Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-28 / 224. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar költők Kassán Kassa. A Poézia Cassovia 2011 elnevezésű, több napos költészeti fesztivál keretében ma este két fiatal magyarországi költő, Jónás Tamás és Varró Dániel olvassa fel verseit a kassai Kasárne Kulturpark művelődési központban. A magyar vendégek francia, osztrák, lengyel, ír és szlovák kollégáikkal egy műsorban lépnek színpadra, a költemények először eredeti nyelven, majd pedig szlovák fordításban hangzanak el. A különleges estre ingyenes a belépés, a kezdés időpontja 19 óra. (juk) Ismét Vámbéry-konferencia Dunaszerdahely. A Vámbéry Polgári Társulás és a Lilium Aurum Könyv- és Lapkiadó holnap 18 órától várja az érdeklődőket a IX. Nemzetközi Vámbéry Konferencia keretén belül megrendezésre kerülő estre, amelynek során bemutatásra kerül A segítő kéznek ez a mesterfogása című konferenciakötet. A kiadványt bemutatja Vásáry István, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke, az estet Dobrovits Mihály, a Vámbéry Tudományos Kollégium titkára vezeti. Helyszín a Seven Bar, Galántai út 866/4. (ú) Havanna Cultura Party Pozsony. Forró kubai ritmusokkal szeretnék kifűteni a régi vásárcsarnokot az ingyenes parti szervezői péntek este 9 órától. A zenéről olyan közismerten igényes szórakoztatók gondoskodnak, mint a Čistychov, a The Pastels, DJ Perrito, a Cafe del Fun, illetve DJ Mess. Ezen az estén zajlik a Havana Club Grand Prix koktélkeverő verseny is, ahol a mixerek tudását a közönség is tesztelheti, és egy igazi üvegpörgető világbajnok, Tom Dyer is fellép, (juk) Woody Allen új filmje, a Midnight in Paris nyitja meg a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál 13 évfolyamát, melyet november 4. és 9. között rendeznek. A szemle nyolc év után elköltözik régi helyéről, s új helyszínen az Eurovea bevásárlóközpontban lévő Cinema Cityben várja látogatóit. A nyitó Woody Allen-opus főszereplői: Rachel McAdams és Owen Wilson (Fotó: Magic Box) P 111 iWLI Milan Kundera rég nem látott filmje, az Én, a bánatos Isten most jutott el a DVD-piacra Egy szeladon szelíd bukása Öt mozifilmben közreműködött Milan Kundera, az irodalmi Nobel-díj régi várományosa, a Párizsban élő, regényeit, esszéit már csak francia nyelven megjelentető író. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az öt közül igazából kettőt ismer a világ: az 1969-ben készült Tréfát, és az 1987-ben forgatott A lét elviselhetetlen könnyűségét. Csehszlovák alkotás az előbbi, amerikai produkció az utóbbi. A Tréfa forgatásakor még prágai lakos volt Kundera, amikor A lét... készült, márFranciaországbanélt. Három játékfilmjéről ritkábban esik szó. A Senki sem fog nevetni 1965-ös csehszlovák mű, a Clair de femme francia- olasz-német koprodukció. Egyelőre egyik sem jelent meg a DVD-piacon. Az Én, a bánatos Isten (Ja, trúchlivý buh), amelyet Antonín Kachlík rendezett, több évtizedes „rejtegetés” után most látott napvilágot lemezen. A forgatókönyvek szerzője mind az öt esetben Milan Kundera, aki írói munkásságát az 1965-ben megjelent Tréfától számítja, s mindazt, amit azelőtt vetett papírra, értéktelennek minősítette és felejtésre ítélte. „Kundera úr, ön kommunista?” - szegezték neki a kérdést az idő tájt. „Nem, regényíró vagyok.” „Disszidens?” - faggatták később. „Nem, regényíró.” „Baloldali vagy jobboldali?” - próbálták falhoz szorítani. „Sem ez, sem az. Én regényíró vagyok.” Egy regényíró, aki egykor a prágai filmművészeti főiskolán világirodalmat tanított. Többek között Evald Schormnak, Jirí Menzelnek, Véra Chytilovának. Forgatókönyvet nem szívesen írt. Erős rábeszélésre tette. Az Én, a bánatos Isten 1968-ban forgott Brünnben, Kundera szülővárosában, ahol az író édesapja a Zeneakadémia professzora volt. „Milan és én 1948 óta barátok voltunk - emlékezik Antonín Kachlík. - Érettségi után ő a bölcsészkarra jelentkezett, onnan lépett át a filmművészeti főiskola dramaturg szakára. 1967-ben munkanélküli rendező voltam, amikor Milan azt kérdezte: Nem akarod filmre vinni egyik novellámat? Ő akkor gyakran tartózkodott Brünnben, a prágai tavasz előkészítésén ügyködött, úgyhogy mindig ott találkoztunk, és ketten írtuk a forgatókönyvet. Egy augusztusi napon arra ébredtünk a szállodában, hogy hirtelen megüresedett, a szovjet turisták reggelre mind elutaztak. Megtudták ugyanis, hogy az orosz tankok már közelednek felénk, és jobbnak látták azonnal elhagyni az országot. Mi pedig ottrekedtünk Brünnben. Három napig szinte be voltunk zárva a városba. Se ki, se be nem engedtek senkit. Ősszel aztán elkezdtük a forgatást Brünnben, és 69 januáijában volt a bemutató. Még mielőtt Gustáv Husák átvette volna az irányítást. A filmet aztán le is vették műsorról, és listára került, hiszen Milan Kundera a prágai tavasz egyik vezető egyénisége volt. Bár megjelent párszor a forgatáson, soha nem ellenőrizte a szöveg pontosságát, nem leste a színészeket, hogy változtatnak-e azon, amit leírt. Nem volt szigorú hozzájuk. A történetbeli fiatal operaénekesnő alakját első feleségéről, egy vidéld társulatnál játszó csinos, hiszékeny színésznőről mintázta, akihez rövid ideig tartó házasság kötötte. A brünni bemutatón egyébként meg is jelent a hölgy, és megköszönte Milánnak, hogy nem tette nevetségessé őt a filmben.” Az Én, a bánatos Isten egy viszonzatlan szerelem megmosolyogtató története. Főhőse egy kopaszodó entellektüel, egy érzelgős szoknyavadász, aki, hogy elnyerje a kiszemelt hölgy, egy pályakezdő operaénekesnő kegyeit, csapdát állít neki. Összehozza barátjával, egy „nyugdíjas görög partizánnal”, akiről azt hazudja, hogy az athéni opera fődirigense, és még külföldi karriert is remélhet tőle. A naiv kisművésznő bele is sétál a csapdába, ám amikor fény derül a hazugságra, mindkét férfi elveszíti. Az is, akitől gyereket vár, s az is, aki gyerekkel együtt feleségülvenné. A filmet hosszú évekig a főszereplők (Miloš Kopecký, Pavel Landovský, Hana Lelitová és Jiŕina Jirásková) sem láthatták, megjelenése óta viszont a DVD- piac egyik legkeresettebb darabja. Kundera mondatai közül nem egy valósággal kiragyog a filmből. „Kisasszony, magácskának gyönyörű lábai vannak, kár, hogy csak kettő van belőlük. ” , Az élet rövid, alkoholból van elég.” ,A borozónak egyetlen hibája, hogy ott csak ülni lehet.” Kundera, aki nagy rajongója és ismerője a női nemnek, önmagát is „beleírta” a filmbe. A „doktor úr” alakjában kétségtelenül ő is jelen van. A vereséget nehezen viselő nagy hódító, az örökifjú szeladon, aki ha harmadszorra sem kapja meg a nőt, rezzenéstelen arccal otthagyja. Kachlík iróniával átitatott, nagyszerű vígjátéka finom kis skicc róla. Makovecz Imre építész száznál is több különböző funkciójú jellegzetes épületet alkotott, elsősorban vidéki városokban Elhunyt a magyar organikus építészet atyja JUHÁSZ KATALIN 75 éves korában tegnap elhunyt Makovecz Imre, a magyar organikus építészet Kos- suth-díjas, stílusteremtő alakja. Nem csak Magyarországon ismerték és értékelték munkásságát, külföldön is megbecsülésnek örvendett. Az amerikai, a skót és a brit építészszövetség tiszteletbeli tagja volt, a Francia Építészeti Akadémia nagy aranyérmének tulajdonosa, és átvehette a római Sapienza Egyetem díszdoktori címét is. Első jelentős munkájának a paksi templomot tartotta, amely hegyes csúcsban végződő tetőzetével, ívelt kapubejáratával, egyéni stílusával országos hírnevet szerzett tervezőjének. Stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületegyüttese, valamint a makói Hagymaház és az egri uszoda is. Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei beleillettek a környezetbe, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki a teteje pedig az égből esett volna le rá. „Az építésznek soha nem elég a szakmai tudás. Ha csak szakmailag közelít valamihez, akkor az rossz építész. Akkor is, ha csak egy családi házat tervez. Ha nem érdekli, hogy az emberek hogyan élnek, de a vonatkozó építési szabályokat betartja, egy közepes színvonalú, lakható lakást épít. De ha odafigyel arra, hogy mit szeretne az asszony, hány gyereket akar, mivel foglalkozik a család és így tovább, akkor másmilyen lesz az épület. Ugyanígy van ez a művelődési házzal, a templommal és bármilyen épülettel” - nyilatkozta egy interjúban. 1981-ben önálló építészirodát alapított, és a Makona Tervező Kisszövetkezet vezetője lett. Számos középületet, templomot tervezett, főleg vidéki városokban. Kollégáival a szocialista érában épült, lélektelen faluházakat és kultúrházakat is sok helyen újraálmodta. , Antikor az újról gondolkoztunk, azt mondtuk, hogy olyan univerzális teret kell létrehozni, amely alkalmanként színházi összejövetelre, bálra, találkahelyre egyaránt megfelel. Tehát megpróbáltuk közelebb hozni azokat az embereket, akiket a szocializmus szétválasztott.” A nemzetközi áttörést az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja jelentette számára. A templomhoz is hasonlítható héttomyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. ,A magyar parasztművészet reneszánsza nem vidékről indult el, hanem nagyon érdekes módon, városi folklór formájában adott impulzust a vidéknek is. Ez Európában példa nélküli, mert valóban hihetetlen értékek kerültek felszínre”- állította egy másik interjúban. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották. Tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Iparművészeti Főiskolán, és konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt. A hatalmon lévő kormánynak nagy tervei voltak vele kapcsolatban. Csíkszereda, Makovecz Imre temploma (Képarchívum) Miloš Kcrpecký és Hana Lditová a filmben
