Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-24 / 221. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 24. Kultúra 7 Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból. Nyitrán a budapesti Nemzeti Színház felkavaró előadása A gyűlölet anatómiája Gyűlöl az ember. Utálko- zik. Aljas és intoleráns. Még rosszabb, ha egy egész falu ilyen. Elutasí­tó. Megvető. Az aljassá­gig intoleráns. A gyűlölet közösséget teremt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ezen az alapon fröcsög Mar­tin Sperr német kortárs szerző darabja, a Vadászjelenetek Al­só-Bajorországból. Ismerős a cím? Talán a moziból. 1969- ben Peter Fleischmann rende­zésében film készült a műből. Főszerepét, Abramot, a fiatal szerelőt, aki hosszú távoliét után tér vissza falujába, maga Martin Sperr formálta meg, többek között Angela Winkler és Hanna Schygulla társaságá­ban. A második világháború utáni Németországban játszó­dó dráma egy bajor falu előíté­letekkel és ellenszenvvel ter­helt közösségét mutatja be, amelyben még egy anya is azt kívánja: verjék csak halálra nem kívánatos fiát. Martin Sperr bátran rántja le a leplet a nácizmusból frissen kilábalt bajorokról, drámájában nem valami vadállat, hanem egy „olyan” ember ellen indul haj­tóvadászat. Pedig Volker, a szolga kimondja: nem olyan szörnyű dolog az az „olyan- ság”, hiszen a háborúban ők is gyakran csinálták. Ábrámon azonban ez sem segít. Leköpdösik, megszégye­nítik, megalázzák. Ezt a történetet állította színpadra Alföldi Róbert a bu­dapesti Nemzeti Színházban, ezzel nyerte el a társulat az idei Pécsi Országos Színházi Talál­kozón a szakmai zsűri és a kö­zönség díjat, és ezt az előadást láthatják szeptember 26-án, hétfőn délután és este a nyitrai színházi fesztivál nézői. „Nekem Nyitra nagyon fon­tos - közli Alföldi Róbert. - Rendezőként Nyitrán voltam először külföldön. A Sirályt vit­tük a fesztiválra, aztán Hamle­tet rendeztem az ottani színé­szekkel. Jó dolog, amikor az emberben felismernek valamit, hogy azt gondolják róla: neki ott a helye a fesztiválon. Ez kü­lönleges érzés nagyon. És most is az lesz, ennyi év után. Nagy­szerű!” Hogy mi alapján döntött a Vadászjelenetek megrendezé­se mellett? „Tizenhat évesen láttam a filmet, s egyszer csak beúszott. Ismerős történet, ismerős figu­rákkal. Emlékszem, milyen nagy hatással volt rám. A sze­reposztás nálunk is erős: Mol­nár Piroska, Básti Juli, Tompos Kátya, Murányi Tünde, Söptei Andrea, Sinkó László, HoUósi Frigyes, Szarvas József, Hevér Gábor. A szexualitása miatt mindenki által megvetett Ab­ramot Nyitrán is Stohl András játssza majd. Októberben Nagy Zsolt veszi át a szerepét. Ko­moly elismerése volt a szín­háznak, hogy az idei POSZT-on három előadásunkkal, köztük a Vadászjelenetekkel voltunk je­len. Ilyen még nem is volt a fesztivál történetében. A díjak pluszban jöttek. Ezt mindenki így élte meg.” A Nemzeti Színház új játszó­teret avatott Sperr drámájával. Az épület hatodik emeleti fes­tőműhelyében, egyfajta közös­ségi pszichoterápiaként megy az előadás. A POSZT-on egy ipari csarnokban vitték közönség elé, Nyitrán egy szocreál művelődési házatkapott a csapat. .Amikor elmentünk meg­nézni, lagzinak volt berendez­ve, de azonnal elfogadtuk. A pécsi helyszín is elég speciális volt, ez is az lesz. Nagyon ügye­sek az emberek Nyitrán, jól megcsinálják majd a teret. Csak a járások fognak változni bizo­nyos fokig, de a lényeget ez nem érinti. A lényeg pedig arról szól, hogyan csúszunk bele valami­be, amibe nem akarunk bele­csúszni. Elég, ha csak egy kicsit utálkozunk, poénkodva elkez­dünk valakit csesztetni, amíg hirtelen azt nem vesszük észre, hogy már vadászpuskával ro­hanunk utána. Arra a kérdésre, hogy mi teszi gyűlölködővé, al­jas módon intoleránssá az em­bert, több választ is kínál az elő­adás. El lehet gondolkodni, mi­lyenek vagyunk.” Lesz sör is, fasírt is az elején, megjó kis sramlizene. Ülünk majd egy elszegénye­dett faluban, ahol senki senkit nem szeret. Hűtlen asszonynak, menekült anyának, jól kereső irodai alkalmazottnak, lelkileg sérült fiúnak itt nincs nyugodt helye. Az örökös áskálódás, a szűnni nem akaró egymásra mutogatás, a gyilkos indulat jó táptalaja mindenféle előíté­letnek. A többi pedig, ami még ennél is rosszabb, már magától jön. Mint kényelmes fotel helyett az igazi szalmazsák. Stohl András és Molnár Piroska (Gordon Eszter felvétele) A gondozoo (Zookeeper): az ember és egyéb állatfajták hulladékmozija Gorilla bácsi az aszfaltdzsungelben KASZÁS DÁVID Számolni fogunk. Leszámol­ni. E förmedvénnyel. Állat- és emberkínzó szemétfilmmel. Nyolcvanmilliós rettenettel, mely nem bírt az Atlanti-óceán­ba veszni. Ellenszenvvel, kellő alázat nélkül viseltetnék iránta? Alig. Indokoltan. Frank Coraci (A vizesnyolcas, Nászok ásza, Táv- kapcs), az Adam Richard Sand- ler-féle kacatokban rejlő tudás hordozója a seregnyi szerző íróvesszőjéből elfolyt tintapa­cát maszatolta fényrajzzá. Nagy leleménnyel fondorkodott, va­júdtak a hegyek: nevetséges, hamisítatlan Rob Schneider- szintű vacak született. Tetsző­legesen helyettesíthető címsze­replővel. Ő az idomár, a show-man. Kedves, pocakos és szelíd, ám­bár tompa, frusztrált és némileg gyermeteg is. Állatkerti gondo­zó, bár maga szorulna kezelés­re. Dr. Dolittle örökségére pá­lyázik, s az áhított szuka kezére. A megszólaló kedvencek győz­ködik, ne hallgasson az eszére, hagyatkozzon inkább pumpáló szervére. S viselkedjen állat módjára! Az menni fog. A lehetetlen geng segédkezésében. A tehet­ségtelen, irritáló Ken Jeong tö­kéletesen asszisztál, de vajon mi a csudával bírták rá Rosario Dawsont arra, hogy szerepel­jen?! Az ápolandó ápolók ma­gaslata igazi varázshegy. Cse­lekménynélküliségével min­denképpen. A belső, üres lelki és szellemi folyamatok sajátos értelmezésével. Sandler producerként szállt síkra e borzalom mellett, eköz­ben a majom nyelvét is mozgat­ta. A jószágokat Judd Apatow, Cher, Jon Favreau, Nick Nolte, Sylvester Stallone és Maya Ru­dolph vállalta fel. Utóbbi meg­testesülése, „Tweet”, a csipogó zsiráf (az Ace Ventura: Állati nyomozoo című Jim Carrey-pa­Állatállapotban (Képarchívum) rádéból ismerős lehet) a forga­tás következtében elhunyt. Ti­zennyolc évet élt. Szerepelteté­sének körülményeit az illetékes hatóságok vizsgálják. .. Domonkos-blokk és Hölgyválasz az Opusban Megjelent a friss OPUS LAPAJÁNLÓ Az idei év negyedik Opusa a Kormányeltörésben elnevezé­sű rovattal indít, mely a negy­ven évvel ezelőtt íródott Do­monkos István-versről kapta a nevét. A szerkesztők egyetlen kikötése az volt, hogy a blokk egy fontos Domonkos-idézet újraírására épüljön: „nem gon­dolni kollektív, /nem gondolni privát”. A citátum sorai termé­szetesen szabadon variálható- ak voltak, a fejezet H. Nagy Pé­ter bevezetőszövege után Ladik Katalin esszéjét, Balia D. Ká­roly, Barak László, Kemenes Géfin László, Németh Zoltán, Papp Tibor, Szászi Zoltán és Telmah Cima verseit tartal­mazza. A felsorolt szerzők ily módon járulnak hozzá a Kor­mányeltörésben emlékezeté­nek fenntartásához, további ér­telmezéseihez. A Fikciók című fejezet novel­lák gyűjteménye, melyben Fe­hér László Kurt Kettő című írá­sát Szalay Zoltán Fogság című prózája követi. A Jankovic Nó­ra tollából származó Nappalok sötétsége után Fehér Kriszta Eleni című novellája követke­zik, majd a sort Szúnyog Zsu­zsa Anyámok számozatlanul címet viselő novellarészlete zárja. A Hölgyválasz című rész há­rom tanulmányt tartalmaz, Brutovszky Gabriella A poli­morf „Szive (s könyve) cske” című írásával indul. Az érteke­zés Hajnal Mátyás Szíves köny­vecskéjének polimorf jellegére mutat rá. Poór Marianna Gal- góczi Erzsébet Törvényen belül című kisregényét boncolgatja. Esszéjben a mű feminista, va­lamint pszichoanalitikus szem­pontokat előtérbe hozó értel­mezésére tesz kísérletet. A blokk harmadik írása Sós Dóra Az AL avagy a leméi hidra című tanulmánya, mely a hetvenes és nyolcvanas években működő ÁL neoavantgárd és alternatív folyóiratot mutatja be. L. Varga Péter Könyvvé lett a világ nevet viselő recenziója Kovács András Ferenc Bohóc- öröklét című könyvét tárja az olvasó elé. Ezt Vízkeleti László kritikája követi Simon Szabolcs Nyelvi szondázások című könyvéről. A lapot Hushegyi Gábor Juhász R. József - para­normal sport a művészetben címet viselő bemutatószövege zárja, amely a neves szlovákiai magyar performanszművész munkásságát mutatja be. A lap­számot Juhász R. József per- formanszairól készült fotók il­lusztrálják. A melléklet tartalmazza az életjubileumukat ünneplő írók köszöntését, Szászi Zoltán Ar- damica Ferenchez, Duba Gyula Czagány Erzsébethez szóló írá­sát. Zirig Árpád Gyüre Lajost, Angyal Sándor Koncsol Lász­lót, Keserű József pedig Kovács Magdát köszönti. Mács József életútját Poór József, Mészáros Lászlóét Lacza Tihamér, Mikló­si Péterét Szilvássy József, Mo- tesiky Árpádét pedig Nagy Eri­ka méltatja, (as) RÖVIDEN Cesaria Evora visszavonul Párizs/Lisszabon. Cesaria Evora, a világhírű 70 éves zöld- foki-szigeteki énekesnő döntését kiadója, a Lusafrica jelen­tette be tegnap. A „mezítlábas díva” lemezkiadója szerint olyannyira kimerültén érkezett Párizsba, hogy képtelen vál­lalni tervezett franciaországi fellépéseit, és úgy döntött, be­fejezi pályafutását. Cesaria Evora több műtéten - köztük 2010-ben szívoperáción - is átesett az utóbbi években, ebből fakadóan újabb egészségügyi gondjai támadtak. A zöld-foki- szigeteki csillag melankolikus, blueshatású dalokat énekelt már húszéves korától, de a világhírnév csak 1992-ben talált rá. Akkor már évtizedek óta bárokban énekelt Sao Vicente szigetén. (MTI/ú) Almodóvar 60 Budapest. Pedro Almodóvar Oscar-díjas spanyol filmren­dező 60. születésnapját ünnepli a napokban, a pontos dátu­mot azonban homály övezi. Több forrás szerint nem 1951-ben, hanem két évvel korábban született, és vitatott az is, hogy szeptember 24. vagy 25. a pontos nap. Születési bi­zonyítványában szokadan módon nem számokkal, hanem betűkkel írták az időpontot. A rendező legtöbbször csak annyit mond, az 1950-es években jött világra. Almodóvar az elmúlt negyedszázad európai filmművészetének egyik leg­izgalmasabb figurája. 1980-ban 16 mm-es kamerával készí­tett első játékfilmje a madridi underground világáról gyor­san kultuszfilmmé vált. Almodóvar gyakran producere, for­gatókönyvírója, zeneszerzője és látványtervezője is filmjei­nek. Életműve összefüggő egész, visszatérnek benne a motí­vumok, karakterek és kedvenc színészei, mint Carmen Mau­ra, Antonio Banderas vagy Penélope Cruz, Marisa Paredes vagy Cecilia Roth. (MTI/ú) Alföldi Róbert: „Nekem Nyitra nagyon fontos"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom