Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-22 / 219. szám, csütörtök
8 Kultúra UJSZO 2011. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com XX. Harmonia Sacra Danubiana Komáromban „Zajmérgezés” ellen BORKA ROLAND Komárom. Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulójára emlékeztek szombaton a jubileumi Harmonia Sacra Danubiana szakrális művészetek hete rendezvénysorozat keretében. A komáromi Szent And- rás-templomban Nagy István orgonahangversenyét hallhatta a közönség, amelyen Liszt Ferenc, Bach, Kerll, illetve C. Franck művei Csendültek fel. A gutái fiatalember elképesztő technikával orgonáit, különös és izgalmas zenei élményt szerezve a népes hallgatóságnak. Zenei érzékenységét Baróti Istvánéhoz hasonlítják, aki Magyarország egyik kiemelkedő orgonaművésze és hiteles tol- mácsolója Liszt műveinek. Nagy István rendkívüli érzékkel nyűit a zeneművekhez, hozzáadva egyedi stílusát, amelynek köszönhetően különleges zenei megoldások születtek. A Sixtus- kápolna felidézésére komponált négyrészes orgonafantáziában a művész mesteri módon tárta a hallgatóság elé az ember nyomorúságát, Isten végtelen irgalmát és kegyelmét. A mai embert szó szerint mérgezik a zajok, ezért annyira fontos az orgona egész testet és lelket átjáró tiszta pillanatokat szerző és földöntúli boldogságot ígérő sajátos hangzása. A résztvevők szűnni nem akaró tapssal jutalmazták Nagy István játékát. A huszadik nemzetközi egyházzenei és egyházművészeti fesztivál keretében szeptember 24-én 17 órától fiatal orgonisták hangversenye lesz a komáromi Szent András-temp- lomban, másnap a templom oratóriumában megnyílik a Liszt Ferenc és kora magyar egyházzenéje című kiállítás. Mesék, versek, tájak, emberek, állatok, játékok A Tücsök szeptemberben LAPAJÁNLÓ A kíváncsi gyerekek, az óvodások és kisiskolások lapja szeptemberben újabb meglepetésekkel ajándékozza meg kis olvasóit. A hónapsoroló, valamint az országjáró/hírhozó oldalakon az iskolai szünetek, események mellett fotók és apró tudósítások segítségével a vakációról közöl élménybeszámolókat. Kirándulásra hív az állatok világába, erdőre, mezőre, s olyan élőlényekkel ismertet meg, melyek nálunk csak állatkertekben láthatók. Mítoszok, népmesék is megelevenednek, melyeket mon- dókák, kiszámolok, rímelők, versek egészítenek ki. A Tájak, emberek rovat idén más földrészekre repíti kis olvasóit - szeptemberben a tengerentúlon találják magukat. Új rovat az angol szótanuló is, melyből alapvető angol kifejezéseket sajátíthatnak el. A nagyi játékai közül régi labdajátékok elevenednek meg, újratanulható a falhoz verő, a kidobós... Kifestő, labirintus, számkitöltő, rejtvények, tréfás logikai és nyelvi fejtörők, papírhajtogatás és kézimunka, gyerekrajzok, fényképek és az órarend mellett egészséges versengésre, önállóságra és együttját- szásra ösztönző nyereményjátékok egész sora található az új Tücsökben, (roz) A cigányzenének nagyon gazdag a múltja, jelene is akad, és csak rajtunk múlik a jövője Czinka Panna könnyes mosolya Még 1992-ben találkozott Gömöri Kovács István elképzelése a rima- szombati Csemadok és Sajógömör község akkori vezetésével, s a falu szülötte, Czinka Panna emlékére szobrot állítottak, s hadrendbe szólították a régió prímásait. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Czinka Panna Prímásverseny élt közel húsz évet. Szerencsére a prímások még nem haltak ki, s ahol van igény, mint Dunaszerdahelyen (ahol rendhagyó prímástalálkozót tartottak a református templomban) vagy Füleken, ott együtt van jelen a múlt és a jelen. Igaz, a huszonnegyedik órához közel, de korántsem reménytelenül. Sokat panaszkodnak, s nem is alaptalanul a magyar nóta szerelmesei, hogy kihalóban a műfaj, a klasszikus cigánybandák dicsősége már a múlté, s amíg a hatvanas-hetvenes években például Alsókálosán négy teljes, héttagú cigányzenekar működött, addig mára alig maradt belőlük pár az egész Felvidéken. A szórakoztatóiparban ugyanis az a tévhit járja, hogy egy szintetizátor mindent helyettesíthet. Füleken az onnét elszármazott Agócs Gergely és a budapesti Fonó zenekar adott sok szempontból különleges koncertet. Agócs annak idején 16 évesen egy kölcsönmagnóval gyalog indult el a szomszédos Füleksávolyba, hogy mentse a menthetőt, s erről a furcsa szokásáról máig nem mondott le. Igaz, annak idején a magyar hagyománymentők inkább Erdély felé vándoroltak, de eljött az ideje a felvidéki értékmentésnek, s mint mondja, a Fonó zenekar repertoárján - amely ma már az egész világot bejárta - többnyire felvidéki gyűjtések szerepeinek. Agócs Gergely és a Fonó zenekar (Schnelczer Zoltán felvétele) S ha már annak idején Sávolyban elkezdte a gyűjtést, folytatta szerte Gömörhen, míg a kollégái szerte a magyarlakta területeken. Amikor egy vállalkozó fantáziát látott benne, s létrehozta a Fonó Budai Zeneházat, a zenészeket felutaztatták Budapestre, stúdiókörülmények között 1 250 órányi anyagot vettek fel tőlük, s ez lett az alapja az Új Pátria sorozatnak, amely arra az 1937-ben elkezdett sorozatra épít, amelyben olyan egyéniségek vettek részt, mint Kodály, Bartók vagy Lajtha László. A most megjelent 68 részes sorozat Nógrádot és Gömört felölelő része három lemezt tartalmaz, s egyike a „Savanyáék” Fülekrői - Med- vesalji népzene furcsa címet viseli, ugyanis bár Savanya maga guszonai volt, a repertoárjuk nagy része Medvesaljáról származik. A medvesalji magyarság ragaszkodása ugyanis a hagyományos kultúrához nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a környék cigányzenészeinek kezén még a XX. század utolsó éveiben is élt ez a régi dallamvilág, amely első hallásra megkülönbözteti népzenénket a szomszédnépek zenei hagyományától. A másik CD az alsókálosai Sandríkékat, a harmadik pedig a hanvai-sajó- gömöri-lőkösi-felsőrási bandákat mutatja be. S még egy érdekesség, a gömöri cigánybandáknak elengedhetetlen hangszere volt a tárogató, amely sehol máshol nem épült be a vonós zenekarokba. A mostani sorozatot egyébként már megelőzte egy 2003-ban megjelent hanghordozó Nem megyünk a másvilágra címmel, amelyen neves magyar zenészek állítanak emléket Gömör-Kishont falusi bandáinak, így a berzétekőrösi Kristóf Jánosnak, vagyis „Figúr Jancsinak”, az alsókálosai Molnár Lászlónak, az osgyáni Illés „Vak” Lászlónak vagy a már említett guszonai születésű Balogh „Savanya” Zoltánnak és zenekaraiknak. Visszatérve Sajógömörhöz, csak elismerés illetheti azokat, akik kitalálták a Czinka Panna Prímásversenyt, amely megpróbálta összehozni a tágabb régió prímásait, akik felejthetetlen délutánokat szereztek a sajógömörieknek, méltó emléket állítva az 1711-ben született, s a magyar történelembe és irodalomba is bekerült cigányprímásnak, aki három évvel ezelőtt Dušan Rapoš filmrendezőt is megihlette. A Csemadok jelenlegi vezetőit viszont kevésbé, s arra a nem feltérképezett állításra hivatkozva, hogy kihalóban a cigány- prímások, a közel húszesztendős versenyt nótaestté degradálták. Holott, ahogy számolja a kezén Polgári László egykori főszervező, akad még jó pár tehetséges prímás a gömöri régióban. Rimaszombatban is van olyan tehetséges prímás Lakatos Amold személyében, aki a világhírű Rajkó zenekarban játszik. Kár volt hagyni ezt a remek lehetőséget, amely a mai bonyolult magyar-cigány kapcsolatrendszerben is segíthetett volna az előrelépésben. Agócs Gergely és társai nagyon sokat tettek azért, hogy a magyar kultúrakincs szerves részét képező magyar nóta, s az ezt megőrző cigányprímások emléke ne vesszen feledésbe. Jó lenne, ha nemcsak az emlékük maradna meg, hanem tehetséges utódaik, leszármazottaik is részesei maradnának kultúránknak. Szeptember 28. és október 4. között rendezik meg a meleg filmek szemléjét - a Meteorit Nemzetközi Színházban maratoni vetítésekkel Tágra nyílt szemekkel figyelve a pozsonyi Inakosť Filmfesztiválra TALLÓSl BÉLA Pozsony. „Mért ne lennék a fesztivál patrónusal? Ez egy jó fesztivál, jó emberekkel, jó filmekkel. Örömmel tölt el, hogy egyre népszerűbb, és egyre jobban teret hódít magának a köztudatban” - mondta az Inakosť Filmfesztivál sajtótájékoztatóján Zuzana Kronerová színésznő, aki harmadszor vállalja e posztot, vagyis az „anyáskodást” a fesztivál fölött. Ez évtől „atyja” is lesz a szemlének: Richard Stanke színművész is vállalta a patrónusi szerepet. Egyre többen állnak a meleg filmek pozsonyi szemléje mellé: a kulturális minisztérium, a kormányhivatal, a norvég, dán, izraeli, amerikai, svájci nagy- követség. Emellett egyre több partnerre is talál évről évre: az újabbak közül említsük csak a KC Dunajt (amely kiállítás helyszíne lesz), a Meteorit Nemzetközi Színházat, s folytathatjuk a sort a Szlovák Filmintézettel, a Szlovákiai Filmklubok Asszociációjával, a Televíziós és Filmművészeti Karral. A védnökséget pedig Müan Ftáčnik, Pozsony főpolgármestere vállalta felette. Az egyre kedvezőbb fogadtatás abban is megnyilvánul, hogy idén a fesztiválhelyszín is bővül. Ezúttal nem csak a Televíziós és Filmművészeti Kar két vetítőtermében (Svoradova 2.) folynak majd a vetítések. A Meteorit Nemzetközi Színház (Čulenova 3.) két éjszaka ad majd otthont a fesztivál közönségének: az első éjjel (szeptember 30.) „az igazi férfiak”-ról szóló filmeket, a másik éjszaka .(október 1.) „az igazi nők” főszereplésével készült alkotásokat vetítik majd hajnalig. A legsikeresebb nézői filmeket ezúttal is, mint azt már korábbról megszokhattuk, a fesztivál zárásaként az Aupark- ban lévő Palace Cinemas-ban is műsorra tűzik. Tom Tykwer (Parfüm, A lé meg a Lola) új filmje, a Három nyitja a fesztivált. A fiim egy házaspár mindennapjaiba lép be azután, hogy a félj és a feleség szinte egyszerre szeret bele ugyanabba a férfiba, a titokzatos, vonzó és gyengéd Adamba. Az idei szemle az Új évezred (a legfrissebb opusok), a Klasszikusok (klasszikus meleg filmek), a Meleg Szlovákia (hazai produkciók), valamint az Izraeli fragmentumok (izraeli meleg filmtermés) elnevezésű szekcióba sorolja a programba beválogatott alkotásokat. „Leheletfinom jellemábrázolás és megdöbbentő líraiság” - írják a Tágra nyílt szemek című izraeli filmről, amely lassú, lírai történet egy négygyerekes hentes és fiatal segédje szerelméről az ortodox közösségben. Ez az a film, amelyet súlyosan nehéz hangulatokból gyönyörű képi- séggel szőtt lírája miatt nem lehet elégszer újranézni. Tavaly a Képzelt szerelmek című alkotását láthattuk, idén a Megöltem anyámat című filmjével lesz jelen a fesztiválon a markáns kézjeggyel dolgozó Xavier Dolan. A további válogatáshoz és információkért elég felkeresni a www.ffi.sk honlapot. Gyengéd hentesek a Tágra nyílt szemekből (Fotó: FFJ)
