Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)

2011-10-10 / 234. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 10. www.ujszo.com Uhliarik: az orvosok 70 százaléka marad Parázs vita kórházügyben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Azon orvosok nél­kül, akik szeptember végén be­adták felmondásukat, összeom­lik az egészségügyi ellátás, ve­szélybe kerül az emberek egész­sége és élete - jelentette ki Ma­rián Kollár, az Orvosok Szak- szervezetének elnöke a Markíza Televízió tegnapi vitaműsorá­ban. Kollár hangsúlyozta, négy követelésük közül a legfonto­sabb a kórházak részvénytársa­ságokká való átalakításának le­állítása. Ha a kormány ettől a tervtől nem áll el, az orvosok elmennek, nélkülük pedig a be­tegellátás összeomlik. Kollár szerint már jelenleg is műtéteket kell elhalasztani a kórházakban, mert az egész­ségbiztosítók kimerítették kere­teiket. Vagyis nemhogy terve­zett műtétekre, de életmentő beavatkozások elvégzésére sem lesz hamarosan pénz, figyel­meztetett Kollár. Szavait meg­erősítette a pozsonyi gyermek- kórház aneszteziológiai osztá­lyának főorvosa is. Marián Hargaš szerint, ha a kórház részvénytársasággá alakul, ja­nuártól nem lesz képes egész­ségügyi ellátást nyújtani. A po­zsonyi gyermekkórház - ahol az egész országból ellátják a gye­rekeket - van a legrosszabb helyzetben, a 31 altatóorvosból 30 felmondott. Marián Kollár szerint a transzformáció végső célja a kórházak eladása, az, hogy vál­lalkozói csoportok kezébe ke­rüljenek. A miniszter szerint er­ről szó sincs, a részvénytársa­sággá alakuló kórházak tovább­ra is állami tulajdonban marad­nak, csak éppen a gazdálkodá­suk lesz hatékonyabb, átlátha­tóbb. Ivan Uhliarik úgy véli, tarthatatlan az a helyzet, hogy az állam eurómilliárdokat for­dít a kórházak tartozásának ki- egyenlítésére. Kollár szerint vi­szont a kórházak azért halmoz­nak fel adósságokat, mert az egészségbiztosítók az orvosi beavatkozásoknak csak a töre­dékét fizetik ki. Az egészségügyi miniszter azzal próbálja nyug­tatni a közvéleményt, hogy az orvosok 70 százaléka a helyén marad, (sán) RÖVIDEN Javaslat a roma gettók ellen Pozsony. Vladimír Báján, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke szerint a gyakorlatban vég­rehajthatatlan az engedély nélküli építkezések leállításáról szóló tervezett törvénymódosítás. A módosító javaslatot há­rom SDKÚ-s képviselő dolgozta ki. A képviselők szerint ezzel megakadályozható, hogy engedély nélkül bővüljenek a roma telepek. A tervezet szankcióval fenyegeti az önkormányza­tokat, ha azok nem lépnek fel kellő eréllyel az illegálisan építkezők ellen. Báján szerint az állam éveldg eltűrte, hogy a romák mások telkén, engedély nélkül emeljenek épületeket, most pedig azt akarja, hogy az önkormányzatok a saját pén­zükön tegyenek rendet. (SITA) Belousovová nem lesz xenofób Pozsony. A Nemzet és Igazság (NAS) elnevezésű párt cél­ja a civüizált, nem idegengyűlöletből fakadó hazafiasság és a szociális egyenjogúság eszméinek hirdetése. Ezt Anna Be­lousovová mondta, miután leadta a belügyminisztériumban a pártalapításhoz szükséges, több mint 17 ezer aláírást. Hoz­zátette, a következő választások után szeretnének kormány- tényezővé válni. (SITA) A Tátrában már havazott Magas-Tátra. A Magas-Tárában a hétvégén már hava­zott, 900 m feletti magasságban helyenként a 25 cm-t is elér­te a hótakaró. Az Alacsony-Tátrában szintén akadnak beha­vazott területek. A Hegyi Mentőszolgálat figyelmezteti a tu­ristákat, hogy vegyék figyelembe a megváltozott időjárási vi­szonyokat. (TASR) Húsz év eredményes együttműködés - jubileumi csúcstalálkozót tartottak a visegrádi négyek Keresik a feszültségoldás módját Ivan Gašparovič és Schmitt Pál a tanácskozás szünetében megtalálta a közös hangot (TASR-felvétel) Visegrád/Budapest. Együtt­működésük elmúlt 20 évének eredményeit mél­tatták a visegrádi orszá­gok (V4) államfői szomba­ton Visegrádon, kiemelve, hogy az együttműködés elérte eredeti célját, a tag­országok euroatlanti in­tegrációját, és hatékony kooperációs forma ma­radt. Ivan Gašparovič a Schmitt Pállal folytatott kétoldalú megbeszélés után úgy nyilatkozott: ke­resik a feszültségek oldá­sának módját. ÖSSZEFOGLALÓ A V4-országok - Magyaror­szág, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - államfői csúcs- találkozójuk második napján át­tekintették az együttműködés eredményeit és a következő idő­szak feladatait, majd közös saj­tótájékoztatót tartottak, ame­lyen Schmitt Pál magyar köztár­sasági elnök hangsúlyozta: „a regionális együttműködésnek nincs alternatívája”, a V4 orszá­gai földrajzi, történelmi és gaz­dasági szempontból is egymásra vannak utalva. A megbeszélések egyik fő témája az energiaellátás biztonsága volt, ezzel kapcso­latban az államfők egyetértésre jutottak, hogy a térségben az atomenergia jelenleg nem he­lyettesíthető. Atanácskozástkövető sajtótá­jékoztatón Ivan Gašparovič ki­emelte, hogy a V4 keretében nem azt kell hangsúlyozni, ami eltávolíthatja az országokat egymástól, hanem azt, ami összeköti őket. A szlovák elnök kiemelte, a régiónak a fontos kérdések megtárgyalásához tiszteletben kell tartania mind­azt, „ami a II. világháború után itt kialakult”, ami „a győztes ha­talmak döntése következtében kialakult”. Szombaton reggel Gašpa­rovič a budapesti Sándor-palo­tában folytatott kétoldalú tár­gyalásokat a magyar államfővel, aki kiállt a kettős állampolgár­ság mellett. Tájékoztatta szlo­vák partnerét, hogy Magyaror­szágnak nincs szándékában visszavonni a törvényt, mivel az összhangban van az európai gyakorlattal, miként a külföldön élő állampolgároknak biztosí­tott szavazati jog is. Mint mond­ta, érzékeli a szlovák álláspont enyhülését, de azon változtatni kell, hogy elveszti szlovák ál­lampolgárságát az, aki felveszi a magyart is. A mintegy félórás eszmecserén Schmitt Pál méltat­ta a Szlovákia és Magyarország közti szoros együttműködést, amelynek leglátványosabb eredménye az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd, valamint az Ipoly-hidak új­jáépítése. Malina Hedvig ügyé­vel kapcsolatban Schmitt kife­jezte reményét, hogy a szlovák kormány bocsánatkérésével le­zárulhat a mintegy négy éve hú­zódó per. A készülő választójogi törvénnyel összefüggésben ki­emelte, hogy az várhatóan par­lamenti képviseletet fog biztosí­tani a Magyarországon élő nem­zetiségeknek, így a szlovákok­nak is. (MTI) Gašparovič újra Esterházyról Ivan Gašparovič a V4-es csúcstalálkozót követő sajtótájékoz­tatón újságírói felvetésre ismét „méltatta” Esterházy Jánost. Bár a sajtótájékoztató vezetője felajánlotta, hogy ne vála­szoljon, mivel a kérdés nem tartozik a találkozó tárgyához, a szlovák államfő nyilatkozott. Mint mondta: Magyarországon gyakran tévesen állítják, hogy Esterházy a zsidók deportálá­sa ellen szavazott, valójában tartózkodott a szavazástól. Egyébként pedig - így Gašparovič -, a történelemről nem a politikusoknak, hanem a történészeknek kellene állást fog­lalniuk. Az államfő korábban egy interjúban fasisztának ne­vezte a második világháború éveiben a szlovák törvényho­zásban a magyar kisebbséget képviselő politikust, kijelenté­seire Schmitt Pál is élesen reagált. (SITA) Kézikönyvet készít a Jogsegélyszolgálat: mit érdemes tudniuk a honosított szlovákiai magyaroknak Élet a szlovák állampolgárság elvesztése után ÚJ SZÓ-HÍR Somolja. Érdemes-e Szlová­kiában szlovák állampolgárság nélkül élni? Mit veszthetnek az aktuális törvények értelmében a honosított szlovákiai magya­rok? Egyebek között ezekre a kérdésekre szeretne választ adni az a kézikönyv, amelyet a Jogse­gélyszolgálat munkatársai ké­szítenek a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának megbízásából. A jogászok megvizsgálják a ket­tős állampolgársággal kapcso­latban felmerülő gyakorlati problémákat. Céljuk, hogy ta­nácsaikkal