Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-26 / 222. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 26. www.ujszo.com Az Astorka Korzo egyik előadásában remekelt Tóbiás Szidi az évad legjobb színésznője VRABEC AAÁR1A Nyitra. Deszka-különdíjjal jutalmazták a Színházi Nyitra fesztivál igazgatónőjét, Darina Károvát, a seregszemle 20. év­fordulója alkalmából. Az évad legjobb előadásának járó díjat a Szlovák Nemzeti Színház Co- riolanusa kapta meg. Magyarok is voltak a díjazot­tak között, a legjobb női alakí­tásért Tóbiás Szidit jutalmaz­ták a kritikusok a pozsonyi As­torka Korzo: A gazda vére című előadásában az Asszony meg­formálásáért. A díjak átvétele után azt mondta, a szerepet nem is kellett játszania, annyi­ra és élethűen volt megírva, hogy elég volt átadni magát a szövegnek. Partnere, Miroslav Noga a Gazda alakításáért a legjobb férfi színésznek járó Deszkát kapta. A magyaror­szági Polgár Péter két díjat is hazavihetett, ő tervezte az évad legjobb díszletét és leg­jobb kosztümjeit a Nyitrai And­rej Bagar Színházban bemuta­tott Konyhában, amelyet Ba­lázs Zoltán rendezett. A leg­jobb színpadi zenét Peter Groll komponálta a Szlovák Nemzeti Színház Balettjének 4MEN/ Made in Slovakia című elő­adáshoz, az évad felfedezése pedig Tomáš Mišura volt, aki a Besztrercebányai Bábszínház című előadásában Gregor Samsát alakította. A Deszka—díjakat idén ad­ták át 16. alkalommal, a feszti­vál igazgatónőjének különdíja a jubileumi seregszemle mot­tójához a (Ne) áruld el a titko­dat szlogenhez igazodott, mert a szervezők végig titokban tar­tották. Darina Kárová szerint a rendezvény évről-évre hatal­mas munkát, de örömöt és ins­pirációt is jelent számára. A következő húsz évad megszer­vezésre azonban már nem vál­lalkozik, lassan szeretné átadni a stafétabotot. Tóbiás Szidi imádja ezt a szerepet (Képarchív RÖVIDEN Mark Twain már nincs tiltólistán Charlton. Évszázados letiltás után ismét felkerülhetett egy amerikai könyvtár polcára Mark Twain Éva naplója című műve. A Charltoni Közkönyvtár vezetése még 1906-ban dön­tött úgy, hogy kitiltja falai közül a könyvet, mert - annak bib­liai, nevezetesen édenkerti tartalmához illően - Éva mezte­lenül szerepel a műhöz rajzolt illusztrációban. Ezt illetlen­nek találta a testület és döntése egészen mostanáig érvény­ben volt. A héten azonban az új vezetés egyhangúlag meg­szavazta, hogy oldják fel a tilalmat. (MTI) Újraavatták Bartók londoni szobrát London. Szombaton új helyen állították fel Bartók Béla szobrát London központjában. A kétméteres bronzszobrot, a Kossuth-díjas Varga Imre alkotását, először 2004 októberé­ben, a brit főváros elegáns Kensington kerületében, a South Kensington metróállomás melletti kis téren állították fel, ahol azonban két éve nagyszabású közterületi átalakítások kezdődtek, és erre az időre a szobrot is eltávolították. A munkálatok befejeztével az alkotást most visszaállították és újból felavatták. A szobor annak az utcának a közelében áll, ahol a magyar zeneszerző londoni tartózkodásai idején la­kott. Bartók 1922 és 1937 között 14 alkalommal járt Nagy- Britanniában. Nevét emléktábla őrzi egykori londoni lakhe­lyén, a Sydney Place 7-es számú ház falán. (MTI/ú) „Nálunk mindig történik valami" - mondja Nagy Tamás, a magyar kórházsorolat producere Élen áll a Jóban Rosszban „Minden színész, akit felveszek, tisztában van azzal, hogy addig van itt, amíg hasznot hajt a sorozatnak" (Dömötör Ede felvétele) 2005 januárjában indult a Jóban Rosszban című sorozat a TV2 kereske­delmi csatornán, közel hét éve. Ebből több, mint három évet jegyez Nagy Tamás, aki 2008júniu­sában lett a napi kórház­sorozat producere. Iz­galmakat és fordulatokat ígért, és valóban minden megváltozott. SZÉL JÁNOS Most már lőnek is Csillag- kúton. A nyári szünet alatt is egy lövedék tartotta lázban a sorozat rajongóit. Ezzel kezd­tük a beszélgetést Nagy Tamás producerrel a Jóban Rosszban stúdiójában, Budapesten. Ki döntötte el, hogy kit ta­lál el a golyó? Alapvetően én döntök min­denről, ami a sorozatban tör­ténik. Egyetlen szempontom van. Mi az a lehetséges és kivi­telezhető opciók közül, ami a legnagyobb valószínűséggel a lehető legtöbb embert érdekli. Ez egy olyan műfaj, hogy min­den nap, minden epizódot úgy kell abbahagynod, hogy a né­zőnek erős impulzust adj, hogy másnap is leüljön a képernyő elé. Olyan tartalom vagyunk, ami abból él, hogy minél több ember megnézze. Hányán írják a forgató- könyvet? Zakál Edit most a vezető írónk, korábban külföldi veze­tő írói voltak a sorozatnak. Minden forgatókönyvírástól különbözik, hogy az év há­romszáz napján le kell tenni egy-egy epizódot az asztalra. Minden hétköznap két epizó­dunk van képernyőn, ötven percben. Ez annyi, mintha egy héten három mozifilm hosszú­ságot állítanánk elő. Negyven tagú az írói csapat, szerkesz­tőkkel, történetírókkal, forga­tókönyvírókkal. A vezető író folyamatosan egyeztet velem a történet írását illetően. Egy történetet három évre előre írunk, a forgatókönyv ennek a részletes változata. Az idén háromszázhetvenöt adást gyártunk, naponta előállítunk egy óra fikciós anyagot. Viszo­nyításképp, a Doktor House egy epizódját két és fél hóna­pig forgatják. Tizenhét állandó szerep­lővel indult a Jóban Rossz­ban. Ma hányán vannak? Amikor átvettem a soroza­tot, hatvanhoz közelített a sze­replők száma. Jelenleg az ál­landó szereplők huszonöten- harmincan vannak. Ez vi­szonylag sok. Az ideális hu­szonöt lenne. Minden színész, akit felveszek, tisztában van azzal, hogy addig van itt, amíg hasznot hajt a sorozatnak. Ab­ban a pillanatban, hogy egy külsős ember bevezetésével több szórakoztató értéket tu­dunk előállítani, feleslegessé válik, és mennie kell. Ez egy természetesen folyamat, ami­vel mára mindenki tisztában van. Elégedett a szlovákiai ma­gyar szereplők, Novák Henri­ett, Benkő Géza, Száraz Dé­nes, Telekes Péter munkájá­val? Kiváló színészeket ismertem meg bennük, akik különböző módokon kerültek be, mind­egyiküknek más az erőssége, remek kollégák. Ha véletlenül valamelyikük elmegy, nagyon vérzik érte a szívem. Novák Heni maga lépett ki, a soro­zatnak esze ágában sem lett volna megválni tőle, nagyon szerettük őt. Benkő Géza egy epizódszerepre jött be, de na­gyon egymásra találtak a stáb­bal, a partnereivel, akikkel a jelenetben játszott. Imádtam minden pillanatát, amikor feltűnt a képernyőn. Addig törtem a fejem, amíg ki nem találtam, hová tudnám őt in­tegrálni. Az első pillanatttól kezdve olyan, mintha ide szü­letett volna közénk. Az opera­tőrök ugyanúgy imádják, mint a kellékesek. Akkora alázattal áll a feladat előtt, akkora tisz­telettel van a produkció iránt, ami sok embernek követendő példa lehet. Mire a legbüszkébb? Nagyon ritka az olyan napi sorozat, ami nevettet is. A mi sorozatunkban van egy vidám sitcom szál, szerethető karak­terekkel, amit nagyon nehéz beépíteni egy napi sorozatba. Bodolaiék esetében ez sike­rült. Mindig bajba kerülnek, de összetartanak. Ha össze­vesznek is, szeretik egymást. Amennyiben igaz, hogy vala­mekkora oktató, nevelő szere­pe van a televíziónak, akkor talán itt mutatjuk meg, hogy nem a pénz számít, hanem az, hogy mennyire van együtt a család. Régi álmom volt Hau- mann Péterrel dolgozni. Ami­kor ide kerül egy komoly szí­nész, lenyűgözve áll a gyártási folyamat előtt. Huszonöt per­cenként felveszünk egy jelene­tet. Csuja Imre is első szóra vállalta, amikor felkértük (ő október végétől lesz látható - a szerk.), Esztergályos Cecília, Hujber Ferenc és a többiek is. A színésznek a lehető legna­gyobb közönségre kell töre­kednie, mi hétköznap estén­ként egy- másfél millió ember elé visszük őket. Népszerű a sorozat, látszik, hogy az embe­reket izgatja minden epizód végén feltett kérdésünk. A Jó­ban Rosszban lett a TV2 leg­nézettebb sorozata, beleértve az amerikai sorozatokat is. Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas filmrendező, a magyar filmesek doyenje holnap 90 éves Hatalom és közösség viszonyának ábrázolója MTl-HÍR Budapest. Szeptember 27-én ünnepli 90. születésnapját a világhírű magyar filmrendező, Jancsó Miklós. Vácott született, a székesfe­hérvári cisztercita gimnázium­ban tanult. Jogi tanulmányokat Pécsett és Kolozsváron folyta­tott, 1944-ben szerzett diplo­mát. 1946 őszén Budapesten felvették a Színház- és Film- művészeti Főiskola filmrendező szakára. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette, ekkor is­merkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel barátok és szerző­társak lettek. Első igazán jelentős játékfilm­je az Oldás és kötés volt, az így Az ünnepelt (Képarchívum) jöttem pedig már az összes jan- csói stílusjegyet magában fog­lalta: a szokatlanul hosszú beál­lításokat, a nagy tért befogó, ho­rizontális kameramozgást, a ké­pek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták, e filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondo­latiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszo­nya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes áb­rázolását. A hatvanas években forgatott filmjeiben (Csend és kiáltás, Fé­nyes szelek, Égi bárány) első­sorban a magyar történelem kü­lönböző időszakaira koncent­rált. 1972-ben a Még kér a nép című filmért megkapta a legjobb rendezés díját. Egy olasz újságírónővel szö­vődött szerelem miatt a hetve­nes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La Pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók össze­fonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását. Hazatérése után a magyar je­lent boncoló új alkotói korszak kezdődött művészetében. A ki­lencvenes évek közepétől a „Ka- pa-Pepe” filmekben a bohóctré­fa, a blődli eszközeivel dolgo­zott. Legutbbi filmjét, a keserűen ironikus Oda az igaz­ságot a 2010-es filmszemlén mutatták be. Jancsó művészetét több ran­gos díjjal is jutalmazták, kétszer kapott Kossuth-díjat, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgó­kép Mestere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom