Új Szó, 2011. október (64. évfolyam, 227-252. szám)
2011-10-07 / 232. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. OKTÓBER 7. www.ujszo.com Ma bemutató a Komáromi Jókai Színházban Rácz Mariska a tetőn áll... AJÁNLÓ Komárom. Kilenc nő várja, hogy megjöjjön az eső, mert az új főnök esővízzel issza a whiskyt. De ki mondja meg a réginek, hogy elfoglalta a helyét az utódja? Valami nincs rendben, valamit tenni kéne... Ha mást nem, úgy irányítani, hogy ne találkozzanak... A Whisky esővízzel című zenés vígjáték Szász Péter komédiájának zenés adaptációja - Verebes István és Aldobolyi Nagy György alkotását ma este 19 órai kezdettel mutatja be a Komáromi Jókai Színház. „Ez a darab arról szól, hogy a férfiak gyávasága milyen helyzetbe hozza a nőket. Meg arról, hogy valami nincsen rendben...” - mondta Verebes István, az előadás rendezője, aki öt év után egy rendezés erejéig visszatért Komáromba. Az előadás díszletét Mira János, jelmezeit Gadus Erika tervezte, koreográfusként Bodor Johanna dolgozott a produkcióban. A nők, akik megpróbálják menteni, a menthetőt: a főszereplő Bandor Éva (Rácz Mariska), Csorna Judit, Szabó Szvrcsek Anita, Varsányi Mari, Holocsy Krisztina, Tar Renáta, Molnár Xénia, Rák Viktória és Balaskó Edit. Aldobolyi Nagy György dalait Pálinkás Andrássy Zsuzsanna, Fambauer Péter, Emmer Péter és Varjú Attila szólaltatja meg. (ú) A főszerepben Bandor Éva (Dömötör Ede felvétele) RÖVIDEN Lánc, lánc... Fülek. Ma kezdődik a VI. Eszterlánc Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztivál és Szólótáncverseny. Este 19 órától Korpás Éva szórakoztatja a közönséget új lemezének anyagával, a koncertet táncház követi. Holnap délelőtt kézműves foglalkozások zajlanak, délután pedig a magyarországi Langaléta Garabonciások gólylábas csoport felvonulása zajlik a résztvevő csoportok közreműködésével, akik még nem sejtik, hogy a levegőben lesznek lóbálva, és egy egyedülálló mutatványt, gólyalábas szabót is láthatnak. Este Az Ördög tánca címmel az Ifjú Szivek Táncszínház előadását láthatják az érdeklődők, melyet a csoportok tréfás versenye követ. Vasárnap délelőtt a Csavar Színház messze földön híres előadása, A nagyidai cigányok kerül színre, ezután táncoktatás, népi játékok és kézműves foglalkozások zajlanak. A fesztivál gálaműsora 15 órakor kezdődik a városi művelődési központban. A fesztivál fő szervezője a Hagyomány Alap. (juk) Csurka intendáns, Dörner igazgató Budapest. Csurka István író, dramaturg, volt szélsőjobb- oldali pártvezér lesz az Új Színház intendánsa. Az igazgatói posztra július végén kiírt pályzatot közösen adták be Dörner György színművésszel. A másik pályázó a színház eddigi igazgatója, Márta István volt, mindketten ismertették terveiket egy szakmai bizottság előtt. Sajtóértesülések szerint a bizottság tagjai a pályázók meghallgatása után 6:2 arányban az Új Színházat 13 éve vezető Márta Istvánt támogatták, Tarlós István főpolgármester mégis Dörnert nevezte ki a színház élére. A színész nyíltan szimpatizál a MIÉP politikájával, pályázatában a párt elnökét, Csurka Istvánt nevezte meg intendánsként. Az LMP nyilatkozatában megdöbbenésének adott hangot, és emlékezetett arra, hogy a főváros vezetése korábban a József Attila Színház igazgatói pályázata kapcsán már világossá tette, hogy kultúrpolitikai kérdésekben a legkevésbé sem érdekli a szakma véleménye. (MTI/ú) Katonák és hentesek az Inakost filmfesztiválon, amely idén maratoni éjszakai vetítésekkel újított Forró ölelések havas tájban Két izraeli katona indul pihenőre hegyek között, havas tájban, távol a katonai tábortól. Jossi, a tiszt és Jagger, a közkatona. Hógolyócsatába kezdenek. Egyre közelebbről ostromolják egymást. Egészen testközelből. TALLÓSIBÉLA A tiszt a hóba löki a kiskato- nát. Mellétérdel, és hirtelen rántással lehúzza a felöltő