Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-03 / 204. szám, szombat
2011. szeptember 3., szombat SZALON 5. évfolyam, 35. szám Otthonosság és emberléptékűség - ez jellemzi a festői környezetben, a Szársomlyó hegy alatti „katlanban" megrendezett fesztivált Dédelgetett hippi-ének Ez a legjobb fesztivál Magyarországon, mert itt még működnek az emberek közötti viszonyok - valami ilyesmit mondott Kiss Tibor, a Quimby frontembere a zenekar nagyharsányi koncertjén. Az énekes ezzel telibe találta a lényeget az Ördögkatlan fesztivál kapcsán. KISS TIBOR NOÉ A színházi berkekben ismert Bérezés László és Kiss Mónika negyedik alkalommal szervezte meg az összejövetelt, ami olyan, Pécstől délre, a Villányi-hegységben fekvő falvakba csábítja a kultúraszerető közönséget, mint Nagyharsány, Kisharsány és Palkonya. Villány, Siklós és Harkány közelsége (s az általuk nyújtott turisztikai csáberő) miatt ezek a települések nincsenek ugyan elvágva a világtól, országos hírüket mégis az Ördögkatlan fesztiválnak köszönhetik. A megyehatáron túl kevesen ismerik a festői szépségű - s műemléki védelem alatt álló - palkonyai pincesort, mint ahogy a világszerte közked- .velt Vylyan pincészetről - amely az Ördögkatlanon kiállításoknak és irodalmi esteknek adott otthont - sem sokan tudják, hogy kisharsá- nyi székhelyű. S hogy egy másik idézettel folytassuk: „Az Ördögkatlan idejére a »világvége« a világ közepévé változik” - nyilatkozta a Magyar Narancsnak Iványi Emese, a Vylyan marketingvezetője. Valóban, az ötnapos fesztivál idején Nagy- harsány és a többi település metropolisznak tűnik. Külföldi turisták, egyetemisták, híres budapesti színészek, helyi nagymamák, nagypapák, disz- kócuccos kamaszlányok és vagány romagyerekek mellett a pécsi éjszakai élet színe-java is megtalálja a helyét valahol az Ördögkatlanban. A színpadok előtt, a pult mellett, a pult alatt - a programok kora délután kezdődnek és csak éjszaka érnek véget. Otthonosság és emberléptékűség - ez jellemzi a festői környezetben, a Szársomlyó hegy alatti „katlanban” megrendezett fesztivált. Bár a színházi előadásokra való bejutás a nagy érdeklődés miatt sokszor nehézkes, az „ingyenprogramokon” sokszínű a közönség. A Fixa Idea Felekeze- tet képviselő Katona László hittérítő-paródiája során mobiltelefonjaink összetörésére biztat - a színészkolléga röhög, a kisboltból kidőlő helyi erő értetlenkedik. A boltban i 15 ' «Ei? w1 * amúgy 145 forint a Márka üdítő (csoda, hogy még van), a Lapka sajt viszont nem adható el darabonként, mit szólna hozzá az ANTSZ, ugye. A forgalmat rendőrök irányítják, a zajongó motorosokat udvariasan fékezik meg („Nem tudna kicsit lassabban menni, nem látja, mennyi itt a gyalogos”). Egy négytagú helyi együttes minden este ugyanannál a padnál táborozik le. Amit játszanak, az távolról olyan, mint a Vágtázó Halottkémek, közelről szimpla cigányzene. A hivatalos programban, persze, nincsenek benne, s ez így szép. Lehetne hosszan folytatni a sort: az Ördögkatlan fesztivál példaértékűségét az adja, hogy a rendezvénysorozat szervesen beépül a települések életébe, a helybéliek és a látogatók egyaránt részt vesznek benne, együtt formálják olyanná, amilyen. Illene felsorolnunk, milyen programok zajlottak az ötnapos fesztivál során, elvégre a fesztiválozók mégiscsak a fellépők kedvéért fizették ki a napi- és hetijegyeket - csakhogy az Ördögkatlan (amely 2008-ban még a Bárka Színház projektjeként indult) olyannyira kinőtte magát, hogy minden műfajban a hazai elit képviselteti magát, sikeres előadások tucatjai zajlottak a különböző helyszíneken. A színházi előadások és kiállítások, a Jelenkor folyóirat által szervezett irodalmi programok mellett nagy érdeklődés övezte a fesztivál védnökével, Törőcsik Marival zajló beszélgetést, amelyben a 75 éves színművésznő a nagyközönség előtt is beszélt arról, hogy sikerült három évvel ezelőtt visszajönnie a kómából. Az Ördögkatlan másik védnöke, Cseh Tamás már nincs közöttünk, a 2009-ben elhunyt énekes-gitárosra a Nagyharsányban felállított Cseh Tamás Színpad emlékeztetett - az asztalhoz ülve bárki eljátszhatott egy dalt, ha úgy érezte, az méltó a zenész szellemiségéhez. Maradva a zenénél, a kínálat itt is szerteágazó volt, a világzenétől a jazzig, a rocktól a templomi hárfakoncertig. S volt olyan előadó is - a berlini Bu- dzillus -, amely szinte az összes létező zenei műfajban otthonosan mozgott, de azért maradjunk meg az egyszerűbb definíciónál, a banda szvinges punkot játszott, talán a fesztivál legnagyobb zenei meglepetését okozva. Szóval, lehetne sorolni a neveket (Lajkó Félix, Dresch Quartet, Besh o droM, Light In Babylon, The Durgas stb.), ám e helyett inkább egy olyan jelenetet idézzünk fel, ami sok mindent elmond a fesztivál hangulatáról. A Göttinger Pál által szervezett Busz-színház égjük útján a katlanjárat utasai azt a feladatot kapták, hogy szervezzenek ünnepséget Törőcsik Mari számára - a buszon utazók közt volt, aki rajzolt, mások papírból készítettek tortát vagy gyurmából szobrot. Az ünnepség sikeresen le is zajlott. Ördögkatlan kilóg a magyarországi fesztiválok sorából. Nem lepték el a multicégek, nem fojtogat a tömeg, az árak a földön járnak, a programok beláthatok és tervezhetők. Idén csak egyvalami zavarta meg a fesztivált: a háromnapos eső. Az Ördögkatlan 2012 augusztusára kiváló időtöltés azok számára, akiket taszít a műanyagvilág - s még dédelgetik magukban hippiénjüket. Képek: Hetesi Antal (hanton)
