Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-12 / 236. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Tusk egyelőre nem változtat Varsó. Donald Tusk leköszönő lengyel kormányfő, a választásokon győztes Polgári Platform (PO) elnöke az év végéig nem akar változtatni kormánya összetételén. Tusk, aki várhatóan újból megbízást kap az államfőtől a kormány- alakításra, a lengyel EU-el- nökség végéig hagyja meg a régi gárdát, utána azonban „a kormány szerkezetének mélyreható átalakítása következik”. (MTI) Kisakkozták az oroszokat Riga. Három lett jobbközép pártnak sikerült tető alá hoznia a koalíciós megállapodást, ami azt is jelenti, hogy Valdis Domb- rovskis marad a kormányfő, s a szeptember 15-i választásokon az élen végzett erő, a lettországi oroszok pártja - Harmónia Központ - nem lesz kormánytényező. (MTI) Figyeli az unió a médiát Brüsszel. Megalakult Brüsszelben az a szakértői csoport, amelynek feladata, hogy ajánlásokat dolgozzon ki az EU számára a médiaszabadság és -pluralizmus tiszteletben tartására, védelmére, támogatására és előmozdítására. A csoport létrehozását Neelie Kroes EU-biztos kezdeményezte, az elnöke pedig Lettország volt államfője, Vaira Vike-Freiberga professzor lesz. A munkacsoport áttekinti a tagállamok és a tagjelölt országok médiatörvényeit is. (MTI) Mladics kórházban Belgrád. Kórházba vitték Ratko Mladicsot, a boszniai szerbek egykori katonai vezetőjét. A belgrádi Blic szerint a májusban, 15 évi bujkálás után elfogott és a hágai törvényszék scheveningeni börtönébe szállított Mladicnak tüdőgyulladása van. Ezt a 69 éves vádlott ügyvédje megerősítette. (MTI) Tessék feljelenteni! London. A „határok visszaállításában” kérte a lakosság segítségét David Cameron, és arra buzdított mindenkit, jelentse fel az országban gyaníthatóan illegálisan tartózkodókat. „Együtt helyreállíthatjuk határainkat, és az illegális bevándorlókat hazaküld- hetjük”- fogalmazott a brit kormányfő. (MTI) Nem biztos, hogy a volt kormányfőnek le kell ülnie a büntetést - az EU-tól is függ, lesz-e dekriminalizációs törvény Hétévi börtönre ítélték Timosenkót Rendőrök vezették el az ítélethirdetés után (TASR/AP-felvétel) Kijev/Strasbourg. Hétévi börtönre ítélte tegnap nem jogerősen a hivatali hatalommal való visszaéléssel vádolt Julija Ti- mosenko volt ukrán kormányfőt a kijevi Pe- cserszki kerületi bíróság. Az EU mélységes csalódottságának adott hangot, és figyelmeztette Ukrajnát. Az USA is bírálta az eljárást. ÖSSZEFOGLALÓ A bíróság előtt Timosenko többezer híve gyűlt össze. „Szabadságot Julijának”, „Le a banditákkal” - skandálták a sisakos, pajzsos rohamrendőrök gyűrűjében. A belügy ületékese közölte: „terrorveszélytől tartva” a bíróság környékét ezer rendőrbiztosítja. Rogyion Kirejev tanácsvezető bíró kijelentette: Timosenko tetteinek társadalmi veszélyességére való tekintettel nem látja megalapozottnak a vádhatóság által kért ítélet enyhítését. A június 24-e óta tartó perben a volt kormányfőt azzal vádolták, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül, a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) értékű kárt okozva írta alá Oroszországgal a gázszállítási szerződéseket. A bíróság a börtönbüntetésen túl 1,5 milliárd hrivnya kártérítés megfizetésére ítélte, és három évre eltiltotta hivatali tisztségek betöltésétől a volt kormányfőt. Az ítélethirdetés után Julija Timosenko bejelentette, az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, és felszólította az ukránokat, harcoljanak a tekintélyuralmi rendszer ellen. Koncepciós per megszervezésével vádolta fő politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics államfőt, aki így akarja őt eltávolítani a politikai színtérről a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. Timosenko a nyugatbarát Viktor Juscsenkót Viktor Janukovics ellenében elnökségre segítő 2004-es narancsos forradalom fő szervezője volt, és csak kevéssé maradt le Janukoviccsal szemben a tavaly februári elnökválasztáson. Az ítélet ellen a fellebbviteli bíróságon lehet fellebbezni. Timosenko a kijevi vizsgálati fogdában marad, amíg az ítélet nem jogerős. A büntetés letöltését őrizetbe vételétől - augusztus 5-től-számítják. Több elemző is azt fejtegette tegnap, hogy az EU kiengesztelése céljából Janukovics elnök már sejteni engedte a szeptember végi varsói csúcson, hogy dekriminalizálják azt a törvénycikket, amelynek értelmében vádat emeltek Timosenko ellen. Vagyis az elítélt nem kerülne börtönbe, és indulhatna a 2012-es parlamenti választásokon. A dekriminalizálás egy bizonyos tevékenység kivonása a bűncselekménynek nyilvánított tevékenységekköréből. Megfigyelők tegnap azt találgatták, hogy a politikai nyilatkozatokon túl tesz-e valamilyen konkrét lépést Kijev ellen az unió. Catherine Ashton „külügyminiszter” állásfoglalásában megállapította: a büntetőper lefolytatása során nem tartották tiszteletben az átlátható és független jogi eljárás nemzetközileg elfogadott normáit. Ashton szerint Ukrajnában az igazságszolgáltatást politikailag motivált módon, szelektíven alkalmazzák az ellenzék vezetőivel és a korábbi kormány tagjaival szemben. Az EU felszólította az ukrán hatóságokat, biztosítsák a tisztességes, átlátható és pártatlan eljárástTimosenko fellebbezési ügyének elbírálásakor. Ashton szerint mindez hatással lesz az EU-ukrán társulási megállapodás megkötésének kérdésére, valamint a politikai párbeszéd, illetve a szélesebb értelemben vett együttműködés jövőjére. Ami a társulási megállapodást illeti: Janukovics ez ügyben a jövő csütörtökön utazik Brüsz- szelbe, s az optimisták szerint ezért október 20-a előtt igent mondhatna az elnököt támogató parlamenti többség a dekriminalizációs törvényre. Maga Jnukovics tegnap kijelentette, hogy a Timosenko ellen hozott ítélet nem végleges, és megérti a EU-nak az üggyel kapcsolatos aggodalmait. (MTI, ú) Újabb gyújtóbombákat találtak Berlinben Szélsőbalos terrorizmus MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kövér László: mint a Trianon előtti szövet Nemzet, újrateremtve MTl-HÍR Berlin. Újabb gyújtóbombákat hatástalanított a rendőrség tegnap Berlin délkeleti részében egy fontos vasúti csomópont közelében. A rendőrség szóvivője szerint a palackok ugyanazt a gyúlékony folyadékot tartalmazták, amelyet az előző nap a berlini főpályaudvaron hatástalanított gyújtóbombák. Hétfőn ismeretlen tettesek gyújtóbom- bás merényletet hajtottak végre a Berlin és Hamburg között közlekedő vonat pályájának brandenburgi szakaszán. Több jelzőberendezés megrongálódott, sokáig állt a forgalom. A merényleteket egy Hekla nevű szélsőbaloldali csoport vállalta magára, így tiltakozva az afganisztáni német szerepvállalás ellen. Ehrhart Körting, belbiztonságért felelős szenátor közölte, szigorítják a biztonsági intézkedéseket a pályaudvarokon. A lakosság segítségét kérte, hangoztatva, nem tudnak minden vasúti sín mellé rendőrt állítani. Elismerte: az elmúlt hónapok autógyújtogatásaival szemben a hatóságok teljes mértékben tehetetlenek voltak. Ha a szélsőbal a közlekedési infrastruktúrát veszi célba, annak súlyos következményei lehetnek, és a berliniek életében - a félelem mellett - komoly nehézségeket okozhat. Vízumpolitika Új schengeni rendszer Brüsszel. Megkezdte működését tegnap a schengeni térség országaira kiterjedő vízuminformációs rendszer (VIS), amely lehetővé teszi ujjnyomatok és arcfényképek központi tárolását. Ez megkönnyíti a vízumké- relmezési eljárást, a visszaélések elleni küzdelmet, és hozzájárul a tagállamok belső biztonságát érintő fenyegetések megelőzéséhez, jelentős mértékben növelve az uniós polgárok biztonságát. A rendszer regionálisan kezdi meg működését: elsőként a tagállamoknak az észak-afrikai országokban található külképviseletein. (MTI) Pétervására. A nemzet újrateremtésének útján tett következő lépésként arra készül az Országgyűlés, hogy megszüntesse a választójogban a határon túl élő magyar állampolgárokat sújtó hátrányos megkülönböztetést -jelentette ki Kövér László tegnap Pétervásárán. Mindennek nyomán a határon túl élő magyar állampolgárok is beleszólhatnak a jövőben a nemzet ügyeibe - közölte az Ország- gyűlés elnöke, amikor 43, az erdélyi Gyulakutáról érkezett székely tette le a magyar állampolgársági esküt a Heves megyei településen. Arra figyelmeztetett: vannak olyanok, a magyar Országgyűlésben és a „ti vezetőitek között is”, akik a megkülönböztetés megszüntetése ellen fognak voksolni. Mint elmondta: a T rianon emléknapról, az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvények, valamint az új alkotmány csak a kezdetet jelentik azon az úton, amelynek célja annak a szövetnek az újraszövé- se, amelyTrianon előtt jellemezte a nemzetet. Az állampolgárság kiterjesztése többletfelelősséget is jelent, hiszen magyar állampolgárként, például a székelyek nem csupán szűkebb pátriájukért, hanem a tágabb nemzetért is felelőssé válnak - mondta a magyar parlament elnöke. Viktor But az afganisztáni tálibok mellett olyan diktátorokkal is üzletelt, mint Moammer Kadhafi és Charles Taylor Megkezdődött a halál kufárjának büntetőpere ÖSSZEFOGLALÓ Washington. New Yorkban megkezdődött a hírhedt orosz fegyverkereskedő, Viktor But büntetőpere a 12 esküdt kiválasztásával. Ha elítélik, életfogytig tartó börtönbüntetést szabhatnak ki rá. A halál kufáijaként emlegetett, négy nyelven beszélő - a börtönben hindiül tanuló - volt szovjet katonatiszt alakja ihlette a Nicholas Cage főszereplésével 2005-ben készült, több mint kétórás amerikai filmet, a Fegyvemeppert. A vádirat szerint ügyfelei voltak többek között Moammer Kadhafi volt líbiai vezető, Charles Taylor volt libériái elnök és az afganisztáni tálibok. A 44 éves But a becslések szerint 6 milliárd dolláros vagyont halmozott föl. A 90-es évek elejétől, nem sokkal a Szovjetunió szétesése után előbb bérelt, majd megvett ormótlan, de tartós, régi orosz gyártmányú teherszállító repülőgépeket. A 90-es évek végén már több mint 60 üyen gépe volt, amelyek folyamatosan mozgásban voltak. Jártak Belgiumban, a kelet-európai országokban, Afganisztánban, az Emírségekben, Libériában, Sierra Leonéban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Angolában, Szváziföldön, a Dél-afrikai Köztársaságban - és majdnem mindig tele voltak, hol kardvirággal, máskor fagyasztott csirkével, olykor gyémánttal. Amerikai gyanú szerint mással is. A 90-es évek végén az USA és az ENSZ illetékesei, valamint a fegyverkereskedelem ellen küzdő aktivisták But repülőjáratait jelölték meg az Afrikában felbukkanó, egyre fejlettebb fegyverek fő forrásaként. Az amerikai hatóságok azt mondták, a bajszos orosz nemzetközi fenyegetést jelent, mert terroristacsoportokat segít, és pénzügyi szankciókkal sújtották állítólagos libériái és kongói fegyverüzletek miatt. 2002-ben Belgiumban pénzmosással vádolták meg, az Interpol nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. But Moszkvában húzta meg magát, miután az ottani illetékesek nyersen visszautasították a kérdezősködést. Az amerikai kábítószer-ellenes hivatal (DEA) fedett ügynökeinek, akik egy kolumbiai gerillaszervezet, a FARC tagjainak adták ki magukat, végül sikerült 2008 márciusában Thaiföldre csalniuk Butot, és egy bangkoki szállodában letartóztatták. Az orosz sokmillió dollár értékű fegyvert, több mint 700 föld-levegő rakétát, ötezer Kalasnyikov gépkarabélyt, több millió lőszert, taposóaknákat, éjjellátókészülékeket és ultrakönnyű kisrepülőgépeket kínált eladásra. Két és fél éves huzavona után, 2010 novemberében adták ki Amerikának. Ha Butot elítélik, Oroszország tiltakozni fog - jósolta Szergej Markov, Vlagyimir Pu- tyin orosz kormányfő pártjának, az Egységes Oroszországnak a parlamenti képviselője. Hozzátette, az amerikaiak „információt akarnak kiszedni belőle”. Oroszországban van néhány befolyásos ember, aki Viktor But (TASR/AP) őszintén aggódik amiatt, hogy But esetleg vallani fog - mondta Michael Braun, a DEA korábbi műveleti főnöke, aki a But elleni nyomozástvezette. (MTI, ú)