Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-27 / 223. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 27. www.ujszo.com A szociális miniszter jelezte: tárgyalhatnak arról, hogy az évi 2400 eurós átalánykiadásokat megemelik, de akkor a járulékok is nőni fognak Mihál: vagy a kisvállalkozók, vagy az adóemelés Pozsony. Jozef Mihál szo­ciális miniszter szerint, ha engedményeket ten­nének az egyéni vállal­kozóknak (SZČO) a járu­lékreform tervezetében, akkor adót kellene emelni, amit viszont minden állampolgár megérezné. SÁNDOR RENÁTA A tárcavezető a Hospodárske noviny napilapnak adott inter­jújában kifejtette: most,' ami­kor a jövő évi költségvetés kap­csán szóba került a bankadó bevezetése, a sör jövedéki adó­jának emelése, az egyéni vál­lalkozóknak tett esetleges en­gedmények komolyan befolyá­solnák a büdzsé alakulását, és elkerülhetetlenül adóemelés­hez vezetnének. Egyebek kö­zött emelni kellene a bor jöve­déki adóját. „Vagy, ami nagyon bántana, nem növelhetnénk az anyasági segély összegét és ide­jét olyan szintre, amint az a kormányprogramban szerepel. A kérdés tehát úgy hangzik, hogy az anyákat vagy az egyéni vállalkozókat részesítjük előnyben, akik közül némelyek véleményem szerint nem egé­szen tisztességes módon élnek az átalánykiadások leírásának lehetőségével” - fejtette ki a miniszter. Ennek ellenére Mihál mára találkozóra hívta az egyéni vál­lalkozókat képviselő szerveze­teket, miután múlt héten jelez­te, hajlandó bizonyos „finomí­tásra” az átalánykiadások kér­Jozef Mihál hajlandó lenne némi „finomításra" az átalánykiadá­sok kérdésében (Tomáš Benedikovič felvétele) désében. A kormány jelenlegi tervezete szerint, melyet a par­lament első olvasatban már el is fogadott, megszűnik a bevéte­lek 40 százalékos leírásának le­hetősége, és kiadásként legfel­jebb havi 200 euróig lehetne le­írni a költségeket. Pontosab­ban: le lehetne írni a valós költ­séget továbbra is, ám csak ak­kor, ha az egyéni vállalkozó könyveléstvezet. Mihál újabban hajlik arra, hogy kompromisszumos meg­oldást keressen az érintettek érdekképviseletével. Jelezte: tárgyalhatnak arról, hogy a tervezett évi maximum 2400 eurós átalánykiadásokat meg­emelik, de ebben az esetben ar­ról is tárgyalni kell, hogy a je­lenleg javasolt 13 százalékos járulékkötelezettség például 14 százalékra nőjön az egyéni vállalkozók esetében. A minisz­ter emlékeztetett arra, hogy már a 13 százalékos járulék is engedmény a minisztérium ré­széről, hiszen az eredeti elkép­zelés szerint 16 százalékos já­rulékot fizettek volna a jövő év­től az egyéni vállalkozók a Szo­ciális Biztosítónak. A járulékreform sorsa tehát továbbra is kérdéses, ugyanis a Híd-frakció négy OKS-es képvi­selője határozottan kijelentette, nem támogatja a törvényjavas­latot, ha az kedvezőtlenül érinti az egyéni vállalkozókat - már­pedig törvényjavaslat jelenlegi formájában az egyéni vállalko­zók rosszul járnának a reform­mal. Az OKS szerint nem lehet az egyéni vállalkozók teljes ré­tegét büntetni amiatt, hogy né- hányan valóban visszaélnek a jelenleg hatályos rendszerrel. Tagadja a gazdasági tárca a törvényszegést Miškov gyanús telekügye ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Verseny nélkül és áron alul adott el Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter tel­ket a J&T Real Estate társaság­nak - állítja a Sme napilap. A társaság saját épülete mellett, a Pozsony belvárosában találha­tó Tower 115 irodaház tőszom­szédságában álmodta meg hét­emeletes parkolóját. A telek a gazdasági tárca tulajdonában volt, Miškov könnyedén le­mondott róla, a 199 négyzet- métert 30 ezer euróért értéke­sítették. Ingatlanügynökök szerint egy négyzetméter ára a 300-400 eurót is elérhette vol­na, az óvárosi önkormányzat például egy másik belvárosi földalatti garázshoz a telket négyzetmáterenként 250 eu­róért adta el. A tárca állítja, a telekeladás­ról azután döntöttek, hogy a városháza nem érdeklődött a parcella