Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-13 / 212. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 13. Agrárkörkép 21 Optimális körülmények között, száraz, meleg őszön a vízleadás napi üteme meghaladhatja a 0,5%-ot A kukorica hatékony vízleadása Alacsony fogyasztásukat mérések is igazolják Gyakorlati bemutatók az Agrokomplexen TÁJÉKOZTATÓ A termesztett kukorica­fajták és -hibridek vízle­adási dinamikája a növe­kedő szárítási költségek miatt egyre nagyobb je­lentőségű. ÖSSZEFOGLALÓ A biológiai éréskor mérhető általában 35^40%-os szemned­vesség fokozatosan csökken, el­méletileg az egyensúlyi (lég­száraz) állapotig, ami legtöbb­ször nem történik meg, hiszen bekövetkeznek az első fagyok. Természetesen az igen korai hibridek korábban elérik a bio­lógiai érés állapotát, ezért az ősz folyamán több idő áll ren­delkezésükre a vízleadáshoz, mint a későbbi genotípusok­nak. Optimális körülmények között, száraz, meleg őszön a vízleadás napi üteme a 0,5%-ot is meghaladhatja. A kukoricaszemek vízleadá­sát számos tulajdonság befo­lyásolja: ♦ a szemek belső szerkezete: a keményebb, kompakt állomá­nyú szemek vízleadása lassabb, mint a lisztes állományú kuko­ricáké. Ezért kemény, acélos si­ma szemű kukoricák vízleadá­sa általában lassabb a hasonló tenyészidejű lófogú hibrideké­nél; ♦ a maghéj vastagsága, szerke­zete: a tömörebb, vastagabb maghéjon keresztül lassabb a víz párolgása, mint a vékony héjon át; ♦ a csuhélevelek típusa: a rö­vid, cső csúcsát nem fedő, érés­kor laza, felnyíló csuhélevelek a szemek gyorsabb vízleadását segítik; ♦ zöld száron érés: általános megfigyelés, hogy a zöld szá­ron érő típusok vízleadása jobb a korán felszáradó geno­típusokéhoz képest, ugyanis az intenzívebb fotoszintézis, anyagcsere a gyorsabb fizioló­giai vízleadást segítik. Az első fagyok után az elpusztult nö­vények fizikai vízleadása már minimális; ♦ tőszám: természetesen az alacsonyabb tőszám szárazabb mikroklímát biztosít, az uralko­dó széljárással párhuzamos so­rokban a levegő is jobban mo­zog, így kedvezőbbek a mikrok- limatikus feltételek az állo­mány gyorsabb száradásához; ♦ tápanyag-ellátás: a túlzott N- adagolás rontja, a harmonikus K-trágyázás viszont javítja a ku­korica vízleadását; ♦ állományszárítás: gyakorlati tapasztalatok szerint száraz őszön a glifozát hatóanyagú herbicidekkel (hidas traktor­ral) végzett állományszárítás akár 4-6%-kal is csökkentheti a szemnedvességet. Ekkor a gyo­mirtó szer és a kijuttatási költ­ségek már 1,5% víztartalom­csökkenésnél megtérülnek, az e felett elért víztartalom-csök­kenés a szárítási költségek mér­séklését szolgálja. Fontos hang­súlyozni, hogy a szemnedves­ség mindig egyensúlyban van a környezet nedvességtartalmá­val és a csapadékviszonyokkal, ezért a már száraz szemek je­lentősebb csapadék után vissza is nedvesedhetnek. A kukorica hatékony ter­mesztésében a lehető legmaga­sabb termés elérése mellett a lehető legalacsonyabb betaka­rítási szemnedvesség is fontos szempont. A jövedelmezőség szempontjából a szemtermés nagyságát és az azzal párosuló szemnedvességet együtt kell fi­gyelembe venni. E két adat is­meretében mérlegelni kell, hogy mi a gazdaságos, ugyanis nem biztos, hogy a magasabb (de egyúttal jóval magasabb nedvességtartalmú) termés biztosít nagyobb jövedelmet. A nemesítések eredménye­ként a mostani hibridek termőképessége már a FAO 300 éréscsoport első felében levő fajták esetében is üzemi szinten képes meghaladni a 13 t/ha száraz hozamot, ráadásul igen kedvező szemnedvesség mellett. A fajtanemesítés má­sik útja a magasabb termőké­pességű FAO 400 hibridek víz­leadásának további javítása. Ezek nem egyszerű feladatok, de a nemesítés az utóbbi évti­zedekben igen jelentős ered­ményeket ért el. A későbbi hib­ridek magasabb termése gaz­dasági szempontból tehát csak addig előnyös, amíg a többlet­termés árbevétele meghaladja a megnövekedett szárítási költségeket. 10 t/ha száraz termés esetén a hektáronkénti termés 1%-os vízelvonása 300 kg kukorica árába kerül, tehát ha egy későbbi hibrid például hektáronként 1 tonnával ma­gasabb hozamot biztosít, ter­mesztése csak akkor gazdasá­gosabb, ha annak szemned­vessége legfeljebb 3,3%-kal magasabb az alacsonyabb ter­mésű korai hibridhez viszo­nyítva. (kukorica-lap) A hagyományoktól eltérően idén nem az Agrokomplex sza­badtéri kiállítási területén, ha­nem az ugyancsak a kiállítási terület részét képező kísérleti parcellákon szabadföldi bemu­tató keretében vonultatta fel és mutatta be erőgépkínálatát a Hriadeľ Kft., amely elsősorban a Fendt traktorok szlovákiai forgalmazójaként került be a hazai agrárköztudatba. Az említett traktorok elsősor­ban gazdaságos üzemelteté­sükkel, megbízhatóságukkal és felhasználói komfortjukkal az erőgépek kategóriájában a vi­lág élvonalába tartoznak. A né­metországi gyártó összesen 35 modelt forgalmaz, amelyeket nagyságrendileg hat csoportba lehet besorolni. Teljesítményük a 70 lóerőtől a 360 lóerőig ter­jed, alacsony fogyasztásukat la­boratóriumi mérések is igazol­ják, a modern követelmények­nek megfelelően bioüzema­nyaggal is működnek. Ezeket a traktorokat kényelmes ve­zetőfülkéből irányíthatják a a vezetőik, akiket a különböző technikai megoldások mellett az ún. TMS irányító rendszer is segít. Ez az elektronikus rend­szer aktiválása után átveszi a traktor motorának és erőátvite­li rendszerének irányítását, a vezetőnek gyakorlatilag csak a megfelelő sebességet kell a munkaművelethez megválasz­tania. A traktorok termelékeny­sége és üzemeltetésük gazdasá­gossága szorosan összefügg a fogyasztással, amelyre a Fendt- nél kiemelt figyelmet fordíta­nak. Az erőgépek motorjának optimális működtetését a Fendt Vario elnevezésű erőátvitel rendszere biztosítja, amely ké­pes a traktor sebességét folya­matosan szabályozni, ami óránként akár 30 m-es, illetve 60 km/h sebességhatárok kö­zött mozoghat. A motor fordu­latszáma folyamatosan igazo­dik a terheléshez, amely meg­határozza az alacsony fogyasz­tás mértékét is. Ezzel a szabá­lyozással az erőgépeknél 8 szá­zalékos üzemanyag-megtakarí­tás érhető el, amit mérésekkel is igazoltak, (sz) (A szerző felvétele) Újrafelhasznált műanyagból préselt gyakorlati célokra kihasználható eszközök Napelemmel is működhet a szivattyú A szivattyút olyan helyekre javasolt telepíteni, ahol csatlakoztatható energiaforrás nem áll rendelkezésre (A szerző felvétele) A levegő minél tökéletesebb kiszorításával A silókukorica erjedése ISMERTETŐ ISMERTETŐ Noha nálunk az egyes térsé­gek infrastrukturális ellátása ál­talában magas szinten biztosí­tott, vannak bizonyos területek, ahol például az energiaforrások közvetlen hozzáférhetősége korlátokba ütközik. Általában azért, mert a jól ellátott telepü­lésektől meglehetősen távol vannak, és az energiahordozók odajutttatása, vagy túlságosan költséges, vagy pedig kockáza­tos volna. Ilyen területeken való működtetésre fejlesztették ki azt a napelemre működő szi­vattyút, amely az elektromos áram, vagy egyéb energiafor­rástól távol eső területeken is gond nélkül kifejezetten a nap­sugarak energiaátadó hatására működik. Az idei Agrokomplex mezőgazdasági kiállításon a párkányi Agrovaria standján ki­állított napelemes szivattyúmo­tor mintapéldánya olasz gyárt­mány. Amint azt Tóth Ridíard- tól, a cég képviselőjétől meg­tudtuk, a napelemes búvárszi­vattyút speciális adottságainak köszönhetően elsősorban olyan helyekre javasolt telepíteni, ahol csatlakoztatható energia- forrás nem áll rendelkezésre. Többek között például a legel- tetéses állattartásban az állatok itatására szolgáló víz felhozata­lára kiválóan megfelel. A szi­vattyú akár 90 méter mély­ségből is képes a vizet a felszín­re hozni, a kezelése egyszerű, nem igényel különös szaktu­dást, működéséhez elegendő kellő mértékű napfény. A meg­hajtó motor szénkefék nélkül működik, ez egyszerűsíti a be­rendezés karbantartását és meghosszabbítja az élettarta­mát is. Ismeretes, hogy az Agrovaria az öntözőberendezések, öntö­zési rendszerek kínálatában ál­landóan igyekszik újítani a pia­ci kínálaton. Muzslai telepükön a nagyméretű hagyományos hi­das öntöző berendezés mellett ennek kisebb változatát is meg­tekinthetik az érdeklődők. Ez a berendezés ugyan kisebb terü­letet képes lefedni, ugyanakkor a hagyományostól jóval ügye­sebben, mozgékonyabban le­het vele mozogni akár szűk parcellákon is. A cég kínálatában megjelen­tek az újrafelhasznált műa­nyagból préselt gyakorlati cé­lokra kihasználható eszközök is, mint például a különböző tartóoszlopok, kerítések elemei stb. Az újrafelhasználás által a környezetszennyezés mértékét is csökkentő eljárással tartós, az időjárás viszontagságainak is ellenálló használati eszközö­ket kínálnak a gazdálkodók­nak. (szil.) A silózás célja a tartósításra szánt takarmánynövények ma­gas szintű konzerválása, a ben­ne lévő tápanyagok és vitami­nok minél nagyobb arányú megőrzése. Erjesztésre csak az 50-60% nedvességtartalmú nö­vényi anyag alkalmas, a maga­sabb víztartalmú növényeket fonnyasztani szükséges a kí­vánt értékig. Tárolás előtt a nö­vényeket szecskázni kell, az így felaprított anyagot a silótérbe behordva célszerű igen erősen tömöríteni, majd pedig lég­mentesen le kell zárni. Az erjedési folyamat lényege, hogy az összeaprított (szecská­zott) kukoricanövényből a le­vegő minél tökéletesebb kiszorí­tása következtében kialakuló anaerob körülmények között a tejsavas eijesztő mikroorganiz­musok gyorsan, nagymértékben elszaporodjanak, működésük következtében pedig minél ha­marabb tejsavat hozzanak létre. A folyamatnak több szakasza van. Az önmelegedési szakasz általában néhány óráig vagy 2-4 napig tart. Ez idő alatt főként a cukrok lebomlása jelentős, amely hő, víz és szén-dioxid fel- szabadulással jár. Az ecetsav- képződés szakaszában a hőmér­séklet folyamatosan csökken és a mikroorganizmusok elszapo­rodnak. A szilázs minőségétől függően ez a szakasz néhány órától 1-3 napig is eltarthat. A tejsavtermelő bacilusok el­szaporodásának időszakában igen jelentősen megnő a siló tejsavtartalma. A folyamat egyik előfeltétele a kedvező szénhidrát-koncentráció. Az erjedés csillapodásának szaka­szában már lényegében meg­szűnik a tejsavas erjesztő bak­tériumok tevékenysége és a pH állandó értéken (optimális pH 4,2) marad. Az utóeijedés (vajsavas erje­dés) csak rosszul kezelt szilá- zsokban következik be. A vaj- savtermelés megindulása a si­lózás befejezése után 17-21 nappal lehetséges. A fungicid hatással rendel­kező propionsav jó ered­ménnyel használható fel az utó- eijedés megelőzésére, (agr)

Next

/
Oldalképek
Tartalom