Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-19 / 193. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 19. Hasznos tanács 9 A Szociális Biztosító nem kötelezheti a nyugdíjast, hogy bankszámlát nyisson, továbbra is a postán keresztül kaphatja járandóságát Nyugdíj: bankszámla vagy a posta? Ez több, mint a mai átlagnyugdíj... (Képarchívum) A Szociális Biztosító nem kötelezheti a nyugdíjas ügyfelét arra, hogy bankszámlát nyisson, és oda utaltassa a nyugdíját. A járandóság kifize tése történhet a postán keresztül, vagy természetesen bankszámlán. A biztosító ugyan szívesen veszi, ha bankszámlára utaltatja az ügyfél a nyugdíját, de semmi esetre sem kötelezi, nem is teheti, hogy az bankszámlát nyisson a nyugdíjfolyósítás céljára. SÁNDOR RENÁTA Több olvasónk fordult lapunkhoz azzal, hogy a Szociális Biztosító némely kirendeltségében azt mondták neki, nyisson bankszámlát, amelyre átutalhatják a nyugdíját. Le kell azonban szögezni: nincs szó arról, hogy az ügyfél erre kötelezhető lenne. Lapunknak a Szociális Biztosító szóvivője, Jana Ďuriačová elmondta, az intézmény ugyan örül, ha az ügyfél számlát nyit valamelyik bankban, és oda utaltatja nyugdíját, de a biztosító mindig az ügyfél kényelmét tartja szem előtt: ha valakinek tehát megfelelőbb az, hogy a postás vigye ki a címére készpénzben a nyugdíját, akkor választhatja ezt a megoldást. A nyugdíjra jogosult személy a házastársa már meglévő bankszámlájára is utaltathatja a nyugdíját. Ezt írásban kell kérvényezni a biztosítónál, és természetesen szükséges az érintett házastárs belegyezése is, valamint a nyugdíjat kérvényező belegyezése, hogy a házastársa, akinek a számlájára a nyugdíjat utaltatja, rendelkezhet a pénzzel. A bankszámlára utalás kérvényezése Abban az esetben, ha olyan bankban van számlánk, melylyel a Szociális Biztosító szerződésben áll, akkor a „Poukazovanie dôchodkových dávok na účet dôchodcu v banke“ nevű nyomtatványon kell ezt kérvényezni. A Szociális Biztosító a következő bankokkal áll szerződéses kapcsolatban a nyugdíjkifizetést illetően: BRE Bank Sa, zahraničná pobočka mBank v Slovenskej republike, Československá obchodná banka a. s., Dexia banka Slovensko a. s., Národná banka Slovenska, OTP banka a. s., Poštová banka a. s., Privatban- ka a. s., Slovenská sporiteľňa a. s., Tatra banka, a. s., UniCredit Bank Slovakia a. s., Volksbank Slovensko a. s., Všeobecná úverová banka, a. s. Ha a házastárs számlájára kívánja utaltatni a nyugdíjat, akkor ehhez a „Žiadosť o poukazovanie dôchodkových dávok na účet manžela (manželky) dôchodcu” nevű nyomtatványt kell kitölteni, ezen a számlatulajdonos aláírása is szükséges, aki ezzel jelzi beleegyezését. Árvasági járadék Az árvasági járadékot (árvasági nyugdíjat) a még nem nagykorú gyermek hivatalos képviselője kérvényezi a biztosítónál. Ez lehet a másik szülő, a nagyszülő, nevelőszülő, a gyám, tehát az a felnőtt magánszemély, aki hivatalosan megkapta a gyermekről való gondoskodás jogát. Nyomtatványok Az említett nyomtatványok rendelkezésre állnak mindegyik bankban, a Szociális Biztosító összes kirendeltségén, illetve letölthetők a honlapjáról. (www.socpoist.sk). Amennyiben olyan bankban nyitunk számlát, amellyel a Szociális Biztosító nem áll szerződéses viszonyban, akkor egy nem formális írásbeli kérvényt kell benyújtanunk a biztostóba a nyugdíjigényléshez. Vagyis mi magunk írhatjuk meg, mert ebben az esetben nincs formanyomtatvány. A kérvénynek tartalmaznia kell: ♦ a nyugdíjat kérvényező adatait: név, titulusok, születési szám, születési hely, lakcím az irányítószámmal együtt. ♦ a bankszámla számát, a bank azonosító kódját (identitifikačné číslo banky) ♦ a dátumot, és a nyugdíjat kérvényező (kiskorú esetében a törvényes nevelő) hitelesített aláírását. Igazolni kell azt is, hogy a számla valóban a nyugdíjat igénylő számlája, erről igazolást kell kérni a bankból, és csatolni a kérvényhez. Ha a postás hozza a nyugdíjat A nyugdíjasok feltehetően nagyobbik részének még ma is a postán keresztül folyósítja a nyugdíjat a Szociális Biztosító, főleg azokban a falvakban, ahol nem működik banki kirendeltség, és bankautomata sincs. A nyugdíjat a postás kézbesíti az érintett nyugdíjas állandó (vagy átmeneti) lakcímére, ő veheti fel, esetleg az a megbízott személy, akinek erre az érintett nyugdíjas felhatalmazást ad. Az árvasági járadékot a gyermek nevelésével megbízott személy veheti fel. Ha egy ideig bankszámlára kapta a pénzt a nyugdíjas, s később úgy dönt, előnyösebb számára a postai kézbesítés, ezt kérvényeznie kell a Szociális Biztosító lakhely szerinti illetékes kirendeltségénél. A biztosító a kérvényezést követő hónaptól számított legkésőbb három hónapon belül köteles már az új formában utalni a kérelmező nyugdíját. Természetesen ez fordítva is érvényes: ha eddig postán kapta a járandóságát, s bankszámlára utaltatná, akkor is kérvényezni kell. Tömeges átutalás Az ún. tömeges nyugdíjátutalás a szociális intézményekben (nyugdíjasotthonkban) élők esetében szokott történni, abban az esetben, ha az ott lakó nem kérvényezi más formában nyugdíja folyósítását. A nyugdíj kifizetésének időpontja A nyugdíj kifizetésének időpontját a Szociális Biztosító határozza meg a nyugdíjas részére. Előre fizetik, vagyis például a márciusban megkapott nyugdíj már az áprilisi járandóság. A nyugdíjat havi rendszerességgel folyósítja ä biztosító, az adott hónap 2-a és 24-e között, páros napokon. Tömeges átutalás esetében ez mindig az adott hónap 15. napján szokott megtörténni. Ha nyugdíj kifizetésének napja szombatra esik, akkor már pénteken megkapja az érintett személy a nyugdíját a számlájára vagy kihozza a postás. Ha vasárnapra esik a nyugdíjfizetés, akkor hétfőn kapja meg. Amennyiben ünnepnapra, munkaszüneti napra esik a nyugdíjfizetési dátum, akkor a Szociális Biztosító jelzi az internetes honlapján, mikor utalja a járandóságokat. A most érvényes 62 éves korhatár emelése előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz A jövőben akár 68 év is lehet a nyugdíjkorhatár ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Dzurinda-kormány 2006-ban vezette be a 62 éves nyugdíj- korhatárt. A férfiak számára nincs úgynevezett átmeneti időszak, ők egységesen 62 évesen mennek nyugdíjba. A nők számára azonban még mindig tart az átmeneti időszak, ami azt jelenti, hogy 62 évesen azok a nők mennek nyugdíjba, akik 1961 után születtek. Az ennél korábban született nőknek még nem kell megvárniuk a 62. életévük betöltését, hamarabb elmehetnek nyugdíjba, de nem bármikor. Korábbi gyakorlat A régi törvény szerint a nő 53 évesen elmehetett nyugdíjba, ha öt vagy több gyermeket nevelt fel. 54 évesen mehetett nyugdíjba három vagy négy gyerek felnevelésével, ha két gyereke volt, akkor 55 évesen vonulhatott nyugállományba. Egy gyerek mellett 56 évesen, a gyermektelen nő 57 évesen nyugdíjba vonulhatott. Jelenleg Erre az 53—57 éves korhatárra a Dzurinda-kormány döntése alapján a nők bizonyos időszakot „ráhúznak”, így valamivel később mehetnek nyugdíjba. Az 1961-ben született nőknek például már nagyjából nyolc évet kell pluszban dolgozniuk, az 1962-ben és később született nők pedig már mindannyian 62 évesen vonulhatnak csak nyugállományba. Egy példa: egy 1961-ben született, öt gyermeket nevelő nő a régi törvény szerint 2014-ben, 53 évesen mehetett volna nyugdíjba. De mivel a nők nyugdíjkorhatára is 62 lett, így ez a nő plusz 8 év 6 hónapt dolgozik, vagyis jóval később, 2022-ben mehet nyugdíjba. Elkerülhetetlen a korhatár emelése A jelenlegi rendelkezés szerint tehát az 1962-ben és később született nők, függetlenül attól, hogy hány gyermeket neveltek, 62 évesen válhatnak nyugdíjassá. Feltételezhető azonban, hogy mivel Európa-szerte emelik a nyugdíjkorhatárt, előbb- utóbb nálunk is sor kerül erre. A kormány tavalyi megalakulása után a kormányfő még azt mondta, nem emelik a nyugdíj- korhatárt, ám a múlt hónapban Jozef Mihál munka-, szociális- és családügyi miniszter már felvázolta az esetleges nyugdíjkorhatár-emelésre vonatkozó elképzeléseit. Változások 2016-tól A minisztérium a nyugdíj- rendszerben az igazi nagy változásokat 2016-tól tervezi, amikortól megváltozna a nyugdíj- korhatár is. A tervezet azonban még nem teljesen egyértelmű. A minisztérium nem tervezi a korhatár automatikus emelését. Ha a jövőben nőne az átlagéletkor, vagyis az emberek több időt töl- tenének nyugdíjban, a nyugdíj- korhatár emelkedne. Ellenkező esetben csökkenhetne is, legalábbis a tárcavezető szerint, de mivel nem a korhatár-csökkentés az európai trend, elemzők szerint igen nehezen elképzelhető, hogy nálunk csökkenjen a nyugdíjkorhatár. Éppen ellenkezőleg, a legtöbb európai országban 65 év a nyugdíjkorhatár, ennek bevezetését már maga a szlovák miniszterelnök is sejtetni engedte. A mai negyvenesek és fiatalabbak A demográfiai mutatókat figyelembe véve szinte biztosak lehetünk benne, hogy a ma a negyvenes éveik elején járók és a fiatalabbak számára a jelenlegi 62-nél biztosan magasabb lesz a nyugdíjkorhatár. Legalább 65, de nem elképzelheteden a 67-68 éves korhatár sem, némely uniós ország már ezt is tervezi. Az érem másik oldala Ma, amikor már egy ötvenéves ember is nagyon nehezen talál magának új állást, kérdés, mi lesz azokkal, akiket például ilyen életkorban bocsát el munkaadójuk. Egy ötvenéves személynek ma még 12 éve van a nyugdíjig. Ha a nyugdíj- korhatárt még tovább emelik, még hosszabb ideje marad hátra a nyugdíjig, akár 15-18 éve is. Alkalmazni viszont nem akarják őt. Nyilvánvalóan változtatni kell tehát a szociális rendszeren is, nehezen elképzelhető ugyanis, hogy valaki hosszú évekig szociális segélyből éljen. Felvetődik az a kérdés is, hogy ha 65-68 évesen még dolgozniuk kell az embereknek, hol és mikor tudnak elhelyezkedni majd a pályakezdő fiatalok, ha addig nem történik radikális változás a munkapiacon. Nehéz lesz tehát mind a fiatal, mind az idősebb generáció helyzete, (sán) A mai negyveneseknek lesz majd idejük unokázni? (Képarchívum