iránt. Ezt az állítást vi­szont a város elutasítja, mond­ván: semmilyen ajánlatot nem kaptak a minisztériumtól. Ha viszont nem ajánlották fel a telket a városnak, akkor jogá­szok szerint törvényt sértettek. Ráadásul: ha csak egy négy­zetméterrel nagyobb területet - azaz legalább 200 négyzet- métert - adott volna el a mi­nisztérium, akkor a hatályos törvények szerint a sajtóban is meg kellett volna hirdetnie a telket, (dem) RÖVIDEN Radičová hegyekkel csalogat Zágráb. Hagyományos szlovák vendégszeretet, hegyek és fürdők - ezekkel csalogatta Szlovákiába a horvát turistákat Iveta Radičová kormányfő Jadranka Kosor horvát miniszter- elnökkel tartott zágrábi sajtótájékoztatóján. Kosor elmondta, júniusig 320 000 szlovákiai turista kereste fel Horvátországot, ami éves szinten 10 százalékos növekedést jelent. Radičová örülne, ha a hozzánk érkező horvát turisták száma is növe­kedne, főleg a téli szezonban. A szlovák miniszterelnök egy­napos zágrábi látogatása során a gazdasági együttműkö­désről, valamint Horvátország uniós csatlakozásáról is szó esett. Radičová hangsúlyozta: Szlovákia fenntartás nélkül támogatja Horvátország uniós csatlakozását. (TASR, dp) Kevés bizonyíték a Kubasiak-ügyben Pozsony. Bizonyítékok híján további eljárásra utalta vissza az illetékes járásbíróságnak a Besztercebányai Kerületi Bíró­ság Ján Kubašiak meggyilkolásának ügyét. Bár a gyilkosokat már elítélték, a megrendelőt még nem sikerült. Az ügyészség Igor Š. vállalkozót gyanúsítja azzal, hogy Róbert Petluš volt nyomozónál megrendelte Kubašiak eltávolítását. Kubašiakot 2006 novemberében gyilkolták meg, ezért eddig három vád- lottatat összesen 32,5 év szabadságvesztésre ítéltek. (TASR) Gašparovič Budapestre megy Pozsony. Hamarosan Magyarországra látogat Ivan Gašparovič. A.szlovák államfő október 7-én és 8-án a Viseg­rádi négyek köztársasági elnökeinek csúcstalálkozóján a magyar főváros mellett Visegrádra is ellátogat. Magyar, cseh és lengyel kollégájával a budapesti Corvinus Egyetemen is előadást tart a közép-európai gazdaság kilátásairól. (TASR) Egyelőre nincs kellő támogatottsága az állampolgársági törvény koalíciós módosításának Egynapi lakhellyel kettős állampolgárság MÓZES SZABOLCS Pozsony. A koalíciós pártok közül a KDH és az SDKU múlt pénteken benyújtotta az ál- íampolgársági törvény módosí­tó tervezetét, melyet a parla­ment várhatóan az októberi ülésén fog tárgyalni. Pedig a házszabály szerint csak no­vemberben kerülhetne prog­ramra, mivel a jogszabály ki­mondja: olyan tartalmú terve­zetet, melyet a parlament nem szavazott meg, legközelebb csak hat hónap után lehet be­nyújtani. Az állampolgársági törvény smeres módosításáról március 24-én szavaztak a képviselők (nem ment át), az aktuális ter­vezetet pedig szeptember 23-án terjesztették be. A prob­lémára Igor Matovič független képviselő tegnap mutatott rá - ugyanakkor az elmúlt években többször előfordult, hogy ha­sonló esetben a házelnök sze­met hunyt a hiányosság felett és programra tűzte a javaslatot. A KDH és az SDKU tervezete szerint a más ország állampol­gárságát kérelmező személy abban az esetben nem veszti el szlovák állampolgárságát, ha az állampolgárság megszerzé­sének időpontjában „engedé­lyezett, regisztrált vagy más módon vezetett lakhelye” volt a célországban. E szerint elvi­leg az is elég lenne, ha a ma­gyar állampolgárságért folya­modónak a megszerzés napjára lenne igazolása arról, hogy Magyarországon lakhelye volt. A szabályozás nem tetszik a Smemek, sem a fentebb emlí­tett Matovičnak. „Meg kell ha­tározni egy intervallumot, amíg ott kell laknia a kérelmezőnek” - nyilatkozta lapunknak Dušan Čaplovič, a Smer alelnöke. „Tárgyalni lehet a tervezetről, egyelőre sem igent, sem nemet nem mondok” - tette hozzá. A Smer korábban legalább egy­éves, Matovič pedig három hó­napos kinttartózkodást, és ezzel Több magyarországi önkormányzat már korábban jelezte, kész „papíron" lakhatást biztosítani. együtt bizonyítható reális kötő­dést javasolt hasonló tervezeté­ben. A beterjesztőknek feltétle­nül szükségük van a Smer tá­mogatására, mivel a koalícióból a Híd politikusai biztosan nem támogatnak olyan módosítást, amely szankciókat tartalmaz. Tény ugyanakkor, hogy ha a törvény meghatározná is, mi­nimálisan mennyi ideig kell a kérelmezőnek az adott ország­ban laknia, ez a rendelkezés könnyűszerrel kijátszható len­ne. Több magyarországi ön- kormányzat már korábban je­lezte, ha ennyi kellene ahhoz, hogy a gyorsított honosítást ké­relmezőket ne fosszák meg szlovák állampolgárságuktól, kész „papíron” akármilyen hosszú ideig lakhatást biztosí­tani. Erre a „problémára” eddig egyetlen szlovák pártnak sem volt életképes megoldási javas­lata. A jelenleg hatályos törvény szerint - melyet a múlt héten támadott meg a Híd az alkot­mánybíróságon - csak abban az esetben nem veszti el szlo­vák állampolgárságát a más or­szág állampolgárságát felvevő személy, ha azt házasság révén vagy születés jogán szerezte meg. A statisztikák elemzése nagyban hozzájárulhat a közlekedésbiztonsági helyzet javításához A rendőrség már a balesetek okára is figyel DEMECS PÉTER Pozsony. A rendőrség szep­temberben három figyelmezte­tést tett közzé, melyekben arra inti a sofőröket, legyenek elő­vigyázatosak az utakon, mert a megszokottnál jóval nagyobb a balesetek veszélye. A sajtóhí­rek gyakorlatilag egymást má­solják: kevesebb balesetről, de továbbra is sok fegyelmezetlen sofőrről szólnak. Segített a rendőrök értékelése Jozef Drahovský közleke­désbiztonsági. elemző szerint kétség nem fér hozzá, hogy a rendőrség kommunikációja az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott. „Korábban nem végeztek közlekedésbiztonsági elemzéseket. Figyelték a bal­eseti statisztikákat, de ezzel vé­get is ért a munka. Azután, hogy a felettesek a rendőrök konkrét munkáját kezdték értékelni, fo­kozottan követik, miért kerül sor annyi balesetre és hogyan lehet megelőzni ezeket” - állítja az elemző. Denisa Baloghová, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság szó­vivője szerint nemcsak az or­szágos közlekedésbiztonsági akciók, hanem az újfajta érté­kelési rendszer is hozzájárult a balesetek számának csökkené­séhez, hiszen a rendőrök már meghatározott útszakaszokért felelnek. S bár a testületben to­vábbra is nagy az elégedetlen­ség az értékelési rendszer mi­att, a baleseti statisztikák való­ban arról tanúskodnak, hogy az új módszer bevált. Sikerül visszaszorítani a karambolok számát: az első nyolc hónap alatt 9843 baleset történt az utakon, ami 2010 ugyanazon időszakához képest 4225-tel kevesebb. Másképp értelmezett statisztikák A rendőrségi statisztikák módszertanát egyébként rend­kívül bonyolult követni, ugyan­is elég gyakran változik. Például egyhetes statisztikai mutatók csak az elmúlt két évben ké­szülnek. Ezekből kiderül, hogy az idei év legtragikusabb hete a 34. volt, 19 ember vesztette éle­tét. A hónapokat tekintve július követelte a legtöbb áldozatot. Idén nem volt olyan hét, ami­kor senki sem halt meg az uta­kon. (Erre először 2010 márciu­sában volt példa.) Drahovský szerint a közúti biztonság növe­lésének egyik leghatékonyabb módja, ha a rendőrök a statisz­tikákhoz igazítják intézkedése­iket. Vannak időszakok, amikor évről évre ugyanolyan jellegű balesetek történnek. Ha ezekre tudatosan odafigyelnek, életek menthetők meg. A közlekedés­rendészet prioritásainak is vál­toznia kell, más ellenőrzésre van szükség tanévkezdéskor, a nyári szünetben vagy az ünne­pek alatt. Figyeljék a belügy honlapját A rendőrség naponta frissíti a belügyminisztérium honlap­ján, a www.minv.sk oldalon a közlekedésbiztonsági infor­mációkat. Nemcsak az aktuális údezárásokról vagy ellenőr­zésekről tájékoztatják a sofőröket, hanem a veszélyes útsza- kaszokjegyzékét is feltöltik az oldalra. Az oldalon azt is meg­találják, hol mérik aznap az előírt sebesség betartását, (dp)

Next

/
Oldalképek
Tartalom