Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-21 / 218. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 21. www.ujszo.com Sokallja a volt miniszter a kihallgatást Štefanov nem hajlandó újra vallomást tenni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Igor Štefanov SNS- es képviselőnek, volt építés­ügyi miniszternek tegnap ismé­telten vallomást kellett volna tennie a korrupcióellenes hiva­talban a hírhedt faliújságten­der ügyében. Jana Benková, a párt szóvivője közzétette: Štefanov elutasította a vallo­mástételt, mondván, a per poli­tikai indíttatású, és egyetlen célja, hogy lejárassa őt. Stefanovot eddig kétszer hallgatták ki az ügyben, és a szóvivő szerint mindent el­mondott, amit tudott. A politi­kus azt is felháborítónak tartja, hogy az idézést néhány nappal azután kapta meg, hogy az SNS bírálta Iveta Radičová kor­mányfőt a cserpataki (Osrblie) biatlonpálya felújításával összefüggő korrupciós ügy mi­att, amelynek fő gyanúsítottja Radičová volt tanácsadója. A rendőrség idén márciusban kérte a főügyészséget, kérvé­nyezze a parlamenttől Štefanov mentelmi jogának felfüggeszté­sét. Ladislav Tichý főügyészhe­lyettes ezt különösebb indoklás nélkül májusban elutasította, az ügyet pedig a nyomozati akták kiegészítése végett visszaadta a rendőrségnek. A hatóságok az­zal gyanúsítják a tárca volt ve­zetését, hogy manipulálta a tendert, 3,6 milliárd koronás kárt okozva ezáltal az állam­nak. Az ügynek már négy gya­núsítottja van, a korábbi SNS-es építésügyi és vidékfejlesztési minisztert, Marián Janušeket beleértve, (dem, SITA) Augusztusban picivel, de csökkent az arány Év végéig várhatóan nő a munkanélküliség ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Augusztusban 13,12 százalék volt a munka- nélküliek aránya Szlovákiában. Júliushoz képest ugyan elenyé­sző mértékben (0,03 százalék- ponttal), de csökkent az arány. A Központi Munka-, Szociális-, és Családügyi Hivatal adatai szerint összesen 384 220 sze­mély volt augusztusban a munkahivatalok nyüvántartá- sában, egy személy átlagosan 14 hónapig. David Dereník, az UniCrödit Bank elemzője sze­rint szeptemberben a munka­nélküliség további növekedése várható - ekkor jelentkeznek a hivatalokban az elhelyezkedni nem tudó végzős középiskolá­sok és egyetemisták, most fog igazán megmutatkozni a sta­tisztikákban az elbocsátott vasutasok nagy száma, és az ipari termelés visszaesése. Noha korábban az előrejel­zések az év végére némi javu­lást ígértek, a világban bekö­vetkező piaci változások hatása azonban nálunk is érezhető, így feltehetően tovább nő a munkanélküliek száma, véli az elemző, (sán, TASR) Nehézségekbe ütközhet az e-közigazgatás A lakosság egynegyedének ismeretlen a számítógép SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Szlovákia lakossá­gának egynegyede még mindig „digitálisan írástudatlan”, azaz nem képes használni a számí­tógépet és a mobiltelefont sem. Ez derül ki az IVÓ társadalom- kutató intézet júniusban vég­zett felméréséből. A megkér­dezettek 14 éven felüliek vol­tak, ez az adat azért érdekes, mert a 14 évnél fiatalabbak gyakorlatilag jobban értenek a modern műszaki eszközökhöz, mint az idősebbek. Marián Velšic kutató szerint a szlovákiai lakosság informa­tikai ismerete jobb, mint az eu­rópai átlag, de még mindig nem ideális. 2009 óta viszont nem nőttek a lakosság elektro­nikai ismeretei. A megkérdezettek 76 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy is­meri és használja a számítógé­pet és a mobiltelefont, ám több­ségük (72 százalék) csak az úgy­nevezett alapműveletekhez ért. Tehát ismeri a szövegszerkesz­tés alapjait, az internetet, e-ma- ilben kommunikál, tud informá­ciókat keresni, tud SMS-t és MMS-t küldeni, el tudja végezni a különböző szolgáltatások hoz­záféréséhez szükséges regiszt­rációt, be tud jelentkezni cseve­gőfórumokra, tud nyomtatni, szkennelni. Ám az ennél szofisz- tikáltabb műveletekhez, mint például az intemetbanking használatához, a táblázatkészí­téshez, az adatbázis-kezeléshez, a grafikai és multimediális prog­ramokhoz a lakosságnak csak elenyésző hányada ért. A kutatást végző Velšic sze­rint a jelenlegi felmérés meg­mutatta, hogy a közigazgatás elektronizációja, mely a kor­mány egyik célja, épp emiatt nehézségekbe ütközhet. Hiába lehet majd elektronikus formá­ban intézni bármely hivatalban az ügyeket, ha a lakosság nagy része nem tudja használni az alkalmazásokat. Ahhoz példá­ul, hogy elektronikus formában adjuk be az adóbevallást, leg­alább olyan ismeretek szüksé­gesek, mint az intemetbanking szolgáltatásnál, viszont erre is csak a felhasználók fele képes, szögezi le az IVÓ tanulmánya. A kormányváltás már a turisztikai mutatókban is érzékelhető, több magyar érkezik Szlovákiába Felbátorodtak a magyar turisták ÖSSZEFOGLALÓ Ha nem kap bizalmat a kormány, a parlament nem oszlik fel automatikusan Változatok egy bukásra Pozsony. Nőtt Szlovákia idegenforgalmi vonzereje a Statisztikai Hivatal adatai sze­rint, idén előreláthatóan jóval több külföldi turista keresi fel az országot, mint tavaly. Leg­alábbis az első féléves mutatók erre engednek következtetni - tájékoztatott a közlekedésügyi tárca és a Szlovák Idegenfor­galmi Ügynökség (SACR). Egyebek között több magyar turista látogatott Szlovákiába. Az adatokból kiderül, hogy az első félévben - 2010 ugyan­azon időszakával összehason­lítva - 12 százalékkal több kül­földi érkezett az országba. Számszerűsítve: az első fél­évben 657 647 külföldi turista jött Szlovákiába. „Minden har­madik cseh volt, számuk az elő­ző évhez képest 11 százalékkal emelkedett” - pontosított Ján Figeľ közlekedésügyi miniszter, hozzátéve: bár a turizmus szempontjából Csehország kulcsfontosságú piacnak számít, a magyar turisták száma is jelen­tősen megugrott. Az első hat hó­napban 31 335 magyar állam­polgár látogatott Szlovákiába,­ami 21,5 százalékos növekedést jelent. Peter Belinský, a SACR igazgatója szerint ennek oka, hogy a kormányváltás után ja­vult a két ország kapcsolata mind politikai, mind emberi szinten. „A növekedés nem véletlenszerű és nem is szok­ványos. Nemcsak a jégkorong világbajnoksággal van össze­függésben, hanem azzal is, hogy fokozatosan javulnak a szolgáltatások” - mondta a tár­cavezető. Egyébként a szállo­dákban, a belföldi vendégeket is beleértve, az első félévben összesen 1,6 millió vendégéj­szakát töltöttek el. Várjuk az orosz és az ukrán vendégeket A SACR nagy lehetőséget lát az orosz és az ukrán turistákban is. „Ez a két piac nagyban hozzá­járulhat ahhoz, hogy fellendül­jön a hazai idegenforgalom. Az oroszok vagy az ukránok nem úgy tekintenek ránk, mint a nyugat-európaiak, akik elvből nem szívesen utaznak poszt- kommunista országokba” - mondta Belinský, aki sajnála­tosnak tartja, hogy közel három százalékkal csökkent a német turisták száma. „Ők szinte kivé­tel nélkül a gyógyfürdőinket lá­togatták, ezért ennek a vissza­esésnek is ott kell keresni az okát” - mondta a SACR igazga­tója. (dem, SITA) Csehország kulcsfontosságú piac Bár külföldön is népszerűek gyógy- és fürdőhelyeink, a német vendégek kezdenek elmaradozni * ’ (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Pozsony. Az utóbbi napok történései alapján egyre valószínűbb, hogy az ok­tóberi ülésen a parla­ment egyszerre fog sza­vazni az első eurómen- tőöv kibővítéséről és a kormánnyal szembeni bizalomról. ÚJ SZÓ-HÍR Ha a képviselők többsége nem szavazza meg a mentő­övet, akkor alig több mint egy­évnyi kormányzás után bukik a Radičov-kabinet. Ha bukik a kormány, a parlamentnek új kabinetet kell választania. A kormányalakításra az államfő a legerősebb parlamenti párt ve­zetőjének szokott megbízást adni, ám ha valaki más hoz ne­ki egy 76 képviselői aláírást (ez az egyszerű többség) tartalma­zó listát, az a személy kapja meg a kormányalakítás jogát. A bukás esetén így két lehe­tőség állna elő: vagy Robert Fi- co alakítana kormányt egy vagy két jobboldali, jelenlegi kormánypárttal, vagy pedig ismét a mostani kormánypár­tok lépnének koalícióra. Ez előbbi változatot az utóbbi na­pokban mind a Smer vezetője, mind a koalíciós pártelnökök többször is kizárták. Az utóbbi eshetőség pedig azért lenne nehezen kivitelezhető, mert ilyen esetben a korábban össze­férhetetlen kormánypártoknak kellene ismét tárgyalóasztal­hoz ülniük, új kormányprog­ramot írniuk és kabinetet alakí­taniuk. Ha senkinek sem sikerül - vagy senki sem akar - kor­mányt alakítani, a parlament feloszlathatja magát. Ehhez al­kotmánytörvényt kell elfogad­ni - megszavazásához 90 igen szükségeltetik -, mellyel lerö­vidítenék a jelenlegi parlament megbízatási idejét. A parlamentet az alkotmány szerint az államfő is feloszlat­hatja, ám csak abban az eset­ben, ha a kormány kinevezése után fél évvel sem sikerült jóvá­hagyni a kormányprogramot, vagy ha a parlament három hó­nap alatt sem tudott szavazni egy olyan kormányjavaslatról, amellyel a kabinet összekötötte a róla szóló bizalmi szavazást, vagy ha a törvényhozás három hónapon keresztül határozat- képtelen. Az elmúlt húsz évben egyébként még egyszer sem ke­rült sor arra, hogy az elnök osz­latta volna fel a parlamentet, a képviselők - látva a reális hely­zetet - mindig meg tudtak egyezni a folytatásról. (MSz) Elemzők szerint egyelőre csak az vehető biztosra, hogy a nyugdíjkorhatár nőni fog Kérdés a mai negyvenesek nyugdíjának ideje ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A mai negyvenes­ötvenes korosztálynak elképze­lése sem lehet róla, mikor me­het nyugdíjba. Annyi biztos, hogy a jelenlegi nyugdíjkorha­tár - 62 év - emelkedni fog. Jozef Mihál munka-, szociá­lis és családügyi miniszter köz­lése szerint a nyugdíjkorhatár csak akkor fog emelkedni, ha nő a születéskor várható élet­tartam - ez pedig egyre maga­sabb. Egy meglehetősen bo­nyolult képlet alapján 2016-tól a nyugdíjkorhatár automatiku­san emelkedne a tárca elképze­lése szerint. Az Európai Unió legtöbb országában már most 65 év a nyugdíjkorhatár, s ezt nyilván Szlovákia is bevezeti. A mai ötvenesek tehát felkészül­hetnek rá, hogy 65 éves koru­kig, a negyvenesek pedig felte­hetően 67 éves korukig aktív munkavállalók maradnak, de magasabb nyugdíjkorhatár sem zárható ki. Ugyancsak kérdéses, hogy mekkora lesz a nyugdíj össze­ge. A nyugdíjak 2013 és 2016 között fix összeggel emelked­nének, az átlagnyugdíj és az ún. nyugdíjas-infláció alapján, 2017-től pedig ismét százalé­kosan - csak a nyugdíjas-inflá­ció mértékének megfelelően. (A nyugdíjas-inflációba csak az idősebbek által leggyakrabban vásárolt termékek - alapélel­miszerek, gyógyszer stb. - drá­gulását számítják be.) A nyug­díj nagysága attól is függ majd, milyen lesz az adott időszak­A nyugdíjak 2013 és 2016 között fix összeg­gel emelkednének, 2017-től pedig ismét százalékosan. ban a nyugdíjasok és a munka- nélküliek aránya. Elvileg tehát előfordulhat, hogy az, aki júni­usban vonul nyugdíjba, na­gyobb összegre lesz jogosult, mert akkor a szezonmunkák miatt kisebb a munkanélküli­ség. Ám néhány hónappal ké­sőbb az ugyanolyan keresettel nyugállományba vonuló sze­mély már kisebb nyugdíjjára­dékot kaphat, mert több lesz a munkanélküli. Anton Marcinéin keresz­ténydemokrata képviselő arra figyelmeztet, hogy ha a parla­ment elfogadja az adó- és járu­lékreformot, tehát első lépés­ként bevezeti a szuperbruttó bért, akkor közvetve a nyugdí­jakat is megadóztatja, mivel a szuperbruttó bérből a Szociális Biztosítóba befizetendő járulé­kok az adóalap részét képezik majd. (sán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom