Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-12 / 236. szám, szerda

16 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. www.ujszo.com A fióklevéltár látogatói a vágsellyei Pázmány Péter Alapiskolából érkeztek, és kipróbálták a régi iskolapadot (A szerző felvétele) Nyílt napot tartottak a vágsellyei levéltárban A palatáblától az interaktív táblákig A jubileum kapcsán több versenyt rendeztek, évkönyvet, naptárat jelentetnek meg az alkalomra Hatvanéves a komáromi Ipari Komárom. Megalapításá­nak 60. évfordulóját ün­nepli idén az Ipari Szak- középiskola, amely hat­százas diáklétszámával napjainkban a régió egyik legnagyobb okta­tási intézménye. V. KRASZN1CA MELITTA „Az iskolaalapítás az 1947-ben újraindított hajó­gyárhoz köthető, annak volt szüksége megfelelő képesítésű szakemberekre. 1950-ben a nagy múltú kassai gépipari technikum nyitott itt hajóépí­tésre szakosodott esti tagoza­tot, az 1951/52-es tanévben vi­szont már Felsőfokú Ipariskola megnevezéssel önálló intéz­mény jött létre, egy szlovák osztállyal, 47 tanulóval. Az első igazgató Berecz Gyula mérnök volt. 1953-ban államosították az addig vállalati iskolát, és ek­kor nyílt meg az első magyar osztály is” - idézte fel a kezde­teket Vetter János, az iskola je­lenlegi igazgatója. Kezdetben provizórikus helyiségekben folyt az oktatás, majd az 1953/54-es tanévtől 10 éven át - az iskola mostani épületének átadásáig - a szlovák gimnázi­um falai között; az 1964/65-ös tanévre elkészült a kollégium is. Az iskola történetének leg­tragikusabb dátuma 1974. ja­nuár 20., amikor a sítanfolyam tizenkét résztvevőjét a Magas- Tátrában, a Mengusov-völgy- ben maga alá temette a hirtelen lezúduló lavina. Az elhunyt ta­nárok és diákok emlékét tábla őrzi az iskola aulájában. A 2011-es naptári évben fo­lyamatosan zajlottak az évfor­dulóhoz kötődő rendezvények: szerbiai, romániai és magyar- országi diákok részvételével elektronikai versenyt rendez­tek, az alapiskolások részére focitomát hirdettek meg, a környékbeli városok szakkö­zépiskolásait matematikaver­senyre hívták. A Comenius- program keretében a napokban egy-egy német, belga és kanári­szigeteki iskolát láttak vendé­gül, a Leonardo-programnak köszönhetően pedig diákjaik háromhetes budapesti szakmai gyakorlaton vesznek részt. Ké­szül a 60 év történetét össze­foglaló évkönyv, asztali és fali­naptárt adnak ki, a jubileumi rendezvények záróakkordja pedig az az ünnepség lesz, amelyet egykori és jelenlegi ta­nárok, diákok, valamint isko­labarátok részvételével no­vember 4-én tartanak a városi művelődési központban. Az is­kola vezetése - szervezési okokból kifolyólag - arra kéri az érdeklődőket, legkésőbb ok­tóber 25-ig jelezzék részvételi szándékukat személyesen az intézmény titkárságán, vagy a 035/7731 473-as telefonszá­mon, esetleg e-mailben az office@spskn.sk címen. Az eltelt hatvan évben hol bővült, hogy szűkült az okta­tott szakok száma, ami viszont mindvégig megmaradt, az a gépészet. A hetvenes évek vé­gén néhány évig vízgazdálko­dási építészetet is oktattak, ké­sőbb ez a szak Ógyallára került, ugyanakkor az Ipariban bein­dult az elektronikai szak. A kor igényeinek megfelelően 1992-ben a műszaki és infor­matikai szolgáltatások a gépé­szetben szakkal bővült a kíná­lat, 2005-ben pedig a műszaki líceummal. Ez utóbbi azonban, a középiskolákban általánosan tapasztalható diáklétszám­csökkenés miatt leépülőben van. Jelenleg az iskolát 608 di­ák látogatja, a 24 osztályból 19 magyar tanítási nyelvű. Idén hat első osztályt tudtak indíta­ni, négy magyar és két szlovák osztállyal. „Október 20. és 22. között nyílt napokat tartunk, ahová várjuk az iskolánk iránt érdek­lődő kilencedikeseket, szülei­ket és tanáraikat. Fenntartónk­tól, a Nyitra Megyei Önkor­mányzattól már megkaptuk az engedélyt a jövő évi első évfo­lyamok indítására, öt magyar és két szlovák osztályt nyithatunk” - tette hozzá Vet­ter János. Az Ipari Szakközépiskola a régió egyik legnagyobb oktatási intéz­ménye (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye. Jobb a golyós­toll, mint a lúdtoll - nyugtázta az egyik fülig tintás kisdiák a Pozsonyi Állami Levéltár Vág­sellyei Fióklevéltárának nyílt napján, ahol minden látogató tintába márthatta és kipróbál­hatta a lúdtollat, helyet foglal­hatott a régi iskolapadban, és viaszpecsétet önthetett. „Kétnapos rendezvényünk iránt hatalmas volt az érdek­lődés a vágsellyei és a régióbe­li iskolák részéről, ami nagy öröm számunkra. A Nyílt le­véltári napok csütörtökön és pénteken lezajlott rendez­vénysorozatának résztvevői betekintést nyertek a rene­szánsz kastély felújított helyi­ségeibe, archívumába, és meg­ismerkedhettek a levéltárosok munkájával” - tájékoztatott Novák Veronika, a vágsellyei fióklevéltár igazgatója. A vág­sellyei intézményben eddig ti­zenhét nagyobb kiállítást ren­deztek, a mostani nyílt napok keretében a látogatók az isko­laalapítás történetével ismer­kedhettek meg. Szlovákiában a vágsellyei fióklevéltárban va­lósul meg a legtöbb kiállítás, és rendszeresen foglalkozáso­kat tartanak a gyerekeknek. „Franciaországban és Magyar- országon gyűjtöttem tapaszta­latokat, ahol már évekkel ez­előtt megnyitották a levéltárak ajtaját a nyilvánosság előtt, hogy a közönség megismer­kedhessen az értékmentő munkával” - tudtuk meg No­vák Veronikától. Vágsellyén október 13-án újabb nyílt na­pot tartanak, más állami hiva­talokkal közösen, és nem ki­zárt, hogy június 9-ét a Nem­zetközi Levéltári Tanács javas­latára nemzetközi levéltári napként fogják ünnepelni. Folytatják továbbá a családfa­kutatás iránt érdeklődők szá­mára tavaly megkezdett elő­adássorozatot. A látogatók a levéltári dolgozók vezetésével szinte mindent megtudhattak ezen a napon az iskolákról, azok alapításáról. Az első isko­lák kolostorok mellett jöttek létre és különös érdemük volt ebben-a bencés rendi szerzete­seknek, akiknek a mai Deáki területén és a Zobor-hegység- nél voltak jelentősebb köz­pontjaik. A vágsellyei fiókle­véltár tájékoztató anyagából megtudtuk, hogy Deáki község neve valószínűleg a deák - di­ák szóból eredhetett. A látoga­tók betekintést nyertek továb­bá a polgári iskolák működésébe. A kiállítás első részében a levéltári dolgozók felhívták a figyelmet az isko­lákra vonatkozó különféle do­kumentumokra, a II. Rudolf által kiadott oklevélben a so- morjai iskola részére bizonyos kiváltságokat adományoztak. Fényképgyűjtemény is lát­ható a kastélyban, ahová júni­us végéig várják az érdeklődő­ket, a legtöbb felvételen még a 18. században megnyitott is­kolák épülete látható. Az ér­deklődők betekintést nyernek a középiskolai oktatás történe­tébe. Áz izgalmas, számos új információval szolgáló tárlat befejező részében bemutatják azokat a családokat, amelyek­nek tagjai több generáción át folytatták a tanítói hivatást, és ismertetik néhány jeles peda­gógus életútját. Az első pipakonferencia része volt Léván a lassúsági pipaszívó verseny Tudomány és szenvedély - pipafüstben FORGÁCS MIKLÓS Léva. Először rendeztek Lé­ván lassúsági pipaszívó ver­senyt, és első alkalommal tar­tottak az országban olyan szakmai konferenciát, melyen kizárólag a pipával és a pipá- zással kapcsolatos előadások hangzottakéi. Két nap alatt tizenkilenc elő­adást hallgathattak meg az ér­deklődők erről a történelmi, művelődés- és kultúrtörténeti szempontból is izgalmas és je­lentős tárgyról. A résztvevők többsége Selmecbányára is el­látogatott, ahol mindenki elké­szíthette a saját agyagpipáját egy korabeli eszközökkel fel­szerelt műhelyben. A rendez­vénysorozatot záró Miroslav Harman Emlékverseny első év­folyamába pedig huszonkilen­cen neveztek be és megpróbál­ták minél hosszabb idő alatt el­pöfékelni a dohányt. Az egye­dülálló szakmai találkozót a lé­vai Barsi Múzeum, a nyitrai Történelmi Pipák Klubja és a Selmecbányái Szlovák Bánya­múzeum szervezte. Az előadók a legkülönbözőbb szempon­tokból közelítették meg a té­mát. Szó esett arról, miképpen használták ki a drótozás mun­kafolyamatait a pipák javításá­nál és a pipázás eszközeinek készítésénél. A cseh régészeti leletek közül a 17-19. századi kétrészes kerámiapipákat mu­tatták be. Az érsekújvári Thain János Múzeumban, a Selmec­bányái Bányamúzeumban, a Szlovák Nemzeti Bank körmöc- bányai gyűjteményében, a nagytapolcsányi Tríbeči (Gíme- si) Múzeumban és a Tatabányai Múzeumban, valamint a komá­romi Duna Menti Múzeumban található pipákkal is megismer­kedhettek az érdeklődők. Az előadók beszéltek a lévai dohányiparról, a pipákat díszí­tő kutyaábrázolásokról, a 17. és 18. századi holland és fla- mand festmények pipaábrázo­A bazini pipaklub tagjai közül került ki a második helyezett (A szerző felvétele) lásairól, Besztercebánya régi pipagyártó műhelyéről, a Sel­mecbányái pipagyártókról és ismertetőjegyeikről, a dohány feldolgozásáról, Max Weiss nyitrai műhelyének sorsáról, a J. I. M. pipaklub tevékenységé­ről. Téma volt Michel Foucolt francia filozófus Ez nem pipa című híres esszéje, valamint a mai pipatrendek is. A lassúsági pipaszívó verseny résztvevői egyforma pipákat, három grammnyi dohányt, két szál gyufát és egy tömőfát kaptak, öt perc állt a rendelkezésükre, hogy rágyújtsanak. Maroš Stražanec, a nyitrai pipaklub tagja elmondta, a siker alapja, hogy a pipa jól meg legyen tömve, helyesen gyújtsák meg, és jól szívják, hogy ne aludjon el idejekorán. Az első kieső 1 perc 39 másodperc után bú­csúzott. A győztes a Ruda Nad Moravouból érkezett Jirí Štastný lett, aki 56 perc 25 má­sodpercig fújta a füstöt. A szlo­vák rekbrd 2 óra 20 perc, a vi­lágrekord pedig 3,5 óra. A ver­senyzők között voltak rutinos pipázók és gyakorlatlan ama­tőrök, szenvedélyes dohányo­sok és csak a verseny kedvéért pöfékelők is. Két nő is bemeve­zeti, Novák Pölhös Margaréta, a Barsi Múzeum munkatársa, aki első alkalommal gyújtott rá, közel negyven percig kitar­tott. A győztesek egy erre az al­kalomra féldrágakőből, arany ónixból faragott pipát kaptak ajándékba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom