Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-01 / 177. szám, hétfő

4 Külföld UJSZO 2011. AUGUSZTUS 1. www.ujszo.com Pénzpiaci káosz fenyeget, ha az USA nem emeli meg az adósságplafont Amerika csődveszélyben Nem árulás miatt végezték ki a lázadók vezetőjét Feloszlatnák a milíciákat ■KÜZHÜIH Eltávolították a tiltakozókat Athén. Eltávolították a megszorító intézkedések ellen tüntető mozgalom, a „Felháborodottak” tagjait a görög főváros főteréről a rendőrök, nyolc embert előállítottak. A tüntetők több mint két hónapja tá­boroztak a hatalom és a til­takozások jelképének számító Szintagma téren. A májusban felállított sát­rakat és ideiglenes építmé- nyeketlebontották-közöl- te a rendőrség. 25 teherau­tóra volt szükség a tér meg­tisztításához. (MTI) Összecsapások Szíriában Nicosie. Egyes adatok szerint legalább 45 halott­ja van a szíriai kormány­erők tegnap hajnali táma­dásának Hama városában. A CNN amerikai hírteleví­zió egy szíriai emberjogi szervezetre hivatkozva ugyanakkor 61 halottról számolt be. A szíriai hata­lom több hete próbálkozik azzal, hogy „megrend- szabályozza” a szíriai fő­várostól, Damaszkusztól északra fekvő települést, ahol számtalan rendszer- ellenes megmozdulást volt. (MTI) Vérengzés Kínában Peking. Hat embert megölt, 28-at megsebesí­tett két, késsel felfegyver­kezett férfi az ujgurok lak­ta kínai Hszincsiang (Xin­jiang) ».tartományban. A késelések a kirgizisztáni határnál fekvő, etnikai erőszak sújtotta Kasgár városában történtek. A Hszinhua kínai állami hírügynökség úgy tudja, a vérengzés előtt két robba­nás is történt a helyszínen, de ezt a hatóságok nem erősítették meg. A Hszin­hua úgy tudja, ujgur láza­dók által elkövetett ter­rorcselekményként keze­lik az ügyet. (MTI) Merénylet Afganisztánban Laskargáh. Rendőrlak­tanya ellen követtek el ön­gyilkos merényletet az af­ganisztáni Hilmend tarto­mány fővárosában, Las- kargáhban: a robbanásban legalább tizenkét rendőr és két civü, köztük egy gyer­mek életét vesztette. A me­rénylő egy gépkocsiban ül­ve robbantotta fel magát a dél-afganisztáni tartomá­nyi székhely szívében. A merényletben tucatnyian megsebesültek, többsé­gükben rendőrök. A rob­bantás elkövetéséért a fele­lősséget a tálibok vállalták magukra. (MTI) Washington. Az EgyesültÁl- lamoknak ma éjfélig meg­oldást kell találnia a jelen­leg 14,3 billió dollárban megállapított adósságpla­fon emelésének kérdésé­ben, különben holnap formálisan államcsődöt kénytelen bejelenteni, ami káoszba taszíthatja a pénz­piacokat. A demokrata és republikánus álláspontok állítólag közelednek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Soha nem keltett a mostani­hoz hasonló feszültséget az amerikai adósságállomány pla­fonjának emelése a rendszer 1917-es bevezetése óta. Az USA alkotmánya értelmében hitel- felvételről csak a kongresszus dönthet, vagyis az elnök önké­nyesen nem lépheti túl az éppen aktuális keretet. Az adósságpla­fon csak látszólag kényszerzub­bony, hiszen 1917-es bevezeté­sekor mindössze 11,5 milliárd dolláron állt (napjainkban az USA 3 .nap alatt ennél nagyobb adósságot halmoz fel), és csak 1962 óta 74-szer emelték fel­jebb és feljebb. Az eladósodás Ronald Reagan idejében gyor­sult fel, akinek 8 éve alatt 18-szor szabták át a felső határt, ami akkor lépte először túl az 1 Oslo. Anders Behring Brei­vik, a július 22-i norvégiai ket­tős merénylet elkövetője a kor­mány, a vezérkar és a ldrály le­mondását követeli ahhoz, hogy további részletekről tájékoztas­sa a nyomozókat - jelentette az NRK norvégiai közszolgálati te­levízió. Jens Stoltenberg kor­mányfő és V. Harald király le­mondásán kívül a 32 éves nor­vég szélsőséges állítólag azt is billió dollárt. A terrorizmus el­leni harc jegyében a háborúkra bőségesen költő George W. Bush idejében (2001-2009) pedig egyenesen elszabadult az amerikai adósságállomány, több mint 3 billió dollárral emelkedett. A képhez hozzátar­tozik, hogy Barack Obama sem éppen szűkmarkú, csak a most záruló pénzügyi év 1,5 billiós hiánnyal számol. Ajanuár óta folyó kötélhúzás ugyan egyelőre nem zárult le, azonban úgy tűnik, jelentős elő­relépést tettek a megegyezés fe­lé a Fehér Ház és a republikánus párti kongresszusi vezetők, amivel elkerülhetővé válik, hogy fizetésképtelenné váljon az amerikai kormány. A terv ér­telmében az ország adósságpla­fonját két szakaszban emelik mintegy 2400 milliárd dollár­ral, a költségvetés kiadásait pe­dig ennél az összegnél valami­vel nagyobb mértékben csök­kentik. Az első szakaszban azonnali hatállyal 1000 milli­árd, azaz 1 billió dollárral eme­lik az adósságplafont, majd ké­sőbb az év folyamán a második szakaszban újabb emelést haj­tanak végre. A két fél egyelőre az általános koncepciókban ál­lapodott meg, de még rengeteg részletet ki kell dolgozni. Ba­rack Obama elnök ismét beleve­tette magát a tárgyalásokba, miután a republikánusok és a követelte, hogy őt nevezzék ki a hadsereg élére. Mindez a má­sodik, szombat esti kihallgatá­sát hangzott el. A rendőrség el­utasította a követeléseket, en­nek ellenére a 77 halottat köve­telő oslói és utoyai vérfürdő tet­tese végül együttműködött a hatóságokkal a tízórás kihallga­tás során. A nyomozást vezető Paal Fredrik Hjort Kraby egy in­terjúban azt mondta, Behring Breivik késznek mutatkozott a rendőrség kérdéseire válaszol­demokraták marakodásából nem látszott kompromisszum kibontakozni. Az elnök szemé­lyesen tárgyalt a szenátus és a képviselőház demokrata párti vezetőivel, valamint egyezte­tett a republikánusokkal. A kongresszus által korábban meghúzott, jelenleg 14,3 ezer milliárd dolláros adósságplafon emelése nélkül a kormánynak választania kell majd, hogy a külföldi hiteltörlesztéseket vagy a belföldi költségvetési ki­adásokat akarja-e teljesíteni. A határidő (augusztus 2.) vé­szesen közeleg. Ha a felek nem jutnak megállapodásra, az Egyesült Államok elveszíti az AÁA kategóriájú hitelminősíté­sét. Ez óriási csapás volna a be­fektetők számára, mivel a leg­magasabb osztályzatú amerikai államkötvények jelentik a pénzvilág sziklaszilárd tenge­lyét. Az AAA osztályzatú kötvé­nyekhez viszonyítják az összes többi kötvény kockázatát, ezért mindmáig biztos menedéknek számít a befektetők körében. Az államok, bankok, biztosítók, befektetési alapok és nyugdíj- pénztárak trezorjaiban együt­tesen több billió dollárnyi ame­rikai államkötvény pihen - ezek értéke viszont nagyot eshet, ha ma éjfélig nem egyezik meg egymással a republikánus kongresszus és a demokrata szenátus. (MTI, akt., shz) ni, kivéve egy témát: a szerveze­te „többi sejtjeit”, amelynek a létezéséről korábban beszélt. A nyolc hétre fokozott biztonsági intézkedések közepette előze­tes őrizetbe helyezett férfit pszichiátriai vizsgálatoknak ve­tik alá, hogy megállapítsák, büntetőjogilag felelősségre vonható-e - a két norvég orvos által végzett vizsgálat eredmé­nye novemberre készül el. A Verdens Gang című oslói lap szerint egyébként a királyi MT1-HÍR Bengázi. A líbiai lázadók po­litikai vezetése elrendelte az összes milícia feloszlatását és csatlakozását az Átmeneti Nemzeti Tanácshoz (ÁNT). Musztafa Abdel-Dzsalíl, az ÁNT vezetője úgy fogalmazott: eljött az ideje, hogy feloszlassák eze­ket a félkatonai erőket. Hozzá­tette, hogy büntetés vár arra, aki nem engedelmeskedik a vo­natkozó rendeletnek. A milíciá­kat a belügyminisztérium állo­mányába olvasztják be. Közben az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője közölte, a láza­dó erők főparancsnokát vissza­élések vádjával kihallgatás cél­Kairó. Maszkot viselő mint­egy 150 fegyveres próbálta el­foglalni az egyiptomi biztonsági erők egyik őrszobáját a Sínai- félszigeten: a tűzharcban egy katonatiszt és három járókelő meghalt, 19-en megsebesültek. Kamionokkal és motorokkal mintegy 150 fegyveres vonult át el-Aris utcáin, fekete zászlókat lobogtatva, rajtuk a felirattal, miszerint „Nincs más Isten, csak Allah”. Szombaton fegyveresek egy palota és a kormányzó Norvég Munkáspárt székháza is Breivik célpontjai között szerepelt. Ezt azonban a nyomozást vezetők nem erősítették meg. A lap sze­rint a királyi palota a szimboli­kus jelentősége miatt került a tervezett támadási színhelyek közé, még a munkáspárti szék­ház azért, mert Breivik szerint ez a politikai alakulat nagy sze­repet játszott a férfi által gyűlölt multikulturális társadalom lét­rejöttében. jából vették őrizetbe, és akkor halt meg, amikor útban voltak vele egy biztonságosabb hely fe­lé. Abdul-Dzsalíl cáfolta azokat a korábbi jelentéseket, amelyek szerint Abdel-Fattah Júnisz tá­bornokot árulás miatt ölték volna meg. Hozzátette: bizott­ság vizsgálja Júnisz halálának körülményeit, de a gyilkosokat már azonosították. Júnisz holt­testére a lázadók fővárosa, Bengázi közelében találtak rá két ezredes holttestével együtt. Mindhármukat agyonlőtték. Júnisz évtizedekig állt Moam- mer Kadhafi líbiai vezető szol­gálatában, s belügyminiszter­ként februárban pártolt el tőle és állt át a lázadók oldalára. csoportja a Sínai-félsziget észa­ki részén megtámadta az Izrael felé menő gázvezeték egyik terminálját. Február óta ez már az ötödik hasonló akció volt. A társadalmi átalakítás fel- gyorsítását követelő egyiptomi tüntetők félbeszakítják a rama- dán idejére az ülősztrájkot a ka­irói Tahrír téren. Az Egyiptom­ban ma kezdődő böjti hónap le­telte után ismét folytatják az akciójukat. A tüntetők július 8-a óta táboroznak a főváros köz­pontjában lévő nevezetes Tah­rír téren. Belgrád elítéli Pristinát Nyugalom van Koszovóban Belgrád. A koszovói határin­cidensek miatt Pristinát és a nemzetközi közösség egyes ko­szovói intézményeit bíráló nyi­latkozatot fogadott el tegnapra virradóra rendkívüli maratoni ülésén a szerb parlament; a kormányt támogató Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) négy képviselője tartózkodott a szavazáskor. A nyilatkozat el­fogadását a szerb kormány kez­deményezte. A szavazást több mint tízórás vita előzte meg a parlamentben, amelyben fel­szólalt Borisz Tadics államfő is. Az újabb, Koszovó északi, Szerbiával határos térségére korlátozódó válság egy hete robbant ki, miután a pristinai kormány kommandósokat ve­zényelt két ottani határállomás­ra, hogy érvényt szerezzenek a szerb áruk importjára vonatko­zó tilalomnak, de ez a térségben élő szerbek heves ellenállásába ütközött. Helyszíni jelentések szerint tegnapra virradóra nyu­galom volt a szerbiai területek felé vezető észak-koszovói uta­kon, ahol úttorlaszokat emeltek a helybéli szerbek. A barikádo­kat védő szerbek fogadkoznak, addig lesznek ott, amíg a határ­átkelőkön nem áll vissza az ere­deti helyzet, amikor is szerb tisztviselők felügyelték a for­galmat. Most a koszovói béke- fenntartó haderő, a KFOR tart ellenőrzése alatt két határátke­lőt, hogy megakadályozza az erőszakos cselekmények kiszé­lesedését. (MTI) Befejezték a mentési munkálatokat az összesen 37 halálos áldozatot követelő két ukrajnai bányaszerencsétlenség után. Tegnap gyász­napot tartottak az életüket vesztett bányászok emlékére. (ČTK/AP-felvétel) Anders Behring Breivik továbbra is együttműködik a hatóságokkal, de a sejtekről nem beszél A király lemondását akarja a norvég mészáros MT1-H1REK Két fegyveres konfliktus is volt Egyiptomban Ramadánkor nincs sztrájk MTl-HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom