Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)

2011-09-12 / 211. szám, hétfő

10 Autó-motor UJSZO 2011. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com Novemberig építenek Korlátozzák a forgalmat az Ml-esen Budapest. Felújítják az út­burkolatot az Ml-es autópálya Biatorbágy és Tatabánya kö­zötti szakaszán múlt szombat­tól; a november elejéig tartó munkálatok ideje alatt eltere­lésekre és sávszűkítésekre kell számítani, ennek ellenére az autósok irányonként két-két forgalmi sávot használhatnak. Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. az MTI-vel azt közölte: a 17. és a 44. kilométerszelvény között újítják fel a külső sáv egyes szakaszait a pálya két ol­dalán. Szombaton a forgalomelte­relés kiépítésével kezdődtek el a munkálatok. A munkavégzés időtartama alatt - az egyik pá­lya belső fogalmi sávjából való áttereléssel és a másik pályán a forgalmi sávok elhúzásával - mindkét irányban két-két sá­von lehet közlekedni, sebes­ségkorlátozás mellett. A társa­ság arra kérte az autósokat, hogy fokozott figyelemmel, a sebességkorlátozások betartá­sával közelítsék meg a munka­végzés helyszínét, hiszen a kü­lönböző szakaszoknál más­más forgalmi sávban várható elterelés. (MTI) Újabb uniós rendelet 2015-ben már az autó hívja ki a mentőket Brüsszel. Négy éven belül bevezetné az Európai Unió az automatikus segélyhívást bal­eseteknél: az autó automati­kusan értesítené a mentőket, ha baj történik. A mobiltele­fon sok balesetet okoz, de megfelelően használva sok életet is megmenthet. Az évti­zed közepére szeretné elérni az Európai Bizottság, hogy a közúti balesetek esetén hasz­nálandó, életmentő segélyhí­vó rendszer használata köte­lező legyen az Európai Unió­ban - erősítette meg közle­ményében Neelie Kroes táv­közlési felelős. Ez az újítás a bizottság szerint jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen a balesetek során elhunyt személyek száma. A bizottság egy, a héten csütörtökön elfogadott aján­lásában sürgette az EU-tagál- lamokat, hogy gondoskodja­nak róla: a mobilhálózat­üzemeltetők korszerűsítsék infrastruktúrájukat annak ér­dekében, hogy a segélyhívá­sok gyorsan és hatékonyan jussanak el a készenléti szol­gálatokhoz. A végrehajtó testület szán­déka szerint 2015-től vala­mennyi új személyautót és könnyű haszongépjárművet fel kell majd szerelni az auto­matikus jelzést biztosító e-se- gélyhívó rendszerrel. Kroes szerint ez a rendszer „több száz életet fog megmenteni, és csökkenteni fogja a közúti bal­esetek áldozatainak fájdalmait és szenvedését.” (technet.hu) Kellemetlen, ha a baleset okozójának nincs kötelező gépjármű-biztosítása. Legalább 150 ezer ilyen autó járja az utakat. Balesetnél nem elég névjegyet cserélni Pozsony. A balesetről szó­ló jelentést minden so­főrnek az autóban kelle­ne hordania. Tavaly jú­niustól ezt a vonatkozó törvény is előírja, ezért ellenőrizzék le, hogy van-e ilyen nyomtatvá­nyuk az autóban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Karamboloztak és a baleset okozója nem akarja beismerni, hogy hibázott? Vagy baleset után pénzt ajánl fel az ügy tisz­tázására? Esetleg kártérítést várnak a biztosítótól, de végül kiderül, hogy a baleset okozója nem jelentette be a történteket? Közúti balesetek során na­gyon sok kérdéses, vitatható helyzet állhat elő. Többségüket viszont el lehet kerülni. Az országban történt balese­tek túlnyomó többségénél sen­ki sem sérül meg, széttörnek a fényszórók, kicsit behorpad a kocsi, vagy megreped a szélvé­dő. A jogszabályok már több mint egy éve lehetőséget adnak arra, hogy ilyen esetben az ügyet a sofőrök egymás között tisztázzák. Nem kell kihívni a rendőrséget, amely minden bi­zonnyal bírságot is adna a bal­eset okozójának. Az alapfeltétel a megegyezés A komolyabb balesetekhez mindig hívjanak rendőröket A biztosítók számára ezek a kisebb koccanások nem balese­tek, hanem káresetek. A felté­telezett kár ilyenkor nem lépi túl a 4000 eurót. Az ügy tisztá­zásának alapfeltétele, hogy a résztvevők megegyezzenek azon, ki okozta a baleset. Ez­után már aránylag zökkenő- mentes az ügyintézés. Elsősorban ki kell tölteni a balesetről szóló jelentést, ame­lyet a sofőrök a kötelező gépjármű-biztosítás megköté­sénél készhez kapnak. Ha elve­szítik, akkor kérhetnek újat, vagy a világhálóról is lehúz­hatnak egyet. A nyomtatvány univerzális, minden biztosító­tól ugyanolyat kapnak. Ráadá­sul külföldön, az angol vagy német nyelvű nyomtatványok is ugyanúgy néznek ki. Áz űrlapon azokat az infor­mációkat kell kitölteni, ame­lyekre a biztosítónak a kártérí­téshez szüksége van. Termé­szetesen mindkét félnek alá kell írnia az űrlapot, csak így igazolják, hogy egyetértenek a baleset ott feltüntetett körül­ményeivel. A baleset mindegyik résztve­vője meghagy magának egy pél­dányt, egyet pedig elküld a biz­tosítóba. A nyomtatványon egyértelműen meg kell határoz­ni a baleset okozóját. Ideális, ha fényképet is készítenek az eset­ről, elég mobiltelefonnal, s a leg­jobb, ha szemtanúk is vannak. Néhány dolog, amire ügyelni kellene Ha nem hívnak a helyszínre rendőröket, akkor több dolgot a baleset résztvevőjével kell tisztázni. Például mutassa meg neki a személyazonosságiját, és ugyanezt kéije tőle is. így biztos lehetnek benne, hogy nem ír hamis nevet és adatokat az űrlapra. kérhetik az információt a biztosítótól A sértettnek ugyanakkor jo­ga van megtudni a baleset oko­zójának biztosítójától, hogy az illető jelentette-e a káresetet. Ha ezt nem tenné meg, akkor hiába várhatna a kártérítésre. Kellemetlenek azok az esetek is, amelyeknél a baleset okozó­jának nincs kötelező gépjármű­biztosítása. Becslések szerint legalább 150 ezer ilyen autó mozog az országban. Ahhoz, hogy ilyen esetben pénzhez jussanak, hívniuk kel­lene a rendőrséget. Csak ezután fordulhatnak a Szlovák Biztosí­tók Szövetségéhez, amely kifi­zeti a kárt, majd eljárást indít a baleset okozója ellen. Soha ne fogadjanak el készpénzt Gyakran előfordul az is, hogy a baleset okozója készpénzzel akarja tisztázni az ügyet. Nem hívja ki a rendőrséget, nem tá­jékoztatja a biztosítót, amelynél ezáltal nem veszíti el a bonusz pontokat, a pórul járt sofőrnek készpénzt ad a kezébe. Ha autó­juk öregebb, a kár sem olyan nagy és az illető által kínált pénz is kecsegtető, akkor sok sofőr el­fogadhatja az összeget. Ennek ellenére sem ajánla­tos ezt tenni. Biztosítók szerint mindig gyanús, ha valaki így akarja lerendezni az ügyet. Rendszerint ittas sofőrökről van szó, vagy olyanokról, akik­nek nincs jogosítványuk, más iratuk, érvényes műszaki el­lenőrzésük, vagy nincs meg­kötve a kötelező gépjármű-biz­tosításuk. Rendkívül kockázatos elfo­gadni a pénzt. Hiába tűnik úgy, hogy az autón csak kicsi a kár, később komolyabb problémát is találhatnak a szervizben. Például a meggörbült alvázat vagy meghibásodott elektroni­kát nem látják a helyszínen, ké­sőbb pedig már bajos lehet a biztosítónál igazolni a baleset körülményeit. Külföldön mindig hívjanak rendőrséget Ha külföldön karamboloz­nak, akkor soha ne írjanak alá olyasvalamit, amit nem érte­nek. A határon túl történt bal­esetek ügyintézése mindig bo­nyolult, az adott ország szabá­lyaihoz igazodik, amit nem minden szlovákiai sofőr ismer. Statisztikák szerint a legtöbb szlovákiai Csehországban, Ma­gyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Németor­szágban és Olaszországban ka­rambolozik. (TASR, SITA felvételek) Bár a biztosítók állítják, hogy a balesetek ügyintézése külföl­dön nem különbözik sokban a nálunk megszokott eljárástól, mégis azt tanácsolják, hogy rendőröket hívjanak helyszín­re. Például előfordulhat, hogy ha széttört autóval akar vissza­térni a schengeni övezetbe, ak­kor csak akkor engedik be, ha igazolta, hogy a rendőrség tisz­tázta a baleset körülményeit. Horvátországban például min­dig ki kell hívni az egyenruhá­sokat. A balesetért ráadásul kártyával vagy készpénzzel kell bírságot fizetni. Az asszisztens szolgálat mindig segít Ha bajba kerülnek, akkor határozottan megéri kapcso­latba lépni biztosítójuk asszisztens szolgálatával, ezért ezt a telefonszámot mindig hordják magukkal - a legjobb, ha mobiltelefonjuk névjegyzé­kében mentik el. Ez nemcsak azért fontos, hogy bejelentsék a kárt, hanem elsősorban azért, mert a szolgá­lat munkatársai az ügyintézés­ben is segítségükre lesznek. Rendszerint szlovákul vagy csehül beszélnek, elmagyaráz­zák, mit kell tenniük az adott helyzetben, milyen szabályok vonatkoznak a balesetek tisz­tázására az adott országban és ha szükség van rá, akkor segí­tenek az autó elvontatásában is, vagy segítenek eljutni a leg­közelebbi szervizhez, (dem) HASZNOSTANACS Mikor kell kihívni a rendőröket? ♦ Ha valaki a baleset részt­vevői közül megsérült meg­sérült. ♦ Ha más tulajdonán okoz­tak kárt, például ha megron­gáltak egy útjelző táblát vagy szemafort. ♦ Ha a gépkocsin keletkezett kár túllépte a 4000 eurót. ♦ Ha kisebb kárról van szó, de a baleset résztvevői nem tudják eldönteni, ki okozta a balesetet. ♦ Ha látszólag nagyobb kár keletkezett, de nem tudják eldönteni, hogy túllépte a 4000 eurót, vagy sem. ♦ Ha a beleset okozója elhaj­tott a helyszínéről, vagy nem akarta tisztázni az ügyet. ♦ Ha a károkozó ismeretlen, például ha a parkolón meg­karcolják autójukat. ♦ Ha a baleset okozójának nincs kötelező gépjármű-biz­tosítása. ♦ Ha az autók karamboloz­tak, de nem ütköztek egy­máshoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom