Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-22 / 195. szám, hétfő

www.ujszo.com UJSZO 2011. AUGUSZTUS 22. Régió 3 Az udvardi gyümölcsösben pusztított a szélvihar, a károk a 66 ezer eurót is elérhetik Fákat tett tönkre a védőháló Pusztítást végzett a védőháló az udvardi gyümölcsösben (Pukanec Angelika felvétele) Udvard. Ahirtelen jött szélvihar komoly káro­kat okozott augusztus harmadik hetében az udvardi gyümölcsösben. Több száz facsemetére zuhant rá a jégkár elleni védőháló, a facsemeték jelentős részét gyökeres­tül kiforgatta. SZÁZ ILDIKÓ Az udvardi ÓVD gyümölcsös vezetője elmondta: egyelőre nem tudják, pontosan mennyi fa károsult meg. „Tizenhét hek­táros területről kell eltávolíta- nunk a védőhálókat, ami elég körülményes és hosszadalmas feladat, most elsősorban erre összpontosítunk” - tette hozzá Emil Schultz. Az almatermésben keletke­zett kár viszont minden bi­zonnyal meghaladhatja a 66 ezer eurót. Udvardon a jégkár elleni védőhálót tavasszal ra­katták le, hogy megóvja a fá­kat a hirtelen érkező viharok­tól, széltől és jégesőtől. Sajnos, ennek éppen az ellenkezője történt. A szélvihar nehéz be­tonoszlopokat, vaskampókat is megrongált. A gyümölcsös ve­zetősége kapcsolatba lépett a védőhálót elhelyező céggel és a kárt felmérő biztosítótársa­sággal. A szövetkezet dolgozói megpróbálják menteni a menthetőt, hogy a termés je­lentős hányadát megőrizhes­sék. Az elsősorban alma- és őszibarack-termesztéssel fog­lalkozó szövetkezet gyümöl­csösében néhány évvel ezelőtt a hajnali fagyok tettek kárt. Akkor a 120 hektáros terület­ből csupán 34 hektáron kímél­te meg a fagy a fiatal fákat, az idősebb almafákat és ősziba­rackfákat viszont nem. A szövetkezetben idény­munkára - a gyümölcsfák ritkí­tására, a termés begyűjtésére - idénymunkásokat alkalmaznak minden évben, hajó a termés. A jelenlegi károk helyreállításától nagyban függ tehát, hány em­ber remélhet idénymunkát az udvardi gyümölcsösben. Igazán csak a harmadik szakasz tehermentesíti a várost, most a másodikat kezdik építeni Végre beindul a galántai kerülőút építése B. JUHOS MELINDA Galánta. Bár a munkálatok előkészületeit már 2009 októ­berében megkezdték, a Galán- tát elkerülő út második szaka­szának építéséhez csak ezek­ben a napokban látnak neki. A mintegy öt kilométeres sza­kasz a tervek szerint jövő év szeptemberére készül el. A város képviselői a Szlo­vák Útkezelő Vállalat és a ki­vitelező Strabag cég képvise­lőivel tartott múlt szerdai ta­lálkozón jelentették be, hogy a munkálatok jövő év szep­tember 14-ig tartanak. Az út a gányi logisztikai park melletti körforgalmat kötné össze a Galánta határában (Vágsellye irányába) levő körforgalom­mal, elkerülve a várost. így az RI-es autópályáról vagy a gá­nyi logisztikai parkból Vág­sellye, valamint a Samsung irányába közlekedő teherau­tóknak többé nem kell behaj­taniuk Galántába, tehermen­tesítve ezzel a várost. A beruházást az Európai Regionális Fejlesztési Alap programjából finanszírozzák. A kerülőút építését 2009-re tervezték. A munkálatok kés­lekedését tavaly Iveta Fedoro- vá, a Szlovák Útkezelő Vállalat szóvivője azzal indokolta, hogy a tervdokumentációt és az alaphoz benyújtott pályáza­tot is át kellett dolgozni. Rá­adásul a projekt kivitelezésére kiírt versenytárgyalást is meg kellett ismételni. Az új tender során az útkezelőség decem­berben a tizenegy beérkezett versenypályázat közül nyolcat