Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-24 / 221. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2011. SZEPTEMBER 24. INTERJÚ A humort mindig nagyon komolyan kell venni Egy időben szinte naponta találkozhattunk vele a képernyőn, aztán egyik napról a másikra eltűnt. Alapító szerkesztője volt a szatirikus Hócipőnek, írt a Ludas Matyiba, szerepelt a rádiókabaréban. Most arra vár, hogy újra népszerű legyen a politikai kabaré, s visszatérhessen kedvenc műfajához. Selmeczi Tiborral beszélgettünk. Volt időszak, amikor önt szinte naponta lehetett látni a televízió képernyőjén. Hová tűnt? Valóban, teljesen el vagyok tűnve, lényegében úgy, mint Harry Potter. Volt egy időszak, amikor túl sokat szerepeltem, aztán pedig bekövetkezett az az időszak, amikor úgymond leraktak a képernyőről. Ami igazán nem is baj, mert legalább elkezdtem olyasmikkel is foglalkozni, amikre abban az időben egyszerűen nem volt lehetőségem. Nehéz volt szinte hétről hétre összehozni a tévés show-műsoro- mat, és saját magamon is kezdtem észrevenni a fásultságot. Az alapvető foglalkozásom színházi dramaturg és szerkesztő. A Mikroszkóp Színpadon dolgoztam 1981 óta. Komlós János halála után, Marton Frigyes szerződtetett le, és most zárult le életemnek ez a fejezete is, mert megszűnt a Mikroszkóp is. Újságírás? Az akkor volt, amikor Farkasházy Tivadarral kettesben több évig elkezdtük csinálni a Hócipő újságot. Közben Árkus Józsefnél bejelentkeztem a Ludas Matyihoz, és lett egy rovatom, amelynek „ÁH hírek” volt a címe. Alapödete pedig egy középiskolás történetből adódott. A szocializmusban nevelkedtünk, barátomnak az érettségin 1956-ról kellett dolgozatot írni. Egyik mondata így hangzott: „... és akkor a gaz ellenforradalmárok tüzet nyitottak, a rájuk békésen lövöldöző szovjet katonákra.” A humorista szakmát meg lehet tanulni, vagy pedig arra születni kell? Ezt valóban nem lehet megtanulni. A humort mindig nagyon komolyan kell venni. Mesteremnek Azt mondta, hogy a humort nagyon komolyan kell venni. Hogyan fogadják a politikusok a nekik szóló üzeneteket? Ok is komolyan veszik a humort? Fiatal gyermekként költőnek készültem és sok mindent összeírtam, aránylag még jó verseket is. Ebből pedig az lett, hogy 24 éves koromban összetűzésbe kerültem az akkori hatalommal, rendőri felügyelet alá kerültem, és kitiltottak Budapestről, éppen csak elkew Napjainkban nagyon óvatosan kell tépkedni az oroszlán bajszát... tekintem Szilágyi Györgyöt, aki annak idején a rádióban csinálta a kabarét, ő okított sok mindenre. Az első és legfontosabb szabály az volt, hogy mint szerző, mindig hangosan írjak. Saját elméletem az, hogy a humor egy szomorú dolog, mert valakit mindig nevetségessé kell tenni. Nekem mindig forán, eleve nevetségesen jutnak eszembe dolgok - például, hogy az ember fordítva ül fel a lóra. Ilyen alapokból kiindulva aztán lehet már humoros dolgokat firkálni. Arra is figyelni kell írás közben, hogy nem mindig az a humoros, ami nekem tetszik. Szerencsére a családom elviseli a humoromat, és talán érti is, ezért őket szoktam felkérni az elsődleges hatáspróbára. rültem a börtönt. Megváltozott a világ, és mi, humoristák kezdünk elbizonytalankodni. Országunk két-, három-, négyfelé szakadt, a hatalom pedig résen van. Napjainkban nagyon óvatosan kell tépkedni az oroszlán bajszát, mert ab ovo, az oroszlán abból indul ki, hogy mindenki meg akarja harapni. Ez pedig hülyeség, az oroszlánt senki nem akarja megharapni, inkább mi akarunk elbújni, de nem hagyja. A politikai humor most vékony jégnek számít. A kollegáim közül sokan inkább csendben vannak, és nem mennek a jégre. Hofi Géza számított a magyar humor koronázatlan királyának. Halála után érezhetően megváltozott ez a műfaj. Szerintem már korábban megváltozott. O sem volt a régi életének utolsó szakaszában. A „hatalomnak” köszönhetően, meglepő módon a rádiókabarét is megszüntették és a stand up műfaj került előtérbe. Véleményem szerint azonban előbb vagy utóbb feltámad az igazi humor, mert hatalmas a társadalmi elégededenség és a hiányérzet. A fiatalok egyelőre elfordultak a politikai humortól, inkább a ' stand up magánjellegű dolgain nevetgélnek. iti, Előbb-utóbb - amikor » már felgyülemlenek az emberekben az indulatok - újra eljön a mi időnk, mert a feszültséget oldani kell. Akkor pedig a hatalom is I rájön, hogy jobb velünk feszültséget oldani, mint felkerülni a lámpavasra. Albert József » Névjegy: Selmeczi Tibor ■ Született: Debrecen, 1948. október 9. ■ Foglalkozása: újságíró, kabarészerző, dramaturg, humorista ■ Iskolái: Debreceni Tanítóképző Intézet (1969-1970) Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (1975-1979) ■ Díjak: Komlós-gyűrű (1990) Karinthy-gyűrű (1993) Az év nevettetője (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje §
