Új Szó, 2011. szeptember (64. évfolyam, 203-226. szám)
2011-09-02 / 203. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com Csak ki kell függeszteni a figyelmeztető táblákat Kétnyelvű feliratokat kapnak a települések MTl-HÍR Pozsony. Mintegy 50 ezer kétnyelvű információs feliratot és matricát készíttetett a Pro Cívis Polgári Társulás, és szétküldte azokat a magyarlakta településeknek - közölte Őry Péter, a Pro Cívis elnöke. „Tizenkét éves mulasztás megszüntetésére teszünk kísérletet, hiszen az emberi életre, egészségre és a polgárok vagyonára veszélyes információk közlésére azokon a településeken, ahol az összlakosság több mint húsz százalékát a kisebbségi közösség alkotja, már az 1999-ben elfogadott kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény is kötelezte a helyi államigazgatási és önkormányzati szerveket” - áll a társaság közleményében. Őry rámutatott: ezt a kötelezettséget a kisebbségi nyelv- használati törvény 2011-es módosítása is tartalmazza. Miután az állam ennek megvalósításához továbbra sem garantál anyagi forrásokat, a polgári társulás 48 olyan információs tábla lefordítását és kétnyelvű elkészítését vállalta, amelyek tiltó és figyelmeztető tartalmukkal a polgárok életének, egészségének és vagyonának védelmét szolgálják. Olyan feliratokról van szó mint például „Vigyázz, életveszély!”, „Vészkijárat”, „Vigyázz! Feszültség alatt!”. A táblákat arra az 502 településre juttatják el, ahol a belügyminisztérium jegyzéke szerint a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot. A társulás reméli, hogy az ön- kormányzatok kifüggesztik a kétnyelvű tiltó és figyelmeztető táblákat. Magyarország nem szolgáltat ki adatokat Üdvözlik a nagygyűlést MTl-HÍR Budapest. A magyarországi nemzetpolitikai államtitkárság tegnap közleményben üdvözölte a komáromi nagygyűlést, az állampolgárság ügyében megnyilvánuló „következetes, bátor kiállást”. Mint írta, a kettős állampolgárság Európa- szerte alkalmazott jogi megoldás, nem jelent semmiféle veszélyt egyetlen államra sem, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az emberek szülőföldjükön maradva fejezzék ki kettős kötődésüket. A nyilatkozat szerint a Magyarország által bevezetett egyszerűsített honosításnak egyáltalán nem célja, hogy bárkit is a szülőföldje elhagyására, illetve korábbi állampolgársági kötelékeinek elszakítá- sára ösztönözzön. Az államtitkárság ismét megerősítette: a Aláírásgyűjtés a kettős állam- polgárságért (TASR-felvétel) magyar állam ezután sem szolgáltat ki adatokat a magyar állampolgárságot kérelmező személyekről. RÖVIDEN A gyerek kihágásáért börtön jár Pozsony. Már akár akkor is két év szabadságvesztésre ítélhető a szülő szeptember elsejétől, ha gyermeke „csak“ kihágást követ el. Eddig ilyen büntetés csak a gyermek bűncselekménye esetén volt kiszabható. Kihágásnak minősül például a bolti tolvajlás akkor is, ha az okozott kár nem haladja meg a 266 eurót. A büntetőtörvénykönyv szigorítását a koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS) kezdeményezte, azzal érvelve, hogy a kihágások elkövetése ugyanolyan hatást gyakorol a gyermek szociális fejlődésére, mint a bűncselekmények elkövetése. (TASR) A támogatások listája az interneten Pozsony. Már az interneten is megtekinthető a 2004 és 2010 között, a sport és a kultúra támogatására megítélt állami támogatásokkal kapcsolatos összes adat. A Transparency International a héten indította el azt az internetes oldalt, melyen körülbelül 30 ezer, az oktatási és a kulturális minisztérium, az Audiovizuális Alap, valamint a kormány- hivatal által kiosztott anyagi támogatások adatai tanulmá- nyozhatóak. Keresni lehet a kérvényező, illetve a támogatást megítélő intézmény neve alapján is. A TIS szerint fontos, hogy az emberek nyomon követhessék, mik az állam mindenkori prioritásai a támogatási programokban. (TASR) A központ 198 akkreditált, magyar és szlovák nyelvű ingyenes képzést kínál a pedagógusoknak Bővült a magyar oktatási módszertani központ Pozsony/Komárom. Szeptembertől négy személlyel bővül a komáromi magyar oktatási módszertani központ munkatársainak létszáma, így egy helyett már öten dolgoznak ott főállásban. VERES ISTVÁN A központ fő feladata, hogy a magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak szakmai továbbképzéseit koordinálja. Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala több hónapig tárgyalt az ügyben az oktatásügyi minisztériummal. „Több hónapos munka eredményeképpen már valóban központnak nevezhetjük az Állami Pedagógiai és Módszertani Központ komáromi kirendeltségét” - állapítja meg Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője. Ä közont új munkatársai Varga Zsuzsa (magyar-szlovák szakos, már korábban is a központ munkatársa volt), Sztan- kay Viola (magyar-szlovák szakos), Senkár Beáta (mate- matika-informatika-fizika szakos) és Vida Krisztina (asszisztens) - tudtuk meg Szőköl Istvántól, a központ igazgatójától. A központ 198 akkreditált, magyar és szlovák nyelvű ingyenes képzést kínál a hazai pedagógusoknak. A tanfolyamok egyik előnye, hogy magyarul végezheti el a pedagógus, magyarul írhatja zárómunkáját, és magyarul is vizsgázhat. „Fő profilunk a digitális technikák alkalmazása az oktatásban, vezetőképzés, pedagógiai kommunikáció, és a tesztkészítés” - magyarázta lapunknak Szőköl. Hozzátette, szeptembertől az 1. és 2. atesz- tációval is foglalkoznak. Közlése szerint jelenleg az oktatásügyi minisztériummal arról tárgyalnak, hogy az atesztációs munkákat is lehessen magyar nyelven írni. A komáromi pedagógiai módszertani központ létrehozását még év elején kérvényezte a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége az oktatásügyi minisztériumtól. Az eredeti elképzelés 15 munkatárssal és széles körű módszertani tevékenységgel (a továbbképzések mellett például tankönyvírás és -kiadás) számolt. Kék, azaz szlovák kártyát kapnának a szlovákul megtanuló, magasan képzett bevándorlók Lipšic: a multikulti megbukott Lipšic álma a nyugatról érkező, felsőfokú végzettséggel rendelkező, szlovákul beszélő bevándorló (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány elfogadta a következő tíz évre szóló bevándorlási politikát meghatározó dokumentumot. A tervezetet kidolgozó Daniel Lipšic belügyminiszter gyakorlatilag bejelentette: Szlovákia nem fogad be muzulmán bevándorlókat. Elmondta, Szlovákiának nem érdeke, hogy olyan bevándorlók érkezzenek az országba, akik különálló közösségeket hoznának létre, vagy biztonsági kockázatot jelentenének a társadalomra nézve. A miniszter a bevándorolni szándékozóktól egyebek mellett elválja, hogy tanuljanak meg szlovákul. „A multikulturalizmus projektje megbukott, ezért a letelepedés feltétele a társadalomba való teljes integráció, illetve Szlovákia kultúrájának és hagyományainak elfogadása”- mondta Lipšic. A stratégia az amerikai zöld kártya mintájára kék kártya bevezetésével számol- az a bevándorló, aki megkapja, több évre letelepedési engedélyhez jut. A kormány- dokumentum szerint a cél a magasan kvalifikált bevándorlók letelepítése, ideális esetben olyan országokból, amelyek Szlovákiával egy civilizációs körbe tartoznak. Szakértők szerint ezt nehéz lesz teljesíteni, ugyanis az üyen bevándorlók a gazdagabb nyugat-európai államokat választják. Szlovákia eddig sem volt a bevándorlók számára célország, az ide érkezők általában pár év után tovább mentek nyugati irányban. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy nagyon kevés bevándorló kapott menedékjogot és letelepedési engedélyt - 1993 óta 56 ezer menedékjogi kérelemből csak 580-at hagytak jóvá a hivatalok. (MSz, SITA) Elbocsátáskor vagy felmondási idő, vagy végkielégítés Hatályos az új munkatörvénykönyv SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Szeptember elsejével módosult a munkatörvénykönyv. Sok a változás, elemzők és főleg a szakszervezetek szerint az új törvény inkább a munkáltatók érdekeit szolgálja, a munkavállalók jogait pedig csorbítja. A munkáltatók viszont úgy vélik, nagyobb lehetőség nyílik a munkahelyteremtésre. Felmondási idő Az egyik legfontosabb változás, hogy nem lesz egyszerre végkielégítés és felmondási idő. Visszatér a Dzurinda- kormány alatti gyakorlat: az elbocsátott alkalmazottnak el kell döntenie, a felmondási időre vagy a végkielégítésre tart-e igényt, a kettő együtt már nem lehetséges. Az elbocsátott dolgozó eddig a felmondási idő alatt is kapott fizetést, plusz végkielégítésre is jogosult volt. Jelentős változás a felmondás hossza is. Eddig az, aki öt évnél kevesebbet dolgozott az adott cégnél, kéthavi felmondási időre volt jogosult, aki hosszabb ideig volt alkalmazott, az háromhavira. Mostantól aki csak egy éve vagy rövi- debb ideje dolgozik az adott vállalatnál, egyhavi felmondási időre jogosult, aki 1-5 évet, az kéthavira, az öt év felett dolgozó háromhavira, és aki 10 évnél hosszabb ideig alkalmazottja a cégnek, az akár öthónapos felmondási időre is igényt tarthat. Túlóra és szabadság A határozott időre szóló munkaszerződést ezentúl háromszor egymás után lehet meghosszabbítani, de maximálisan egy évre. Kivételt képeznek az egyetemi professzorok, művészek, tudósok, ápolók. A próbaidő a vezető pozíciókban lévők számára hosszabb lesz, akár fél év is lehet. Az éves túlóra a vezetők számára 550 óra is lehet, az „egyszerű” alkalmazottak számára 400 óra. Az egészségügyben dolgozókat 50 éves kor felett nem lehet kötelezni túlórára és éjjeli ügyeletre. Más területeken azonban az alkalmazottak ezentúl dolgozhatnak akár két hetet is egyhuzamban éjjeli műszakban. Az éves szabadság 33 éves kortól automatikusan öt hétre emelkedik, nem kell tehát ledolgozni 15 évet ahhoz, hogy valaki öt hét szabadságra legyen jogosult. A hároméves gyermekgondozási szabadságot a szülő tetszése szerint eloszthatja öt évre, nem kell egyszerre kitöltenie a három évet, visszamehet dolgozni, s ha úgy dönt, bármikor folytathatja a gyest az öt év alatt. A várandós nőt ezentúl nehezebb lesz elbocsátani - csakis rendkívüli esetben és indoklással, tehát még a próbaidő alatt sem válhat meg tőle a munkaadó. Korlátozott pénznyelés Helyileg tiltható a szerencsejáték Pozsony. A helyi önkormányzatok szeptembertől már megtilthatják területükön a kaszinók, játéktermek, fogadóirodák működtetését. Ezt a nemrégiben módosított szerencsejáték-törvény teszi lehetővé. További változásokat is hoz a jogszabály, 2013-tól például nem lehetnek nyerőgépek a kocsmákban és a vendéglőkben, a játéktermekben pedig a játékosok nem dohányozhatnak és nem ihatnak alkoholt. A törvény alapján a szenvedélybeteget nem engedik be a játékterembe, ha ezt családtagja vagy jómaga kérte korábban. Á játékautomaták üzemeltetői viszont arra figyelmeztetnek, hogy a szigorítás miatt az állam és az önkormányzatok összesen évi 40 millió euró bevételtől esnek el. (TASR)
