Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-10 / 210. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 10. www.ujszo.com 343 tűzoltó meghalt, a túlélők közt sok a rákos A mentés kockázatai MTl-HÁTTÉR Jelentősen megnövelte a rák kockázatát a 10 évvel ezelőtt lerombolt New York-i ikertornyoknál terjengő mérgező füst és por azok számára, akik segítettek kimenteni embereket a lángoló épületekből, részt vettek a helyreállítási munkálatokban vagy csak egyszerűen a környéken laktak. A tűzoltóknak, akik az életüket kockáztatták azért, hogy másokat megmentsenek, számolniuk kell a 2001. szeptember 11-i események hosszú távú hatásával is: a különböző toxikus anyagok miatt 19 százalékkal nagyobb lett az esélyük arra, hogy rákosok lesznek - mutatott rá David Prezant, a New York-i tűzoltóság vezető orvosa. Minden, a mentésben részt vevő tűzoltó több egészségügyi ellenőrzésen is átesett az elmúlt 10 évben, így a kutatók gazdag adatbázisból dolgozhattak. „A tűzoltók nem természet- tudósok, de van a magukhoz való eszük. A legtöbb tűzoltó megtanulta, hogy a különböző tüzeknek különböző szaguk van. Többször is elmondták, hogy ezen a területen teljesen más szagot éreztek, és az ott végzett munka egyik korábbi tűzoltáshoz sem hasonlított” - állítja Prezant. A mentési munkálatokban részt vevő tűzoltók a rák változatos válfajaitól szenvednek, leggyakoribb körükben a bőr-, pajzsmirigy- és prosztatarák - foglalta össze a szakember. A kutatók több száz vegyi anyagot mutattak ki a WTC romjaiból keletkező porból, köztük számos rákkeltőt: a tornyok alsó oszlopait azbeszt borította, az épületekbe csapódó repülőgépek üzemanyagtartályából pedig benzol került a levegőbe. Ráadásul a por szemcséin megtapadó mérgező anyagok mélyebben bejutnak a tüdőbe, és a vérkeringésbe is könnyebben bekerülnek. Ugyanakkor ezek az emberek súlyos mentális és fizikai betegségekkel küzdenek - derült ki egy kutatásból. A mentési és helyreállítási munkálatokban segédkezők 28 százaléka volt depressziós 9/11 óta, 32 százalékuk szenvedett poszttraumás stressztől, 21 százalékuk pedig pánikbetegségtől. A rendőrök esetében jóval alacsonyabbak ezek a százalékok - 7,9 és 8 százalék mivel ők már korábban is többször kerültek hasonlóan stresszes helyzetekbe. Amikor a 10 évvel ezelőtti terrortámadásokról van szó, mindig „arra a közel 3000 civilre és 343 tűzoltóra koncentrálunk, akik meghaltak aznap, és ez jól is van így, de nem szabad elfelejtenünk, hogy 20-30 ezer embert sikerült kimenteni az épületekből ezeknek a segítőknek a hősies erőfeszítései árán” - mondta Prezant. Tűzoltók a terrortámadás napján (TASR/AP Photo/Robert Mecea) Tíz évvel a szeptember 11-ei támadások után makacsul tartják magukat az összeesküvés-elméletek Amit nehéz elhinni... (Kép: TASR/AP Photo/Diane Bondareff Bin Ladennek semmi köze hozzá: a 2001. szeptember 11-ei merényleteket George W. Bush kormánya tervelte ki az afganisztáni és az iraki beavatkozás igazolására - hiszi még ma is rendületlenül sok amerikai. MTl-HÁTTÉR A megszámlálhatatlanul sok hivatalos, független vagy újságírói nyomozásnak vagy gyakran csak a józan észnek fittyet hányva ezek az elméletek azt hirdetik, hogy amerikai vagy éppen izraeli ügynökök még az iszlamisták által eltérített repülőgépek becsapódása előtt aláaknázták a Világkereskedelmi Központ (WTC) és a Pentagon épületét. Mások szerint még ha Bush nem áldozta is fel saját honfitársait a háború és a szabadságjogok korlátozásának kedvéért, akkor sem tett semmit a merényletek megakadályozásáért, holott tudott az előkészületekről. Az összeesküvés-elméleteknek meglehetősen sok híve akad: egy 2006-os kutatás szerint az amerikaiak 36 százaléka hisz abban, hogy így vagy úgy az állam vezetőinek keze benne van a szeptember 11-ei merényletekben. De nemcsak az Egyesült Államokban akadnak követőik, hanem a muszlim világban és Franciaországban is. Thierry Meyssan röviddel a támadások után kiadott könyve, A nagy hazugság például 200 ezer példányban kelt el. A Loose Change című független dokumentumfilmet rendezője, Dylan Avery szerint 125 New York, 2001. szeptember 11. milliószor látták a Google-ön és 30 millióan a YouTube vie- domegosztón. A munka a hivatalos vizsgálatokkal és tényekkel szembemenő elméleteket mutatja be:- a New York-i ikertornyok nem omolhattak volna össze egy egyszerű személyszállító repülőgépbecsapódásától;- a közvetlenül a merénylet előtt megfigyelt Wall Street-i fejleményekaztmutatják, hogy egyes tőzsdeügynököket figyelmeztettek;- a Pentagonba az amerikai hadsereg rakétája, nem pedig egyrepülőcsapódottbe;- a UnitedAirlines légitársaság 93-asjáratanemlezuhant, hanem repülés közben lelőtték. Az amerikai történelem „legnagyobb szemfényvesztését” több egyetemi, építészeti és mérnöki kutatócsoport próbálta ízeire szedni, hogy kiderítse az „igazságot”. Számukra azok az igazi birkák, akik hisznek a hivatalos verziónak - ahogy azt David Ray Griffin, Az új Pearl Harbor szerzője véli. „Ha a csodát a tudomány - különösen a fizika és a kémia - alapelveinek megszegéseként értelmezzük, akkor a hivatalos elmélet szerint legalább tucatnyi csoda történt” - mondta Griffin a kaliforniai rádiónak. A Kennedy-gyilkosságtól Barack Obama származásáig az összeesküvés-elméletek hosszú múltra tekintenek vissza az USA-ban, ugyanakkor híveik továbbra is kisebbségben vannak, és gyakran kerülnek a hivatalos verzió követőinek célkeresztjébe. Ugyanakkor Kathy Olmsted, egy kaliforniai egyetem történésze megérti a konspirációk kedvelőit és a „hivatalos valóságban” kételkedő honfitársait, hiszen maga a Bush-kormány sem vetette meg az összeesküvés-elméleteket céljainak elérése érdekében, legyen szó Szad- dám Husszein néhai iraki diktátor és Oszama bin Laden néhai terroristavezér vitatott kapcsolatáról vagy az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről. „A Bush-kormány játszott a tényekkel, arról nem is beszélve, hogy szégyentelenül hazudott az iraki háború alatt. Érthető, hogy az emberek megkérdezik, ki is mond igazat szeptember 11-ével kapcsolatban” - adott helyt a kételyeknek Olmsted. Rich Hanley, a Quinnipiac Egyetem munkatársa szerint az összeesküvés-elméletek sikerét az amerikai felfogás sérülése is igazolja. Tíz évvel az események után sokaknak még mindig „nehezére esik elhinni, hogy 19, késekkel felfegyverzett repülőgépeltérítő ilyen hatalmas sokkot okozhat” egy nemzetnek. „Az ellenség változatlanul félelmetes. Nem hibázhatunk, ha nem akarunk még tíz évig küzdeni..." Amerika súlyos hibái MTl-HÍR A 2001. szeptember 11-i merényletek előtt és után az Egyesült Államok taktikai, stratégiai és földrajzi hibákat követett el. Eljött az idő, hogy kijavítsa őket - írja Bruce Riedel a Newsweek című amerikai hetilap friss számában. A Brookings Intézet közel-keleti központjának szakértője, a CIA korábbi elemzője szerint a nemzetközi terror ellen vívott háborúnak már évekkel ezelőtt le kellett volna zárulnia. A 2001. szeptember 11-i merényletek egy kíméletlen és mozgékony ellenségről rántották le a leplet, amely szakadatlan odafigyelést és ravaszságot követelt (volna) meg a szembenálló féltől. Ehelyett azonban Amerika hatalmas hibákat követett el. Ezek némelyike taktikai jellegű volt; például az, hogy a CIA képtelen volt riadóztatni a közvéleményt az al-Kaida két, évek óta Amerikában élő aktivistája miatt, még a merényletek előtt. Máig tisztázatlan okból a két személyre mindaddig nem irányult komoly figyelem, amíg az eltérített repülőgépek be nem csapódtak a World Trade Center tornyaiba. Más hibák stratégiai jellegűek voltak. A legnagyobbnak az bizonyult, hogy az Egyesült Államok nem figyelt oda a Pakisztánban tevékenykedő al-Ka- idára - ehelyett lerohanta Ira- kot, amely abban az időben nem jelentett komoly fenyegetést. A Bush-kormány alábecsülte bin Laden mozgékonyságát, és az igazi helyett egy talmi hadszíntérre összpontosított. További stratégiai hiba volt megbízni Pakisztán akkori elnökében, Pervez Musarrafban, azt feltételezve róla, hogy majd Amerika oldalán fog harcolni bin Laden és a tálibok ellen. „Iszlámábádi emberünkről” kiderült, hogy segíti a tálibokat erőik átcsoportosításában, miközben bin Laden ott rejtőzködött a pakisztáni kormány orra előtt: éveken át háborítatlanul élt egy pakisztáni katonai akadémiától kőhajításnyira fekvő házában., Amikor pedig Musar- rafról kiderült, hogy lényegében megbukott, mi továbbra is megpróbáltuk támogatni. Kétségbeesett kísérletünk azonban kudarcba fulladt, ráadásul még inkább elidegenítette Amerikától a pakisztániakat. Végül pedig azzal a tragikus következménnyel járt, hogy az al-Kaida meggyilkolta Benazir Bhutto korábbi miniszterelnököt, Pakisztán reménységét” - írja a hetilap. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
