Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-04 / 180. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 4. www.ujszo.com Trnka az alkotmánybírósághoz fordult Több mint furcsa beadvány UJSZ0-H1R Pozsony. Dobroslav Tmka korábbi főügyész panasszal élt az alkotmánybíróságon a főügyészválasztással kapcsolatban. A testület elfogadta a beadványt. „A legkisebb okot sem látom arra, hogy nyilatkozzam” - mondta a TASR hírügynökség- nekTmka. Az alkotmánybíróságról származó információk alapján két parlamenti főügyész-választási forduló miatt is panaszt emelt. Tmka szerint a parlament megsértette jogait azzal, hogy a május 17-i főügyészválasztás után nem terjesztette fel őt kinevezésre az államfőnek. Tmka akkor 70 szavazatot kapott, - tehát az összes ellenzéki honatya támogatását sem bírta -, 17-en ellene voksoltak, 29-en tartózkodtak és 34 szavazat érvénytelen volt. A főügyészválasztással kapcsolatban a házszabály azt mondja, azt a jelöltet kell felterjeszteni kinevezésre az államfőnek, aki a választáson megkapta a jelenlevő képviselők szavazatainak többségét. A titkos szavazáson 150-en vettek részt, hiába volt 34 voks érvénytelen. Tmka beadványának ez a része azért is furcsa, mert a májusi választás után az őt jelölő Smer sem állította, hogy a volt főügyész megnyerte a szavazást. Trnka beadványának másik pontja szerint a parlament a június 17-i főügyészválasztás alkalmával is megsértette jogait, ugyanis annak ellenére tartották meg a titkos szavazást, hogy az alkotmánybíróság döntése meghozataláig felfüggesztette a házszabály főügyészválasztással kapcsolatos paragrafusának hatályát. A határozat viszont a választás napjáig nem jelent meg a törvénytárban, így de jure még nem volt érvényben. Végüljúnius 17-én a választás előtt Trnka visszalépett a jelöléstől, a képviselők Jozef Centéšt választották meg. Őt viszont Ivan Gašparovič államfő még nem nevezte ki. Arra hivatkozik, hogy az alkotmánybíróság még nem döntött a főügyészválasztással kapcsolatos kérdésben. Ezzel háromra nőtt a főügyészválasztással kapcsolatban beadott panaszok száma. A testület korábban elfogadta Ladislav Tichý helyettes főügyész beadványát, majd a Smer hasonló panaszát is. A testület leghamarabb szeptemberben hoz döntést. (MSz) A bírói bérek ügyében született ítélet az ok Lecsapnak Harabinra összefoglaló Pozsony. Megkérdőjelezte tegnap Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter azt a járásbírósági döntést, melynek értelmében kártérítést kap 11 bíró, mert kevesebbet kerestek, mint a speciális bírók. További hétszáz bíró indított ilyen pert. Az ítélet ellen Štefan Harabin utasítására nem fellebbezett a legfelsőbb bíróság, ezért Žitňanská szerint le kell váltani. Szerinte nem véletlen, hogy 700 bíró ugyanolyan beadványt nyújtott be. „Valaki ezt megszervezte. Valaki így akarja erősíteni befolyását az igazságszolgáltatásban. Csak a legfelsőbb bíróság elnökére tudok gondolni.” Žitňanská panaszt emel a bírói bérek ügyében született ítélet miatt. Ugyanakkor megkérdőjelezi a bírók jogosultságát a kárpótlásra. Az alkotmánybíróság ugyanis nem azt mondta, hogy a speciális bírák fizetéskiegészítése alkotmányellenes, hanem hogy indokolatlanul magas. „Ezért gondolom, hogy a bírói bérek ügyében született ítélet rossz. Ezért kezdeményezem a Harabin-ellenes fegyelmi eljárást. Ha egy bíró anyagi kárpótlást akar, elsősorban be kell bizonyítania, hogy milyen mértékben sérült a becsülete és méltósága. Mindent elkövetünk, hogy megvédjük az adófizetők pénzét, és ne kelljen kifizetni a kártérítést” - mondta, (dem, SITA) A gyorsuló gazdaság jobban telíti a kasszát Miklós faragja a hiányt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyelőre sikeres az állami kiadások csökkentése, nem kell pályát módosítani - közölte Ivan Mikloš pénzügy- miniszter. Eszerint tartható az idei, a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 4,9 százalékos hiánycél. A vártnál magasabb adóbevételek annak is köszönhetőek, hogy a gazdasági növekedés üteme idén elérheti a 3,6%-ot, ami az év eleji prognózishoz képest 0,3 százalék- ponttal gyorsabb tempó. A jobb gazdasági teljesítmény pozitív hozadéka a magasabb foglalkoztatottsági arány, a több alkalmazott pedig összességében semlegesíti a gyorsuló infláció negatív hatását, „ezért idén nem várható az életszínvonal tényleges csökkenése” - állítja a pénzügyminiszter. Ami a 2012-es állami költségvetés tervezetét illeti, augusztus 15-ig a kormány asztalára kerül a koncepció, benne három prioritással, melyek a következők: az infrastrukturális beruházások erőteljes támogatása, az oktatás és az egészségügy kiemelt finanszírozása - tette hozzá Mikloš, aki szerint a privatizációs bevételekből lehetne állni a kórházak eladósodottságának számláját. E számla végösszege csak idén mintegy 100 millió euróval nő. További idei kockázatot jelent egyes minisztériumok nagyobb kiadása és a ráfizetéses vasutak finanszírozása - ezek együttesen akár 90 millió euróval is növelhetik a büdzsé kiadási oldalát, (shz) Legkésőbb jövő júniusig részvénytársasággá alakulnak az egészségügyi intézmények Félmilliárd a kórházak tartozása (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Akórházak adósságállománya meghaladja a félmilliárd eurót, a pontos szám a hónap közepén lesz ismert. Ivan Mikloš pénzügyminiszter azt ígérte, az állami tartalékokból, később pedig a hőerőművek privatizációjából befolyt pénzből még idén kiegyenlítik a hiányt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kórházak ismételt eladósodására a kormány szerint az egyedüli ellenszer a transzformáció, amelynek már pontos forgatókönyve is elkészült. Minden kórháznak az év végéig, de legkésőbb 2012 júniusáig részvénytársasággá kell átalakulnia, azt várják, hogy az egészségügyi intézmények menedzserei felelősségteljesen, ésszerűen fognak gazdálkodni. Apénznemvészel, csakmás kapja Az Általános Egészségbiztosító néhány hete 156 kórházi osztállyal nem kötött szerződést, a Dôvera 72-vel. A biztosítók váltig állítják, hogy a kórházak ezután is ugyannyi pénzt kapnak, Búcsúzik az osztály mint korábban, az érintettek ezt másképp látják, ugyanis nemcsak több ezer kórházi ággyal lettek szegényebbek, bevételeik is jelentősen csökkennek. „A leépítés célja nem a takarékoskodás volt, hanem a pénz jobb fel- használása. Igaz, hogy ha csökken az osztályok és ágyak száma vagy kevesebb a beteg, csökkenhet a biztosítóktól befolyt pénz. A különbözeiét viszont az a kórház kapja meg, amely az adott beteget kezeli. A pénz tehát nem veszik el, az egészségügyben marad - vélekedett Zuzana Homíková, a Dôvera szóvivője. Külföldre mennek azorvosok Az orvosok véleménye merőben más. Hosszabb ideje béremelést követelnek, szerintük a sértően alacsony bérek eredményezték, hogy Szlovákiában elöregedett az orvostársadalom. A fogorvosok több mint fele 50 év feletti, de egy 91 éves praktizáló fogorvosról is tudnak. Az államnak háromszor annyiba kerülnek egy orvos- tanhallgató tanulmányai, mint egy közgazdászhallgatóé, ám minden tizedik friss diplomás orvos külföldre távozik, főleg Csehországba, Németországba és Ausztriába. A szakemberek szerint a helyzet tovább fog romlani, ugyanis a kórházaknak nincs pénzük a feltételek javítására és béremelésre. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter visszautasítja, hogy ha részvénytársaságokká alakulnak a kórházak, a helyzet még rosszabb lesz és még több fiatal orvos hagyja el az országot. Ellenkezőleg, emelkednek a fizetések és javulnak a munkakörülmények. (ki) A hallgatók rokon szakon folytathatják, vagy más egyetemre léphetnek át Egy év alatt 71 akkreditációt vettek el ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az oktatásügyi tárca egy év alatt összesen 71 akkreditációt vett el a hazai felső- oktatási intézményektől. „Ez azt jelenti, hogy ezek az iskolák nem nyújthatnak képzést az érintett szakokon” - mondta tegnap Eugen Jurzyca tárcavezető. A 71 viszonylag kis szám ahhoz képest, hogy közel 4500 szak van akkreditálva (beleértve a nappali és levelező tagozatos képzést az alapszintű, mémöki/magiszteri és doktori szakokon). A legtöbb akkreditációt (32) a pozsonyi Comenius Egyetem vesztette el, majd a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (11) és a kassai Šafárik Egyetem (8) következik. Jurzyca szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy ezek az egyetemek alacsony színvonalúak lennének - a fenti három intézmény a legtöbb akk- reditációval rendelkező egyetemek közé tartozik. A komáromi Selye Egyetem összes akkre- ditációja megmaradt. A miniszter hangsúlyozta, az nem fordult elő, hogy az egész kar vagy egyetem vesztette volna el az akkreditációját. A megvonás oka legtöbbször az volt, hogy az adott szakot garantáló docens vagy professzor távozott az egyetemről, vagy elmúlt 65 éves. Az érintett hallgatóknak ezután egy rokon szakot kell felajánlania az egyetemnek, de a diákok másik egyetemen is folytathatják tanulmányaikat ugyanazon a szakon - ha van hely. Az akkreditált szakok aktuális listája a tárca honlapján érhetőek (MSz,TASR) Az illegális gyártók akár a doboz feliratait is megváltoztatják: A dohányzás növeli a potenciát Minél drágább a cigi, annál többet csempésznek Égő cigaretta. A csempészáru megsemmisítése a vámhivatal pozsonyi telephelyén. (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Gyakorlatilag egész évben folyamatosan csempészik a cigarettát Oroszországból Európába, minél drágább nálunk a füstölnivaló, annál több illegális szállítmány érkezik - állítja František Túrák, a Nemzetközi Közúti Közlekedési Ügynökség igazgatója. Becslései szerint a csempészek évente 1500-1700 kamionnyi cigarettát csempész- nekbeazunió területére. Túrák szerint Oroszországban egy doboz cigit 20 centért is lehet venni, a gyártási költségek 5 cent körül mozognak. Az ismert márkák dobozonként nem drágábbak 1,20 eurónál. 2009- ig főleg kamionokat használtak a csempészek, de már egyre gyakrabban teherhajókra juttatják fel a cigarettával megrakott konténereket, és időnként vasúti tehervagonokkal is próbálkoznak.' A cigarettát általában kutyavagy macskaeledelek közé rejtik, esetleg fűszer- vagy élelmiszer-szállítmányba, hogy a rendőrkutyák nehezebben fogjanak szagot. Az pedig már gyakorlatilag szemtelenség az illegális gyártóktól, hogy a megrendelő kívánságára módosítják a csomagoláson levő feliratokat és képeket, így akár az is rákerül a dobozra, hogy a „A dohányzás egészséges, növeli a potenciát”. Túrák szerint az EU-nak nincs hatékony programja a cigaretta- csempészés ellen. A határon speciális röntgenberendezésekkel és kutyákkal próbálják leleplezni az illegális szállítmányokat. „A fuvarlevelet és egyéb papírokat azonban csak elvétve kérik el, mivel az uniós jogszabály erre nem kötelezi őket” - állítja Túrák. Szerinte külön uniós biztost kellene megbízni a cigarettacsempészés elleni harc koordinálásával. (dem)
