Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-22 / 219. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 22. www.ujszo.com Hosszabbít a NATO Brüsszel. Újabb három hónappal, egészen az év végéig meghosszabbítja líbiai katonai műveletét a NATO. A tagországok nagyköveteinek tegnapi brüsszeli találkozóján született döntés megerősíti a szövetség illetékeseinek korábbi közléseit, amelyek szerint a NATO addig marad Líbia körzetében, amíg azt szükségesnek látja a polgári lakosság védelme érdekében. (MTI) Bővíti az EU a szankciókat Brüsszel. Tovább bővíti a szíriai vezetést büntető intézkedéseit az Európai Unió a tegnap született brüsszeli elhatározás szerint. Diplomáciai források a hetek óta tárgyalt kezdeményezésről úgy tudják, hogy az európai cégek számára megtiltják az új olajipari beruházásokat Szíriában. A hónap elején az EU már embargót hirdetett a szíriai olajtermékek importjára. (MTI) Szabadultak az amerikaiak Teherán. Kiszabadult tegnap a hírhedt teheráni Evin börtönből az a két amerikai turista, akiket két éve vett őrizetbe az iszlám köztársaság kémkedés és tiltott határátlépés miatt. A két férfiért összesen egymillió dolláros óvadékot fizettek - állítólag az omániak. A két amerikaiért a cvájci nagykövet ment a börtönbe. (MTI) Bonyolódik a Djindjics-ügy Belgrad. Többórás rendőrségi kihallgatás után tegnapra virradóra Belgrádban őrizetbe vették a Vörös Sapkásoknak is nevezett volt különleges szerb rendőri egységek három tagját azzal a gyanúval, hogy részt vettek a Különleges Műveletek Egységei (JSO) nevű alakulatoknál 2001 novemberében kirobbant fegyveres lázadásban. A szerb ügyészség a lázadást a Zoran Djindjics néhai szerb miniszterelnök meggyilkolásához (2003. március 12-én) vezető események első láncszemének tekinti. A gyilkosság egyik vádlottja, a 40 év börtönre ítélt Milos Simovics, aki a zimonyi klánhoz tartozott, az ügyészség tudomására hozta: a gyilkosságot Ne- bojsza Csovics, a szerb kormány akkori alelnöke rendelte meg. Csovics az őt ért vádakat rágalmazásnak nevezte. (MTI) Erősödik a nagyhatalmi nyomás a palesztin vezetőkre - Barack Obama mégis tárgyal Mahmúd Abbásszal Palesztinán vitatkozik az egész világ NewYork/Rámalláh/Jeru- zsálem. Palesztinok tízezrei gyűltek össze tegnap Rámalláhban, a Palesztin Hatóság székhelyén, hogy támogatásukról biztosítsák Mahmúd Abbász elnököt, aki az ENSZ-ben a palesztin állam elismertetésére készül. ÖSSZEFOGLALÓ A nagygyűlés helyszínén, a városközpontban lévő Jasszer Arafat téren számos tüntető palesztin zászlót lengetett, egy óriási táblán pedig az UN 194 felirat állt, miszerint Palesztina a világ- szervezet 194. tagállama lesz. Az iskolásoknak nem volt tanítás, a kormányhivatalok dolgozóit is elengedték főnökeik a demonstrációra. Egy felmérés szerint a palesztinok több mint 80 százaléka támogatja az ENSZ-tagság kérését. Abbász holnap szólal fel az ENSZ Közgyűlésében, majd benyújtja a felvételi kérelmet. Ellendrukkol aHamász A Gázai övezetet uraló iszla- mista Hamász abban reménykedik, hogy Abbász elnök nem jár sikerrel az ENSZ-ben. „Ha ez így történik, akkor a Hamász erősebb lesz, mint bármikor korábban” - véli Akram Atalláh politikai elemző, aki szerint ez a Hamász utolsó aduja. Abbász sikertelensége az Izraellel folytatandó béketárgyalások esélyét is meghiúsítja, ami a szélsőséges mozgalomnak kedvez. Ennek ellenére a Hamász nem tett semmit azért, hogy megtorpedózza a palesztin elnök ENSZ-beli igyekezetét. Izrael fenyeget Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter tegnap New Yorkból figyelmeztette a palesztinokat: az ENSZ-csatlakozási kérelem „nem marad válasz nélkül Izrael részéről, de nem gondolom, hogy ezt most részletezni kellene”. Juval Steinic izraeli pénzügyminiszter pedig azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszthetik a Palesztin Hatóság költségvetésének 40 százalékát jelentő adó- és vámbevételek átutalását, ha Abbász elnök kéri egy palesztin állam felvételét az ENSZ-be. „Ha a palesztinok megsértik a békeegyezmény alapjait, meg kell gondolnunk, hogy átadjuk-e nekik az adóbevételeket” - fogalmazott. A PaForrongás egész Ciszjordániában. A palesztinok döntő többsége támogatja Abbász elnök erőfeszítéseit. (TASR/AP-felvétel) lesztin Hatóság nevében Izrael által beszedett adók és vámok összege 500 millió sékel (135 millió dollár) havonta. Biztos amerikai vétó Ben Rhodes, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának helyettese megerősítette, USA vétót emelne a palesztin felvételi kérelem ellen. Az ENSZ Közgyűlése 66. ülésszakának tegnap megnyílt általános vitájában Barack Obama megismételte azt a meggyőződését, hogy a palesztin népnek szuverén államban kell élnie, de - utalva a palesztinok azon törekvésére, hogy a világszervezetben elnyerjék az állami státust - rámutatott: nem hisz benne, hogy a több évtizede tartó konfliktus befejezéséhez vezető utat le lehetne rövidíteni az érintett felek megállapodása nélkül. Szíriával kapcsolatban pedig kijelentette: eljött az ideje annak, hogy az ENSZ BT büntetőintézkedéseket hirdessen az Asz- szad-rendszerrel szemben. Obama helyi idő szerint tegnap reggel New Yorkban találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Az amerikai elnök terveiben eddig nem szerepelt, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is találkozna, de a Fehér Ház váratlanul bejelentette: Obama szerda este - lapzárta után - Abbásszal is megbeszélést folytat, nyilvánvalóan azért, hogy megpróbálja lebeszélni a kérelem benyújtásáról. Kettészakadt az unió Két táborra szakadt az unió a palesztin államiság ügyében, olyannyira, hogy esély sincs egy közös EU-álláspont kialakítására. Ezt tegnap mondta egy brüsszeli diplomata, hozzátéve: az EU vezetői épp ezért arra szólítják fel Abbászt, hogy ne terjessze elő felvételi kérelmét. Carl Bildt svéd külügyminiszter pedig közölte: Stockholm azon munkálkodik, miképpen kerülhető el egy közel-keleti diplomáciai összeütközés. A tagor- szágokközül Izrael pártján áll pl. Németország, Hollandia és Csehország, a másik tábort pedig Franciaország és Spanyolor- szágvezeti. (MTI, SITA, ú) Berlin. Pápaként többször járt otthon, de most először tesz hivatalos állami látogatást szülőhazájában XVI. Benedek. Aka- tolikus egyházfő ma érkezik négy napra Németországba. Berlinben rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A belváros szinte járhatatlanná vált, több ezer rendőrt helyeztek készültségbe, ma estére - az Olimpiai Stadionban bemutatandó szentmise idejére - pedig még az ablakok zárva tartását is elrendelték. A Bundestag-beli beszéd idejére a katolikus egyház egyes tanításaival szembehelyezkedő civil szervezetek tüntetést jelentettek be, a hatóságok a tiltakozó megmozdulást engedélyezték. Nagy vitát váltott ki az is, hogy Csak tavaly 181 ezren léptek ki a német katolikus egyházból Vegyes érzelmekkel várják haza a pápát korábban fiatal diákokat megrontottak, szexuálisan molesztáltak. Ezután több száz, korábbi egyházi személyek által elkövetett szexuális bűncselekményre derült fény. A botránysorozat a 25 milliós német katolikus egyház számára súlyos erkölcsi válságot okozott, amin még ma sincs túl. Ehhez nagyban hozzájárult a korábbi augsburgi püspök, Walter Mixa botránya, majd 2010 májusában a felmentése XVI. Benedek által, különös tekintettel arra, hogy Mixa számláját a szexuális visszaélések mellett közpénzek nem rendeltetés- szerű felhasználása, alkoholizmus és hazugságok sorozata- is terhelte. Hivatalos adatok szerint csak tavaly 181 ezren léptek ki az egyházból, ami negatív re- kordnakszámít. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap még csak ketten tüntettek a Bundestag előtt. Az egyik aktivista Hitlernek, a másik pápának öltözött be. (TASR/AP-fotó) száz ellenzéki honatya közölte: nem hajlandó meghallgatni a pápa parlamenti beszédét. A sors iróniája, hogy a német katolikus egyház fennállásának egyik legnagyobb válsága a német pápa regnálásának idejére esett. A botrány 2010 elején tört ki, amikor az elitiskolának számító Canisius jezsuita kollégiumban először derült fény arra, hogy paptanárok évtizedekkel Cicciolina nyugdíja Róma. Novembertől nyugdíjas lesz Cicciolina (Husika) magyar pomóki- rálynő: a római parlamentben betöltött mandátuma után részesül képviselői nyugdíjban. Az olasz sajtó hangos a botránytól, az egykori pornósztár viszont állítja: megdolgozott érte. A hírek szerint havi bruttó 3108 euró nyugdíjat kézbesítenek az olasz Radikális Párt volt parlamenti képviselőjének, Staller Ilonának. Ez a pénz az 1987-1992 között a római képviselőház soraiban végzett munkájáért jár neki. Nettó kétezer eurót fog kézhez kapni, mindössze öt év „politizálásért”. (MTI) A kormány bukása után előrehozott választásokat akarnak a pártok Szlovénia lehet az újabb dominókocka ÖSSZEFOGLALÓ Ljubljana. Bizalmi szavazáson kedden este megbukott a szlovén kormány: a szociáldemokrata Borút Pahor vezette kisebbségi kabinet távozására 51, maradására 36 képviselő szavazott. Lehetséges, hogy előrehozott választásokat kell tartani, az eredeti időpont ajövő évszeptembere lett volna. Egyelőre hét nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy vagy Danilo Türk államfő, vagy a parlamenti képviselők új miniszterelnök-jelöltet állítsanak. Előrehozott választást akkor kell tartani, ha a törvényhozás 30 napon belül nem választja meg az új kormányfőt. A háttérben gazdasági okok állnak. A Pahor vezette koalíció azután került kisebbségbe, hogy pártjai között nézeteltérés támadt a reformpolitikát illetően, amelyet a választópolgárok idén tavasszal több népszavazáson nagy többséggel elutasítottak. Két párt kiugrása után már csak két párt 33 képviselőjére számíthatott Pahor a 90 tagú törvényhozásban. Eddig minden parlamenti párt illetékese mielőbbi választások mellett kardoskodott. Egyes hírmagyarázók szerint a gazdasági válság következtében megroggyant Szlovénia lehet az euróövezet válságának újabb dominókockája. Az alig kétmilliós Szlovénia az új EU-ta- gok közül elsőként, 2007-ben vezette be az eurót. Az ország gazdasága a leggyorsabban nőtt az euróövezetben a recesszió előtt, de 2009-ben az erősen exportorientált gazdaság 8 százalékkal zsugorodott. Tavaly a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékkal nőtt. (MTI, ú) MT1-HÍR Párizs. Őrizetbe vette a párizsi rendőrség Nicolas Sarkozy elnök két egykori munkatársát és barátját a francia médiában Karacsigate-ként emlegetett ügyben. A gyanú szerint Edouard Balladur volt kormányfő 1995-ös elnökválasztási kampányához illegális pénzeket kapott egy Franciaország és Pakisztán közötti katonai szerződésnyomán. Sarkozy ekkoriban pénzügyminiszter és Balladur kampányának szóvivője volt. Az elnökválasztást 1995-ben a másik jobboldali jelölt, Jacques Chirac nyerte meg. Nicolas Ba- zire-t, Balladur volt kabinetfőnökét tegnap vették őrizetbe. A Sarkozy egyik legjobb barátjának számító Bazire jelenleg az LVMH luxusipari vállalatot vezeti. Az államfő és Carla Bruni 2008-ben kötött házasságának ő volt az egyik tanúja. Lakásán és irodájában kora délután még zajlott a házkutatás. Thierry Gaubert-t, aki Sarkozy kommunikációs tanácsadója volt a kilencvenes években, még hétfőn vették őrizetbe és tegnap hallgatja ki a vizsgálóbíró. Őrizetbe vették az államfő két barátját Nagy pofon Sarkozynek