zip- zárját a kiskatona mellén. Nincs rajta alsóruha, előtűnik mezítelen mellkasa. „Ezért a hiányos öltözékért meg kellene, hogy büntesselek” - mondja Jossi. Büntetés helyett azonban megöleli. Az ölelés elárulja: kapcsolatuk túl van a barátságon. A kiskatona katonatársai előtt is vállalná a viszonyt. A tiszt nem. Pedig szereti, de csak a zárt katakombában és a szikrázó havas tájban, emberektől távol meri megérinteni. Bevetésre, felderítésre mennek egy zimankós éjszakán. Akna robban a közelben. Jaggert földre löki a légnyomás. Jossi lekuporodik mellé. Erősen vérzik a fiú felszakadt hasfala. „Ölelj magadhoz!” - szól kö- nyörgőn, és vér buggyan ki a száján. Jossi tétovázik, közelben álló katonatársát fürkészi, megtegye-e. Lassan elszánja magát, ráhajol és átkarolja. Későn. Jagger már nem érzi. A legfájdalmasabb egyben az azonos neműek szerelméről legkifejezőbben megszólaló film volt Eytan Fox izraeli rendező Jossi és Jagger című munkája az idei Inakost’ filmfesztivál kínálatából. Azon a kegyetlen valóságon gondolkoztat el: milyen érzés túlélni a szerelmet úgy, hogy az ember megtagadja a társát. Nem meri vállalni földi létének utolsó pillanatában sem, s elutasítással engedi el az elmúlásba, csak mert attól kell tartania, „mit mondanak mások?”. Mit mondanak, ha amerikai cowboyok vagy izraeli kis- katonák és hentesek egyszer csak egymásba szeretnek? Az izraeli filmben - mivelhogy idén az izraeli meleg filmtermésből is válogatott a fesztivál - még a tragédiák vonzzák ezt a „mit mondanak, ha kiderül” magatartást. Mint Haim Tabakman rendező Tágra nyílt szemek című klasszikusában. A négygyerekes kóser hentes beleszeret egy távolból érkezett férfibe, akit nemcsak az üzletébe fogad be segédnek, de mélyen hordja a szívében is. Ezzel azonban magára haragítja a szigorú szabályok szerint ítélő ortodox közösséget. Csöndes, lassú film a Tágra nyílt szemek; a családapa hirtelen fellobbanó más irányú szerelmének fájóan szép balladája. Kiábrándult sikoly arról, tud-e az ember úgy tovább élni, ha kényszerítésre feladja a szerelmét. Nyugaton kissé más a helyzet ezzel a szerelemmel. Igaz, hogy a 16 éves kamasz megöli az anyját Xavier Dolan rendező 19 évesen forgatott Megöltem anyámat című filmjében. De nem a mássága miatt, hiszen az anyjához fűződő nem éppen rózsás viszonya sokkal inkább zavarja, mint melegségének elfogadása. Az ifjú Xavier Dolan már ezzel a filmjével több díjat nyert. És megérdemelten, mivel olyan kiforrott szakmai tudással bánik a filmanyaggal, hogy amit a vászonra varázsol, az látványában, lélekrajzában, történetmesélésében egyaránt megragadó. Nem olyan tragikus ez a film, mint ahogy a cím utal rá, inkább drámai, és minden anyának, szülőnek csak javára szolgálhat a megtekintése. Mint ahogy Tom Tykwer legújabb alkotása, a Három is tanulságos mozi. A kísérletező német rendező most új területre tévedt: a szexuális irányultságukra és kiteljesedésükre későn ráébredők fura helyzetéből kanyarított vidám történetet. Egy húsz éve tisztes házasságban élő gyermektelen berlini párról szól a film. A feleség beleszeret egy nős férfiba, s épp akkor bújik vele ágyba, amikor férjét hererákkal műtik. A férj az uszodában megismerkedik egy férfival, aki érintéssel szeretné megvizsgálni, „mi marad a férfiból” hererák-műtét után. A vizsgálatnak folytatása is lesz, találkozgatni kezdenek. Egy fergeteges komikus helyzet során kiderül, hogy férj és feleség ugyanazzal a személlyel csalja egymást. Sőt, a nő teherbe is esik. Ez különleges helyzet elé állítja mindhármukat. Tykwer munkáját hamarosan a filmklub-hálózatban nálunk is forgalmazzák. Nem kell tőle félni, mint ahogy a többitől sem. Neves rendezők remek alkotásai ezek. Másféle love storykról. Amelyek valamilyen formában mindig is ott voltak a filmvásznon - ad bizonyságot erről David Weissman, a szemlén ugyancsak bemutatott, We Were Here című dokumentumfilmje, amely nyomon követi, miként befolyásolta a szexuális másság elfogadását a film, s hogyan tett különbséget a férfi és a női homoszexualitás ábrázolása között. Hollywood ugyanis sokféleképpen mutatta meg ezt, sok szempontból járta körül vagy utalt rá, de a túl a barátágon érzést sokáig nem merte ábrázolni. Thelma és Louise rítusos kézfogásáról, mélybe zuhanásáról is kevesen értették meg, amit David Weissman dokumentumfilmje kimond. Hogy szerelem volt. Tomas Tranströmer pszichológusként is dolgozott, tapasztalatait felhasználta verseiben Pekingben kávéházat neveztek el róla JUHÁSZ KATALIN A svéd költő, író, műfordító az első svéd Nobel-díjas 1974 óta. Az indoklás szerint a sűrű és tiszta képeivel tárja fel előttünk a valóságot. Az irodalmi Nobel-díj történetében eddig nyolc svéd szerző kapta meg a rangos elismerést. A listát egyébként Franciaország vezeti tizennégy irodalmi Nobel-díjjal, második az USA (12), harmadik Nagy-Britannia (10). A jelenleg nyolcvan éves Tomas Tranströmer hosszú évek óta szerepelt az irodalmi Nobel-díj esélyeseinek listáján. Szakmai berkekben világszert elismert alkotónak számít, verseit több mint 60 nyelvre fordították le, Pekingben kávéházat neveztek el róla, költészetéről doktori disszertációkat írtak és írnak világszerte. Hazai magyar költőink közül Tőzsér Árpád fordította verseit, amelyek a Nap Kiadó által 2002-ben megjelentetett Mintha erdei állat volna és angyal című, válogatott versfordításokat tartalmazó kötetben jelenA díjazott (Képarchívum) tek meg. A Nagyvilág című magyarországi irodalmi folyóirat interneten is elérhető, 2002. május-júniusi duplaszámában szerepel néhány Tranströmer- vers Tőzsér Árpád, Lackfi János és Mérvéi Ferenc fordításában. Eddig három kötete jelent meg magyarul, az első 1979-ben. Többször járt Magyarországon, sőt Thinsz Géza nyersfordításainak segítségével számos magyar költő verseit fordította svédre, azokban az időkben, amikor a vasfüggöny miatt keveset tudtak róluk nyugaton. Leginkább Pilinszky János költeményeit kedveli, akihez személyes barátság is kötötte. „Mintha ikrek lettek volna. Költészetük azonban egymástól független alakult, talán később éppen ezért értették meg olyan jól egymást. Nem tudunk áthatásokat felfedezni az egyikből a másikba, azonban vannak olyan témák, melyek részben közösek. A hajlamuk, a nézőpontjuk, a világfeldolgozásuk, reakcióik, ami közös. Pilinszkytől fordított verseit annyira magáénak érezte, hogy 1973-ban megjelent Ösvények című kötetébe is felvette őket” - nyilatkozta Tranströmer fordítója, Mérvéi Ferenc. A svéd irodalom meghatározó alakja pszichológiát és költészetet tanult a stockholmi egyetemen, huszonéves korában írt verseiben a természeti jelenségeket vetítette át az emberi viselkedésre, összekapcsolva a lélektant a lírával. Ez a világlátás később mélyült és sötétült, személyesebb hangú, ki- tárulkozóbb periódus követte, amelybe a transzcendens iránti érdeklődése is megmutatkozott. „Én vagyok a hely/melyen belül a teremtés megvalósul” - jelenti ki Előőrs című versében, amelyet később így magyaráz: „Ez a fajta, vallási elgondolásból táplálkozó attitűd felbukkan itt-ott az újabb verseimben. Ettől érzem azt, hogy jelen vagyok, hogy a valóságot tapintom, kísérletezek vele és próbálok valamit létrehozni belőle.” A legrövidebb lírai műfajban is jelentősét alkotott, sokan a legjobb európai haikuköltők között tartj ák számon. 1990-ben agyvérzés érte, azóta nehezen beszél, de továbbra is ír, bár inkább haikukat, amelyeket gyakran feleségének diktál. A Nobel-díjat is minden bizonnyal írásban köszöni majd meg. Tomas Tramströmer egyébként kiváló zongorista, egy kézzel agyvérzése óta is gyakorol. A segéd és a hentes a Tágra nyílt szemekben (Fotó: FFI)