segítsenek azokon, akik fontolgatják a magyar ál­lampolgárság felvételét, vagy már elveszítették szlovák ál­lampolgárságukat. Gyakorlati útmutatót készítenek a külföldi állampolgárként Szlovákiában élő személyek számára, részle­tesen ismertetve azokat az élet­helyzeteket, amelyekkel a min­dennapi életben szembesülnek. A jogászok cáfolni szeretnék a tévhiteken alapuló, széles kör­ben elterjedt információkat, és konkrét tanácsokkal látják el azokat, akik ugyan elveszítették szlovák állampolgárságukat, de továbbra is Szlovákiában élnek - magyarázta Lancz Attila, a Jog­segélyszolgálat munkatársa. „Kitérünk például arra, hogyan érinti az állampolgárság elvesz­tése az itteni munkavállalást, a vállalkozást vagy a társada­lombiztosítást” - fejtette ki Lancz. Hozzátette, a Jogsegély- szolgálat egyben végső formába öntötte a kisebbségek jogállásá­nak szabályozásáról szóló tör­vénytervezetét, amely hamaro­san nyilvánosságra hoz. (ú, vps) Radičová lesöpörte az asztalról az SaS javaslatait, Sulíkék ragaszkodnak a vétóhoz, a Smer pedig kíváncsi, dűlőre jut-e a koalíció Mentőöv: holnap szavazás, a kimenetele bizonytalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Richard Sulik sze­rűit Iveta Radičová kormányfő nem köti össze az eurómentő- övről szóló parlamenti szava­zást a kormány iránti bizalmi szavazással. „Ezzel lényegében aláírná Fico visszatérését, és én tudom, hogy ha a miniszterel­nök valamit igazán ki akar vé­deni, akkor ez az” - jelentette ki az SaS elnöke a TA3 hírtelevízió hétvégi vitaműsorában. Sulik nem akart arról beszélni, mit tenne, ha mégis sor kerülne a bizalmi szavazásra, és nem vá­laszolt arra a felvetésre sem, mi történne, ha a koalíció a Smer- rel együtt szavazná meg a par­lamentben a mentőcsomagot. A kérdés már csak azért is jogos, mert a kormányfő lesöpörte az asztalról az SaS kompro­misszumként felkínált javasla­tait, így a holnapi szavazás ki­menetele teljesen bizonytalan. Jozef Kollár, az SaS frakció- vezetője tegnap a Szlovák Tele­vízió vitaműsorában leszögez­te: pártja csak akkor támogatja a mentőcsomag kibővítését, ha Szlovákiának az ESM-ben egy centtel sem kell részt vennie, továbbá ha az EFSF forrásainak felhasználásáról minden egyes esetben a parlamenti pártok képviselőiből felálló bizottság döntene, s a bizottságban min­denkinek vétójoga lenne. Azt sem tudni, hogy a Smer hogyan szavaz a kérdésben, mert az ellenzéki párt, noha támogatja a mentőcsomagot, a koalíció egységes állásfoglalá­sától tette függővé az igent. Ra- doslav Procházka (KDH) sze­rint a Smer viselkedése érthe­tetlen, és „szomorú látvány, hogy egy 40 százalékos támoga­tottsággal rendelkező párt nem képes kiállni a saját meggyőző­dése mellett”. A keresztényde­mokrata képviselő kifejtette, bántja, hogy „Szlovákia olyan helyzetben van, amikor Sulik, a ház elnöke, és Fico, a parlament alelnöke orosz rulettet játszik az állammal és a polgárokkal, hogy kettejük közül ki bírja to­vább, hogy ne szavazza meg a csomagot”. Radoslav Procházkának nem tetszik sem Sulik, sem Fico ma­gatartása. Szerinte Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, sőt akár további uniós tagsága a tét. „Ilyen pillanatban nem lenne szabad előtérbe helyezni a tesz- toszteron diktálta veszekedése­ket a politikai színtéren jelen le­vő két méreten felüli ego között” - mondta. A KDH-s poli­tikus epésen úgy fejezte ki ma­gát: Fico és Sulik között tesz­toszteronharc dúl, hogy a vá­lasztók előtt népszerűbb, ellen- állóbb, férfiasabb alfahímnek tűnjenek. Vitapartnere, Marek Maďarič, a Smer alelnöke sze­rint viszont a kormány felelős­sége, hogy Szlovákia jóváhagy­ja-e vagy sem a mentőcsoma­got. Maďarič kifejtette: a kor­mányra a későbbiekben is sú­lyos döntések várnak, így el kell dőlnie, képesek-e a koalíciós partnerek egyezségre jutni, vagy később is az ellenzék tá­mogatására szorulnak. (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom