Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-09 / 209. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 9. www.ujszo.com Új szlovák tévésorozat: A másodperc tört része Hakni, lötyögés VERES ISTVÁN 80 éves lenne, de már 35 éve halott a színészkirály, Latinovits Zoltán Az életben játszotta el Hamletet (Képarchívum) Ha belegondolok, hogy a slowmagyarok közül vasárnap este hányán követték figye­lemmel a szlovák köztévé új, saját gyártású sorozatát, a Má­sodperc tört részét, bizony a (kinézetre is) legkerekebb szám jut eszembe. Pedig érde­kes próbálkozásról van szó, sőt, valójában még örülhetnénk is, hogy egy köztévé veszi a fárad­ságot, és sorozatot forgat. A másodperc tört részéhez hasonló filmeket bármelyik csatornán látunk. Van benne minden, ami megragadja a né­zőt: mentősök, mocskos üzlete­lés és szerelmi szál, és ami a szlovák sorozatokban már el­engedhetetlen: cseh színésznő is. Éppen ezért nem is volt okunk nagy teljesítményt vár­ni. Hacsak nem az egyik fősze­replőtől Roman Luknár miatt, áld még jópár éve, a Kert című szlovák filmben mutatta meg, hogy lehet időtálló és nézhető mozit csinálni felénk is. A másodperc tört része azért rendkívüli sorozat, mert a ben­ne szereplő legjobb színész te­szi majdhogynem nézhetetlen­né. Intrika, baleset, szerelem, halál... mindenki teszi a dolgát: a szimpatikus mentősférfi (Martin Mňahončák) szimpa­tikusán életeket ment, a szim­patikus főhősnő (Klára Issová) szimpatikusán nevet, aggódik, vagy éppen pityereg. Meg kell őket zabálni, annyira eredeti­ek. Az egyáltalán nem szimpa­tikus Roman Luknáron (nega­tív főszereplő) viszont ugyan­úgy lötyög a szerep, mint a szürke öltöny, amelyet az első epizódban viselt. A hangja, az arcjátéka, semmi nem passzol... egyszerűen nézhetet­len, amit csinál. Vagy nem akar azonosulni a szereppel, vagy nem is tud. Vagy egyszerűen nem neki való. Érdemes a film előzetesét (nem a tréjlert) megnézni, abban viszont Luk­nár olyan átszellemülten és ér­dekesen beszél a forgatásról, mintha legalábbis egy szellem­idézésről vallana. A filmben vi­szont ebből a Roman Luknár- ból semmi nincs. Talán azért, mert az egész csak egy hakni, és ő is így állt hozzá. Vagy Luk­nár egy rossz színész. Vagy mi vagyunk rossz nézők. Vagy a tévénk rossz. 1976. október 5-én tar­tották Az ötödik pecsét bemutatóját Budapes­ten. A film egyik fősze­replője, Latinovits Zoltán ekkor már négy hónapja halott. A filmvászonról sugárzó őrült rendőrtiszt ma is a zsigereinkbe ha­tol, s lélegzetünket is megfojtja. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A magyar színházművészet egyik üstököse ma lenne 80 éves. Apja, akit személyesen nem is ismert, dél-szláv, anyja né­met származású, a legendás Gundel család tagja. Igazi sze­relemgyerek volt, édesanyja később ismét férjhez megy Frenreisz István orvoshoz, aki Zoltánt két öcsikével ajándé­kozza meg. István a Bujtor művésznevet választja, a ki­sebbik, Károly, apja nevén ko­moly zenészkarriert fut be, de Istvánhoz hasonlóan ő is ka­cérkodik a színészettel. A Mélyrétegben című Dömölky- filmben Zoltán bátyjával ját­szik együtt. Zoltán kitűnő eredménnyel szerez építészmérnöki diplo­mát, de a felajánlott budapesti állás helyett debreceni segéd­színész lesz. Nem felejti ugyanis Bajor Gizi szavait, aki egy diák­előadás után bemegy hozzá az öltözőbe, s csak annyit mond a gátlásos fiúnak, amit addig még soha senkinek: „Maga pedig menjen színésznek”. Még egye­temista, amikor Makk Károly­nál statisztál a Liliomfi című halhatatlan filmben. Négy évvel később Fehér Imre Gyalog a mennyországba című filmjével lesz országosan népszerű, ho­lott színházi szerződése még mindig vidékre, most Miskolc- hoz köti. Itt vendégszerepei há­rom előadás erejéig Ruttkai Éva az Ilyen nagy szerelem című Kohout-darabban. .Amikor a szemébe néztem, a saját sze­mem nézett vissza” - mesélt év­tizedekkel később Ruttkai egy legendás szerelem kezdeteiről, amely 16 évig kötötte őket össze. Amikor már Latinovits Latinovits mint Szindbád halála után erről a kapcsolatról kérdezték, csak annyit mon­dott: „Ketten együtt kergettünk valamit, amit színészálomnak hívnak”. Előbb a rádió stúdió­jában mondják fel a Rómeó és Júliát Várkonyi rendezésében, aki 1962-ben a Vígszínház színpadára is felrakja Shakes­peare emblematikus darabját. 1945 után előbb Kállai Ferenc alakítja Rómeót Fényes Alice oldalán, kilenc évvel később Vámos László Debrecenben Soós Imrére bízza a veronai hősszerelmes figuráját. „Lati­novits Rómeója azért dicséren­dő és újszerű, mert észrevette benne a mesebeli kamaszfiút, akit - bármily művelt és gondos nevelésű - egyszer utolér az igazi szerelem” - írja az egyik szemtanú, Lukácsy András. Éz- zel az előadással vendégszere­pelnének Pozsonyban is, ami­kor a vonaton infarktust kap. Négy évig a Vígszínház tagja, de ahogy írja, káros szenvedé­lye a dohányzás és az, hogy a tehetségtelen, vagyis rosszaka­ratú emberekkel össze­férhetetlen. Egyre erősödik de­pressziója is, de Várkonyi töret­lenül bízik benne, ugyanis tud­ja, hogy sok tehetséges színész mellett zseni van a társulatá­ban. Amikor mégis tarthatat­lanná válik a helyzete, Kazimír Károly ad neki színháztörténeti lehetőséget, a Körszínházban megkapja Cipolla szerepét, s Latinovitsnak remekül áll ez a személyiségzavaros, őrült figu­ra. De Kazimír színházában le­hetett ifj. Nagy és Miksa csá­szár, s még egy színháztörténe­ti esemény, az Őrnagy szerepe Örkény Tótékjában. S közben sorjáznak a filmek, van, amikor egyszerre öt filmben is forgat. 53 film, s legalább ennyi tévéjá­ték van a rovásán, ezek azok, amelyek ma is intenzíven őrzik emlékét. Révész György, Gaál István, Jancsó Miklós, Kovács András és Fábri Zoltán kedves színésze, de ahogy megrendítő alakítást nyújt az Oldás és kö­tésben vagy a Hideg napokban, annyira eredeti könnyed bűnügyi történetekben, Keleti Márton vígjátékaiban vagy Miska pincér szerepében Szine- tár német koprodukcióban ké­szült Csárdáskirálynőjében. A színházi előadások közül alig maradt meg valami szalagon, a Ványa bácsit például felvették, de évekkel később felelőtlen té­vések letörölték. S ha már ezt az előadást említettük, a Tháliá- ból ismét visszatér két évre a Vígbe, ahol Pirandello IV. Hen­rikje mellett még eljátssza Vá­nya bácsit, de a szürkeségre szakosodott magyar színházi élet nem tudja tolerálni a zseni elviselhetetlen természetét, s másodszor is útilaput kötnek a talpa alá. Saját színházat sze­retne, rendezni és írni akar, ön­álló esteket tervez. Mindezek­ből nem sok valósul már meg. Veszprémben eljátssza még az ügynököt Arthur Miller darab­jában, Kecskeméten a Liliomot, s Veszprémben két előadás ere­jéig rendezői képességeit is megmutathatja. Várkonyi állí­tólag harmadszor is szeretné visszahívni, méghozzá Antoni­us szerepére, de már csak az Operettszínházig jut el, ahol Bozzi úr, a kutya szerepe jut neki. Halála előtt egy hónapot tölt szanatóriumban, s tele van ter­vekkel. Örök kérdés marad, hogy mi történt 35 évvel ez­előtt azon a júniusi estén Bala- tonszemesen. Ruttkai évekkel később kijelentette egyik isme­rősének, ha megtudja, hogy öngyükos lett, akkor azonnal megöli őt. „Nem volt könnyű szeretni, de lehetetlen volt nem szeretni” - mondja róla Vajda Miklós, az egykori osztálytárs, Bajor Gizi keresztfía. Rómeó és Cipolla. Savonaro­la és Ványa bácsi. Szindbád és Miska főpincér. Varró és Gálffy őrnagyok. József Attila-, Ady Endre-, Kosztolányi Dezső-, Nagy László- és Juhász Ferenc- versek, amelyeket megőriztek a hangszalagok. Soha nem ját­szotta el Hamlet szerepét. „Ilyen élet után egy ilyen halál jár” - mondta a temetésére menet mostohaapja az becsé­nek, Istvánnak. Egy ritka színész, aki túlélte a saját halálát. Rudolf Chmel miniszterelnök-helyettes a Szlovák Köztársaság Aranyplakettjét adományozta az idén hetvenéves Quittner János­nak, a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes alapítójának, koreográ­fus-rendezőnek a néptáncmozgalom és a magyar kultúra terén kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül. A bensőséges hangulatú ünnepség, amelyen Bugár Béla, a parlament alelnöke is jelen volt, tegnap délután zajlott a Szlovák Köztársaság Kor­mányhivatalában. (Somogyi Tibor felvétele) A komáromi Selye János Egyetem G felvételt hirdet egyszakos nappali tagozatos alkalmazott informatika alapképzésre. (Študijný program Aplikovaná informatika v študijnom odbore 9.2.9 Aplikovaná informatika). A felvételi követelmények: átlépés más felsőoktatási intézmény azonos vagy rokon szakjáról, érettségi vizsgával zárult középfokú végzettség 2,2-es érettségi átlagig (beleértve). A felvételi jelentkezéseket 2011. szeptember 14-éig kérjük elküldeni az alábbi postacímre: Selye János Egyetem Rektori Hivatal, az oktatási rektorhelyettes részlege Bratislavská cesta 3322,945 01 Komárno ■pHH| HB!*; H 9,00-kor zajlik a Selye János Egyetem Rektori kaciós csatornákon informáljuk majd a további részletes telefonszámon, illetve a szaszsy selyeunijk e-mail-cimen. Templomok éjszakájával indul az egyhetes rendezvénysorozat Szakrális Művészetek Hete AJÁNLÓ Budapest. Idén szeptember 17-étől 25-ig ötödik alkalom­mal rendezik meg a Szakrális Művészetek Hetét. A rendezvénysorozatba ha­zánk több régiója is bekapcso­lódik. Szeptember 17-én Bény község nevezetességeit lehet felfedezni, 24-én a 13. század­beli kismácsédi templom épí­tésének történetébe kap bepil­lantást az odalátogató. Komá­romban, a Szent András-temp- lomban a „Liszt Ferenc és kora magyar egyházzenéje” elne­vezésű rendezvény várható. A Pozsonyi Magyar Galéria „Szent István Pozsonyban” című tárlata pedig Esztergom­ban lesz megtekinthető. A programsorozat a Temp­lomok éjszakájával indul. A történelmi egyházak együtt­működésével a múzeumok is szakrális kiállítással járulnak az örömteli héthez. Az ünnepi megnyitón a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban Dr. Erdő Péter bíboros köszönti a résztvevőket. A kiemelt prog­ramok között szerepelnek egyéb túrák ingyenes idegen- vezetéssel, mint a Kápolna-tú­ra, illetve reneszánsz egyházi dalos délutánok. Több kórus zenei repertoárja is hallható lesz, például a dublini Palestri­na Kórus, a Musica Sacra, a Ko­dály Zoltán Magyar Kórusisko­la és még számos színvonalas együttes a kicsiktől a nagyokig. Külön kiemelendő Szvorák Ka­talin Éneklő Egyház című kon­certje, mely az „isteni” feszti­válsorozat utolsó napján csen­dül fel. Az egyhetes ünnep záróak­kordjaként elhangzik Liszt Fe­renc Szakrális zenéje vagy Ba­lázs László Gábor „Szökj, lélek” című előadóestje. A fesztivál részletes prog­ramját a www.szmh.hu címen lehet letölteni. (vaher/Posta Ákos István) MP91100576

Next

/
Oldalképek
Tartalom