Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-27 / 200. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 27. www.ujszo.com Kikérdezi az orvosszakértőt az ügyész Trnka bíróság elé vinné Maiina Hedviget ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Dobroslav Trnka volt főügyész szerint Roman Kvasnica majd akkor hallgatja ki a azokat a tanúkat, akiket szeretne, ha Maiina Hedvig ügye bíróság elé kerül. Trnka tegnap a parlament emberjogi bizottsága előtti meghallgatá­son mondta ezt. „Megkérdez­tem tőle, miért nem vették fi­gyelembe Hedvig pszichiáteré­nek, Jozef Haštónak a vélemé­nyét. Sem az orvosszakértői je­lentést készítő Peter Labaš nem kérte ki a véleményét, annak el­lenére hogy ezt maga a vizsgá­latot vezető ügyész ajánlotta, sem a főügyészségen nem hall­gatták ki, pedig Roman Kvasni­ca ügyvéd ezt többször is kérte. Dobroslav Trnka szokásához híven kitérő választ adott, azt mondta, hogy Jozef Hašto vé­leménye a főügyészség és az igazságügyi minisztérium szempontjából nem volt mérv­adó” - mondta lapunknak a meghallgatásról Peter Zajac, az OKS parlamenti képviselője. Trnka azt is mondta a bizott­ság előtt, hogy Kvasnica több tucatnyi tanú meghallgatását kérte, akiket a főügyészség el­utasított, de ettől függetlenül a bíróságra beidéztetheti őket. Hedvig ügyvédje szerint ez akár azt is jelentheti, hogy a fő­ügyészség szabadulna az ügytől és bíróságra adná, még mielőtt az alkotmánybíróság dönt Trn­ka főügyészválasztással kapcso­latos panaszáról. „Hedvig pszi­chiáterein kívül a rendőrségi szakértőket, néhány politikust és például Dobroslav Trnka fe­leségét szerettem volna meg­hallgatni. A mai napig semmi­lyen választ nem kaptam ezekre az indítványaimra a főügyész­ségtől, ez nemcsak szokatlan, hanem törvénytelen is” - nyi­latkozta az elhangzottakkal kapcsolatban Kvasnica. Az ügy­véd többszöri kérésére Peter Labašt szeptember végére idéz­te be a vizsgálatot vezető ügyész, Jaroslav Kozolka. Az orvosi kar dékánjának a szakér­tői jelentéseivel kapcsolatos kérdésekre kell felelnie, (vm) 30-40 perccel is hosszabb lehet a menetidő Forgalomelterelés Pozsony előtt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szeptember 4-ig forgalomeltereléssel kell szá­molni az I/63-as úton, Pozsony előtt. Csöllétől (Rovinka) a po­zsonyi Mramorová utcáig teg- - nap este kilenc órától lezárták az utat, mivel egy sávval kiszélesí­tik a 4,4 kilométeres útszakaszt. Ez azt jelenti, hogy a községen egyáltalán nem lehet áthajtani. A terelőút Pozsony-Somorja irányában a következő: Slovnaft ská-Kazanská-Dvojkrížna-Ode ská utcák, innen Hidas (Most pri Bratislave) és Dénesd (Dunajská Lužná) községek. Somorja-Pozsony irányában a terelőút: Csalióközcsütör- tök-Hideghét (Studené) -Hidas községek, majd Pozsonyban az Odeská-Dvojkrížna-Hradská utca. A munkálatok második szakasza szeptember második felében kezdődik, akkor Po­zsonyban a Slovnaftská-Mra- morová szakaszt zárják le telje­sen. Az egész kiszélesített és fel­újított útszakasz október 1-jétől lesz használható. Szeptember 4-ig tehát hosz- szabb lesz a menetidő a So­morja-Pozsony vonalon, a busz­sofőrök szerint a forgalomtól függően akár 30-40 perccel is. A háromsávos szakasz valame­lyest enyhíti majd a katasztrofá­lis közlekedési helyzetet, az iga­zi megoldást azonban csak a Dunaszerdahely irányában megépülő R7-es gyorsforgalmi út jelentené. Ennek építése csak 2013-bankezdődik. (sán) Útszélesítés miatt lezárva. Egy hétre terelöútra viszik a dugókat. (TASR-felvétel) Kiderülhet, mennyire tudatos fogyasztók a felvidéki magyarok Magyar vevőnek magyar feliratot Komárom. Újabb matri­cák bukkantak fel Komá­romban, ezúttal azokon a boltokon és vendéglá­tóhelyeken, amelyekre kikerültek az eddig hi­ányzó magyar feliratok. V. KRASZN1CA MELITTA Fontos vagy! - ilyen levonó- kat ragaszt az Egy Jobb Komá­romért (EJK) Polgári Társulás a teljes kétnyelvűséget betartó boltok, vendéglők, irodák, in­tézmények bejáratához. A pozi­tív példával elöl járó vállalko­zásokat, szolgáltatásokat hon­lapján is népszerűsíti. Arra biz­tatja a fogyasztókat, hogy eze­ken a helyeken vásároljanak, (A szerző felvétele) ezen cégek szolgáltatásait ve­gyék igénybe. „Kampányunk ötletét a komáromi kórház kétnyelvű feliratának kihelye­zéséért folytatott sikeres akci­ónk adta” - mondta Boldoghy Olivér koordinátor. Lapunkban is többször foglalkoztunk vele, hogy a korábbi kétnyelvű tábla lecserélését követően szlovák megjelölés került a kórház bejá­ratára; ám a helyi petíció és az erős médiavisszhangnak kö­szönhetően az intézmény működtetője újból kétnyelvű üdvözlő táblát készíttetett. „Ezen felbuzdulva indítottuk a Fontos vagy! mozgalmat, re­mélve, hogy minél többen csat­lakoznak hozzánk az egész Fel­vidéken. Már megkezdtük az aktivisták toborzását is, akik az adott településen megszólítják a teljes kétnyelvűséget betartó vállalkozókat, cégeket. Ezeket a www.fontosvagy.sk honlapon, egyéb internetes fórumokon, a médiákban, és Facebook-olda- lunkon is népszerűsítjük” - magyarázta Boldoghy Olivér. „Mi nem megbélyegezni aka­runk, hanem kiemelni szeret­nénk a pozitív példákat” - tette hozzá. Szerinte most az is kide­rülhet, mennyire tudatos fo­gyasztók a felvidéki magyarok. Nyár elején szerte Dél-Szlo- vákiában feltűntek a Hol ma­rad a magyar felirat?-os matri­cák. Válaszként a szélsőséges Szlovák Megújhodási Mozga­lom (SHO) kettős keresztet áb­rázoló ellenmatricákat ra- gasztgat. Újabb kemény tárgyalások várnak a koalícióra, a bankadót is bevezethetik Már biztos: át kell írni a jövő évi költségvetést ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A pénzügyi tárca pénzpiaci háttérszervének (IFP) gyorselemzése szerint át kell írni a két héttel ezelőtt bemutatott 2012-es költség­vetés-tervezetet. A büdzséből a tervezettekhez képest leg­alább 240 millióval több fog hiányozni, ám gazdasági elemzők figyelmeztetnek: a lyuk még nagyobb is lehet. A szakértők pesszimisták a vi­lággazdaság növekedésével kapcsolatban - az IFP most 4,4%-ról 3,4%-ra módosította Szlovákia jövő évi GDP-növe- kedési prognózisát, ám könnyen lehet, hogy végül 3% alatt lesz. Sőt, az idei növeke­dést is lefelé módosították, 3,6%-ról 3,3%-ra, ugyanis Németországban - amelynek gazdaságától nagyban füg­günk - a növekedés jelentős visszaesésére számítanak. Nem csökken a munkanélküliség A pénzügy szerint a gazda­ság lassulása miatt jövőre a munkanélküliséget sem sike­rül olyan mértékben csökken­teni, mint azt tervezték. Míg eredetileg a foglalkoztatott­ság 0,8%-os növekedésére számítottak, jelenleg már csak 0,3%-ra. Az egyedüli jó hír, legalábbis a fogyasztók szá­mára, hogy az árak idén és jö­vőre is lassabban nőnek majd, mint azt korábban jelezték. Az idei 4%-os inflációt jövőre 3,4%-os követheti, mindkét adat azonban csak 0,1 száza­lékponttal alacsonyabb a ko­rábban vártnál. Vissza a progresszív adórendszerhez? A pénzügyi tárca a költségve­tésen keletkezett Íjukat az áfa és a fogyasztási adók emelésé­vel szeretné betömni. „A Smer ezt elutasítja” - nyilatkozta teg­nap Robert Fico pártelnök, aki szerint a kiesést bankadó beve­zetésével, a nagyvállalatok kü­lönadójával és a progresszív adórendszer újbóli bevezetésé­vel lehet pótolni, vagyis a na­gyobb bevételeket magasabb adókulccsal terhelnék. Ez utóbbit, a progresszív adózás bevezetését javasolta tegnapi közleményében az MKP is. A javaslatok pikantériá­ja: a Smer 2006-os kampányá­ban azt ígérte, eltörli az egy­kulcsos adót, ám kormányzása alatt mégsem tette meg, míg az MKP azon kormánykoalíció tagja volt, amely 2003-ban el­törölte a progresszív adózást és bevezette az egykulcsos, 19 százalékos adót. A Smer mellett a pénzügyi tárca is javasolja a bankadó bevezetését, ám egyrészt kér­déses, ezt támogatják-e a koa­líciós pártok, másrészt Ivan Mikloš pénzügyminiszter más nagyságú és jellegű bankadó­ban gondolkodik, mint a Smer. (mi, MSz) A végzősök szülei nem jogosultak családi pótlékra és adóbónuszra, ha nem tanul tovább a gyerek Vége az iskolaéveknek - jöhet a hivatal SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A középiskolát és az egyetemet befejező diákok szülei már nem jogosultak a családi pótlékra és az adóbó­nuszra, az előbbiek szeptem­ber elsejétől, utóbbiak az ál­lamvizsga napjától. A jogo­sultság megszűnését be kell je­lenteni a munkahivatalban, az adóbónusz miatt pedig a munkaadónál. Ha viszont az érettségiző főiskolára megy, akkor nincs bejelentési kötele­zettség, a családi pótlék és az adóbónusz is jár, az iskolalá­togatást a tanév megkezdése után igazolni kell. Ha a középiskolai végzős nem tanul tovább, és munkát sem talál, ajánlatos - de nem kötelező - bejelentkeznie a munkahivatal nyilvántartásá­ba. Munkanélküli segélyt ugyan nem kap, hiszen a friss végzősök nem teljesítik az ehhez szüksé­ges feltételeket - a bejelentke­zést megelőző három évben legalább két évig fizetnie kell a munkanélküli-biztosítást, vagy­is munkaviszonyban kell len­nie. Bejelentkezni azonban en­nek ellenére is érdemes, mert így az állam fizeti az egészség- biztosítását, és abszolvensi tá­mogatásban részesülhet. Ha nem kezd el dolgozni, vállal­kozni, nem jelentkezik be nyil­vántartásra és nem folytatja ta­nulmányait, maga fizeti az egészségbiztosítást. Ha a friss diplomás nem tud rögtön elhelyezkedni, az állam­vizsga napja után érdemes beje­lentkeznie a munkahivatalban, így az állam fizeti utána az egészségbiztosítást. Az egész­ségbiztosítónál is jelezni kell a tanulmányok befejezését. Ha az egyetemi tanulmányo­kat folytató diák megszakítja a tanulmányait, a szülő elveszíti jogosultságát a családi pótlékra és az adóbónuszra. Ha később folytatja tanulmányait, ismét jogosult lesz rá, de csak a gyer­mek 25 éves koráig. Azoknak az egyetemisták­nak, akik a baccalaureátusi ta­nulmányok után rögtön nappali tagozatos magiszteri képzésre jelentkeznek, nincs bejelentési kötelezettségük a szociális hiva­talban. Levelező tagozaton ez nem érvényes, az ilyen hallgató ugyanis már nem számít eltar­tott gyereknek. A 2001-es népszámlálás adatait veszik alapul, az alapján 51 táblát lehetne kirakni Hogy mondják romául, hogy Luník IX? VERES ISTVÁN Pozsony. Akkor lehet egy te­lepülés roma elnevezését is fel­tüntetni, ha a 2001-es népszám-' láláson lakosságának legalább 20%-a romának vallotta magát. Stanislav Cina, a roma kor­mánybiztos eperjesi kirendelt­ségének munkatársa szerint azokon a településeken, ahol a romák nagy számban vállalták nemzetiségüket, minden bi­zonnyal a táblákra is igény van. „Az igényt nem szükséges külön vizsgálni. Mivel romának vallják magukat, a törvény értelmében megilletik őket azok a jogok, amelyek a többi kisebbséget” - mondta Cina. Véleménye sze­rint a változó tendencia a magu­kat eddig szlováknak vagy ma­gyarnak valló romáknál is elin­díthat egy identitástudat-válto­zást, és egyre többen sorolják majd magukat a roma nemzeti­séghez. „Ezt viszont egyelőre csak tippelgetni lehet” - figyel­meztet Cina. A kormányhivatal számításai szerin 51 olyan település van az országban, ahol kifüggeszthe- tőek a roma helynevek, főként Ólubló, Késmárk, Poprád, Rima­szombat, Rozsnyó, Varannó és Eperjes környéki falvakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom