Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-17 / 191. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 17. www.ujszo.com Év végéig várják a kormány végső állásfoglalását Még mindig téma a széles nyomtávú vasútvonal ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csak abban az eset­ben vájhat Szlovákia kulcsfon­tosságú teherforgalmi gócpont­tá, ha a jövőben megépül az or­szágot keletről nyugati irányban átszelő széles nyomtávú vasút - állítja Jaromír Hladký, a Ma pol­gári társulás közlekedési szakér­tője. Véleménye szerint a követ­kező években jelentősen meg­növekszik az áruforgalom Kína és az Európai Unió között, ezt a mennyiségű árut pedig teherha- jókon már nem lehet az európai kikötőkbe szállítani, mivel ka­pacitásuk már most sem elegen­dő. Hladký meggyőződése, hogy a vasútvonalat a dél-szlovákiai régiókon keresztül kellene ve­zetni, mivel épp itt van a legfej­lettebb nemzetközi vasútháló­zat. A széles nyomtávú vasút projektjét korábban Robert Fico akkori miniszterelnök szorgal­mazta, a jelenlegi kormány ­programnyilatkozata szerint - nem támogatja a tervezetet. Ján Figeľ közlekedésügyi miniszter azonban év elején azt nyilatkoz­ta, hogy bizonyos feltételekkel a projekt gazdasági szempontból hozadékot jelenthetne, ésszerű beruházás lehetne. Szlovákiának év végéig kelle­ne közzétennie végleges állás­pontját. A projektbe a legtöbb pénzt Kína és Oroszország ad­ná. A német Roland Berger ta­nácsadó cég által készített, ta­valy decemberben bemutatott megvalósíthatósági tanulmány szerint a széles nyomtávú vasút 450 kilométeres meghos­szabbítása a négy érintett or­szágban (Kína, Oroszország, Ukrajna, Szlovákia) összesen 11 ezer új munkahelyet teremt­hetne. Számítások szerint a vo­nal megépítése 6,3 milliárd eu­róba kerülne, s további 240 mil­lió euró szükséges a terminálok kialakításához, (dem, SITA) Készül az új kormányrendelet, mely a települések kisebbségi megnevezését tartalmazza Jöhetnek a magyar helynévtáblák Pozsony. Magyar nyelvű településneveket tartal­mazó új kormányrendelet készül Rudolf Chmel (Híd) miniszterelnök-he­lyettes vezetésével. A munkacsoport által készí­tett új lista tartalmazni fogja Párkány, Gúta, Ógyalla és tucatnyi más, szlovák történelmi sze­mélyiségről elnevezett hazai település magyar nevét is, melyeket az úgy­nevezett táblatörvény mi­att mostanáig nem hasz­nálhattak hivatalosan. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A táblatörvény diszkrimina­tív rendelkezéseinek eltörlésé­re a közelmúltban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati tör­vény ad lehetőséget. A kor­mányrendelet gerincét képező, kisebbségi nyelvű településne­veket tartalmazó új lista első változatát a munkacsoport tag­jai augusztus 22-éig készítik el. A kormányhivatal szeptember folyamán felveszi a kapcsolatot a szlovákiai és a magyarországi földrajzinév-bizottsággal, hogy formális jóváhagyást, illetve ajánlást kéijen tőlük az új hely­ségnévlistához, állítja Juhász László, a Nemzeti Kisebbségi Főosztály vezetője. „Célunk, hogy már decembertől hatály­ba lépjen a rendelet” - árulta el lapunk kérdésére. Hozzátette, a kisebbségi nyelvtörvény jövő júniusig ad haladékot az ön- kormányzatoknak, így addig kötelező érvénnyel ki kell tenni a magyar helységnévtáblákat Párkány, Pered, Ogyalla és a többi település határában. A kormányhivatal nemzeti­ségi főosztálya az elmúlt he­tekben levélben fordult vala­mennyi, kisebbségek által is la­kott település polgármesteré­hez a kisebbségi nyelvhaszná­lat betartásával kapcsolatban. „Valós képet akartuk kapni az érintett települések kisebbségi - magyar, ruszin, ukrán, roma és német - nyelven való megje­Az 1994-es táblatör­vény mellékletében szereplő településnév­jegyzék pontatlan, sőt hibás volt. löléséről is, valamint arról, hogy az adott településen élő kisebbségiek körében melyik névváltozat van használatban” - közölte Bukovszky László, a kisebbségek jogállását felügye­lő kormányhivatali osztály igazgatója. Hozzátette, eddig a megszólított 655 település több mint 80%-tól kapták vissza a kitöltött kérdőíveket. Az 1994-es táblatörvény mellékletében szereplő telepü­lésnév-jegyzék pontadan, sőt hibás volt, figyelmeztet Sza- bómihály Gizella egyetemi ok­tató, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa. „A jegyzékekben szereplő névformák társadalmi elfogadottsága a magyar ki­sebbségen belül kérdéses volt” - magyarázta a nyelvész, aki helyesnek tartja a kormányhi­vatal lépését, hogy az egyes he­lyi önkormányzatokat is bevon­ják a kisebbségi nyelvű telepü­lés-megjelölés kodifikációjá- nak folyamatába. Az említett munkacsoport­ban történészek, nyelvészek, a kormány kisebbségi bizottsá­gának tagjai, valamint a kor­mányhivatal nemzeti kisebbsé­gi főosztályának munkatársai dolgoznak (B. Kovács István, Orosz Örs, Öllös László, Simon Attila, Szabómihály Gizella és Végh László). A testületet Bu­kovszky László vezeti. (vps, ú) RÖVIDEN Több csalás volt Ruda rovásán Pozsony. További 11 csalással gyanúsítja a Korrupcióelle­nes Hivatal Jaromír Rudát, a néhány hónappal ezelőtt meg­hiúsult siketlimpia főszervezőjét. Ruda a sikeüimpia szerve­zésére összesen 12,5 millió eurót kért kölcsön különböző cé­gektől, szervezetektől, de az összeg felhasználását nem tudta igazolni. A rendőrség tegnap közzétette, hogy a bizonyítékok szerint Ruda különböző sportesemények szervezésére 2008 óta további 1,44 millió eurót kért kölcsön, ezek az összegek szintén eltűntek. Ruda jelenleg vizsgálati fogságban van, 15 éves szabadságvesztés fenyegeti, (dem) Már nyereséges az egészségbiztosító Pozsony. Kedvezően alakulnak az Általános Egészségbiz­tosító (VSZP) idei gazdasági eredményei. Tavaly szeptem­berben a nagy adósságállomány lefaragása végett radikális változtatásokat hajtott végre az intézmény. Január óta min­den hónapban kiegyensúlyozott a gazdálkodása, így június végéig 4,9 millió euró nyereséget ért el. Ebben az is szerepet játszott, hogy 18 százalékkal csökkentette a betegellátás költségeit. Marian Faktor, az Általános Egészségbiztosító vezérigazgatója elmondta, ha nem történik váratlan ese­mény, a közeljövőben nem tervezik a betegellátással kapcso­latos szolgáltatások további leépítését, (ki) Magyarországon bujkál a gyilkos Pozsony. A rendőrség Jeton V. 32 éves koszovói albán ál­lampolgárt gyanúsítja Vígan Gerguli meggyilkolásával; a tet­tes állítólag Magyarországon bujkál. A 27 éves Gergulit pén­tek este ölték meg, három lövéssel Pozsonyban, a Három To­rony épületkomplexum kávézójában. Jeton V. ellen nemzet­közi elfogatóparancsot adtak ki. (SITA) Eljárás indult Nižňanský ellen Pozsony. A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) bűnvádi fel­jelentése kapcsán kezdte meg a rendőrség az eljárást a köz- szolgálati STV volt igazgatója, Štefan Nižňanský ellen. Azzal gyanúsítják, hogy rossz gazdálkodása miatt több mint 4,5 millió eurós kárt okozott az STV-nek. Nižňanský a feljelentést abszurdnak nevezte, szerinte az RTVS igazgatójának, Milo­slava Zemkovának személyes bosszújáról van szó. (SITA) Még mindig a Smer vezet Pozsony. A voksok 42,7 százalékával az ellenzéki Smer nyerné a választásokat - derül ki a Median SK közvéle­mény-kutató ügynökség legfrissebb felméréséből. A máso­dik helyen a legerősebb kormánypárt, az SDKÚ szerepel 16.6 százalékkal, harmadik a KDH 9,8 százalékkal. A Híd 8.6 százalékkal a negyedik. Az SaS a szavazatok 8,2, az SNS 6,5, az MKP 2,5 százalékára számíthatna. A Median SK a felméréseinél nem veszi figyelembe a járások nemzetiségi összetételét. (TASR) Még a gazdasági válság kitörését követő hónapokban sem voltak ennyien betegállományban Táppénzre menekülünk a leépítések elől Nyílt titok: a rendelőket nem csak betegség miatt keresik fel (Jón Krošlák illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az év első felében volt a legmagasabb a táppén­zen lévők aránya 2003 óta. A betegbiztosítást fizető 2,3 mil­lió személy 4,3 százaléka volt betegállományban, azaz csak­nem 99 ezren. Ez jó néhány ezerrel meghaladja még a 2009 első félévében mért adatokat is, amikor közvetlenül a gazda­sági válság kitörését követően 92 ezren, azaz 4,2 százaléknyi­an vették igénybe a táppénzt. Elemzők szerint a táppén­zesek növekvő száma össze­függ a munkanélküliséggel. A betegek egy része így próbálja meg elodázni, hogy elbocsás­sák munkahelyéről, ám ez csak ideig-óráig „segít”, mert amint befejezi a betegszabadságot, az érintett elbocsátható. Sokan vannak olyanok is, akik a mun­kaviszonyuk megszűnése után vonulnak betegállományba, ez ugyanis némi bevételhez juttat­ja őket. Noha a szociális tárca idén januártól jócskán szigorí­totta a betegállományra vonat­kozó törvényeket, mégsem csökkent azoknak a száma, akik táppénzre „menekülnek”. Az új szabályozás szerint az ún védelmi idő - tehát amikor a munkaviszony megszűnése után a betegbiztosítást addig fizető személy még táppénzre jogosult - 42 napról 7 napra csökkent. Ez azt jelenti, hogy ha valaki úgy próbál segíteni a helyzetén, hogy a munkavi­szonya megszűnése, vagyis a betegbiztosítási járulék fizeté­sének megszűnte után beteg- szabadságot „tervez”, mind­össze hét napja van arra, hogy orvoshoz menjen. A táppénzes időszak legfel­jebb 52 hétig tarthat, ezt köve­tően szoktak a munkahivatal­ban jelentkezni az érintettek, ez további négy vagy hat hónapig némi bevételhez juttathatja őket munkanélküli segély for­májában. (Négy hónapig azok kaphatnak munkanélküli se­gélyt, akik határozott idejű munkaszerződéssel rendelkez­tek). Az 52 hét nem „egyhu­zamban” számítódik, hanem összeadódik. Azaz, ha valaki a munkaviszonya alatt például két hónapig beteg volt, majd munkába állt, s egy hónap múl­va újra megbetegedett, a be­számítandó hetek folytatódnak, azaz a harmadik hónap beteg- szabadságot kezdi meg az illető. Ugyanígy a munkaviszony megszűnte után is: ha táppénz­re vonulunk, de az előtte levő egy évben már voltunk beteg- szabadságon, akkor az az idő beszámítódik az 52 hétbe. A táppénz összege a napi kivetési alap fele, egyszerűbben szólva a napi nettó bérünk fele, és a hó­nap minden napjára, így szom­bat-vasárnapra és az ünnepna­pokra is jár. (sán) Az Egészségfelügyeleti Hivatal megállapította: a leggyakoribb hiba a téves diagnózis felállítása Górcső alatt a szülészet és a nőgyógyászat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mostantól a beér­kezett panaszokat szakterületek szerint, részleteseten fogja érté­kelni az Egészségfelügyeleti Hi­vatal - jelentette be tegnap Ján Gajdos, a hivatal igazgatója. Elsőként a nőgyógyászat és a szülészet területéről érkezett la­kossági bejelentéseket vették szemügyre. Elmondta, hogy 2010-ben összesen 1469 pa­naszt kapott a hivatal, ebből 126 a nőgyógyászati kezelésre vo­natkozott. A bejelentések körül­tekintő kivizsgálása alapján 25 bizonyult indokoltnak, 21 eset pedig halállal végződött. 6 alka­lommal bizonyosodott be, hogy a halált az egészségügyi sze­mélyzet gondatlansága okozta. A betegellátásában történt mulasztásra 12 esetben derült fény. A hivatal hétszer bünte­tést rótt ki, egyszer javító in­tézkedést rendelt el, négy eset­ben pedig csak most fog indulni büntetőeljárás. A már említett 25 indokolt eset közül 6 alka­lommal újszülött vagy magzat halt meg, tizenkilencszer pedig a beteg nem kapta meg a szük­séges nőgyógyászati kezelést. Amint az adatokból kiderült, az orvosok leggyakrabban a di­agnózis felállítása során követ­nek el hibát, de sokszor hiányos az egészségügyi dokumentáció is. A hivatal által eddig kirótt legnagyobb büntetés 9 958 eu­ró volt. Ha valaki kíváncsi az le- követők személyére, a hivatal honlapján ezt is megtalálja. Legközelebb a műtétek so­rán előfordult műhibákról ké­szít részletes tájékoztatást a hi­vatal. (ki)

Next

/
Oldalképek
Tartalom