Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-11 / 235. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 11. www.ujszo.com Idén már csak 740 hektárt vetettek a termelők GMO a cukorrépában is TÁJÉKOZTATÓ Az új módszerrel az eddigi hétéves nemesítés! folyamat két évre lerövidíthető Integrált nemesítési rendszer Lelkes Péter szerint a nemesítés fő iránya ebben a térségben továbbra is a szárazságtűrő fajták tulajdonságaira összpontosít (A szerző felvétele) A Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet borovcei telepén tartották meg a genetikailag modifikált növények vizsgálati eredményeit bemutató rendezvényt. Ezen a téma szakemberei mondták el a napjainkban még mindig sokat vitatott GMO növények termesztésében szerzett tapasztalataikat. Ján Kraic, a pöstyéni kutatóintézet vezetője bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy a nálunk 2006 óta engedélyezett növények vizsgálata folyamatos, az eredményeket rendszeresen értékelik. Az idei kísérletekbe a különböző genetikailag modifikált kukoricafajták vizsgálata mellett egy ilyen cukorrépafajtát is besoroltak. Amint elmondta, ezekben a növényekben a vizsgálatok során a gyomirtó szerekkel szembeni érzékenységüket, illetve érzéketlenségüket tesztelik, lévén, hogy a beültetett génekkel elsősorban a gyomirtóval szembeni érzékenységük megváltoztatását érik el. A kísérletekben a glifozát és glufozinát tartalmú készítményekre való reakciót vizsgálták. A GMO növényekkel szembeni állítólagos szembenállás ellenére ezeknek a növényeknek a különböző fajtáival több uniós országban is folytatnak kísérleteket, példaként a lengyel triti- kálé-vizsgálatokat, az angol és német búzakísérleteket, a holland almafajták rezisztenciavizsgálatát és a csehországi rozskísérleteket'említette. Peter Drinka a KMEMI (ÚK- SÚP) munkatársa a nálunk köztermesztésbe is engedélyezett MON 810 kukorica termesztésének követelményeit és vizsgálati eredményeit összegezte. Beszámolójából megtudhattuk, hogy a hazai termesztésben az utóbbi években csökkent a GMO-kuko- rica vetésterülete, a 2008-ban nyilvántartott 1941 hektár helyett idén már csak 740 hektárt vetettek a termelők. A csökkenés oka az is lehet, hogy nagyon sok helyen a megvásárolt vetőmagot nem tudták elverni a tavalyi vízkárok miatt alkalmatlanná vált talajokon. Dr. Peter Siekel az élelmiszer- ipari kutatóintézet munkatársa a GMO-növények elfogadottsági vizsgálatainak eredményeiről adott számot. Elmondta, hogy a világban e növények vetésterülete folyamatosan növekszik és mára elérte a 140 millió hektárt. A legnagyobb területen, több mint 66 millió hektáron az USA termeszt GMO-növényeket, főleg kukoricát és szóját. Az amerikaiakat Brazília (25,4 mü. ha) és Argentína (22,9 mii. ha) követi. A lakosság körében az elfogadottság mértéke az egyes országokban különböző, a legkevésbé a holland és spanyol, a leginkább a görög fogyasztók ellenzik üyen termékek fogyasztását. Peter Michalčík, a borovcei kísérleti állomás vezetője a konkrét vizsgálati eredményeket, Karel Ŕíha predig a csehországi tapasztalatokat ismertette. A résztvevők ezután megtekinthették a kísérleti parcellákat, ahol megismerkedhettek az egyes cégek által elvetett fajtákkal. A rendezvényt gép- és termékbemutató zárta, (sz) „Míg pár évvel ezelőtt még bizonytalan volt, hogy egyáltalán mi lesz a szlovákiai kukoricatermesztéssel, hiszen radikálisan csökkent az állat- tenyésztés, s ennek következtében a fogyasztás is, napjainkban már annyit termelhetünk, amennyit csak tudunk. ISMERTETŐ Ezt elsősorban a két hazai kukoricát feldolgozó üzemnek köszönhetjük. A bolerázi Amy- lum a keményítőgyártás, ületve az élelmiszeripari célú kihasználás, a lipótvári Enviral pedig az etanolgyártás céljából vásárolja és dolgozza fel a hazai termés meghatározó részét” - vázolja fel a kedvezőnek mutatkozó kukoricapiaci helyzet legfontosabb mozzanatait Lelkes Péter, a Pioneer szlovákiai képviseletének vezetője. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a kukorica hazai vetésterülete idén elérte a 280 ezer hektárt. Az emelkedés egyértelmű, néhány évvel ezelőtt nálunk 240 ezer hektáron termelték a kukoricát, hozzávetőlegesen fele fel arányban a szemes- és siló- kukoricát. Jelenleg az arányok is változtak, szemes kukoricából mintegy 190 ezer hektárról, silókukoricából pedig mintegy 90 ezer hektárról takarítják majd be idén a termést a gazdák. A várható termésmennyiség becsült értéke 1,1-1,2 millió tonna között mozog, ebből a hazai feldolgozásnak mintegy 800 ezer tonnára lesz szüksége, az állattenyésztés bár jelentősen lecsökkent volumenben, de hozzávetőlegesen még mindig 200 ezer tonnával számol, az emberi fogyasztással együtt a hazai termés mennyisége várhatóan fedezni fogja az itteni belső szükségletet. A mezőgazdasági termények, ezen belül a kukorica piacán is egyre érezhetőbben érvényesülnek a keresleti piac szabályai, amelyek következtében végre a terményárak is növekedésnek indultak. A folyamatok elemzői és ismerői statisztikai adatokra hivatkozva állítják, hogy ez a folyamat várhatóan hosszabb távon is érvényesül majd, hiszen a fogyasztás és feldolgozás szintje egyes termékekből, így a kukoricából is már most meghaladja azt a mennyiséget, amit napjainkban a világon a termelők képesek előállítani. A kedvező tendenciák alapján joggal feltételezhető, hogy a meghatározó piaci szereplők konyhájában már készülnek a következő idényre, sőt a hosszabb távra előkészített újdonságok, érdekességek. A Pioneer a kukorica termesztésében kétségbevonhatatlanul a piacvezetők közé tartozik, tehát jogos a kérdés, hogy milyen trendek várhatók a kukorica nemesítésében és termesztésében. Lelkes Péter úgy véli, Európában a GMO-val szembeni ellenállás miatt némileg beszűkültek a fejlesztési lehetőségek, ugyanakkor a nemesítéssel foglalkozó szakemberek azt állítják, hogy a növény genetikai potenciáljában még mindig további fejlesztési lehetőségek rejlenek, s kihasználásukkal akár a 14 tonnás átlaghozamok elérése is lehetővé válhat. Hogy ezt hogyan lehet elérni, az az alkalmazott módszerektől is függ. Mivel a géntechnológiai eljárásokat Európában egyelőre nem alkalmazzák, ezért a hagyományos nemesítési eljárásokkal igyekeznek eredményeket elérni. A Pioneer szakemberei ennek érdekében egy új, ún. integrált nemesítési rendszert vezettek be, amelynek segítségével az eddigi hétéves nemesítési folyamat két évre lerövidíthető. Hogy ennek a gyors piaci reagálás tekintetében milyen szerepe lesz, nem nehéz megjósolni. Amint megtudtuk, a következő szezonban már nálunk is megjelennek olyan új hibridek, amelyeket ezzel az új módszerrel nemesítettek ki. Ugyanakkor Lelkes Péter szerint a nemesítés fő iránya ebben a térségben továbbra is a szárazságtűrő fajták tulajdonságaira összpontosít, mivel az előző évi esős időszak ellenére ezt a térséget továbbra is szárazföldi, csapadékban szegényebb területnek lehet minősíteni. A kukorica minőségi mutatóinak fejlesztése terén a piaci igények három fő vonalat határoztak meg. Egyrészt növekedett az ún. vaxy típusú kukoricák iránti igény, tehát a nemesítésben erre a speciális feldolgozóipari célokra szánt keményítőfajtát produkáló kukoricahibridekre is ráirányult a figyelem. A bioetanol gyártásában felhasználható kukoricák tulajdonságai közül ugyancsak olyan speciális keményítőtartalmú növények nemesítése a cél, amelyek jobban segítik a fermentációt. Ma már ilyen kukorica hibridek léteznek, egyelőre viszont a piac és a feldolgozók még nem keresik kifejezetten ezeket, noha már bizonyítottan 4 százalékkal több etanol nyerhető ki belőlük. A harmadik irány a silókukoricák nemesítésében a biogáz előállítására alkalmas fajták kinemesítése, itt elsősorban a nagy tömeg, a szárazanyag- és az energiatartalom növelése a cél. A piacon itt is kemény verseny folyik, a konkurencia hatalmas, ezért a Pioneer itteni képviselete is tudatában van annak, hogy nem aludhat a babérokon. Lelkes Péter szerint piacvezető pozíciójukat azért is tudták eddig fenntartani, mert a kétségtelenül jó termék, tehát az itteni feltételeknek megfelelő kukorica hibridek mellett a termelés és a termelők komplex kiszolgálását is felvállalják. Nemcsak eladni akarnak ezen a piacon, hanem a kölcsönös bizalmon és korrekt kapcsolatokon alapuló viszonyt építenek az itteni gazdálkodókkal, amelynek keretében nyolc területi képviselőjük által le tudják fedni az ország meghatározó termelési területeit, és a gazdálkodóknak szinte személyre szabott kínálatot tudnak előterjeszteni. Egyúttal a partnereiknek az egész termelési szezonban szakmai információkkal, növényvédelmi és termesztéstechnológiai tanácsokkal is szolgálnak. A cég 80 év alatt felhalmozott szakmai tapasztalatait havi körlevelek formájában is megosztják a termelőkkel, ezt a célt szolgálják az ún. nyitott szakmai napok is, amelyek az eddigi nagyszabású bemutatóktól eltérően külsőségek nélkül zajlanak, ugyanakkor az idelátogató termelőkkel egyénileg tudnak foglalkozni. Az egyes térségekben 2-3 napig tartó bemutatókon megtekinthető a cég által adott térségbe ajánlott teljes fajtasor, és a látogatók személyre szólóan, kifejezetten csak az őket érdeklő konkrét hibridekről kérhetnek részletes tájékoztatást. A hagyományokhoz híven idén több térségben újra megtartják a nyilvános betakarításokat is. (sz) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) A hazai viszonylatban kedvezőnek mondható eredmények nemzetközi összehasonlításban jelentősen elmaradnak az unió piacvezető országai mögött A kedvező eredmények után érdekes piaci ármozgások ÖSSZEFOGLALÓ Az idei esztendő terméseredményeinek értékelésére újra Diószegre hívta össze tagjait a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara galántai regionális szervezete, amelyen az előző évekhez hasonlóan számba vették a térség termelői által a növénytermesztésben és az állattenyésztésben eddig elért eredményeket. A rendezvény résztvevői egyúttal tájékoztatást kaptak az unió Közös Agrárpolitikájában 2013 után várható változásokról is, amelynek részleteit külön cikkben ismertetjük. Perleczky Gábor regionális igazgató és Horváth Péter, a regionális kamara elnökének megnyitója után, amelyben a hazai termékek fogyasztásának növelését és hatékonyabb propagálását is szorgalmazták, Szikura Ferenc, a regionális szervezet növénytermesztési szekciójának szakfelelőse ismertette a térségben elért terméseredményeket. Amint elmondta, kétségtelen, hogy az idei terméseredmények jobbak a tavalyinál, s ez optimizmusra is okot adhat, ugyanakkor figyelmeztetett, a kedvező előrejelzések hatására a hazai termékpiacon azonnal olyan ármozgások indultak meg, amelyek a termelők szempontjából egyáltalán nem nevezhetők kedvezőnek, sőt, nem voltak összhangban a nemzetközi termékpiacokon tapasztalt mozgásokkal sem. A járásban egyébként őszi búzából több mint 58 ezer tonnát takarítottak be a termelők, és a az elért 5,32 t/ha ádaghozam az utóbbi évek átlagait tekintve is kedvezőnek mondható. Az őszi árpa terméshozama szintén javult, a 4,61 t/ha járási átlag szintén felette van az országos eredményeknek. Ezek a hazai viszonylatban kedvezőnek mondható eredmények azonban nemzetközi összehasonlításban jelentősen elmaradnak az unió gabonatermesztésben piacvezető országainak terméseredményei mögött (Franciaország, Németország, Dánia), sőt az uniós rangsorban nagyon is a tabella végén kullognak. Véleménye szerint a versenyképességünk megőrzése érdekében ezen a területen is előbbre kell lépnünk, össze kell fogni és a hazai szakma szürke- állományának, ismereteinek hatékonyabb kihasználásával fel kellene zárkózni legalább a középmezőnybe, mivel az alacsonyabb támogatások mellett a gyengébb terméseredmények alapjában véve tovább gyöngítik a pozícióinkat. A szaktárca vezetése által szorgalmazott közvetlen eladásokkal kapcsolatban megjegyezte, a termékértékesítés eme formáját a térség termelői közül már régóta alkalmazzák, a tárcavezetésnek azon kellene munkálkodnia, hogy a kialakítandó feltételek ne korlátozzák, hanem segítsék annak további érvényesítését. A gabonatermesztési eredményeket szakmai szempontból Ľudovít Sleziak értékelte, aki a termesztés külső éghajlati feltételei mellett kiemelte a fajtaválasztásban és az egyes fajták terméspotenciáljának maximális kihasználásában rejlő lehetőségeket. Rámutatott, hogy nálunk a rendkívül gazdag fajtakínálat, ugyanakkor az egyes fajták és hibridek tulajdonságairól már gyérebbek az információk. Utalt a szomszédos országok, vagy a német fajtajegyzékekben szereplő növények tulajdonságainak részletes, szakmailag megalapozott ismertetésére, ami nálunk néhány esetben hiányzik, s ez megtévesztheti a bő kínálatból választani kényszerülő gazdákat. Elemezte a búzafajták minőségi mutatóit, amelyek alapvetően meghatározzák a termés értékesítési lehetőségeit, egyúttal utalt a megfelelő tápanyagellátás, valamint az elővetemények kiválasztásának fontosságára is. Az állategészségügy helyzetéről tartott rövid ismertető után a termelők helyzetét, eredményeit Perleczky Gábor ismertette. Erről részletesebben a melléklet 4. oldalán számolunk be. Az Európai Unió 2013 utáni Közös Agrárpolitikájának várható alakulásáról, az eddig hozzáférhető információk alapján Štefan Adam, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeri- pari Kamara központjának munkatársa adott részletes tájékoztatót. (sz)
