Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-08 / 208. szám, csütörtök
8 Kultúra UJSZO 2011. SZEPTEMBER 8. www.ujszo.com Gálakoncerttel nyit a Szlovák Nemzeti Színház Tánccal jön a kis herceg ÚJ SZÓ-HÍR Ez a fekete-fehér film, minden esendőségével együtt, ma is megáll a lábán A jó krimi hullámhosszán Szolgálati Volga a 60-as évekből (Képarchívum Pozsony. Ezen a szombaton szlovák, magyar, cseh és lengyel művészek közreműködésével nagyszabású Gálakoncerttel nyitja meg 92. évadát a Szlovák Nemzeti Színház. A résztvevők nemzetisége is utal rá, hogy a koncerttel a színház a Visegrádi Négyek megalakulásának huszadik évfordulójáról emlékezik meg. Az est magyar vendége László Boldizsár és Készéi Borbála lesz. A „visegrádi” esttel megnyíló új szezonban a színház 19 új bemutatóval kedveskedik majd nézőinek, ebből három premiert már ebben a hónapban megtartanak. Nagy érdeklődésre számíthat a Balett-társulat első bemutatója, melyet szeptember 16-ától láthat majd a közönség. Saint-Exupéry klasszikusát, A kis herceget mesélik el táncosok a balett nyelvén, Odrej Šoth koreográfiái irányításával. E balettmesét gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlja a társulat. Az új évadban a Balett olasz- országi turnéra is készül, s házi színpadán is fogad vendégeket. November 21-én a Frenák Pál Társulat mutatkozik be a pozsonyi deszkákon In TimE című előadásával. Az Operának is lesznek világhírű vendégei. Cecilia Bartoli októberben nemcsak Budapesten ad koncertet, a pozsonyi teátrum színpadáról is felcsendül napjaink egyik legnagyobb énekművészének kivételes hangja. Jövő tavasszal visszatér a Szlovák Nemzeti Színházba Jósé Cura. A híres tenor nem áriaesttel vendégszerepei, hanem Verdi Otellójának címszerepét énekli majd. A Prózai Társulat új bemutatói között klasszikus és kortárs szerző egyaránt lesz. Színpadra állítják Csehov Sirályát, Mo- liere A fösvény című művét. S lesz egy Oscar-díjas szerző is, Ronald Harwood (Polanski A zongorista című filmje hozott számára Oscart). A Szlovák Nemzeti Színházban januártól láthatjuk A nagy négyes című darabját, amely négy idős színészre íródott. Szerepük szerint egykor ünnepelt operaénekesek voltak, mostanra egy békés művészotthon lakói lettek, s egy Verdi-gálára készülnek. Vendégekkel és saját erőből is igyekeznek majd túlszárnyalni a tavalyi, közel 275 ezres nézői rekordot, (tébé) Egy 1969-ben készült magyar bűnügyi film mai megtekintése nem sok jót ígér. Ráadásul, ha még olyan nevetségesen hatásvadász címe is van, mint a Szemes Mihály rendezte alkotásnak: Az alvilág professzora. BENYOVSZKY KRISZTIÁN Okkal feltételezné a néző, hogy legfeljebb a korrajz (ret- ró-hangulat), az ideologikus torzítások vagy a hazai alvilági viszonyok kicsinyességének közvetlen vagy közvetett bemutatása (kínos vigyor) miatt érdemes megnézni. Komoly rejtvényfejtés aligha fenyeget, akció még annyira se, gondolnánk. Részben igazunk lenne, de csak részben, mert az említett fekete-fehér film, minden esendőségével együtt, ma is megáll a lábán. Nem tudom, miért tűzte egy éven belül immár másodszor is műsorára múlt vasárnap a Duna TV, de megörültem neki, s újra megnéztem. Most sem csalódtam benne. Hogy miért? Mert annak ellenére, hogy komolyan veszi magát, s a hazai valóságból indul ki, nem válik sem röhejessé, sem ideologikusán agyonmagyarázottá. Persze néhány megmosolyogtató epizód azért akad. Egyszerre lehet élvezni a nyomozás vargabetűit és a 60-as évek Magyarországának és rendőri munkájának „szocialista realizmusát” - vagy inkább reális szocializmusát. Jókat szórakoztam a bőrkabátos, szőrmesapkás rendőrök futkosásán, a kéttenyémyi, hosszú antennával működő adóvevőkön, a szalagos magnófelvétel segítségével megbuherált özönvíz előtti óriásrádión, vagy azon, hogyan vettek a bűnügyi szakértők egy speciális lábtörlő segítségével - észrevétlenül - cipőtalpmintát az egyik érintettől; s ahogy a szirénázó vagy inkább sivító szolgálati Volga, levágva a kanyart, lefékezett a fényűző szálloda előtt - felejthetetlen jelenet! A pálmát azonban mégis az a hatalmas számítógép vitte el, amely a korabeli rendőrség haladó módszereit volt hivatott demonstrálni. Igaz, hogy a masina befedte az egész falat, s további tartozékai betöltötték a szobát, de elég volt csak beletáplálni a gyanúsított adatait, s pillanatokon belül, végtelen papírkígyók heves köpködése közepette, kiadta a szóba jöhető személyek adatait. (Egy szakállas vicc jutott róla eszembe: Miről ismerni fel az orosz/szoyjet lehallgató készüléket? Egy szekrénnyel több van a szobában.) Az, hogy a film hiteles tudott maradni, nagyban köszönhető a kiváló színészi alakításoknak. Kiemelném a Lati- novits Zoltán - Sinkovits Imre páros játékát. Az előbbi a korban fiatalabb, de rangban magasabb agilis vezetőt, Gálffy alezredest alakítja, az utóbbi pedig a rangidős, tapasztalt Zelket. Latinovits kiválóan adja a kicsit egzaltált, türelmetlen, mindenkit gyanúsító főnököt (a tőle megszokott fojtott dikció, összeszorított fogak között kipréselt fenyegető mondatok, egy-egy félkegyelmű mosolyintás, váratlan felkiáltások), mint ahogy Sin- kovics is a megfontolt, kizárólag a „tények sugallatára” hallgató, atyáskodó vén rókát, aki egyaránt jártas a műkincsek és korabeli technikai vívmányok világában. A film cselekményének szerkezete nem hagyományos, mai nézőpontból tekintve akár még rendhagyónak, sőt merésznek is mondható. Az első félórában három, látszólag különálló szál váltja egymást. Egy frissen szabadult bűnöző - zsarolással ki- kényszerített - beszervezésével indul a történet, utána egy gyerekrablást (!) látunk, majd egy rablógyilkosságot. Egy titokzatos nő személyében (Dómján Edit) van ugyan összekötő elem, de az elhallgatásoknak és félrevezető motívumoknak köszönhetően a zárlatig mégsem teljesen világos, mire is megy ki a játék. Üdvözlendő továbbá, hogy a szocialista krimik többségével ellentétben a bűnös nem Nyugatról jön (sőt, egy nyugatnémet milliomos a károsult), nem is disszidens vagy az „elnyomó osztály” tagja, s mégcsak nem is jugoszláv az illető, hanem egy hazai polgárakarom mondani elvtárs. Hogy kicsoda is, azt fedje jótékony homály. Merthogy a bűnös személyére - a műfaj klasszikus szabályai szerint - csak a végén derül fény, s ez a meglepetés erejével hat. A korabeli hasonszőrű filmekben egyáltalán nem megszokott, hogy háromszor, ráadásul három indokolt letartóztatás ellenére halasztódik el a (fő)bűnös leleplezése az utolsó percekre. Végezetül szólni kell még azokról a művészetközi játékokról, melyek a posztmodem irodalom és film egyes eljárásait vetítik előre. Igen, ez nem elírás: a műfaji önreflexiót, az in- tertextuális iróniát és a fikciós szintek egymásba játszását ugyanis nem túlzás ekként aposztrofálni. Lássuk a vonatkozó példákat. A gyanúsítottak alibijét egy közösen hallgatott bűnügyi rádiójáték biztosítja. A címe (A sánta kutya) egyszerre játszik rá az ismert közmondásra, melynek bölcsessége újfent igazolást nyer, és a magyar fordításban A sátán kutyájaként ismert Holmes-történetre (The Hound of the Baskervü- les, 1902). Ráadásul a filmben is fontos szerepe van egy jól idomított boxernek. Egy nagyszabású követési akció folyamán a magukat afféle utcai zenészeknek (hippit írni túlzás volna) álcázó rendőrök a filmzenét kezdik el fütyülni-dúdol- ni. A harmadik példa pedig magyarázatot ad a cikkem elején - nem teljesen indokoltan - kifogásolt címre. A tettest egy beépített, bemikrofonozott ember segítségével sikerül elfognia Gálffynak. Zelk számára kezdetben nem teljesen világos az akció célja. Mivel fiatalabb kollégája tudja, hogy szereti a krimit (ezt szóvá is teszi neki), ezért egy elképzelt rádiójátékként konferálja fel a nyomozás és egyúttal a film záróakkordját, melynek - nem leplezett iróniával - „Az alvilág professzora” címet adja. A „tégla” és a főbűnös leleplező beszélgetését pedig a már említett mega-adóvevőn keresztül hallgatják végig - mint egy valódi, de élet írta rádiójátékot. Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését a film iránt, nem kell várnia, hogy esetleg egy másik adón valamikor majd újra levetítik: a youtube- on megnézheti, teljes terjedelmében. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában kedden nyílt meg a Pozsony és a Petőfi-szobor című kamarakiállítás, amely Radnai Béla alkotásának hányatott sorsát követi végig. A szobrot ma 100 évvel ezelőtt, 1911. szeptember 8-án leplezték le. A tárlat, amelyet a múzeum munkatársai a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság és a városi múzeum szakembereivel közösen hoztak létre, szeptember 26-ig látható. (Juhász Katalin felvétele) Ingyenes zenei és színházi produkciók három napon át az Európa-udvarban egy új kezdeményezés keretében, az igényesség jegyében Tiszta forrás: Kútfeszt Komáromban ÚJ SZÓ-ELŐZETES Komárom. Új fesztivállal gazdagodik a város kulturális élete: a Kútfeszttel. A szeptember 9-e és 12-e között megrendezésre kerülő esemény a nemrégiben alakult Kút Polgári Társulás nevéhez kötődik, amelynek alapítói olyan neves hazai művészek, mint Gál Tamás színművész és Lakatos Róbert brácsaművész. „Összművészeti fesztivált álmodtunk, ahol az igényes népzene és ennek kortárs formája, azaz modem kifejezéssel élve a világzene mellett vándorszínházi produkciók, egyedi előadások kapnak helyet - tudtuk meg Gál Tamástól. - A fesztivál tulajdonképpen a beharangozása annak az új kulturális központnak, bázisnak, amelyet az Európa-udvarban készülünk a közeljövőben kialakítani, és ahol terveink szerint havi rendszerességgel irodalmi, zenés estekkel, előadásokkal, táncházakkal, koncertekkel várjuk majd az arra fogékony közönséget. A Kútfeszt lényegében a keresztmetszetét mutatja mindannak, amivel a foglalkozni szeretnénk.” A társulás, és a fesztivál neve is a tisztaságra utal, ahogyan Gál Tamás fogalmazott: a zavaros vizekben igyekeznek megtalálni a tiszta forrást, a tiszta művészetet. A Kútfeszt pénteken 19 órakor az autentikus magyar népzenét játszó Ritka Magyar Banda és Korpás Éva koncertjével indul a Német ház alatti borozóban, majd 20 órakor az Itt és most improvizációs játékkal folytatódik; közreműködnek: Kiss Szilvia, Gál Tamás, Öllé Erik, Nádasdi Péter és Lakatos Róbert, a játékmester Czajlik József. Az estet táncház zárja. Szombaton 15 órakor Korpás Éva mutatja be gyerekalbumát, 17 órakor a Kor-Zár verséneklő együttes zenél, 19 órakor a Fats Jazz Band lép fel, majd a Zseb zenekar nosztalgiabulija várja az érdeklődőket. Vasárnap kettőkor lép színpadra a hetényi Gólyaláb színjátszó csoport Lázár Ervin: Hapci király című meséjével, háromtól a Csavar Színház (Kiss Szilvia, Gál Tamás, Bodonyi András) mutatja be Asszony című mesejátékát, fél öttől pedig Pályi János bábos lép színpadra „Vitéz László”- val. A programot a nagykanizsai Igricek koncertje zárja. Valamennyi előadás ingyenes. A Kútfeszt társrendezője a városi hivatal, a szervezők finom ételekről és italokról is gondoskodnak. (vkm) Lakatos Róbert, Korpás Éva és a gyerekek (Fotó:V.Krasznica Melitta)
