Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-30 / 201. szám, kedd

2 Közélet UJSZO 2011. AUGUSZTUS 30. www.ujszo.com Az igazgatót a parlament választaná Változik az ÚPN-ről szóló törvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több hónapos szakmai vita után elkészült a Nemzeti Emlékezet Intézetéről (ÚPN) szóló új törvény terveze­te. A javaslatot Rudolf Chmel kormányalelnök hivatala a na­pokban küldte tárcaközi egyez­tetésre. Az intézet vezetőjét a terve­zet szerint a kormány javasolná s a parlament választaná meg hat évre. Az első választásra jö­vő év elején kerülhet sor. A ja­vaslat szinte bebetonozná tisztségébe az ÚPN vezetőjét, mivel csak akkor válthatná le a parlamenti többség, ha a veze­tő nem tartja be a törvényben leírtakat. Az igazgató az átlag­bér 2,5-szeresét keresné. A ter­vezet egyszerűsítené az intézet működését, mivel összevonná több irányító szervét. A javaslat módosítja az inté­zet által kutatható korszak ha­tárait is. Az ÚPN jelenleg az 1939. április 18. és 1989. de­cember 31. közötti időszakot kutathatja, az új törvény sze­rint az 1938. szeptember 30. és 1990. február 15. közötti idő­szak lenne a kutatás tárgya. Az ÚPN-t az utóbbi években - mióta a hivatalosan az SNS által jelölt Ivan Petranský vezeti - fo­lyamatosan éri kritika amiatt, hogy főként a kommunista idő­szak bűntetteivel foglalkozik, s elhanyagolja a Tiso-féle szlovák állam bűneinek feltárását. A törvénytervezet kritikusai sze­rint a kormányzat célja valójá­ban az intézet jelenlegi vezeté­sének eltávolítása. (MSz) RÖVIDEN Kevésbé szigorú a sajtótörvény Pozsony. Szeptember 1-jétől lép életbe a sajtótörvény módosítása. Ezt követően csak a hamis, hiányos vagy torzító ténybeli állításokra lesz lehetőség reagálni. Eddig a Marek Maďarič-féle módosítás miatt az igaz állításokhoz is kom­mentárt fűzhetett az érintett. A jelenlegi szabályozás értel­mében a közszereplők elvesztik a válaszadáshoz való jogot, ha a sajtóban közölt állítások a munkájukat érintik, magán- személyként azonban továbbra is megmarad ez a lehetősé­gük. Válaszadás esetén a panaszosnak előbb be kell bizonyí­tani, hogy az adott állítás hamis. Megszűnik az a lehetőség is, hogy valaki egyidejűleg érvényesítse a válaszadáshoz és a helyreigazításhoz való jogot. (SITA) Vécépapírba csomagolták a szobrot Rajec. Toalettpapírba csomagolták tegnap a nácikkal kol­laboráló Ferdinand Ďurčanský politikus nagy vitákat kiváltó rajeci mellszobrát a Polgári Charta 2010 nevű szervezet akti­vistái azt követően, hogy a város Szlovák nemzeti felkelés te­rén megkoszorúzták a felkelés emlékművét. Eduard Chmelár, a szervezet tagja szerint a szobor a szélsőséges mozgalmak népszerűsítésének számít, Ďurčanský ugyanis nemcsak az önálló szlovák államiságot szorgalmazta, hanem a szlovák zsidótörvényeknek is ő volt az egyik legfőbb kezdeményezője. 1944. szeptember elsején rádióbeszédet tartott a felkelők el­len, és támogatta Szlovákia német megszállását. Később há­borús bűnössé nyilvánították, kivégezték, és - figyelmeztet Chmelár - ez az ítélet mindmáig érvényes. (TASR) Kiszabadították az ukrán hajót Pozsony/Dunacsún. Szombaton sikerült kiszabadítani azt az ukrán fehérhajót, amely múlt kedd óta volt a Duna foglya Dunacsún (Čunovo) közelében. A hajót egy ukrán vontatóval szabadították ki. Tegnap sikerült kiszabadítani a Dnyetropetrovszk hajót is, amellyel a hordalékágyon meg­rekedt fehérhajót akarták elvontatni. (SITA) Matovič a kettős állampolgárságról Pozsony. Igor Matovič független képviselő kíváncsi rá, ki fogják-e zárni az ellenzékkel szavazó kormánypárti képvise­lőket, ha azok a kettős állampolgárságról szóló törvényt közö­sen szavazzák meg. A független honatya emlékeztetett: őt emiatt zárták ki az SaS frakciójából. A kormánykoalíciós ja­vaslat szerint Szlovákiában is lehetséges lenne a kettős állam- polgárság, „a nemzetközi normáknak megfelelő módon”, mint például hosszabb külföldi tartózkodás vagy családi kap­csolatok esetén. A Híd ezt nem akarja elfogadni. (TASR) Eseüeg emelkedhetne az ÁFA-kulcs Pozsony. A gazdaság növekedési ütemének lassulása mi­att jövőre a tervezettnél is takarékosabb állami költségvetést kell készíteni. A pénzügyminisztérium máris dolgozik a be­vételnövelő intézkedések kidolgozásán. A Pravda hétvégi száma úgy tudja, felmerült, hogy az ÁFA 20 százalékos kul­csát esetleg egy százalékponttal tovább emelik, emellett el­törölnék a gyógyszerek kedvezményes adókulcsát. (Pr) A közlekedésügyi tárca már készíti a második reformot, a vonatjegyek októbertől drágulhatnak Újabb járatokat törölnének Tavasszal elindulnak a RegioJet korszerű szerelvényei a Pozsony-Komárom vonalon, Dunaszerda- hely és a főváros között viszont csökkentenék a buszjáratok számát (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Jövőre több tu­cat busz- és vonatjárat megszüntetését mérle­geli a közlekedésügyi minisztérium. Elsősor­ban azokat a vonalakat érintenék a megszorító intézkedések, amelye­ken buszok és vonatok is közlekednek. ÖSSZEFOGLALÓ Az utasoknak így gyakrab­ban kellene átszállniuk. A tárca úgy véli, a tervezett módosítást ugyanolyan gyorsan megszok­ják majd az utasok, mint Cseh­országban, ahol hasonló kar­csúsítás egy évvel ezelőtt ment végbe. A tervezett menetrend­szűkítés eredményeként meg­szűnhetnek buszjáratok Duna- szerdahely és Pozsony között, mivel ezen a vonalon gyakrab­ban közlekednek majd vonatok. A tárca előzetes információk szerint 2012 decemberétől szüntetne itt meg buszjáratokat, miután jövő márciustól a Csal­lóközben közlekedő, „prériex- presszként” elhíresült vonato­kat a cseh RegioJet társaság korszerű szerelvényei váltják fel - a társaság tavaly kapta meg a Pozsony-Komárom vonal üze­meltetésijogát. Januártól megszűnhet a Po­zsonyból Bazinba és Modorba közlekedő buszjárat. Az utasok csak Bazinig juthatnának el busszal, onnan csak vonattal mehetnének tovább Modrára. A zsolnai közlekedési kutatóin­tézet már kidolgozott egy je­lentést az egyes vonalak ki­használtságáról. A minisztéri­um szerint bizonyos helyeken gazdaságosabb lenne buszok­kal helyettesíteni a vonatokat, melyek üzemeltetése sokkal költségesebb. , A változások és az új menet­rend becslések szerint jövő de­cemberben léphet hatályba” - mondta Martin Krajčovič, a közlekedésügyi tárca szóvivő­je. Hozzátette: lesznek olyan vonalak is, amelyeken az eddi­ginél több szerelvény indul majd útnak, néhány vasútál­lomás felújítását is tervezik. Ha a minisztérium ezen el­képzelése valóra válik, ez lesz a jelenlegi kormány megbízatási ideje alatt foganatosított máso­dik legjelentősebb közlekedési reform. A tárca idén már jóvá­hagyta a három állami vasúttár­saság ötezer alkalmazottjának elbocsátását. A vonatjegyek is drágulnak, átlagosan 10 száza­lékkal. Ezt az intézkedést erede­tileg augusztustól vagy szep­tembertől akarták bevezetni, újabban viszont októberi határ­időről beszélnek. (dem) A határon túliak szavazati jogának kérdését a közvélemény érzékenyen fogadja - véli a Híd elnöke Bugár és Berényi a szlovák-magyar témákról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Híd nem kom­munikál a Fidesszel, elutasítot­ták az együttműködést - jelen­tette ki Bugár Béla pártelnök a TASR hírügynökségnek adott inteijújában, melyben többször is sarkosan fogalmazott a ma­gyar politikai vezetés céljaival és eszközeivel kapcsolatban. A Híd elnöke említést tett a ro­mániai helyzetről, ahol a Fi­desz lassanként alig tart kap­csolatot a koalíciós RMDSZ- szel, de támogatja azokat a ro­mániai magyar erőket, ame­lyek nem rendelkeznek parla­menti képviselettel. „Pénzügyi­leg és másként is. Jobban tet­szik nekik az a párt, amelyik az akaratuk szerinti. Megéltem ezt akkor, amikor az MKP el­nöke voltam, és olyan dolgokat kellett elutasítanom, amelyek nem voltak eurokonformak, s amelyekkel nem értettünk egyet” - nyilatkozta Bugár. A Híd elnöke a határon túli magyarok magyarországi sza­vazati jogának kérdését azok közé az ügyek közé sorolja, amelyeket a közvélemény na­gyon érzékenyen fogad, de erőnek erejével foglalkoznak vele. Utalt arra a felmérésre is, amely a magyarországiak vé­leményét tükrözi a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban, s amely szerint a Fidesz-szavazók 60 százaléka is ellenzi a választójog meg­adását a kisebbségben élő ma­gyaroknak. „Ez teljesen normális” - tette hozzá a poli­tikus. Úgy véli, ha a Duna túl­partján tevékenykedő politiku­soknak lehetőségük van vala­mit elutasítani, akkor azt meg­teszik. „Talán megfelel nekik, hogy a Magyarországgal szom­szédos államok közül egyikkel sincs problémájuk a kettős ál­lampolgárságot ületően, csak Szlovákiával” - fűzte hozzá. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) el­nöke ugyancsak a TASR-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a szlovák politika hatását a ma­gyar politikára gyakran túlér­tékelik. „A magyar politika sokkal inkább befolyásolja a szlovák politikát, mint fordítva” - jelentette ki Beré­nyi. Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök a kettős állampol­gárságon, s az ehhez kapcsoló­dó választójogon kívül nem nyitott meg Szlovákia hányába más konfliktusos témát - húzta alá az MKP elnöke. Úgy látja: szlovák oldalról hihetetlen in­dulatok és érthetetlen félelem kíséri a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat. Míg Bugár javulónak értékel­te a szlovák-magyar viszonyt, Berényi messze nem volt ennyi­re optimista. „Az elmúlt egyéves időszak megmutatta, hogy ez a kormánykoalíció nagyon gyen­ge, s ebben a kérdésben engedi, hogy az ellenzék uralja a tere­pet. Nincs elég erejük és bátor­ságuk ahhoz, hogy kiálljanak, s azt mondják: elég volt, fejezzük be a különböző előítéletek és megalapozatlan fikciók terjesz­tését” - érvelt a politikus. Meg­jegyezte: a kormánykoalíció­ban is rejtett nacionalisták ül­nek, akik belső meggyőződésük alapján nyitják meg ezt a témát. „S ez még rosszabb” - szögezte le az MKP elnöke. (TASR, MTI) Szeptembertől a megszokottnál gyakrabban számíthatunk közúti ellenőrzésre Magyarországon Hadjárat a szlovák rendszámú autók ellen DEMECS PÉTER Budapest/Pozsony. Szep­tembertől az eddiginél jóval szigorúbban fogják ellenőrizni a magyarországi rendőrök a szlovák rendszámtáblával köz­lekedő gépkocsikat. A hatósá­gok ugyanis megelégelték, hogy több ezer magyar állam­polgár úgy próbál kibújni az áfa és a regisztrációs adó fize­tése alól, hogy Szlovákiában helyezi forgalomba gépkocsi­ját. A rendőrök ezért Magyar­országon hadjáratot indítanak a rendszámtáblával trükköző sofőrök ellen, s ez bizony a szlovák állampolgárokat is érinti. Az eddiginél jóval gyak­rabban fogják megállítani a külföldi rendszámmal közle­kedő sofőröket, hogy igazol­ják, jogszerűen használják-e a gépkocsit. Mindezt egy júniusban elfo­gadott törvénymódosítás teszi lehetővé, mely szerint adócsa­lásnak minősül a külföldi rend­szám illetéktelen magyarorszá­gi használata. Míg nálunk a re­gisztrációs adó az autó bejegy­zésekor 66 euró, addig Magyar- országon ezt az összeget a gép­kocsi értéke befolyásolja, tehát bizonyos esetekben a hihetet­lennek tűnő 10 000 eurót is el­érheti. Ezért aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy cégek képviselői, de magánemberek is tömegesen álltak sorban szlo­vákrendszámért. Magyarországi vállalkozók gyakran cégeket alapítottak Komáromban, Galántán vagy Párkányban, csak azért, hogy az­tán autókat regisztráljanak be a cég nevére. Az új magyar tör­vény szerint jogszerűen csak azok használhatnak szlovák rendszámtáblájú autót Magyar- országon, akik az év jelentős ré­szében életmódszerűen Szlová­kiában tartózkodnak. Nagy Já­nos, a pénzügyőrség vezetője le­szögezte, aki úgy használja kül­földi rendszámú autóját Ma­gyarországon, hogy nem él az adott országban, az egyértel­műen adócsalónak minősül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom