, így a régi Csajkák is előkerültek, amelyeken csak a magyar rendszámtáblát kellett oroszra cserélni. A forgatás minden héten hat napig tart, pihenésre tehát csupán vasárnap van le­hetősége Brad Pittnek, de ak­kor is csak a színészt kapcsol­hatja ki ott legbelül, produceri minőségben valószínűleg a hét utolsó napján is kattog az agya. Fél a túlköltekezéstől és az előre sosem látható csúszá­soktól, amelyek kemény és nem tervezett kiadások elé ál­líthatják a céget. Mint minden Budapesten forgó külföldi produkcióban, ebben is szerepet kapott né­hány magyar színész. A legna­gyobb feladat ezúttal Kamarás Ivánnak jutott, aki bár két éve Los Angelesbe helyezte át szí­nészi főhadiszállását, és már bekerült néhány kinti rövid­filmbe, Marc Foster zombifilm- jébe nem az angol nyelvtudása révén került be, hanem mert oroszul is jól beszél. Itt ugyanis orosz katonai mundérban csa- tározik. Szerepéről, a szerző­désében szigorúan előírt felté­teleknek megfelelően többet nem árulhat el, annyit viszont elmondott: „Brad Pitt valóban rokonszenves színész, nincs benne semmi fölényeskedés vagy távolságtartás, a legke­ményebb helyzetekben sem ve­szíti el emberi arcát.” Kőbányáról a XI. kerületbe költözik majd a forgatócsoport, de addig még Brad Pitt is tesz néhány kört a budai hegyekben. Természetesen „láthatatlan” arccal. Mint szelíd motoros. MT1-HÍR Pécs. Várhatóan január vé­gén, február elején kerül a mo­zikba az Oscar-díjas Szabó Ist­ván új filmje, amely Szabó Magda Az ajtó című regénye alapján készült. „A bemutató pontos napját nem tudom, ez a producerek dolga, de úgy értesültem, a premier a forgalmazókkal foly­tatott tárgyalások szerint janu­ár végén vagy február elején várható. Reményem szerint először Budapesten, majd né­hány nap múlva Németország­ban is láthatja a közönség” - mondta a rendező tegnap. Szabó István megjegyezte: a német-magyar koprodukció­ban készülő filmnek még hátra vannak a laboratóriumi mun­kái. Az alkotás jelenleg elektro­nikus hordozón van, most fog­ják filmre átírni. „Szabó Magda gyönyörű könyveket írt. Úgy érzem, Az aj­tó a gyönyörű könyvei közül is kiemelkedő remekmű. Remé­lem, a színészek, akik a műről ugyanígy gondolkodnak, tud­nak olyan testet és lelket adni Szabó Magda alakjainak, ami a nézőket is meghódítja” - fo­galmazott. Arra a kérdésre, hogy van-e már újabb filmre vonatkozó terve, Szabó István azt vála­szolta, nincs, mert egyszerre csak egy dolgot mer csinálni. Szabó István korábban a for­gatás kapcsán kitért arra, hogy Az ajtó félig-meddig önéletraj­zi regény, nem véletlenül hív­ják az egyik főszereplőt Mag­dának, férjét pedig Tibornak. A rendező elmondta azt is, hogy a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik min­denáron befolyással akarnak lenni egymás életére. A film operatőre Ragályi Elemér, a két főszerepet az Os­car-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader- Meinhof csoport című filmből ismert német Martina Gedeck alakítja. Börcsök Enikő és Szirtes Ági Az ajtó egyik jelenetében (Gulyás Buda felvétele) Együtt az idegen nyelvű filmek Los Angeles. Hatvanhárom ország nevezte be filmjét a leg­jobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért folyó versengésbe - je­lentette be csütörtökön az Amerikai Filmakadémia. A Film- akadémia szakbizottsága január 24-ig szűkíti le a hosszú lis­tát arra az öt filmre, amelyek Oscar-jelölést kapnak. Az ide­gen nyelvű film kategóriába - az Egyesült Államokon kívül - minden ország egy filmet nevezhet. Az Amerikai Filmaka­démia díjainak átadására 2012. február 26-án kerül sor Hollywoodban. (MTI) KÉPERNYŐ Pánik Ezt a filmet nem csak azért érdemes megnézni, mert a „mi” Gubík Ágink játssza ben­ne a főszerepet, aki mellesleg a 2008-as Magyar Filmszemle legjobb női alakítás díját zse­belte be a benne nyújtott ala« látásáért. Nem is csak azért, hogy lássuk, mire képes az egyik magyar kereskedelmi csatorna egyik legborzalma­sabb valóságshow-jában ma- jomkodó Till Attila, ha rende­zői székbe ülhet. A Pánik el­gondolkodtató alkotás, abból a fajtából, amely lassan adja meg magát, amely nyitott, közreműködő nézőt kíván, amelyet tovább lehet gondol­ni, sőt akár többször is meg le­het nézni. Ráadásul témája egyre aktuálisabb lesz, ha úgy tetszik, a szomorú közeljövőt vetíti elénk Till Attila. Ázt a közeljövőt, amikor már telje­sen hétköznapi dolognak fog számítani, ha valaki bevonul egy pánikklinikára, hogy gyó­gyítsák meg. Adott egy harmincas évei­ben járó nő, Zsuzsi, akinek remek állása van, drága autó­ja, saját lakása, sőt jóképű ba­rátja, akibe fülig szerelmes. Aztán egy szép napon kiderül, hogy pánikbetegségben szen­ved. Ámikor a szerelme is el­hagyja, beköltözik az előkelő Pánikklinikára. Itt egy szigorú és első blikkre lelketlennek tűnő, vérprofi terapeutanő ve­szi kezelésbe, illetve minden­féle különös gyógymódnak ve­ti alá. Hamar kiderül azonban, hogy Zsuzsi nem átlagos páci­ens: szembeszáll orvosával, megkérdőjelezi annak prakti­káit, és emberileg is a leikébe tipor. Mindez részben azért történik, mert szegény Zsuzsi a klinika falai közt sem találja meg a lelki békét, családtagjai ugyanis saját bajaikkal ostro­molják, állandó stresszhely­zetben tartva őt. A Pánik rendkívül szellemes társadalmi kórkép, jó színé­szekkel, épkézláb forgató- könyvvel (szintén Till Attila munkája), remek párbeszé­dekkel. Néhány ember szemé­lyes kis dilijéből épül fel, de eközben alapos kritkát ka­punk a rendezőtől arról a tá- gabb közegről is, amelyben a szereplők mozognak, (juk) Ml, szombat, október 15., 22.20

Next

/
Oldalképek
Tartalom