Új Szó, 2011. augusztus (64. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-12 / 187. szám, péntek

12 Kertészkedő _________________________________________________új szó 2011. augusztus n. www.ujszo.com A szőlő Szlovákiában a déli termesztési körzetekben érzi jól magát, 150-200 méter tengerszint fölött már nem érdemes vele próbálkozni A legszebb és legízletesebb gyümölcsök egyike (Fotó: Hocsi) A dél-szlovákiai kertek­ben már javában érnek a legkorábbi csemegesző­lő fajták. Aki ültetett né­hány tövet, az ma már a saját termését fogyaszt­hatja. BELUCZ JÁNOS A szőlőtermesztés és borké­szítés őshazájának a mai Ör­ményország, Azerbajdzán és Irán tekinthetőek. A fazekasság kialakulása és fejlődése pedig lehetővé tette, hogy a szőlőből készült nedűt tárolják és keres­kedjenek vele. Egy kis történelem Régészeti leletek alapján Egyiptomban már K.e. 3200- ban ismerték a szőlőt és a belő­le készített bort úgy tisztelték, mint a kenyeret vagy az olajat. A Kárpát-medencében talált harmadkori szőlőmag- és le­véllenyomatok alapján arra lehet következtetni, hogy az első bortermeléssel foglalkozó, huzamosabb ideig itt lakó nép a kelták voltak, akiket a róma­iak követtek. A szőlő érdekes módon csak 1520-ban jutott el Amerikába. A szőlőtermesztést és bor­készítést tantárgyként már a Keszthelyen gróf Festecsics György által 1797-ben megala­pított Georgikonban is oktat­ták. Ez volt Európa első felsőfo­kú mezőgazdasági tanintézete, amelyhez Cserszegtomajon egy 17 hektáros szőlészeti kí­sérleti bázis társult. Az utóbbi ma is működik. Szlovákiában a Pozsonyi Szőlészeti Kutató Intézet volt a legjelentősebb nemesítő műhely. Itt születtek Dorota Pospíšilová és Korpás András jóvoltából az olyan ki­váló csemegeszőlő fajták, mint az Ametyst, Diamant, Dóra, Negra, Onyx, Opál, Pastel és a Rubanka. A világ csemegeszőlő-ter­mesztése mennyiségileg az alma, a banán és a narancs szintjén értékelendő. Például 2002-ben 61 796 ezer, 2005- ben 66 413 ezer tonnányi ter­mett belőle, ugyanakkor al­mából 2005-ben 63 489 ezer tonnát, narancsból 59 905 ezer tonnát takarítottak be. Hivata­los források szerint 2005-ben Szlovákiában 268 hektáron termesztettek csemegeszőlőt, ezen 524 tonna szőlő termett. Az import 14 275 tonnát tett ki, az export 1947 tonnát. Termesztési igényei A szőlő nálunk a déli ter­mesztési körzetekben érzi jól magát. Ott, ahol a kukorica is megterem. Ugyanakkor 150- 200 m tengerszint fölött nem érdemes vele próbálkozni, mert ott már nem adott a sző­lő igényeinek megfelelő évi hő összeg. (Például a legkorábbi fajtánk, a Csaba gyöngye be- éréséhez csak 960, a késői Afúz Alinak 1460 aktív hő összegre van szüksége.) Telepítés szem­pontjából a szőlő igényli a jó minőségű talajt. A terület lehe­tőleg védett legyen, dombos vi­déken a hegy oldalára kerüljön, ne a völgybe. A must- és csemegeszőlők ültetése, tápanyagpótlása és növényvédelme egyforma. Kü­lönbség a koronaformában, a metszésben, a fürtleváloga­tásban van. Érés idején főleg a csemege fajtákat kell védeni a darazsaktól és rovaroktól, mert azok néhány nap leforgá­sa alatt értéktelenné tehetik a termést. A csemegeszőlő kivá­lóan alkalmas előkertekbe is. A szőlőszezon egymás után érő fajták telepítésével meghosz- szabbítható. A nagybogyójú asztali szőlő a legszebb, legattraktívabb és legízletesebb gyümölcsök egyi­ke. A vevő általában azt a fürtöt teszi kosarába, amely nagy, ám állagát tekintve ritkább, bogyói egyformán fejlettek. A szőlő színe szempontjából nem vá­logat, bár a sárga, skarlátpiros és kék attraktívabb, mint a zöld vagy lila. A szőlő ízének harmo­nikusnak kell lenni, a musko- tályos aroma fokozza a vevők érdeklődését. A bogyó héjának a szállítás miatt szilárdnak kell lennie, de nem túl vastagnak. Az a legjobb, ha a héj össze van nőve a hússal (pl. Onyx), és a magok olyannyira aprók, hogy a fogyasztó azokat észre se ve­szi. Kibővült a fajtaválaszték Az uniós határok megnyi­tásával lehetővé vált, hogy ne csupán a hazai faiskolákban, árudákban vegyünk ültető anyagot, hanem külföldről is beszerezhessük azt. Számunk­ra főleg a magyarországi fajták lehetnek érdekesek. A kertészkedők nálunk is na­gyon kedvelik az Irsai Olivért. Augusztus elején érik, és - ha meg tudjuk védeni a darazsak­tól - akár másfél hónapon át is fogyasztható. Bora is kiváló. A fajta nemesítője, Kocsis Pál sokáig gondolkodott a fajta nevén. Már bort is készített a megtermett szőlőből, de neve csak nem volt neki. Megkérdez­te hát az első vevőjétől, hogy mi az ő neve, így lett a Pozsonyi fehér és a Csaba gyöngye ke­resztezésével létrejött szőlőnek Irsai Olivér a neve. További magyarországi csemegeszőlő-fajták: Csaba gyöngye (legkorábbi), Szőlős­kertek királynője (muskotá- lyos), Pannónia kincse. Több figyelemre méltó nemesítése van az egy éve elhunyt Bakonyi Károlynak Cserszegtomalyból: Helikon, Carolus, Hunnia, Valeria, Goldmark, Ave Mária, Belladonna, Sába királynője valamint az Annabella (mag- vatlan). Nélkülözhetetlen leválogatás A csemegeszőlőt - akár a téli almát vagy az őszibarackot - le kell válogatni, hogy nagy für­tök képződjenek, ezek szaba­dok, egészként kiemelhetőek legyenek. Egy-másfél hónappal az érés előtt, a zöldmetszés során a fürt felett négy levelet meghagyunk, egyben „ablakot nyitunk” a fürtnek, hogy lássa a napot. Én négy fajta cseme­geszőlőt termesztek, éspedig üvegházban. Favorit, Rubanka, Premier (kék) és Heliotrop. Az utóbbiból két éve egy 3,2 kilós fürttel neveztem be egy kiállí­tásra. A később érő fajták közül né­hány több hónapon át eredmé­nyesen tárolható hideg, fagy­mentes helyiségben felaggatva. A szerző kertészmérnök AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol fönt 0,8757 Lengyel zloty 4,1759 Cseh korona 24,185 Magyar forint 276,77 Horvát kuna 7,4515 Román lej 4,3005 Japán jen 108,29 Svájci frank 1,0499 Kanadai dollár 1,4091 USA-dollár 1,4143 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,46-1,38 24,85-23,40 287,38-262,63 OTP Bank 1,47-1,38 24,80-23,41 282,79-266,61 Postabank 1,47-1,37 24,96-23,27­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 24,74-23,37 287,38-262,63 Tatra banka 1,46-1,39 24,74-23,49 285,03-263,37 Dexia banka 1,47-1,40 24,71-23,46 280,28-266,08 Általános Hitelbank 1,46-1,38 24,82-23,44 287,45-262,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Leveléből főzelék készíthető, a répatest pedig húsos egytálételekhez adható Répa, nem csupán marháknak TALLÓZÓ Hajdanán majdnem minden parasztgazdaságban termeltek marharépát, de helyet kapott a konyhakertben is, ha csak baromfiak, sertések voltak a ház körül. Nevét onnan kapta, hogy elsősorban a teheneknek adták, hiszen lédússága, jó étrendi ha­tása miatt javítja a tejtermelést. Az állatok szívesen eszik, ezért a kevésbé ízletes takarmányokhoz keverve is adják étvágyfokozó- nak. A szeletelt répaszelet ku­koricadarával dúsítva a sertések kedvence. Reszelve és darával megszórva még a kacsáknak is ízlik. De szeretik a lovak, a serté­sek és a nyulak is. Leveleit rend­szeresen lehet tépni, kacsák, li­bák, tyúkok és más baromfifajok számára. És emberek is fogyaszt­hatják: leveléből ugyanúgy főze­lék készíthető, mint a spenótból, a répatestből pedig olyan húsos egytálétel, mint a töltött káposz­ta, ahol a savanyú káposztát a lereszelt, kovásszal savanyított répatest helyettesíti. A marharépa a szárazságot rosszul tűri, vízigénye viszony­lag nagy, ezért aszályos nya­rakon öntözni kell. Mivel cél a nagy répatest, talaját mélyen elő • kell készíteni, a vetéshez pedig fontos az apró morzsás magágy. Általában április elején vetik, 2-3 cm mélyre és 45 centiméteres sortávolságra. Szereti a humusz­ban gazdag, jó minőségű talajo­kat, lápra, kötött agyagra nem való. Ha valaki megteheti, akkor istállótrágyával érdemes gazda­gítania a talajt. Ha ez hiányzik, akkor marad a műtrágya, de vi­gyázni kell a nitrogénnel, mert a túladagolás csökkenti a répa szárazanyag-tartalmát és rontja az eltarthatóságát. Kelése után kapálni kell, ne­hogy a gyomok elnyomják. Az egyelést hagyhatjuk 4-5 leve­les korig, mert üyenkor a friss, üde levelek főzelékként vagy baromfik takarmányaként hasz­nosíthatók. A növénytávolságot általában húsz centiméterre cél­szerű beállítani. A répát általá­ban októberben, novemberben szedik föl. Kiszedése nem nehéz, mert a földből kiáll, így kézzel könnyen kihúzható. Vigyázni kell arra, hogy minél kevesebb egyed sérüljön meg, mert az ütő­dön, sérült példányok könnyen megrothadnak a téli tárolás so­rán. A felszedett répát óvni kell a fonnyadástól is, ezért minél hamarabb vigyük a tárolás he­lyére, általában a pincébe. (A szabadfold.hu nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony augusztus 10-én Komárom augusztus 10-én Rimaszombat augusztus 10-én Zseliz július augusztus 10-én Losonc augusztus 1-jén Szepsi augusztus 10-én Kassa augusztus 10-én sárgarépa 0,60 euró/cs 0,25-0,30 euró/cs 0,70 euró/cs 0,40 euró/cs 0,80 euró/cs 0,70 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg petrezselyem 0,70 euró/cs 0,50 euró/cs 0,90 euró/cs 0,40 euró/cs 0,40 euró/cs 0,64 euró/kg 0-1,50 euró/kg burgonya 0,80 euró/kg 0,30 euró/kg 0,50 euró/kg 0,30 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 0,29 euró/kg 0,35-0,40 euró/kg fokhagyma 6 euró/kg 3,50 euró/kg 5,50 euró/kg 5 euró/kg 5-6,10 euró/kg 3,59 euró/kg 3,90 euró/kg paprika 0,50-1 euró/kg 0,40-0,55 euró/kg 1-1,20 euró/kg 0,50-0,80 euró/kg 0,80-1,20 euró/kg 0,55-1,40 euró/kg 0,49-1 euró/kg paradicsom 0,50-1 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 0,90 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,90-1,20 euró/kg 1 euró/kg 0,40-0,90 euró/kg zeller 0,50 euró/db 0,30 euró/db , 0,50 euró/db X 0,55-0,60 euró/db 0,70 euró/db 1,60 euró/kg görögdinnye/sárgadinnye 0,50/1 euró/kg 0,30/0,80 euró/kg 0,60/1,30 euró/kg 0,30/0,40 euró/kg 0,50-0,60/0,85-1 euró/kg 0,45/1,20 euró/kg x 0,49/0,90 euró/kg kukorica/tojás 0,30/0,11 euró/db 0,20/0,10-0,13 euró/db 0,50/0,10 euró/db 0,20/0,08 euró/db 0,31-0,45/0,09 euró/db 0,20/0,10 euró/db 0,15-0,20/0,11 euró/db kel/káposzta 0,90/0,80 euró/kg 0,35 e/db/0,30 euró/kg 0,60/0,60 euró/kg x/0,30 euró/kg 0,75/0,40-0.45 euró/kg 0,45/0,22 euró/kg 0,96/0,36-0,40 euró/kg karfiol/karalábé 0,80-1,30/0,60 euró/db 1-1,20/0,25 euró/db 1-1,60 euró/kg/0,40 euró/db 1/0,30 euró/db 0,90/0,50 euró/db 0,55/0,40 euró/db 0,70-1,30/e/db/0,3 5 euró/kg őszibarack 1 euró/kg 0,70-1 euró/kg 1,60 euró/kg 0,80 euró/kg 1,10-1,30 euró/kg X 0,65-1,45 euró/kg uborka 1/kg 0,40-0,90 euró/kg 0,30-0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,70-0,80 euró/kg 1-1,10 euró/kg 0,25-1 euró/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom