Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-14 / 213. szám, szerda
4 Külföld UJSZO 2011. SZEPTEMBER 14. www.ujszo.com Fejlődők az uniónak Sao Paolo. A legnagyobb fejlődő piaci államok, az ún. BRJCS-orszá- gok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) a jövő héten Washingtonban tartanak megbeszélést arról, miként tudnának segíteni az EU-nak, hogy kikerülj ön j elenlegi helyzetéből - mondta tegnap Guido Mantega brazil pénzügy- miniszter. (MTI) Biztosan vétózik az USA Washington. Vétót emel az USA a BT-ben, ha a palesztinok saját államuk elismerését célzó indítványt terjesztenek be az ENSZ- ben - mondta az amerikai elnök egy tegnapi interjújában. Hivatalos állásfoglalásnak tekinthető nyilatkozatában Barack Obama leszögezte: a tervezett indítvány nem jelent megoldást a közel-keleti problémára, amelyet palesztinoknak és izraelieknek közösen kell rendezniük. (MTI) Szabadulnak az amerikaiak Washington. Két napon belül szabadon engedik iráni börtönükből a kémkedés vádjával nyolcévi szabadságvesztésre ítélt két amerikai fiatalembert - jelentette be tegnap Mah- műd Ahmadinezsád iráni elnök. Ügyvédjük közölte, hogy fejenként félmülió dollár óvadék ellenében engedik őket el, és elhagyhatják az országot. Egy női társukkal együtt 2009júliusában fogták el őket, amikor Irak felől véletlenül átlépték a határt. (MTI) Szárazföldi akció készül Ankara. Törökország szárazföldi rajtaütést tervez az Irak északi részén megbúvó kurd szakadá- rok, a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei ellen, akik az arab országból kiindulva hajtanak végre fegyveres akciókat törökterületeken. (MTI) Breivik miatt vesztettek Oslo. A jobboldali populisták vereségét hozták Norvégiában a helyhatósági választások, alig két hónappal az Utoya szigetén elkövetett vérengzés után. A Haladó Párt a szavazatok 11,4 százalékát kapta, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint a 2007-ben. A tömeggyilkos Anders Behring Breivik egy időben a Haladó Párttagjavolt. (MTI) A különböző csoportok egymást vádolják azzal, hogy ki akarják sajátítani maguknak a hatalmat Saríát ígér az ÁNT a líbiaiaknak Egy nő a tömegből. Miniszter is lehet belőle. (TASR/AP-felvétel Tripoli. A líbiai felkelők vezetője olyan jogállam felépítését ígérte a népnek, amelyben a törvénykezés alapját a saría - a Koránon alapuló szigorú iszlám jogfelfogás - fogja képezni. Kadhafi csapatai három városnál lendültek ellen- támadásba. ÖSSZEFOGLALÓ A három hete felszabadult Tripoliban hétfőn este tartották az első nagygyűlést, amelyen megtartotta első nyilvános beszédét Musztafa Abdel-Dzsalíl, az Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) elnöke. Dzsalü leszögezte: „Nem fogadunk el semmiféle szélsőséges ideológiát, legyen az akár jobb-, akár baloldali. Muzulmánok vagyunk, a mérsékelt iszlám követői, s erről az útról nem fogunkletémi.” A fővárosi Mártírok terén többezres tömeg előtt kifejtette: az ÁNT célja az olyan szociális jogállam létrehozása, amelynek legfontosabb forrását az iszlám jogfelfogás, a saría képezi. Dzsa- lü elítélte a gyűlöletet és az irigységet. Egyúttal óva intette hallgatóságát az önbíráskodástól, figyelmeztetve az embereket, hogy az a forradalom bukásához vezethetne. Köszönetét mondott a NATO-nak, az USA-nak, továbbá számos európai és arab országnak azért a támogatásért, amelyet a polgárháború idején nyújtottak a líbiai felkelőknek. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy az új Líbia kiemelt figyelmet fog fordítani a nőkre és a fiatalokra. Mint hozzátette, néhány minisztérium és nagykövetség élére nőket fognak kinevezni. Ez az ígéret reagálás volt az ENSZ felhívására. Morten Wetland, Norvégia ENSZ-nagyköve- te az új líbiai alkotmány tervezetéről szólva kijelentette: „Tudjuk, hogy ez csak ideiglenes, előzetes dokumentum. Mindazonáltal hiányoljuk, hogy nem veszi tekintetbe a mai kor igényeit, például azt, hogy a politika nem csak a férfiakra tartozik. ” Megfigyelők Dzsalíl beszéde kapcsán emlékeztettek, a felkelők között nagyok az ellentétek, amelyek egymás közötti harcokba is torkollnak. Amint formálódik az új politikai rendszer, úgymérgesednek elaviták, akülönböző csoportok egymást vádolják azzal, hogy ki akarják sajátítani maguknak a hatalmat. A fő törésvonal két nagy tábor között húzódik. Az egyik oldalon a szekulári- sabb beállítottságú technokraták állnak, akik közül többen sokáig éltek külföldön, a másik oldalon pedig az iszlám konzervatívok állnak, köztük a Muzulmán Testvériséggel, ez utóbbi tagjait és híveit a Kadhafi-rezsim üldözte. Maga Dzsalíl valahol középen helyezhető el, ismertségre Kadhafi igazságügy-minisztereként tett szert, odahaza is elég nagy a támogatottsága, meg külföldön is. A Kadhafihoz hű erők kezén még három város van: Baní Válid, Szírt és Rasz Lanuf. Ezeknél a városoknál a megbuktatott ezredes csapatai hétfőn este váratlan ellentámadásba lendültek, miután egy szíriai tévé közvetítette Kadhafi legújabb hangüzenetét. Azt mondta, a végsőkig harcolni fog, s felszólította híveit: ne engedjék meg, hogy Líbia ismét a gyarmatosítók kezébe kerüljön. (MTI, TASR, ú) Szíriái ellenzék A harag napja Moszkva ellen Damaszkusz. A harag napjának tegnapi megrendezésével tiltakoztak szíriai demokráciapárti aktivisták az ellen, hogy Oroszország rendre kiáll Bassár el-Aszad szíriai elnök mellett. Az akciót előző nap, hétfőn a Face- bookon hirdették meg, csak ezen a napon egyedül Hama városában a katonák és a biztonsági erők lövéseitől 17 ember halt meg. Ugyanitt vagy hatvan embert előállítottak. Hamában a katonák Adnán Bakkúr, a város főügyésze után nyomoztak, miután a vezető tisztviselő a rezsim túlkapásait elítélve átállt a jogvédőkhöz. Navi Pillay, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Géniben azt hangoztatta, hogy Szíriában elérte a 2600-at a demokráciát követelő tüntetések elleni karhatalmi fellépések során megölt emberek száma. A Moszkva elleni tüntetés közvetlen oka: Buszaina Saabén, a szíriai elnök tanácsadója az orosz fővárosban arra buzdította a nyugati országokat, hogy vegyenek példát „a politikai párbeszédet szorgalmazó Oroszországról”, és főként, hogy Dmitrij Medvegyev orosz elnök kifejtette: nem szükséges további nyomást gyakorolni Damaszkuszra, továbbá ismételten elutasította azt, hogy az ENSZ BT újabb határozatot hozzon szankciókkal sújtva az Aszad-rendszert. Medvegyev a múlt héten azt is mondta, hogy egyes szíriai ellenzékiek terroristának minősíthetők. (MTI) Erdogan újabb kirohanása Izrael ellen Török-arab szövetség Rasmussen: az átadási folyamatot akarták kisiklatni a tálibok Megtámadták a NATO-t Kabulban MTl-HÍR Kairó. A török miniszterelnök tegnap szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jövőjének érdekében, amelynek szerinte „a szabadság, a demokrácia és az emberijogok” értékeire kell támaszkodnia. Recep Tayyip Erdogan erről az Arab Liga külügyminiszterei számára tartott előadásában beszélt Kairóban. Izraellel kapcsolatban hangoztatta: elszigetelődött, és meg fogja fizetni az árát annak, hogy nem kért bocsánatot egy segélyszállító hajó megtámadásáért. Izrael szerinte „továbbra is felelőtlen lépéseket tesz, melyekkel aláássa saját legitimitását... s a kormány az agresszív politikájával veszélybe sodorja az izraeli nép jövőjét”. A török-izraeli kapcsolatok normalizálása elé három feltételt szabott: Izrael kérjen bocsánatot a támadásért, fizessen kártérítést az áldozatokért, és oldja fel a Gázai övezet blokádját. ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Brüsszel. A NATO főtitkára szerint a tegnapi kabuli támadásokkal a tálib lázadók azt a folyamatot kívánták kisiklatni, amely arról szól, hogy a nemzetközi erők fokozatosan átadják a biztonság fenntartásáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek. Anders Fogh Rasmussen hangsúlyozta: a tálibok nem fogják elérni céljukat, az átmenetfolyamata nem állhat le. Korábban legkevesebb hat nagy erejű robbanás rázta meg Kabult a diplomatanegyed közelében, s a detonációk közben automata fegyverek ropogása is hallatszott. Az afgán fővárosból származó értesülés szerint a támadások egyik célpontja a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő, az ISAF főhadiszállása volt. Mohammed Za- hír, Kabul bűnügyi rendőrfőnöke közölte, hogy öt öngyilkos merénylőből álló csoport intézett támadássorozatot a város- központ ellen. Biztonsági források szerint a géppisztolyokkal és rakétagránátokkal felfegyverkezett támadók az amerikai nagykövetség közelében egy épülőfélben lévő irodaházban foglaltak el állásokat. Egyes források szerint ezt a nagykövetséget is megtámadták. A Reutersnek szemtanúk elmondták, hogy egy rakéta is becsapódott a megtámadott városrészbe. A délutáni híradások hat halottról és tizenöt sérültről szóltak. (MTI, TASR, ú) A rendszerváltás óta az első volt miniszterelnök, akit közvádas ügyben meggyanúsítanak Megkezdődhet Gyurcsány levadászása ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt kormányfő mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn késő este. A parlament a rendszerváltás óta először adott ki a nyomozóhatóságnak egy korábbi kormányfőt. A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a függetlenek is, köztük Szili Katalin volt MSZP-s házelnök. Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki őt a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben. A Legfőbb Ügyészség szerint túllépte hatáskörét, amikor a befektetőkkel folytatott 2008. májusi tárgyalásán „eldöntötte, hogy a kért (...) állami tulajdonban lévő ingatlanegyüttes tulajdonjogát a befektetők megszerezhetik, és kizárólag a cserét határozta meg az értékesítés lehetséges módjaként”. Gyurcsány Ferenc ellen 2009 októberében Schiffer András, az LMP jelenlegi frakcióvezetője tett feljelentést arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítésekor megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A szavazás előtt elmondott beszédében Gyurcsány Ferenc politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást. Aztmondta: az ügyészség valótlant állít, hazudik, gyanúsításának egyetlen szava sem helytálló. A sukorói beruházásról kifejtette: majdnem egymilliárd dollárt hozott volna az országnak, és 2500 embernek adott volna munkát. Szerinte akik ellenezték, a magyar emberek érdekeivel ellentétesen cselekedtek. Hozzátette, a befektetőkkel folytatott tárgyalásán jóindulatáról biztosította őket és ma is ígyjárnael. (MTI, ú) Gyurcsány Ferenc (MTI-felvétel) Orbán akcióterve Brüsszeli aggodalmak Brüsszel. Korai még végleges véleményt nyilvánítani a hétfőn bejelentett magyar tervekről, de az Európai Bizottságnak első ránézésre aggodalmai vannak azzal kapcsolatban, hogy a terv a devizahitelek egyösszegű, a mostani piacinál alacsonyabb árfolyamú törlesztésének elfogadására kötelezné a bankokat. Ezt az EB egyik szóvivője mondta a testület keddi sajtótájékoztatóján. Amadeu Altafaj Tardio úgy vélte: miközben egy ilyen intézkedés valóban csökkentheti a háztartások válságnak való kitettségét, negatív hatása lehet a bankrendszerre. (MTI)