kizárt. Az egyik kizárt pályázó fellebbezett a Közbeszerzési Hivatalnál, de a panaszt ké­sőbb visszavonta. A hivatal a vizsgálat során megállapította, hogy az útkezelőség több íz­ben is megsértette a közbe­szerzési törvényt, és a pályáz­tatási eljárást február 14-én leállította, mivel az útkezelő­ség aránytalan feltételekhez kötötte a pályázatban való részvételt. Május ötödikén hirdették meg újra a pályáza­tot, tizenkét jelentkező közül akkor a Strabag kapta meg a mintegy 6,6 milliós építkezés kivitelezési jogát. A Galántát elkerülő út meg­építését három szakaszra osz­tották,az első, egy kilométeres részt három évvel ezelőtt fe­jezték be. A város lakossága vi­szont csak akkor érzi meg iga­zán a forgalom tehermentesí­tését, ha megépül a harmadik, Diószeg irányába vezető sza­kasz is, ami a kerülőút leg­hosszabb és legdrágább része. JOGI TAHACS Mit tehet egy tanár, ha csökkentik óraszámát? Egy középiskolában az új tanévben eggyel keve­sebb osztály nyílik, ezért néhány tanárnak nem jut elég óra. Az egyik érintett tanárnak, aki már har­minc éve tanít az iskolá­ban, két érettségi tantár­gya van, míg pl. egy fiata­labb tanárnak, akinek a másik szakját nem is ok­tatják ebben a középisko­lában, megmaradt az ere­deti óraszáma. Fordulhat- e jogorvoslatért a tanár, akinek csökkentették az óraszámát, vagy kizárólag az iskola hatáskörébe tar­tozik, kinek hány órát ad? Az iskolaigaz­gató, ha olyan nagy mérték­ben csökken a diákok száma, hogy egy osz­tállyal keve­sebb nyílik a következő tan­évben, az óraadó tanárokra nézve (a helyzettől függően) jogilag kétféleképp oldhatja meg a tantervben beállt óra­számcsökkenést: az érintett tanároknak csökkentheti a tanítási óráik számát - tehát a munkaviszony módosításá­val, vagy csökkentheti a taná­rok számát felmondással, il­letve közös megegyezéssel - tehát a munkaviszony meg­szüntetésével. A Munka törvénykönyve (311/2001-es törvény) sze­rint a munkáltató köteles az érintett munkavállalót az őt érintő szervezési módosítás­ról időben tájékoztatni és csökkentett munkaidőben munkát ajánlani neki. Ha az érintett tanár beleegyezikab- ba, hogy csökkentett óra­számban tanítson (znížený ú- väzok), a munkaszerződés módosításáról kötött közös megállapodást írásba kell foglalni. Ha a tanár nem hajlandó csökkentett óraszámban dol­gozni, az igazgató felmond­hat neki a Munka törvény- könyve 63. paragrafusa alap­ján létszámleépítésre hivat­kozva (výpoveď z dôvodu nadbytočnosti). Ennek tör­vényes feltételei, hogy a munkavállalót nem tudja a munkáltató tovább alkal­mazni csökkentett munka­időben sem a munkaszerző­désben szereplő munkahe­lyen és/vagy az nem hajlan­dó más, számára megfelelő (és képesítésével kompatibi­lis) munkára átállni - itt egy többszakos tanárnál pl. egy másik szak tanítása jöhet számításba. Ha a munkavállaló szerint a munkáltató felmondása ér­vénytelen, a munkaviszony vélt megszüntetésétől-számí- tott két hónapos határidőben megtámadhatja azt a bírósá­gon. A közoktatás állami irányí­tásáról és az iskolai önkor­mányzatokról szóló 596/ 2003-as törvény 9., ill. 11. paragrafusa szerint az iskola- igazgató a fenntartóval (zria­ďovateľ), mely középiskolák esetében a megyei önkor­mányzat, ill. a kerületi isko­laügyi hivatallal (krajský školský úrad) egyeztet a személyzeti-szervezési kér­désekben. Továbbá az iskola- igazgató a 24. paragrafus szerint az iskolatanács (rada školy) véleményét is kikéri az iskolai alkalmazottak mun­kaügyi és szociális helyzetét érintő kérdésekben. Az óra­számcsökkentés nem lehet önkényes és diszkriminatív. Ügyelni kell arra is, hogy ne okozza az oktatás színvona­lának hanyatlását. A 422/2009-es kormány- rendelet részletezi az alap­óraszám (základný úväzok) kérdését. További felvilágosí­tást az iskolaügyi minisztéri­um adhat. Veszelei Viktória jogász EZ ITT A KÉRDÉS Hasznosnak tartja a kétnyelvű feliratokat követelő matricakampányt? Kún Gergely egyetemista, Pozsony: Mostanában viszonylag gyakran va­gyok Du­naszerdahe- lyen és Nagy- megyeren, a matricákat viszont szinte sehol se láttam, pedig szük­ség lenne rá mindkét város­ban. Mert hiába a tömbma­gyarság, egyre ritkábbak a magyar feliratok. Ráadásul ebben természetesen a ma­gyar vállalkozók is éppolyan ludasok, mint azok, akik ezt nem várják el. A szlovák üz­letvezetők jelentős részétől, az eddigi vélemények alap­ján, teljesen fölösleges lesz elvárni a magyar feliratok kihelyezését, hiszen ők ezt továbbra is „visszalépésnek” tartanák. Sajnos úgy tűnik, az ügy idegenforgalmi von­zatút sem látják az emberek, valószínűleg a magyaror­szági turistáktól származó esetleges bevételekre se gondolnak. A kezdeménye­zést remek ötletnek tartom. Azt pedig csak díjazni tu­dom, hogy ez volt eddig az első komolyabb civil, erede­tileg politikai hátszéltől mentes kezdeményezés a kétnyelvű táblák ügyével kapcsolatban kapcsolatban, bár mintha időközben kiful­ladt volna a dolog, hiszen nem igazán látni újabb mat­ricákat. Cafik Péter, Dunaszerda- hely: Nagyon hasz­nosnak tartom a matricakam­pányt, s he­lyénvalónak találom, hogy a civilek köve­telik az őket megillető jogo­kat. Nem vagyok biztos ab­ban, hogy ez a leghatáso­sabb módja a figyelem fel­keltésének; találkoztam olyan véleményekkel is, hogy a kampány nem célra­vezető, s nem az egyszerű állampolgároknak kellene kiállniuk a nyelvhasználati jogokért, hanem mindenkori politikai képviseletünknek. Úgy vélem, a közfelfogásnak kellene gyökeresen megvál­toznia - tehát hogy érte­lemszerű legyen, hogy a magyarlakta vidékeken ma­gyar feliratok is legyenek, s vonatkozzon ez a többi olyan kisebbségre is, mely az adott településen számot­tevő. Jó, hogy fókuszba ke­rült ez a probléma, s remé­lem, hamarosan kézzelfog­ható megoldásokat is látunk majd az utcákon. Kovács István, Lekér: H Fontos, hogy mindig kiáll- junk a jogain­kért, ezért tar­tom nagyon hasznosnak a matricázást. Ugyanakkor megértem a bolttulajdonosokat is, akiket bosszant ez a kampány. A matricázás jó ötlet, de véle­ményem szerint kissé sze­mélytelen. Úgy gondolom, hogy a szóbeli figyelmeztetés valamivel hatékonyabb len­ne. Én azt vallom, hogy a kommunikáció, a vélemény- csere és a személyes kapcso­lat nagyon fontos, ha azt akarjuk, hogy a másik fél megértse álláspontunkat. Néhány héttel ezelőtt Komá­romban jártam, ahol a teme­tőben megpróbáltam felku­tatni Jókai Mór szüleinek a sírját. Egy idős asszonytól kértem segítséget, aki azt ál­lította, hogy ötven éve a vá­rosban él, de sosem hallott Jókairól. Szlovák nemzetisé­gű volt, és nem is értette, miért fontos nekem ez a sír. Miután elmagyaráztam neki, hogy kiről van szó, változott az álláspontja. A matricázás lényegét sajnos még mindig sokan nem értik. Ezért lenne szükség a szóbeli magyará­zatra is. (jéem, la, guzsu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom