Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-02 / 178. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. AUGUSZTUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Eladó a nagy Lebowski háza Los Angeles. Eladó az 1998-as kultfilm, A nagy Lebowski főhősének háza. A kaliforniai Venice-ben található házért kétmillió dollárt kérnek - tudta meg a The Daily Telegraph. Az ingatlant az tette híressé, hogy Joel és Ethan Cohen nagy sikerű filmjében ott lakott Lebowski, akit Jeff Bridges alakított. A ház belülről már nem hasonlít a filmben megismert, lepukkant otthonhoz, a jelenlegi lakók ugyanis szépen rendbehozták. A nagy Lebowski egy naplopó és tekeőrülf férfi sztoriját meséli el, akit a rosszfiúk összetévesztenek milliomos névrokonával. (MTI) Új UNESCO-nagykövet Párizs. Herbie Hancock világhírű dzsesszmuzsikus az UNESCO jószolgálati nagykövete lett. Feladata az lesz, hogy a zene révén tegye átjárhatóvá a kulturális határokat, népszerűsítse a zenét, az olvasást és a kreativitást a fiatalok körében. A tizennégyszeres Grammy-díjas zongorista és zeneszerző támogatását adta az UNESCO kezdeményezéséhez, amelynek értelmében minden év április 30-án nemzetközi dzsessznapot tartanának. „Fellépéseket, beszélgetéseket és a dzsessz történetével kapcsolatos játékokat terveznek, olyan programokat, amelyekre a fiatalok is vevők” - mondta a 71 éves Hancock, aki az 1960-as években Miles Davis oldalán vált híressé. Az új nagykövet bízik abban, hogy népszerűségét kamatoztatni tudja a cél érdekében. (MTI/ű) Ó, egek! (Képarchívum) Simon Pegg: „Paul a mi szerelmes levelünk' Harmadik típusú barátkozások KASZÁS DÁVID Star Trek- és Star Wars-ra- jongók, (újra) itt az idő! Mennetek kell. Vagy jönnötök. Moziba be! Simon Pegg és Nick Frost (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok) hozzátok (is) szól. Valamint a digitális éra csemetéihez, a geekekhez, fanboyok- hoz, stréberekhez és a képernyő-generáció valamennyi klubtagjához. Szerelmes levelük Spielberghez valójában hozzájuk íródott. S természetesen a filmkalózokhoz... Már ha filmőrültek. A balfácán Graeme Willy és a csüngő hasú Clive Gollings az. Továbbá képregény-fanatikus és UFO-mániás. Egyébként meg féleszű. Az Egyesült Királyságból ruccannak át a földönkívüliek földi paradicsomába, az USA-ba, hogy batár- jukkal tiszteletüket tegyék legendás, űrlények járta, kultikus tájakon. Útitársként egy csillagközi csontagyú csatlakozik, aki faragatlan, káromkodik és... Haza akar menni. A kis zöld semmirekellő - nyomában sötét zsarukkal, pár vadparaszttal, nyakán egy hittérítő küklopsszal és a vagány véglényekkel - feledhetetlen road trippjével mutatja meg, milyen is a harmadik típusú barátkozás. A televízió felől érkező Greg Mottola (Kiruccanok, Super- bad - Avagy miért ciki a szex?, Adventureland - Kalandpark) az angol úriemberek megzavart agyvelőinek fantazmagóriáját beszéli el. Alkotói bátorsága nem mutat túl Edgar Wright kvalitásain (aki az éretlen duó helyett legutóbb Michael Ceráékat rendezte. Az idegen szkript jelenteinek megvalósítójaként alkotói szabadságát igencsak behatárolhatták a Pegg/Frost kettős munkamódszerei. S bár az elvárásoknak bőven eleget tesz, kendőzetlen hangneme tovább morzsolhatja az alkalmi moziba járók közösségét... „Seráfütty”, az alakulat lőszerkészlete előidézője lehet néhány detonációnak a zsöllyék között, beavatottak számára pedig a mozicsatornák kánaán- ját jelentheti. Fájhat? Csak ha küzdesz ellene. Nem érdemes. Jelkulcsok után vadászni annál inkább. A már emlegetett személyre szabott kritikus (kritikustomeg.org) egyik látogatója üzeni: „egyszernézős”. De egyszer biztosan! Telt házzal megy Mozart Don Jüanja az alsó-ausztriai Sankt Margarethen szabadtéri színpadán Kőbányai Don Juan Új helyszínen fogadja az idén a közönséget a Sankt Margarethen-i szabadtéri operafesztivál. Eddig ötévenként szüneteltek az operaelőadások, mivel a római kori kőbányában felállított hatalmas színpadot a passiójátékok szereplői vették birtokukba. VOJTEK KATALIN Mostantól viszont, miután az Esterházy Magánalapítvány bővítette a koncertekre és gyermekelőadásokra használt kisebb színpadot, már nem lesz év opera nélkül. A „kisebbik színpad”, amely az Esterházyak tulajdonát képező kőbánya hajdani vezetőjéről, Romolo Ruffini olasz kőfejtő mesterről kapta a nevét, korántsem kicsi. 2200 fős nézőterét elsősorban a hazaiak töltik meg, nekik köszönhető, hogy Szent- margitbányán minden évben telt ház van. A közönség a lehető legvegyesebb: öregek és fiatalok, választékos eleganciával és topisan öltözöttek, operarajongók és show-kedvelők. Az utóbbiak szintén megtalálják a számításukat, mert itt nagyszabású látványosságot képesek csinálni minden operából. A Varázsfuvolában 40 méteres magasságban jelent meg az Éj királynője, az Aidában elefántok lépdeltek a bevonulási induló hangjaira, a Rigolettóban a címszereplő és Gilda lovon vágtattak végig a színen. A nagyszínpadon tartott előadások után minden alkalommal még egy pompás tűzijátékot is láthatnak a nézők. A Ruffini nem szolgál ilyen attrakcióval, de a pirotechnika itt sem hiányzik, nagy súllyal van jelen az idei produkcióban, Mozart Don Jüanjában. A bengáli- tüzes sziporkázás az előadás egyik fő eleme, nem csoda, hogy Fabrice Kebour, a nemzetközi hírű fénydizájner szinte egyenrangú szerepet kap a rendezővel, Thilo Reinhardttal és a díszlettervező Paul Zollerrel. Ebből a triászból Zoller viszi el a pálmát érdekes és jól funkcionáló díszletképével, amely hol szétváló, hol összezáruló klasszicista épületek sorából áll. A Kupfer- és Konwitschny-tanítvány Thilo Reinhardt görcsösen igyekszik valami szokatlant és eredetit produkálni, ami eleve kudarcra van ítélve, hisz Kierkegaard óta megszámlálhatatlan elemzés született Mozart Don Giovannijáról, újat mondani róla szinte lehetetlen. A rendező megfogalmazása szerint Don Juan a szabadság prófétája, aki hősiesen szembeszáll minden társadalmi konvencióval. Kétségtelen, hogy ebben a tabudöntögető, élethabzsoló, végletes figurában van valami heroikus. Ez azonban nehezen mondható el arról a nekrofil kannibálról, aki a temetőjelenetben Leporellóval együtt sírjukból kiásott fiatal nők holttestét marcangolva él- vezkedik. Don Juan nem a halált, az életet szereti, a csábításhoz hús-vér nőkre van szüksége, hogy letörhesse az ellenállásukat és uralkodhasson rajtuk, míg rájuk nem un. Nehéz elfogadni Leporellót is mint bohó- cosan fehérre mázolt arcú, sánta nyomorékot, Don Ottaviót, mint energikus katonatisztet, a Kormányzó porosz harci sisakját és a szobrát helyettesítő koporsót, a főhőst üldöző fegyveres fekete ingeseket... De nem érdemes rágódni a következetlenségeken, a közönség már megszokta őket, leperegnek róla. Amin húsz éve még felhördült, az ma már unalmas klisének hat. Vége a polgárpukkasztó operaelőadásoknak, elfogyott a muníció, kifulladtak az ötletek. Elfásult a közönség is, amelyben a vadonatújnak és legeredetibbnek hirdetett rendezői megoldások is a déja vu érzetét keltik. Szerencsére a szentmargitbányai Don Giovannin nem lehet unatkozni. A római kori kőbánya hatalmas kőbálványaival önmagában is fantasztikus látványt nyújt, és ezt a hatást hatványozza a legkorszerűbb színpad- technika. Itt aztán kiélhetik magukat az illúzióteremtés mesterei, káprázatosak a lehetőségek, messze meghaladják a kőszínháziakat. A zárójelenetben óriási robajjal meghasadni látszik a színpadkép fölötti szikla, tüzes lávafolyam zúdul le rajta, és a tetején megjelenik Don Juan lángot fogott úti ba- tárja. Miközben hősünk a színen pokoli kínok között leheli ki a lelkét, odafent hasonmása felpattan az égő kocsira és elrobog. A rendezőség egy dicséretre méltó koncepciót követve többnyire fiatal, karrierjük elején álló énekesekre bízza a főszerepeket. A nemzetközi szereplőgárda soraiban mindig akadnak figyelemre méltó tehetségek. Ezúttal a címszereplőt alakító, kitűnő fizikai adottságokkal rendelkező Josef Wagner, a Leporellót megtestesítő Thorsten Grümbel és a Zer- linát éneklő Anna Virovlansky bizonyult ilyennek. Az Esterhá- zy-kastély Zenekari Akadémiája tagjaiból alakult zenekart Johannes Wildner, a nemzetközi hírű, nálunk is jól ismert karmester (1990 és 1993 között a Kassai Állami Filharmónia dirigense volt) vezényelte. A Don Giovanni augusztus 28-áig lesz műsoron. Pozsonyból egy óra alatt oda lehet jutni, de érdemes több időt szánni az ausztriai kirándulásra. A Fertőtó, a kismartoni (Eisenstadt) Es- terházy-kastély, a Haydn Múzeum remek úti célok. Egy ilyen élménydús nap után az „operák operája” Szentmargitbányán hab a tortán. A neves előadók ingyen vállalták a fellépést a néhány nap alatt megszervezett koncerten Koncert Norvégiáért a szlovák fővárosban JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Az utóbbi évek legnagyobb szervezési bravúrja volt a vasárnap esti Koncert Norvégiáért (Koncert pre Nórsko), amelyet Pozsony legszebb szabadtéri helyszínén, a Fő téren sikerült „tető alá hoznia” négy magánszemélynek. A fellépőket állítólag egy percig sem kellett győzködni, sőt né- hányan maguktól jelentkeztek. A koncert híre kezdetben csak a Facebook-on terjedt, aztán csatlakoztak a televíziók is, sőt a TA3 hírcsatorna az élő közvetítés költségeit is vállalta. A négy műsorvezető a négy televízióból érkezett, az összefogást jelképezve. Sőt még a napok óta szakadó eső is elállt arra a három órácskára hétfő este. A fellépő művészek (Oskar Rózsa, Robo Grigorov, Zdenka Predná, Miroslav Dvorský, Dorota Nvôtová, Marián Greksa és mások) egy-egy szál rózsát helyeztek abba a vázába, amelyet az est végén a Norvég Királyság pozsonyi nagykövet asszonyának nyújtottak át. Mindannyian szóltak pár szót a gyűlölet és az erőszak ellen, az átszerelések alatt pedig olyan neves közéleti személyiségek meséltek a színpadon Norvégiáról és a norvég emberek békés természetéről, akik hosszabb ideig éltek vagy dolgoztak a skandináv országban. A közönség nagy része gyertyákkal érkezett, a hangulat pedig egyszerre volt emelkedett és békés. Pillanatkép az operából Becslésünk szerint kétezren vettek részt a norvégiai mészárlás áldozatainak emlékére rendezett koncerten (SITA-felvétel]
