Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-16 / 214. szám, péntek
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Jócsik Lajos-emlékülés Érsekújvár. Ma délután kettőkor kezdődik a Fő téri kultúr- ház kistermében a város neves szülöttjéről, Jócsik Lajosról szóló szimpózium, melyen rangos előadók (Gaucsík István, Filep Tamás Gusztáv, Szarka László, Pomogáts Béla, Simon Attila, Kántor Lajos és Nemes Tamás) értékelik a kiváló szociológus, publicista és író életművét. A főszervező KultúrKorzó s partnerei (a Selye János Egyetem Tanárképző Kara, valamint az SZMÍT) mindenérdeklődőt várnakarendezvényre.(ú) . Beszélgetés Spiró Györggyel Királyhelmec. Ma 17 órától a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet regionális könyvtárában író-olvasó találkozóra várják az érdeklődőket. Az est vendége Spiró György Kossuth-díjas író, költő, a legtermékenyebb drámaírók egyike. A királyhehneci író-olvasó a Szépírók Társasága társszervezésében, A könyv utóélete sorozat részeként valósul meg. Spiró GyögybeszélgetőtársaKrasztevPéter.(ú) Világzenével startol az NFG klub Dunaszerdahely. Szeptember 16-án, pénteken ismét beindulnak a programok a dunaszerdahelyi NFG klubban. Ma este egy világzenei partira készülhetnek a látogatók: fellép a Malalata Sound System. A Malalata Sound System 2006 óta pörgeti a lemezeket. A név egy vidám DJ-kollektí- vát takar, amely a világzenére specializálódik; balkáni ritmusok, afrikai dallamok, reggae, cumbia, ska és megannyi más összetevő adja meg a 3 DJ partijainak ízét. A csehországi srácok játszottak a Pamo Graszt, a Besh o Drom, a Watcha Klan, a Ka- ramelo Santo társaságában, és hogy valóban minőségi szórakozást kínálnak, erről az is árulkodik, hogy idén nyáron a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál hivatalos afterpartiját is ők szolgáltatták. NFG-s bulijuk 21.30-kor kezdődik, (ú) Olvasó címmel új sorozat indult a folyóiratban A szeptemberi Szemle LAPAJÁNLÓ A lap szeptemberi száma Száz Pál elbeszélésével indul, ugyanebben az összeállításban olvasható Ardamica Zorán, Vá- radi Nagy Pál és Szászi Zoltán novellája is, valamint Kulcsár Ferenc naplója. A költészetet ezúttal Gál Sándor, láncú Laura, Szeles Annamária és Petőcz András versei képviselik. Az Arc című rovat Zsávolya Zoltán tanulmányát közli Petőcz Andrásról (Stílusok között - korszakok fölött címmel). Ugyanitt a most jubiláló Lacza Évával Mislay Edit beszélget. A rovatot Majercsik Mária Vécsey Zoltánról szóló tanulmánya (Egy dokumentumregény Kassáról) zárja. A Társadalom, kultúra rovatban két szöveg olvasható: harmadik fejezetével folytatódik Alabán Ferenc tanulmánya (A hungarológia szintjei és perspektívái), valamint Ki az elit? címmel Lampl Zsuzsanna tanulmánya. A Szemle című kritikai részben Márkus Béla recenziója kapott helyet (Grendel Lajos Négy hét az élet c. regényéről), Ró- zsássy Barbaráé (Ágh István Hívás valahonnan c. verseskötetéről), Z. Németh Istváné (Rácz Boglárka Ahová meg nem érkezünk c. verseskötetéről), Sándor Zoltáné (Fekete J. József Elmélet helyett: koreográfia. Újabb Szentkuthy-olvasatok c. könyvéről). Szemlélődés című rovatában Szalay Zoltán a nyár irodalmi híreiből nyújt tallózást (Krasznahorkai, Joyce, Márai, Hizsnyai, Bookline). A Holmi rovat évfordulós hírekkel, köszöntőkkel, szerkesztőségi hírrel szolgál. A lapot most induló új sorozatának, az Olvasónak az első része zárja; a Bárczi Zsófia szerkesztésében készülő, oktatási segédletnek is szánt műértel- mező-elemző melléklet első részét Benyovszky Krisztián írta a Móricz-életműről (Olvassunk és tanítsunk Móriczot - másképpen). A dolgozathoz Petres Csizmadia Gabriella állított össze módszertani vázlatot (Módszertani javaslatok Móricz Zsigmond Rokonok című regényének értelmezéséhez). A számot Lipcsey György Romtornyok (Elememlékek) című sorozatának darabjai illusztrálják. (ú) IV. fcVF. a •». SZÁM .'2011. SZÍTTKMHt H a \ K * I.- * /SOO,Kelecsényi László szerkesztette album jelent meg Sándor Pálról, a nagy mozicsinálóról Chaplin lelki rokona ^ § ' . ' ,* jjjfl ándor ál a mozicsináló _ A Régi idők focija csaknem negyven éve és a Ri- pacsok pontosan harminc éve elhíresült vezérmotívumát hirdeti a magyar film „kis nagy emberének” friss albuma. A „kell egy csapat” mániáját és az „egyedül nem megy” kétségbeesett kiáltását. SZABÓ G. LÁSZLÓ Minarik Ede, a mosodás, a magyar burleszkhős hangoztatja az előbbit, hogy „igen, kell egy csapat, még akkor is, ha pályája sincs, ha dressze sincs”, ahogy azt Mándy írja, és a két, légnadrágban bohóckodó Savoy bári ripacs, Stock Ede és Salamon András sikamlós kupléjának refrénje a végső megállapítás, hogy „egyedül nem megy’. Sándor Pál költői ihletésű, érzelmekkel teli, csodás mozija mindkét alkotás, de ugyanilyen emlékezetesek korábbi és későbbi filmjei, a Bohóc a falon, a Sárika, drágám, a Herkulesfür- dői emlék, a Szabadíts meg a gonosztól, a Szerencsés Dániel, a Miss Arizona vagy a Noé bárkája is. És most itt ez az album, ez a szép kivitelezésű, mindent egybefogó, több mint kétszáz oldalas könyv, Sándor Pál a mozicsináló címmel. így, vessző nélkül. Mintha ő írta volna. Pedig nem. Róla írták. Róla, a moralizáló bohócról, a kevés igazak ivadékáról, a cirkuszi kordén járó vándorprédikátorról, a szépség és romlás esztétikájának szerelmeséről - ahogy Bányai Gábor állítja. Tartalmában (szövegében és képanyagában egyaránt) gazdag a könyv. Rögtön az elején Kelecsényi László beszélget a rendezővel. Első moziélményeiről, kedvenc regényeiről, költőiről, intézeti és gimnáziumi éveiről, 56-ról, a főiskoláról, Budapestről, Mándy Ivánról, két forgatókönyvírótársáról, Tóth Zsuzsáról és Bíró Zsuzsáról, tizenkilenc évi hallgatásáról... ahogy az ilyen könyvekben lenni szokott. Itt derül ki az is, hogy már megfogant az új film terve, csak még címe nincs. Az 1800-as évek első harmadában játszódik majd a film, egy vándorszínész trupp kalandos történeteit meséli el. Aztán jön a Beolvasó dicshimnusz Andor Tamás operatőr tollából, aki gyanútlanul belekeveredett „a dühödt maszku- lin” filmjeinek epizódszerepeibe, és életének is részese lett. „Rugalmas a végtelenségig, dolgozik, mint egy állat, mert embertelenül kizsigerel akárkit.” Ez is ő. Meg az is, aki Garas Dezső (Minarik Ede és Stock Ede) szerint „tűzön-vízen keresztül végigvitte a hitét”, ami egyezik Bíró Zsuzsa állításával: „Erényei ugyanazok, mint hibái: a monomániás szenvedély.” És ahogy Mándy írja: „Kalóz egy rég elsüllyedt kalózhajóról... Csak mosolyog, olyan ravaszkás derűvel. Ki tudja! Talán egy pesti pasas szakállából bújt elő.” Vagy Psota szavai, aki a Szabadíts meg a gonosztól Ruhatárosnőjét, a Mamát játszotta nála betegen: „Szerettem őt, mert olyan, mint egy gyerek. És hát a gyerekek kegyetlenek is.” Kern András, a „kis vörös” mozijának kultikus figurája is megszólal a könyvben. „Nagyon sok filmjében játszottam, de a legkedvesebb mindig a Ripacsok volt és maradt... legtöbb közös filmünk sok-sok vitában született. Többször veszekedtünk, persze mindig csak szakmai dolgokon. Aztán kibékültünk... Szerintem ne a forgatáson legyenjó hangulat. Ott akár éles viták is lehetnek. A végeredmény legyen jó, a film legyenjó, ami a vászonra kerül, és nézik a moziban, az legyen nagyon jó hangulatú. És a Ripacsok ilyen film. Sándor Palinak mint rendezőnek nagyszerű és erős világlátása van, szédületes ízlése. Minden a helyén van nála, a kép, a jelmez, a zene, a díszlet. Remekül tudja irányítani a színészeket, fantasztikusan tud új meg új arcokat felfedezni, és kevés olyan színészbarát magyar filmes van, mint ő.” Ebben a szép kiállítású, szívet melengető könyvben is minden a helyén van. Szöveg, kép, „messziről jött levél”, minden. Tizenkét film biztosan lepereg benne. Plusz egy, amelyik az egészet összefogja. Az „a kis nagy ember” páratlan mozija. Magánmozi a javából. Ismerős hősökkel, elesett hősökkel, szeretni való hősökkel. A múltunk, álmaink, reménybeli másik életünk vágyott hőseivel, akiket egyedül ő küldhet utánunk. Sándor Pál, a kétségbeejtő kérdések és a borzongató felkiáltások nagy mestere. Chaplin lelki rokona, a hetvenkét éves Kölyök. Hangversenyek az egyik legnagyobb és legszebben szóló orgonán Orgonaestek a budapesti Szent István-bazilikában (Kép: archívum) író-olvasó találkozók Mátyusföldi Litera-túra A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) szeptember 16-án (ma) ötödik alkalommal rendezi meg a Litera- túra című irodalom-népszerűsítő sorozatát, ezúttal mátyusföldi közép- és általános iskolai helyszínekkel: Galántán, Diószegen, Pereden és Nádszegen. A rendezvényen az SZMÍT kilenc tagjával találkozhatnak a diákok és az érdeklődő nagy- közönség. Az író-olvasó találkozók kezdési időpontjai, konkrét helyszínei és résztvevői: 10.45 - a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyeívű Gimnázium (vendégek: Aich Péter és Zi- rig Árpád); 10.35 - a Diószegi Magán Szakközépiskola (vendégek: Balázs F. Áttila és Poór József); 10.35 - a Diószegi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (vendég: Feliinger Károly); 10.40 - a Peredi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (vendégek: Jakubecz Márta és Tóth Elemér); 11.15 - a Nádszegi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (vendégek: Nagy Erika és Szászi Zoltán). Társszervező: a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, (ú) AJÁNLÓ A budapesti Szent István-bazilika Aiigster-orgonáját hétfőnként és péntek esténként elismert előadók, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneművészek szólaltatják meg. A magas színvonalú hangversenysorozat augusztus elejével vette kezdetét és október 7-ig tart. Kizárólag ezen az orgonahangversenyen hallhatók a régi nagyorgona sípjai. A világhírű hangszert Európa egyik legelismertebb harmónium- és orgonakészítő mestere, Angster József építette. Az orgonakoncertek műsorán a zenetörténet korszakainak legkiválóbb mesterei, Bach, Pergolesi, Gounod, Vivaldi, Beethoven, Mozart, Bizet, Schubert és Liszt Ferenc művei hangzanak el. Az odalátogatók gyönyörködhetnek a székes- egyház szentélyének szépségében, a csodálatos freskóiban, miközben az előadók virtuóz játéka, a műemlék orgona hangja megállíthatatlanul magával ragadja a hallgatót. Angster József világhírű orgonája A hangverseny hétfői napokon 17.00 órakor kezdődik, péntekenként 20.00 órai kezdettel hallható és látogatható. A péntek esti orgonaversenyen közreműködik Kováts Kolos operaénekes, Krusic Eleonóra fuvolaművész, Virágh András orgonaművész, Virágh András Gábor, a Szent István-bazüika orgonaművésze, valamint Teleki Miklós orgonaművész, (vaher)
