Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-11 / 235. szám, kedd
A tejtermelésben legalább napi 15 kg tej a határ A tehéntartás rentabilitása 22 Agrárkörkép ______________ ISMERTETŐ Egy német agrárgazdasági szakemberek által készített tanulmány azt vizsgálta, hogy hol vannak a tejhasznosítású szarvasmarhák rentábilis tartásának határai, vagyis mennyi tejet kell produkálnia a tehénnek ahhoz, hogy az a jelenlegi feltételek között nyereséget hozzon. Amint az a vizsgálat eredményeiből kiderült, ebben a tejtermelő képesség mellett a megfelelő ideig fennálló produkciós képesség is meghatározó. Gyakorlatilag az a tehén képes nyereséget produkálni, amely egész életében ádagosan naponta legalább 15 kg tejet képes leadni. Ez a laktációs időre átszámítva átlagosan 27 kg-os napi tejtermelést követel meg az állatoktól. A tehenek termelékenységi vizsgálatát a német szakemberek 4 gazdaságban összesen 6343 tehén adatainak és teljesítményének figyelembe vételével végezték, (agr) Megcsodálhattuk az 560 kg-os hízót is Az OMÉK-on láttuk ISMERTETŐ Hat év szünet után került újra megrendezésre Budapesten az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás, amelyen a csaknem félezer kiállító és több mint nyolcvanezer látogató vett részt. A kifejezetten magyar termékek, főleg az élelmiszeripari készítmények propagálását felvállaló szakmai seregszemlén a gépek és technológiai berendezések mellett a felvonultatott élőállatok gazdag kínálata vonta magára a látogatók és elsősorban a gyermekek figyelmét. A háziállatok széles skálája mellett a látogatók megcsodálhatták az 560 kg-os kiállítási nagy díj at nyert hízót is, a gyerekek külön játéksarokban együtt lehettek és akár meg is simogathatták a nyulakat, ezenkívül a Kincsem Park területén naponta állatbemutatók is zajlottak. Itt lehetett megtekinteni az őshonos magyar állatfajokat, a mangalicák különböző fajtaváltozataitól kezdve a szürkemarhán át a kopasznyakú tyúkokig, (sz) A díjnyertes 560 kg-os hízó (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 11. www.ujszo.com A magyarországi wagyu húsmarhák embrióit szlovákiai bértehenek hordták ki A legdrágább húsmarha (A szerző felvétele) A mítosz szerint Japánban a vágóhídig sörrel és masszázzsal kényeztetik ezeket az állatokat, hogy aztán csillagászati árakon értékesítsék a húsukat. Az ínyencek szerint ugyanis a wagyu (ejtsd vagju) japán szarvasmarha márványos húsából készülnek a világ talán legjobb, de minden bizonnyal legdrágább steakjei. TÁJÉKOZTATÓ A wagyu genetikailag képes a kiváló húsminőségre, az izomrostok közé raktározott zsírszövetek márványossá teszik a húsát, amit valódi ínyencségnek számít, ráadásul kedvező élettani hatásokkal is rendelkezik, hiszen ez a húsfajta tartalmazza a legtöbb telítetlen zsírsavat. A húsmarhafajta tenyésztését és kategorizálását szigorú szabályok határozzák meg. Japánban hangsúlyozottan ügyelnek arra, hogy a keresletet magasan, a kínálatot viszont folyamatosan alacsonyan tartsák, ezért meglehetősen szigorú exporttilalmat alkalmaznak mind az élőállatok mind pedig az embriók esetében. így a szigetország határain túl csak néhány helyen működik wagyu-tenyészet, többek között Auszráliában. A magyar- országi Zichy Mihály is innen vásárolta két évvel ezelőtt az embriókat, amelyeket végül nálunk, Szlovákiában Őrösön ültettek be charolais béranyákba. Az ötvenből harmincegy megfogant, s ma már a baranyai Ófalu határában létesített farmon gondozzák az állatokat. Az idei budapesti OMÉK mezőgazdasági és élelmiszeri- pari kiállítás látogatói egyet már láthattak is közülük. Amint megtudtuk, az állatok tulajdonosa eredeti szakmája, a marketing területéről tért át az állatok tartására, abszolút laikusként vágott bele ebbe a tevékenységbe. A wagyu-te- nyésztés még ma is ritkaságnak számít a világban. Ezen a területen az amerikaiak a piacvezetők, annak is köszönhetően, hogy ők eddig hivatalosan háromszor vásárolhattak tenyésztésre szánt wagyut Japántól, s a világ ma ebből a genetikai állományból dolgozik. Jellegzetes, hogy Japán sajátos eszközökkel próbálja meg védeni a piacát, többek között az egyik legnagyobb (vissza)vá- sárlója a külföldi wagyu szarvasmarháknak. Még mielőtt bárki azon kezdene gondolkodni, hogyan szerezhetné be ezeket az állatokat és hogyan hozhatna létre saját állományt, el kell mondani, hogy az élő állatokra alkalmazottjapán kereskedelmi tilalom miatt az állatok beszerzése nagyon nehéz, sőt kockázatos, és az embriók vásárlása sem mindig hoz eredményt, mert nincs garancia arra, hogy azok meg is tapadnak a béranyákban, illetve kihordják-e őket. A magyar- országi állomány bővítési tervei között az is szerepel, hogy külföldi példákhoz hasonlóan a félvér wagyuk tenyésztésével is kísérletezni szeretnének. Más országokban már sikerrel kereszteztek wagyut angus és holstein marhákkal, itt lehetőségeket látnak a magyar tarkával, vagy a szürke marhával való keresztezésekben is. (sz) Továbbra is kiértékelik és rangsorolják az állattartók eredményeit is - ezúttal a térség legjobb tejtermelőit díjazták Év végéig a 20 millió feletti tejmennyiség elérése is reálisnak tűnik ÖSSZEFOGLALÓ A galántai regionális agrárkamara idényzáró rendezvényén a növénytermesztési eredmények elemzése és értékelése mellett a térség állattartóinak eredményeit is számba vették és rangsorolták a kamara illetékesei. Az állategészségügy helyzetéről tartott rövid ismertető után a termelők helyzetét, eredményeit Perleczky Gábor ismertette. Felhívta a figyelmet az állatállományok, különösen a sertések radikálisan csökkenő létszámára, a sertés- tenyésztésben például egy év alatt 3 ezerrel csökkent az állatok létszáma. A 9 ezres létszámot meghaladó szarvasmarha-állományból több mint 4 ezer tehén által kitermelt tej mennyisége eddig meghaladta a 14 millió kilogrammot, az év végéig a 20 millió feletti mennyiség elérése is reálisnak tűnik. Megemlítette a tejautomaták általi forgalmazás felfelé ívelő trendjét, míg tavaly összesen 216 ezer litert értékesítettek az 5 tejautomata révén a termelők, idén már eddig 326 ezer liter fogyott el ebben az eladási formában. A tejtermelők hagyományos versenyében, amelyet az Inse-- mas regionális tejtermelői versenyének megszűnése után sem adtak fel, hanem továbbra is kiértékelik és rangsorolják a járási termelők eredményeit, a tejeladás területén idén is a sopornyai Agricola Kft. érte el a legjobb eredményt. Az egy tehénre jutó A legjobb tejtermelési eredményeket produkáló nádszegi, sopornyai ésjavorinakai gazdaságok képviselői Štefan Adamtól (balról az első) és Horváth Pétertől (jobbról az utolsó) vették át a díjakat A tósnyárasdi-kajali szövetkezetét (balról a második) a legjobb elsőborjas tehénért, a vágsellyei és a sókszelőcei tejtermelőket az eladott tejmennyiségért díjazták (A szerző felvételei) napi eladott tejmennyiség tekintetében a sopornyaiak 24,51 kg-os átlagteljesítménnyel nyertek, második helyen a nádszegi Agrimpex szövetkezet végzett 23,45 kg-os teljesítménnyel, a harmadik pedig a javorinkai szövetkezet lett, amely 22,74 kg-os átlagteljesítményt ért el. A térség agrárvállalatai közé sorolják a Vágsellyei járás egy részének termelőit is, az ő eredményeik értékelése alapján a sókszelőcei AgroDivízia Kft. lett a legjobb, 19,37 kg-os átlagteljesítménnyel, mögöttük a vágsellyei szövetkezet végzett a második helyen 17,39 kg-os eredménnyel. Az állományokat egyéb szempontok szerint is összehasonlítják, így többek között a legjobb elsőboijas tehenek teljesítményét is rangsorolták. Itt a tósnyárasdi-kajali szövetkezet végzett az élen. (sz) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1
